Sesshoumaru �s Hikari

by Aniyou

1. fejezet

Meleg, kora tavaszi nap volt. A f�k m�r kinyitott�k els�

vir�gaikat, �s kellemes illatukkal megt�lt�tt�k az erd�

leveg�j�t. A felh�tlen, k�k �g visszat�kr�z�d�tt az erd�t

kett�szel� krist�lytiszta viz� patak viz�ben. A patak egy

helyen kett�v�lt, �s a lev�l� �g nem sokkal arr�bb egy

tiszt�son elter�l� t�ba torkollott. A partt�l p�rm�ternyire

egy fiatal l�ny �lt, h�t�t egy sz�les t�rzs� f�nak t�masztva.

�gy t�nt, hogy alszik. A szemei le voltak csukva, az arca

pedig teljes nyugodts�got t�kr�z�tt. Hossz� fekete haja a

derek�ig �rt. S�t�tz�ld, feh�r mint�s kimon�t viselt, hozz�

kr�msz�n� szokny�t. A t� vize l�gyan fodroz�dott egy

gyenge, �mde hirtelen j�tt sz�ll�k�s nyom�n. A sz�l

megcir�gatta a l�ny arc�t is, aki �lm�ban elmosolyodott a

h�v�s fuvallat �rint�s�re.

A t�j mozdulatlans�g�t egy, a f�k k�z�li �sv�nyr�l

el�l�pked� fekete sz�n� macska t�rte meg. Amint ki�rt a

f�k k�z�l meg�llt, s miut�n szem�vel megtal�lta a fa

t�v�ben �l� alakot, odaszaladt hozz�, �s a kez�hez

d�rg�l�z�tt. A l�ny felriadt a mozdulatra, de mikor

megl�tta a macsk�t, megnyugodva csak ennyit mondott:

- Kinen! Te meg hogy ker�lsz ide, kiscic�m?

A macska erre ny�vogott egyet, �s tett p�r l�p�st az

�sv�ny fel�, amerr�l j�tt. A l�ny arc�n ijedts�g suhant �t,

�s tekintet�t az �gre kapta, hogy megkeresse a napot.

- Jaj, ne! Elaludtam! Pedig csak pihenni �ltem le… Mi lesz,

ha Kiyoshi �r megtudja, hogy ilyen sok�ig otthagytam a

fogad�t?

Felpattant �s leporolta a ruh�j�t.

- Gyere Kinen, siess�nk! - mondta, majd a cic�t a karjaiba

kapva siet�s l�ptekkel elindult az �sv�nyen.

A t�t�l �gy h�szpercnyi j�r�sra egy falu ter�lt el, abban a

faluban lakott Hikari is. Merthogy �gy h�vt�k a l�nyt. �s

Hikari nem nagyon szerette ezt a bizonyos Kiyoshi urat,

ami nem is csoda, hiszen alig volt olyan alkalom, amikor a

f�rfi ne lett volna r�szeg, �s enn�l fogva nem volt valami

kedves, szeretetre m�lt� term�szete. A l�ny sz�lei 8 �ves

kor�ban meghaltak, ez�rt volt k�nytelen Kiyoshi �r

h�z�ban lakni, aki egy el�g j� forgalm� fogad� tulajdonosa

volt. � fogadta be 9 �vvel ezel�tt Hikarit,

mostoha�ccs�nek l�ny�t, amikor az nem tudott kihez

fordulni seg�ts�g�rt. Akkor m�g nem ivott ennyit, az iv�sra

olyan 4-5 �vvel ezel�tt kapott r�, amikor a fogad�nak

elkezdett cs�kkenni a forgalma. A l�nynak att�l kezdve

kellett beseg�tenie a felszolg�l�sban. Igaz, Hikarinak nem

nagyon tetszett, hogy egy ilyen ember keze alatt kell

dolgoznia, e legal�bb Kiyoshi �r rendesen megfizette �rte.

Telt-m�lt az id� �s a l�ny sz�pen felcseperedett. Viszont,

ahogy egyre id�s�d�tt, egyre t�bb munk�t is kapott. Mire

17 �ves lett, szinte az eg�sz napj�t a fogad� k�r�li munk�k

tett�k ki. Csak n�ha-n�ha tudott elsz�kni egy-k�t �r�ra.

Ilyenkor legt�bbsz�r a kedvenc hely�re ment, ahhoz a bizonyos t�hoz, ahol most is volt.

Egyszercsak az �sv�ny ment�n ritkulni kezdtek a f�k, �s

egy kanyar ut�n m�r l�tni is lehetett a falut. A l�ny meg�llt

az erd� sz�l�n, �s v�gigtekintett erd�k k�zt megb�v�,

patakkal �tszelt faluj�n. Eg�sz eddigi �let�ben itt �lt. Egy

kis ideig m�g n�zte a t�jat, mik�zben elmerengett a m�lton,

majd ism�t elindult. Most m�r nem sietett annyira. Miel�tt

el�rt volna az els� h�zakig, m�r l�tta a fogad�t. Kiyoshi �r

m�r vissza is j�tt a szomsz�d faluban tett l�togat�s�b�l -

jelezte ezt az �p�let el� p�nyv�zott lova.

“Na, hogy �n ez�rt mit fogok kapni!” - gondolta Hikari.

“Legut�bb is, amikor rajtakapott, hogy az �ll�t�lagos

munkaid�mben ott hagytam a fogad�t, elkezdett velem

kiab�lni.” K�zben oda�rt a fogad� el�, aminek ajtaj�n �pp

most l�pett ki az emlegetett. “�s �gy l�tom, ma nincs a

legjobb hangulat�ban…” - szorult �ssze a l�ny gyomra. A

l�ny meg�llap�t�s�t meger�s�tend�, hogy amint Kiyoshi

megl�tta Hikarit, elki�ltotta mag�t:

- Hikari! Szerinted, ha azt mondom neked, hogy vigy�zz a

fogad�ra azalatt azt �rtem, hogy menj el az erd�be

k�sz�lni?! Mi�rt hagytad m�r megint fel�gyelet n�lk�l?

- M�r ezerszer mondtam, hogy nem vagyok a rabszolg�ja!

Egy-k�t �ra szabadid�m nekem is lehet! �s k�l�nben sem

hagytam fel�gyelet n�lk�l, Miyuki itt volt.

Miyuki egy Hikarin�l 2 �vvel fiatalabb l�ny volt, n�ha � is

beseg�tett, amikor sokan voltak, vagy ha Hikari szeretett

volna egy kicsit elszabadulni.

- Vegy�l vissza a hangodb�l te l�ny! - mondta bort�l

v�r�sl� arccal a f�rfi. - Ha �n nem fogadlak a h�zamba �s

adok neked munk�t, ki tudja, hol kolduln�d most �ssze a

napi betev�det?

- B�rcsak ink�bb koldusnak �lltam volna! - cs�szott ki a

l�ny sz�j�n, miel�tt m�g v�giggondolhatta volna, mit is

mond. Viszont amikor �szbekapott, m�r k�s� volt. A f�rfi

feje m�g jobban elv�r�s�d�tt, de ez�ttal nem az

elfogyasztott alkohol mennyis�g�t�l, hanem a m�regt�l.

- Hogy mer�szelsz ilyen pimasz lenni?! - mennyd�r�gte.

- Ez nem pimaszs�g, hanem az igazs�g! - mondta szinte

m�r s�rva a l�ny. M�g soha sem l�tta Kiyoshit ilyen

d�h�snek. �rezte, ez�ttal t�ll�tt a c�lon. Mostm�r b�nta,

hogy nem hagyta csak �gy egyszer�en fak�pn�l a f�rfit,

ahogy m�skor is csin�lta, ha �sszesz�lalkoztak. Egy

darabig m�g farkasszemet n�ztek egym�ssal, majd a f�rfi

megsz�lalt m�ly, fenyeget� hangj�n:

- Hikari. Eddig kedves voltam veled, mert a

mostoha�cs�m l�nya vagy. De mostm�r betelt a poh�r! -

�s pofonv�gta a l�nyt, Vagyis csak v�gta volna, mert Hikari

el�re l�tta, mit akar tenni a f�rfi, �s m�g id�ben elhajolt az

�t�s el�l, �gy Kiyoshi keze a fah�z kem�ny fal�hoz

csap�dott. Az �r m�g d�h�sebb lett. A k�vetkez� k�t

pofonja el�l m�g ki tudott t�rni a l�ny, de a negyedik �t�s

m�r c�lba tal�lt, �s Hikari lehuppant a f�ldre. Kiyoshi �r

csak ekkor j�tt r�, hogy tulajdonk�ppen mit csin�l, �s hogy

a falba �kl�z�s ut�n igencsak f�j a keze, enn�l fogva az

elk�vetkez� n�h�ny m�sodpercben figyelmen k�v�l hagyta

Hikarit, aki �gy gyorsan felpattant, �s elfutott egyik falub�li

bar�tn�j�hez.

,,Nem hiszem el! - gondolta sajg� arc�t fogva Hikari. -

M�g nem fordult el�, hogy meg�t�tt volna… azt hiszem,

most az �tlagosn�l jobban fel�nt�tt a garatra…”

El�rt a bar�tn�j�hez, azt�n elpanaszolta neki, hogy Kiyoshi

�r mit tett vele. Amaz sz�rny�lk�dve hallgatta v�gig, hogy a

f�rfi mennyire ler�szegedett, �s m�r a saj�t tettein is alig b�r

uralkodni.

- Csod�lom, hogy hazafele nem esett le a l�r�l - fejezte be

Hikari a mondand�j�t. - �s nem el�g ezt elviselnem, m�g

dolgoznom is kell neki, szinte eg�sz nap. Jaj, Sakura,

annyira megijedtem, amikor meg�t�tt!

- El tudom k�pzelni. Jut eszembe, ha akarsz, ma este

n�lunk aludhatsz - v�laszolta Sakura.

- K�sz�n�m, de ink�bb hazamegyek. Van m�g n�mi elint�znival�m. �s k�l�nben is, l�ttam rajta, hogy amikor meg�t�tt, jobban megr�m�lt, mint �n, akin t�rt�netesen elcsattant az a hatalmas pofon.

- Nos, te tudod. Ha �gy l�tod j�nak, akkor menj haza.

M�r s�t�tedett, mikor Hikari elindult vissza a fogad�ba.

�gy gondolta, jobb lesz v�rni egy kicsit, am�g lenyugodnak

a ked�lyek, az�rt indult olyan k�s�n haza. Amikor be�rt az

�p�letbe, Kiyoshi �r m�r h�zta a l�b�rt, �s Hikari is

elvonult a maga kis szob�j�ba, hogy alv�shoz k�sz�l�dj�n.

Miut�n mag�ra h�zta a takar�t, az ablakon �t kib�mult a

csendes, holdf�nyes �jszak�ba. Egyszercsak mintha egy

hull�csillagot l�tott volna. Ez szokatlan jelens�g volt ebben

az �vszakban, de az�rt �gy gondolta, m�giscsak k�v�n

valamit.

,,B�rcsak megv�ltozna az �letem!” - s�hajtotta.

Elmosolyodott, �s elfordult az ablakt�l. Maga sem tudta

mi�rt, de �gy �rezte, teljes�lni fog a k�v�ns�ga.