A titokzatos s�rk�ny

„A draco americanus incognito minden m�s s�rk�nyn�l titokzatosabb. Az Amazonas menti es�erd�kben �l, k�lsej�r�l �s szok�sair�l rendk�v�l keveset tudunk.”

-J�l hangzik. Szerinted, Thorfax?- k�rdezte az asztaln�l �l� l�ny, miut�n felolvasta a sz�veget. Az asztal a nyitott ablak alatt �llt. Az ablakp�rk�nyon pedig egy 14 m�ter hossz� �s 5 m�ter magas s�rk�ny feje nyugodott. Thorfax, az olajz�ld eur�pai s�rk�ny a maga megszokott, m�ly, kiss� rekedtes hangj�n v�laszolt. 

-J�l hangzik, igen. M�g mi, a t�bbi s�rk�ny se tudunk r�luk semmit. Tal�n az inka s�rk�nyk�gy�k tudnak valamit, de �k meg senkinek nem mondanak el semmit… Pedig �rdekelne, milyenek az Amazonas s�rk�nyai…

-Engem is. De Amerika messze van, od�ig soha nem jutok el. Am�gy megtudt�l m�r valamit F�kly�r�l?

-Igen. �gy tudom, jobban van. Err�l jut eszembe! Salazaar �zeni, hogy amint tud, megl�togat. Nem tudom, mit fog sz�lni a t�bbi itteni s�rk�ny, ha felbukkan egy wyvern…

-Majd kider�l. Nos, j� �jt, Thorfax! Ne feledd, azt �g�rted, hogy holnap elviszel rep�lni!

-Tudom. Viszl�t holnap hajnalban!

A hatalmas s�rk�ny felr�gta mag�t a leveg�be. N�h�ny perc m�lva m�r csak egy apr� pont volt az �gen. A l�ny lekapcsolta az asztali l�mp�t, ami addig megvil�g�totta a szob�t. A f�ldszinten volt, ablaka a t�gas kertre n�zett. Thorfax majdnem minden este n�la j�rt. Az �reg h�m s�rk�ny volt a legjobb bar�tja. A l�ny rengeteget tudott a s�rk�nyokr�l. Volt n�h�nyuk, akikhez kimondottan sok sz�l f�zte. Ezek egyike volt Thorfax �s Salazaar. Salazaar -t egy egyiptomi nyaral�s sor�n ismerte meg, Thorfax -ot pedig… h�t ink�bb Thorfax tal�lta meg �t, �vekkel kor�bban. Az�ta rengeteget tanult. Mosolyogva beb�jt az �gy�ba. N�h�ny perc m�lva m�r aludt is.

�

Reggel arra �bredt, hogy nagyon melege van. R�snyire nyitotta a szem�t. A k�vetkez� pillanatban m�r �lt, �s morogva n�zte a s�rk�nyt. Thorfax a nyitott ablakn�l �llt, hossz� nyaka az eg�sz szob�n �t�rt, �gy feje a l�ny mellett nyugodott az �gyon. A nagy meleget pedig a lehelete okozta. A l�ny kicsit arr�bb tolta a s�rk�ny fej�t.

-Musz�j volt �gy �bresztened?

-M�shogy nem �bredt�l fel. �gyhogy ez volt az egyetlen megold�s.

-J�l van, j�l van… De most kifel� a szob�mb�l!

-Nyugalom! �reg s�rk�ny nem gyorsvonat! M�r kint is vagyok… -felete Thorfax, s val�ban; kih�zta hossz� nyak�t a szob�b�l. Persze nem ment el. Fej�t most m�r az ablakp�rk�nyon pihentette. Egy darabig csak n�zte a l�nyt, aki nem mozdult. Csak �lt az �gyon.

-Nienor! Ha rep�lni akarsz, �lt�zz!

-Rendben… hideg van?

-Nincs, de �lt�zz r�tegesen. Ugyanis �gy d�nt�ttem, hogy elmegy�nk az Amazonashoz. Megkeress�k azt a titokzatos s�rk�nyt!

Nienor csak �rtelmetlen�l pislogott.

-J� tudni. Engedelmeddel, elmenn�k reggelizni.

-Menj csak. De igyekezz… Hossz� az �t Amerik�ig, m�g s�rk�nyh�ton is! �s hozz magaddal valami innival�t az �tra. M�s nem kell. �gyis veget�ri�nus vagy…

Nienor felvonta a szem�ld�k�t, �s elt�nt az ajt�ban. N�h�ny perc m�lva visszat�rt. A szekr�ny�hez l�pett. B�, sokzsebes, katonamint�s nadr�got h�zott, fekete spagettip�ntos fels�vel, r� egy olajz�ld sz�ldzsekit. V�g�l megkereste a t�r�z�sokkor hordott �v�t. Egy egyszer� fekete b�r�v volt, rajta k�t lel�g� b�rp�nttal. Mindkett� baloldalon. Nienor a b�rszalagok seg�ts�g�vel r�gz�tett az �vre k�t kis �veg innival�t- nevezetesen limon�d�t. Thorfax csak csendben figyelte. Nienor m�g �rt egy �zenetet sz�leinek, amit az asztal�n hagyott. Egyetlen sz� volt az eg�sz: s�rk�ny. V�g�l ki�lt az ablakp�rk�nyra, �s kim�szott a h�zb�l. Thorfax el�gedetten ny�jt�ztatta ki hatalmas sz�rnyait. Nienor k�nnyed�n felugrott hatalmas bar�tja h�t�ra. Sz�rnyai t�v�ben helyezkedett el. Thorfax m�g meggy�z�d�tt r�la, hogy Nienor k�szen �ll az utaz�sra, majd felr�gta mag�t a leveg�be. Ezzel kezdet�t vette a kaland, az �t az Amazonas medenc�j�be.

�

N�h�ny �ra m�lva megpihentek. Afrika partjain�l j�rtak, a Z�ld-fokn�l. Thorfax egy kellemes s�ks�gon sz�llt le. Miut�n Nienor leugrott a h�t�r�l, v�gigny�lt az oldal�n.  A l�ny lehuppant mell�, h�t�t a s�rk�ny has�nak t�masztva. Reggel nyolc �ra lehetett, a nap melegen s�t�tt.

Nienor m�r �pp elaludt volna, amikor megjelent egy �rny az �gen, eltakarva a napot.  Ahogy k�zeledett, alakj�t sejtelmes f�nybe burkolt�k a h�ta m�g�tt a napsugarak.  Hatalmas sz�rnyai voltak, hossz�, t�sk�s farka �s nyaka, viszonylag kicsi feje, �s k�t er�s h�ts� l�ba volt. Alig f�l perc m�lva lesz�llt a mez�n, tisztes t�vols�gra Thorfaxt�l �s Nienort�l. A l�ny felugrott, ahogy megismerte a j�vev�nyt. Thorfax erre lust�n felemelte a fej�t. A hatalmas l�ny legink�bb egy gy�k �s egy mad�r kever�k�re hasonl�tott, fak�z�ld pikkelyekkel, kiss� t�lm�retezve. 18 m�ter hossz�, 6 m�ter magas s�rk�ny volt. Pontosabban egy wyvern, ami a legnagyobb s�rk�nyfaj. Nienor lassan elindult fel�. A h�ta m�g�tt Thorfax is fel�llt, �s lassan k�vette. A m�sik s�rk�ny nem mozdult.

A k�vetkez� pillanatban a l�ny futni kezdett. A wyvern lehajtotta a fej�t. �gy amikor Nienor oda�rt, �pp fel�rte a nyak�t, hogy �t�lelhesse.

-Salazaar! Annyira �r�l�k, hogy l�tlak!

-�n is �r�l�k… -felelt a wyvern. Kiss� rekedtes hangja volt, csak�gy, mint Thorfaxnak.

-Am�gy hogy ker�lsz ide? Thorfax mondta, hogy meg fogsz l�togatni, de azt nem mondta, hogy ilyen hamar…

-Tegnap tal�lkoztam vele –intett fej�vel a m�sik s�rk�ny fel� Salazaar- �s eml�tette, hogy �rdekel t�ged az Amazonas s�rk�nya. �n javasoltam, hogy menjetek el megkeresni. � mondta, hogy �n is tartsak veletek, �s hogy itt tal�lkozunk.

- Ezek szerint te is vel�nk j�ssz?

-Igen, m�r ha Thorfax az�ta nem v�ltoztatta meg a v�lem�ny�t.

Az eml�tett s�rk�ny csak megfordult, �s visszament oda, ahonnan felkelt.

-Gyere, Salazaar. De a k�vetkez� pihen�ig Nienor a te h�tadon utazik. Most pedig pihenj�nk egy keveset…

K�t t�rsa is k�vette p�ld�j�t, leheveredtek mell� a f�ldre.

Egy �ra pihen� ut�n ism�t �tra keltek. Nienor ez�ttal Salazaar h�t�n.

�

N�h�ny �ra m�lva meg�rkeztek az Amazonas torkolat�hoz. A foly�torkolat egyik nagyobb sziget�n �jszak�ztak. Thorfax –m�velt s�rk�ny l�v�n- szerzett a s�rk�nyk�gy�kt�l vacsor�t. A s�rk�nyk�gy�k meggy�z�s�hez azonban nem kellett sok: azok mindig is seg�t�k�szek voltak, ha fajt�rsaikr�l volt sz�. �gy h�t b�s�gesen megvacsor�ztak, majd aludni t�rtek.

M�snap reggel �jra �tra keltek. Imm�r a f�ld�n, hogy megkeress�k a titokzatos s�rk�nyt. Az es�erd�ben f�lleszt� volt az id�. Meleg, r�ad�sul p�r�s. Meg persze �pp szakadni kezdett az es�. Salazaar pr�szk�lt.

-Hogy �n mennyire ut�lom az es�t! –azzal kutyam�d megr�zta mag�t. A szint�n el�zott Thorfax egy sz�t se sz�lt. Nienor csak nevetett. � csont sz�raz volt: k�nnyed�n elf�rt s�rk�ny bar�tai alatt, �gy azok eserny�k�nt v�dt�k �t az es�t�l. Csak a l�ba volt kiss� s�ros, de ezt � nem vette figyelembe.

-Nagyon sz�p l�tv�ny, mondhatom… k�t �zott s�rk�ny menetel az dzsungelben…

-Meg egy pimasz kisl�ny, aki ha nem fogja be a sz�j�t, hamar az eml�tett s�rk�nyok gyomr�ban v�gzi!

-Ugyan m�r! �gyse tenn�d meg!

-Kipr�b�lod?

-K�szi, de ink�bb nem…

Salazaar az �gre emelte tekintet�t. Helyesebben a f�k koron�j�ra.

-M�r kezdtem azt hinni, hogy Thorfax komolyabb, mint �n… ezek szerint t�vedtem. –mondta azt�n, az el�tte halad� vitatkoz� p�rosra tekintve.

Hirtelen mindh�rman meg�lltak. Valami furcsa zaj volt az, ami felkeltette az �rdekl�d�s�ket. Valami k�vette �ket. Az a valami igencsak m�retes lehetett, abb�l �t�lve, hogy mekkora zajt csapott. Mindh�rman mozdulatlanul �lltak, leveg�t is alig vettek. V�g�l a zaj okoz�j�t is megpillantott�k. Egy kisebb s�rk�nyk�gy� volt az, aki-mivel l�ba nem volt- cs�szva haladt el�re, sz�j�ban egy �ttetsz� pikkellyel, mely emberi teny�r nagys�g� volt. L�tsz�lag �szre se vette a h�rom k�l�n�s „l�togat�t”, csak ment a maga dolg�ra.

Nienor sz� n�lk�l k�vetni kezdte. A k�t s�rk�ny a h�ta m�g�tt �sszen�zett, majd elindultak ut�na. A kis s�rk�ny egyszer csak elt�nt a szem�k el�l, l�tsz�lag nyomtalanul. Nienor tan�cstalanul n�zett t�rsaira. L�that�an azoknak sem volt �tlete, hogy hov� lett a kis s�rk�ny.

V�g�l r�tal�ltak egy apr�cska nyomra: egy barlang bej�rat�ra. Salazaar k�telkedve n�zte a kis r�st. M�g Nienor sz�m�ra is kicsi lett volna, aki kisebb volt a s�rk�nyn�l. A l�ny elt�k�lten let�rdelt a barlang sz�j�hoz. L�tta a nedves f�ldben a friss l�bnyomokat. Feln�zett t�rsaira.

-Ha az a s�rk�ny lejutott ide, mi is le fogunk.

-De m�gis hogyan? Mint l�tod, m�g neked is kicsi a ny�l�s. –felelte Thorfax. Nienor v�llat vont, majd folytatta a sz�k j�rat tanulm�nyoz�s�t. Ahogy megfogott egy k�vet, �rdekes felfedez�st tett: mintha hologram lett volna, �t tudott ny�lni rajta. �jabb �s �jabb �lk�veket tal�lt. Salazaar �s Thorfax csatlakoztak hozz�, �gy a hologramok v�g�l teljesen elt�ntek. Imm�r teljes val�j�ban l�tszott a barlang bej�rata. K�tszer olyan magas, mint Salazaar, �s olyan sz�les, hogy Thorfax kiny�jtott sz�rnyai is k�nyelmesen elf�rtek benne. A h�rom utaz� elindult befel�.

A j�ratok szebbek voltak, mint hitt�k. A falak nem voltak nyirkosak, �lesek �s s�rosak, mint egy �tlagos barlangban, hanem sim�k, sz�razok �s tiszt�k. N�hol egy dr�gak� kandik�lt ki a k�zetb�l. A folyos� nem sz�k�lt. S�t! Ink�bb egyre t�gasabb lett. Ahogy haladtak befel�, egyre t�bb gy�m�nttal, zaf�rral, ametiszttel, smaragddal �s egy�b �kk�vekkel tal�lkoztak. �l�l�nyeknek nyomuk sem volt.

Ahogy a csod�latos barlangban l�pkedtek, teljesen elvesz�tett�k az id��rz�k�ket. Tal�n a krist�lytiszta leveg� volt az oka, tal�n valami m�s. Mindenesetre az az id�, ami sz�mukra csup�n perceknek t�nt, val�j�ban k�t-h�rom �ra volt. A barlangot egy helyen csillog� patakocska szelte �t. Hangja legink�bb csengetty�sz�ra hasonl�tott. A h�rom �tit�rs meg�llt a partj�n, hogy szomjukat olts�k. Ut�na tov�bbindultak.

�jabb peceknek t�n� �r�k teltek el. M�r mindh�rman f�radtak voltak, amikor el�rt�k a barlang utols� term�t. Egy az�rsz�n gy�m�ntfal �llta el a bej�ratot. Ahogy k�zelebb �rtek, a kapu felt�rult. Nienor el�mult. A terem nagyobb volt, mint amit el lehetne k�pzelni. Odabent pedig a legk�l�nb�z�bb s�rk�nyok sz�nei f�nylettek: az algak�k k�nai s�rk�nyk�gy�k, a gy�m�ntfeh�r j�gs�rk�nyok, fak�z�ld wyvernek, aranysz�n �s fekete eur�pai s�rk�nyok, z�ldes op�lsz�n pikkely�, tollas sz�rny� mexik�i s�rk�nyok, jap�n �s k�nai lungok, a maguk t�zv�r�s ragyog�sukkal, az ausztr�liai ersz�nyes s�rk�nyok.

Nienor �nk�ntelen�l is k�zelebb h�z�dott bar�taihoz. M�g soha nem l�tott ennyi s�rk�nyt egyszerre. Thorfax �vatosan megb�kte a l�nyt, aki erre felugrott a h�t�ra. Salazaar szorosan a nyomukban volt, amikor elindultak a terem belseje fel�. A t�loldalon �rte �ket a legnagyobb meglepet�s.

�

A zaf�rk�k fal el�tt egy ez�sttr�n �llt. Egy csod�s teremt�s �lt benne: egy fiatal l�ny, akinek haja aranybarna volt, mint egy arany eur�pai s�rk�ny pikkelyei, ajkai, mint a lungok, b�re gy�m�ntfeh�r, mint a j�gs�rk�nyok, �lt�z�ke pedig op�lk�k, ak�r egy s�rk�nyk�gy� tolla. Fejd�sze egy egyszer� ez�stdiad�m, min el�l az a s�rk�nypikkely csillogott, amit a fiatal s�rk�nyk�gy� hozott. Tekintete azt a m�ly tud�st t�kr�zte, mint minden m�s s�rk�ny� – csup�n nem viharsz�rke volt az �that� �risz, hanem m�ly z�ld. Lassan felemelkedett �lt�b�l, �s Nienor�k el� l�pett. Finoman meghajolt. Nienor leugrott Thorfax h�t�r�l, �s viszonozta a gesztust. K�t t�rsa szint�n lehajtotta fej�t. A teremben n�ma csend honolt. A fiatal, gy�ny�r� l�ny halkan megsz�lalt. Hangja m�z�des volt.

-�dv n�ktek, idegenek! Mi sz�l hozott erre?

-A titokzatos s�rk�nyt keress�k. �gy gondoljuk, hogy itt megtal�lhatjuk. Rem�lem, �n kiseg�t. –Nienor hangja kiss� remegett. A s�rk�nyl�ny felnevetett.

-A titokzatos s�rk�ny! M�r nem kell keresnetek, �n vagyok az. Engedj�tek meg, hogy bemutatkozzak. A nevem Rie, a S�rk�nyangyal. �n vagyok a faj v�delmez�je, a titokzatos s�rk�ny, akit a tud�sok keresnek. De mivel felfedt�tek titkomat, k�nytelen vagyok megosztani veletek feladatomat. �vj�tok f�ldr�szetek s�rk�nyait, �s �rizz�tek titkomat!

-Ahogy �hajtja, Rie.

-Megb�zom bennetek, mert az, aki eljut hozz�m, csak tiszta lelk� ember lehet. Most menjetek haza. –a m�z�des hang elt�nt, hely�t egy s�rk�ny rekedtes hangja vette �t. Rie arc�n, szeme alatt l�that�v� v�lt n�h�ny fekete pikkely. F�ny �lelte k�r�l alakj�t. Nienor �s k�t t�rsa a k�vetkez� pillanatban m�r otthon tal�lta mag�t, a h�z kertj�ben. F�radtan ny�ltak v�gig az �polt f�v�n.

�

J� n�h�ny h�ttel k�s�bb Nienor �s Thorfax elm�ly�lten tanulm�nyozott egy levelet. Rie �rta nekik. Elmes�lte, hogy az embereket siker�lt �jra megt�vesztenie: tov�bbra se j�tt r� senki, hogy a „draco americanus incognito” nem egy s�rk�ny, hanem egy angyal. Thorfax �s Nienor nevettek.

-Az, hogy nem egy s�rk�nyt keresnek, hanem egy embert, �r�kre a mi titkunknak kell, hogy maradjon.

-Igen, ez �r�kre a mi titkunk marad. A tied, Salazaar� �s az eny�m.

Nienor nevetve felugrott Thorfax h�t�ra, �s elindultak, hogy elvezessenek mindenkit a s�rk�nyok barlangj�ba, a b�ke birodalm�ba.

V�ge