5. fejezet

Egy h�ttel azut�n, hogy Inuyash��k �sszecsaptak

Narakuval, �jra a k�sz�l� csata vibr�l�sa t�lt�tte meg a

leveg�t. Szent Iv�n napja volt. A k�t f�lszellem abban a

faluban �t�tt tany�t, ahol a puszt�t�s volt, �s most

k�sz�l�dtek. Tudt�k j�l ez lesz a harc, ami mindent eld�nt.

Azt�n elj�tt az id�…

Azzal kezd�d�tt minden, hogy a hirtelen beborult �gen

gonosz szellemek hord�ja v�gott �t, egyenes utat tal�lva �gy

a falusiakhoz, akik k�zben m�r pr�b�lt�k az �let�ket

menteni. Ki erre, ki arra futott, de �gy is sok tetem maradt

a f�ld�n, mire ki�r�lt a falu. Sora �s Inuyasha ism�t a falu

k�zep�n �llt, csak�gy, mint egy h�ttel azel�tt. Azt�n lil�s

f�nnyel k�r�lv�ve egy mag�nyos alak sz�llt fel�j�k. A m�r

teljesen fel�p�lt Naraku.

- L�m csak, l�m. �tjaink �jra keresztezt�k egym�st -

mondta, mikor oda�rt a f�lszellemekhez - Netal�n �jra

�ssze akarj�tok m�rni velem az er�t�ket?

- Eltal�ltad! - v�gta oda Inuyasha.

- Hmm. Nem tudom, mit k�pzeltek magatokr�l, de jobb

lenne, ha lesz�lln�tok a magas l�r�l, mert k�nnyen

meg�thetitek a bok�tokat - morogta Naraku. - De legyen!

L�ssuk, mit tudtok kezdeni a d�monaimmal. Ide hozz�m! -

ki�ltotta, mire t�bb tucat szellem gy�lt k�r�je.

A szellemek t�mad�sba lend�ltek. Inuyash��knak alig

maradt idej�k el�venni a kardjaikat. Heves t�mad�sokat

vertek vissza, sok-sok d�mont a m�svil�gra k�ldve ezzel.

Nem volt olyan csap�suk, ami ne tal�lt volna, de � maguk

is j� p�r s�r�l�st beszereztek. Inuyash�nak felhasadt a bal

karj�n a b�r, �s a h�t�n is t�bb sebb�l v�rzett. Sor�nak az

arc�n maradt cs�nya v�ral�fut�s az egyik d�mon

ostorcsap�sa ut�n. De siker�lt egyre k�zelebb ker�lni�k

Narakuhoz, aki k�zben v�d�pajzsot vont maga k�r�.

A szellemek sehogy se akartak elfogyni. Mindig �jabb �s

�jabb hull�muk t�madott Sor��kra, akik nem tudtak

szabadulni t�l�k. Azt�n egy �vatlan pillanatban Inuyasha

kiugrott t�mad�ik k�r�b�l mag�val r�ntva Sor�t is.

Egyenesen Naraku pajzsa mellett �rtek f�ldet. Inuyasha

megpr�b�lta �tv�gni a burkot a Tessaig�val, de nem sok

eredm�nyt �rt el.

- Na mi van, Inuyasha? Megakadt�l? - k�rdezte g�nyosan

Naraku.

- Fogd be a sz�d! - f�rmedt r� a fi�.

- Inuyasha, pr�b�ljuk egy�tt! . ki�ltott Sora.

- J�.

Egym�s mell� �lltak �s �gy pr�b�lt�k �tt�rni a burkot,

Inuyasha a Sz�lbord�t, Sora a sz�l erej�t seg�ts�g�l h�vva.

A burok ugyan meggyeng�lt, de nem oszlott sz�t.

- Gyeng�k vagytok �s ostob�k - sz�lt Naraku.

- Majd megl�tjuk! - ki�ltott vissza Sora. Azt�n odafordult

Inuyash�hoz. Most mit tegy�nk?

- Megtanultad m�r, hogy hogyan kell vihart id�zni? -

k�rdezte elgondolkozva Inuyasha, majd od�bb haj�totta

Naraku egyik csatl�s�t.

- Elm�letben tudom, igen - sz�lt Sora. - De gyakorlatban

m�g nem tudtam soha sem megcsin�lni.

- H�t �ppen itt az ideje, hogy elkezdd! - sz�lt

magabiztosan a fi�.

- Mire gondolsz?

Inuyasha egy pillanatig cs�ndben maradt, de azt�n csak

elkezdte:

- Szerintem, ha te a viharodat r�ir�ny�tod Narakura, �n

pedig haszn�lom a Sz�lbord�t, akkor egy�ttes er�vel le

tudjuk gy�zni �t - mondta a fi� szorosan Sora mellett �llva.

- De ha nem siker�l? Vagy ha t�l er�s lesz a t�mad�s? -

k�rdezte a l�ny aggodalmasan.

- Ezt a kock�zatot v�llalnunk kell. Kezdd el az id�z�st, �s

ir�ny�tsd a vihart a kardodba.

- Rendben.

Sora meg�llt, �s behunyt szemmel koncentr�lt, mik�zben

Inuyasha elt�vol�totta a k�zel�b�l a t�mad� d�monokat. A

l�ny k�r�l egyszercsak elkezdett sz�l kerekedni, majd az

eg�sz �tterjedt a kardj�ra is. Sora homloka gy�ngy�z�tt az

er�lk�d�st�l. Azt�n hirtelen leh�lt a leveg�, �s vill�mok

kezdtek el csapkodni a kard k�r�l.

- Siker�lt! - n�zett fel d�bbenten Sora, majd �jra

elism�telte mag�ban a megid�z� var�zst, hogy a t�mad�s

m�g er�sebb legyen.

- Inuyasha! Most! - ki�ltott a l�ny, mikor �rezte, hogy

tov�bb m�r nem b�rja megf�kezni a vihart.

Inuyasha odal�pett szorosan Sora mell�. Kardjaikat alig

p�r centi v�lasztotta el. K�zben a Tessaig�ra is �tterjedtek

a vill�mok. Azt�n a k�t fiatal egyszerre lend�tette magasba

a kardj�t, �s egyszerre ki�ltotta el mag�t:

- SZ�LBORDA!!!

Elszabadult a pokol. A vihar teljes er�vel robbant ki Sora

kardj�b�l, aki ett�l Inuyash�val egy�tt hanyatt esett. A

f�nyess�g mindent bet�lt�tt, �s semmise menek�lhetett meg

a Sz�lborda �ltal meger�s�tett vill�mok el�l. A kunyh�k is

�gy hulltak sz�t, mintha csak p�kh�l�b�l lettek volna.

Naraku csatl�sai �v�lt�ttek a f�jdalomt�l, majd sz�thullva

k�vett�k t�rsaikat a hal�lba. Maga Naraku pedig a

legnagyobb vill�m �ltal eltal�lva, m�g az utols� szavaival is

�tkoz�dva, porr� omlott sz�t.

Inuyasha �s Sora sem �szta meg, mindkett�j�ket eltal�lta

egy-egy vill�m, �s b�r a kardjaik valamennyire v�dt�k

�ket, hal�los sebet kaptak. Utols� erej�kkel �t�lelt�k

egym�st, �s egym�s szem�be n�ztek.

- Szeretlek t�ged Sora - sz�lt Inuyasha.

- �n is szeretlek t�ged, Inuyasha - mondta Sora.

Megcs�kolt�k egym�st, majd kilehelt�k utols�

l�legzetv�tel�ket. Mindketten meghaltak.

M�g h�rom napig tombolt a vihar.

Ut�sz�

K�t t�bb sz�z �ves s�rk� �ll egym�s mellet ma az egyik

nagyv�rosi temet�ben. Legend�k keringenek r�luk,

miszerint minden �vben Szent Iv�n �jjel�n �tnak indul a k�t

halott k�s�rtete, �s k�z a k�zben bej�rj�k a sz�mukra oly

kedves helyeket. Azt�n a s�rjuk f�l�tt gyorsan p�r�gve

egym�sba olvadnak, majd szertefoszlanak. Mindek�zben

pedig rendszerint hatalmas vihar tombol. �gy m�lt �s

maradt meg m�gis �r�kre Inuyasha �s Sora szerelme.

V�GE