Viharos szerelem

by hanyou-Arisa

1. fejezet.

Egy belv�rosi gimn�zium tornaterm�ben nagy csata folyt.

Focimeccs: fi�k a l�nyok ellen. A l�nyok kapuj�ban egy

nagyj�b�l 16 �ves, �tlagos testalkat�, hossz� aranybarna

haj� l�ny �llt. P�l�j�ra festve a neve: Sora. Vele szemben

egy fi� megindult a labd�val, de m�g miel�tt el�rt volna a

kapuhoz, elvett�k t�le. Sor�t k�zben k�nny� sz�d�l�s

kapta el. Szokott ez �gy lenni vele, ha felizgatja valamin

mag�t. Nem is t�r�d�tt vele t�ls�gosan. K�zben a fi�

visszaszerezte a labd�t, �s �r�lt sebess�ggel kezdett el

rohanni vele a kapu fel�. Sora m�r k�szen �llt, hogy

kiv�dje a labd�t, �m ekkor megl�dult vele a vil�g. Mire

elm�lt a sz�d�l�se, m�r nem tehetett semmit, a labda

egyenesen a gyomr�ba v�g�dott, � pedig nekizuhant a

kapu m�g�tt l�v� kem�ny k�falnak. Azt�n m�r csak annyit

l�tott, hogy a tan�r megl�dul fel�, azt�n se k�p, se hang.

Sora szinte azonnal mag�hoz is t�rt.

- Tan�r �r, mi t�rt�nt? - k�rdezte, mik�zben fel�lt.

- Eltal�lta a labda �s beverted a fejed a falba. De j�l �rzed

magad?

- �… igen… Azthiszem.

- Tess�k, itt az �lt�z� kulcsa. Menj ki, �s hozd rendbe

magad - utas�totta a l�nyt a tan�ra.

Sora ki is sietett az �lt�z�be, b�r k�zben t�bbsz�r is

nekit�ntorodott a falnak. Igaz�b�l sz�rnyen �rezte mag�t.

F�jt a feje, �s a h�t�ban is furcsa l�ktet�st �rzett, b�r nem

tudta mi�rt. Az �lt�z�ben meg�llt a csapn�l, �s megmosta

az arc�t. Egyre jobban sz�d�lt. Ekkor vette �szre, hogy

valami v�gigfolyik a h�t�n. Len�zett a f�ldre �s v�rt l�tott.

Sok v�rt. Az � v�r�t. Amikor a falhoz v�gta �t a labda,

r�szben bele�llt a h�t�ba az a vasdarab, amihez a h�l�t

szokt�k h�tul fogatni. Nem l�tt�k, hogy v�rzik, mivel

v�rv�r�s p�l�t hordott, �s am�gy is csak akkor indult meg

a v�r, amikor kifutott a teremb�l. Nyilv�n a mozg�st�l �s a

tov�bbi �tk�z�sekt�l. K�zben Sora �rezte, hogy megint

k�zeledik a pillanat, mikor el fog �julni. A k�rd�s csak az,

hogy mag�hoz t�r-e majd, hiszen sok v�rt vesztett. M�r a

saj�t v�r�ben �llt. Lerogyott a f�ldre, m�r alig l�tott

valamit. Azt�n hirtelen kicsap�dott az �lt�z� ajtaja, v�ge

lett az �r�nak. Az els� j�vev�ny mikor megl�tta Sor�t

sikoltozni kezdett. Erre a l�ny felkapta a fej�t. �j er�

t�lt�tte el test�t. M�r nem sz�d�lt. Viszont a t�bbiek:

- N�zz�tek a szem�t! - ki�ltott az egyik l�ny. - V�rv�r�s!

- �s az arc�n… azok a cs�kok… - sz�lt egy m�sik.

Sora lassan fel�llt, �s egyenk�nt t�rsai szem�be n�zett.

Azt�n megsz�lalt:

- T�njetek el el�lem! - �s megvillant a szeme.

- De h�t…

- T�n�s! K�l�nben miszlikbe szaggatlak!

A l�nyok erre elrohantak vissza a terem fel�, hogy

sz�ljanak a tan�rnak. Sora pedig ut�nuk. Hirtelen �tugrott

a l�nycsapat felett, �s egyenesen az �ppen ki�rkez� tan�r

el�tt �rt f�ldet. Azonnal elkapta a tan�rt a nyak�n�l, �s

felkente a falra.

- Maga nem t�r�d�tt velem - morogta Sora a szok�sos

hangj�n�l sokkal m�lyebben. - Hagyta volna, hogy

meghaljak.

- Mi- mir�l besz�lsz te?

- Az igazs�gr�l, ostoba fajank�! - �s ezzel bev�gta a f�rfit

a testnevel�i legh�ts� sark�ba. Azt�n visszament az

�lt�z�be. Megint elkapta a sz�d�l�s, Le�lt egy padra,

lehajtotta a fej�t, �s p�r perc m�lva, mikor �jra feln�zett

m�r ism�t �nmaga volt. Begy�gyultak a sebei. M�r nem

volt sz�ks�ge a benne lakoz� szellem erej�re.

Sora arc�n v�gigfolytak a k�nnyei, nem tudta, mi t�rt�nik

vele. Hiszen el�bb m�g a hal�l�n volt, azt�n meg � �lt meg

majdnem valakit. �s mi t�rt�nt a sebeivel? �s mi�rt nem

mernek bej�nni az �lt�z�be az oszt�lyt�rsai? H�t persze,

az�rt mert r�t�madt a tan�rra. De h�t akkor mi�rt mondt�k

azt is, hogy v�r�s a szeme �s cs�kok vannak az arc�n?

Odament a t�k�rh�z, �s belen�zett.

- Szents�ges szellemek! - ki�ltott fel, mikor megl�tta

arck�p�t. K�zelebb l�pett a t�k�rh�z, �s �jra belen�zett.

A szeme most nem volt ugyan piros, de… s�rg�n

ragyogott!

Sora �sszekapkodta a cuccait. �s s�r� k�nnyek k�z�tt

elfutott hazafel�. Nem volt jobb �tlete… Az anyja tal�n

tudja, mi folyik itt.

10 perc m�lva haza is �rt. Kiv�gta az ajt�t, �s berontott a

konyh�ba, ahol az anyja �ppen az eb�det f�zte.

- Mi t�rt�nt kicsim? Mi a baj? Hogyhogy m�r haza is

j�tt�l? - k�rdezte Akio, Sora anyja.

- Ezt n�zd meg! - �s a l�ny anyja szem�be n�zett.

Akio nem lep�d�tt meg. Karon fogta l�ny�t, �s bevezette a

nappaliba.

- Tudtam j�l, hogy ez egyszer el� fog fordulni - mondta

Akio. - Mes�ld el, hogy mi t�rt�nt!

Sora pontr�l pontra elmondott mindent, de k�zbe

k�ts�gek gy�t�rt�k. Mi lehet az amit az anyja tudott?

Mikor Sora v�gzett a mond�k�j�val Akio vette �t a sz�t:

- Tudod kisl�nyom, az ap�d… Nos, hogy is

fogalmazzak… Nem volt �tlagos. Nem ebb�l a vil�gb�l

sz�rmazott.

- Hogy mi?!?

- � egy szellem volt, 500 �vvel ezel�ttr�l. Akkor

tal�lkoztam vele, mikor egy szerencs�tlen baleset folyt�n

�tker�ltem az � idej�be. Megszerett�k egym�st, azt�n

j�tt�l te. �gy d�nt�tt�nk, neked jobb lesz itt.

- V�rj! Akkor �n most nem is vagyok ember?

- Te f�lszellem vagy.

Sor�val megfordult a szoba. Ok�, azt tudta eddig is, hogy

m�s, mint a t�bbiek, hiszen folyton � volt minden rossz

cselekedet c�lja, de hogy f�lszellem legyen, az egy kicsit

sok volt neki. V�g�l azt�n t�ltette mag�t rajta, �s ink�bb

megk�rdezte az anyj�t, hogy hogyan is ker�lt �t az apja

vil�g�ba.

- Tudod, az �gy volt, hogy egy reggel, mikor belen�ztem az

�desany�m t�kr�be, valami furcs�t vettem �szre - kezdte

mes�lni Akio. - Valami �rv�nylett a k�zep�n.

Megpr�b�ltam meg�rinteni, de erre mag�val r�ntott, �s

hirtelen ott tal�ltam magam egy sziklafalnak h�ttal, a

k�z�pkorban. K�s�bb egy papn� seg�ts�g�vel jutottam

vissza, aki �rt egy oda-vissza var�zsig�t, amivel tudtam

haszn�lni a t�kr�t. Persze �n soha sem vettem

r�gis�gkeresked�n�l semmit, nem �gy, mint any�m. Nem

akartam megint bajba keveredni - kezdett el idegesen

nevetg�lni Sora anyja.

- �s azt�n?

- Egy darabig ing�ztam, azt�n j�tt�l te. Hamarosan pedig a

h�r, hogy ap�dat meg�lt�k. Ezt m�r ebbe a vil�gba hozta

ut�nunk egy szolga.

- Teh�t f�lig szellem vagyok. Akkor mire vagyok k�pes? -

k�rdezte Sora. Az anya gondolkodott egy ideig, miel�tt

v�laszolt volna. Azt�n csak elkezdte:

- H�t… nem vagyok eg�szen biztos benne. Csak azt

tudom, hogy a neved jelent�se nem v�letlen�l �g. Az �g

er�it tudod bizonyos m�rt�kben ir�ny�tani. A szelet, az

es�t… ilyeneket.

- �s az mi volt, ami a suliban t�rt�nt? - k�rdezte a l�ny.

- Szellemm� v�ltozt�l. Az �leted vesz�lyben volt, ez�rt

t�rt�nt. De vigy�znod kell! T�bbsz�r m�r ne forduljon el�,

mert nem biztos, hogy magadt�l vissza tudsz v�ltozni,

akkor pedig gyilkolni fogsz. Legy�l �vatos! - magyar�zta

Akio.

- �s a szemem sz�ne? Mi�rt lett s�rga?

- Ap�d szeme is s�rga volt. �s az �ltal, hogy szellemm�

v�ltozt�l, m�r nem tudsz visszat�rni az egyszer� haland�

l�tre. Egyre t�bb v�ltoz�st fogsz magadon �rezni, meg fog

n�ni az er�d.

Sora v�giggondolta helyzet�t. Nem volt egyszer�. Az

iskol�ba vissza m�r nem mehetett, hiszen sz�rnynek

gondolt�k �t a t�bbiek. M�g t�bbet b�ntan�k, mint eddig.

Igaz�b�l ebben a vil�gban sem akart maradni. V�g�l

elhat�rozta mag�t.

- Anyu, megvan m�g az a var�zsige? - k�rdezte.

- Igen, de mi�rt k�rded?

Sora az anyja szem�be n�zett �s �gy v�laszolt:

- Meg akarom ismerni ap�m vil�g�t. �tmegyek a

k�z�pkorba!