Fagyos sors-by Naga

1. r�sz

Egy r�gi bar�t

Egy hideg, viharos t�li �jszak�n t�rt�nt. H�vihar tombolt.

Senki nem volt a l�that�ron, egyetlen �l�l�nyt kiv�ve: egy

fiatal l�nyt. Fekete haja �s fekete kimon�ja volt. Nemr�g

el�zt�k a faluj�b�l, mert fekete m�gi�t haszn�lt. F�radt volt

�s f�zott. Hirtelen esz�be jutott egy r�gi eml�k. Az �desanyja

mes�lt neki a fagyt�nd�rekr�l, arr�l hogy hogyan sz�letnek.

M�g a var�zsig�t is megtan�totta neki. A l�ny �gy d�nt�tt,

haszn�lni fogja. Let�rdelt a h�ban, s elsuttogta.

“Fagyt�nd�rek anyja, add, hogy tov�bb �ljek, t�ged

szolg�lva!”

Ekkor jelent meg el�tte a kir�lyn�. Feln�zett r�.

-Biztos, hogy ezt akarod? B�r a sz�ved tiszta, a lelked

t�ls�gosan megt�rt. T�nd�rk�nt is szenvedn�l. T�nyleg ez a

d�nt�sed? Nem lesznek eml�keid.-sz�lalt meg a fagyt�nd�r.

-Igen. EZ a d�nt�sem. Nem akarok emberk�nt tov�bb �lni.

-Legyen h�t. Tiszteletben tartom szavaidat. Kapsz egy

feladatot. �rizd az �r�k �let titk�t. –suttogta a l�ny, majd

elt�nt. A f�ld�n t�rdel� l�ny pedig v�ltozni kezdett. Der�kig

�r� fekete haja r�videbb, �s m�lyk�k lett. F�lei megny�ltak,

el�tt�k k�t tincs ez�stsz�nre v�ltott. Sz�rnyai n�ttek. A tollak

t�ve s�t�tbarna, ami lassan kivil�gosodott, �gy a tollak v�gei

m�r feh�rek voltak. Ezzel egy id�ben a szemei t�rkizk�kk�

fakultak a feket�b�l, �s k�rmei is hegyesebbek lettek.

Megmozgatta sz�rnyait, majd felrep�lt. El, nyugat fel�.

Arra, ahol ez a t�rt�net j�tsz�dik.

Egy fagyt�nd�r sz�letett. Neh�z feladatot kapott, �s ezzel

egy�tt sok �ld�z�t. Eml�kei nem voltak, de tal�n jobb volt

neki akkor �gy. Ez a t�nd�r volt Sarah.

***

J� n�h�ny �vvel k�s�bb

Egy szellem, egy kis, z�ld kobold, �s egy emberl�ny v�gott �t

egy erd�n. Volt vel�k egy k�tfej� s�rk�nyszellem is. A kobold

morgol�dott, a l�ny vir�got szedett. A szellem bal kez�ben

volt a s�rk�ny k�t�f�ke, a jobb kez�ben egy k�k igazgy�ngy

nyakl�nc volt, amit nemr�g tal�lt a f�ld�n. Valahonnan

ismer�snek t�nt neki. Egy szellem� volt, m�ghozz� egy

l�ny�. A kutyaszellem-mivel az volt- orra nem hazudott.

Ezeket tudta. A kis emberl�ny odaszaladt mell�.

-Sesshoumaru nagy�r! Hov� megy�nk?

Megkeress�k a nyakl�nc gazd�j�t, Rin.-hangzott a v�lasz.

Id�k�zben bes�t�tedett, �s az es� is eleredt. A kis csapat

meg�llt egy barlangn�l. A d�mon nem maradt ott, hanem

elment keresni a l�nc gazd�j�t. Ismerte, ebben biztos volt. De

m�r nem tudta, hogy honnan. Hirtelen meg�rezte egy

idegen szellem szag�t. Medved�mon volt, az er�sebb fajt�b�l.

“Mit keres ez az �n ter�letemen?” Gondolataiba hirtelen

betolakodott egy rohan� l�ny k�pe. “Igen. Tal�n a l�nc

gazd�j�t �ld�zi. Akkor k�nnyebb lesz megtal�lnom, mint

hittem.” Azzal futni kezdett arra, amerre a szellemet �rezte

Ezzel egy id�ben, egy m�sik erd�ben

Egy fekete k�penyes l�ny rohant �t az erd�n, nyom�ban egy

medveszellemmel. “Itt az erd�ben nem t�madhatom meg. Ki

kell �rnem egy tiszt�sra.” Futott, de a szellem egyre

k�zeledett. Ledobta a nyakl�nc�t. Ekkor v�gre f�nyt l�tott a

f�k k�z�tt. Ki�rt egy tiszt�sra. Szembefordult �ld�z�j�vel. Az

meg�llt, �s felkacagott.

-Ostoba t�nd�r. Engem nem gy�zhetsz le! Mondd meg az �r�k

�let titk�t!

-Soha! El�bb halok meg, mint hogy megtegyem!- a l�ny

ledobta k�peny�t. S�t�tk�k haja volt, �s t�rkizk�k szeme.

Felrep�lt, n�h�ny m�terrel a medve feje f�l�tt lebegett. Egy

k�zmozdulat, �s az teljesen megfagyott. A l�ny ekkor egy

kardot var�zsolt el�. Ez�stsz�n� t�z lobogott a peng�n.

Lecsapott. Seb�szi pontoss�ggal szelte kett� a d�mont. Pont a

sz�v�n haladt �t a kard.

A l�ny lesz�llt. Megr�zta sz�rnyait. Feh�r, ez�stmint�s

kimon�t viselt. Hull�mos, s�t�tk�k haja v�lla al� �rt, de f�lei

el�tt volt k�t tincs, amik ez�stsz�n�ek voltak, �s derek�ig

�rtek. Szemh�ja ez�stsz�n�re volt kifestve, csak�gy, mint

ajkai. Sz�rnyain s�t�tbarn�b�l feh�rbe mentek �t a tollak.

Eleredt az es�. A sz�l megfordult, �s egy m�sik d�mon illat�t

hozta fel�. A fagyt�nd�r nem mozdult.

-Ha az �r�k �let titk�t akarod, nem fogod megkapni, mert

meg foglak �lni.

- Sarah! Megt�madn�l egy r�gi bar�tot? Ezt az�rt nem

gondoltam volna r�lad…

Az eml�tett megfordult. Ahogy a szem�t a m�g�tte �ll� f�rfira

emelte, �gy t�nt el a kard a kez�b�l. K�nnyes szemmel n�zett

fel. A d�mon aranys�rga szemeibe n�zett. Azt�n hirtelen a

nyak�ba vetette mag�t. A szellem meglep�d�tt ezen a

reakci�n, de � is �t�lelte Saraht.

-Sesshoumaru! Annyira �r�l�k, hogy l�tlak!

-�n is. Gyere velem, ne �lljunk itt az es�n.

-Rendben.

A k�t d�mon elindult a barlang fel�. Sarah reszketett a

hidegt�l. Sesshoumaru sz� n�lk�l felkapta, �s elvitte a

barlanghoz. Le�ltek a t�z mell�, majd betakarta a t�nd�rt a

pr�mj�vel, aki perceken bel�l m�r aludt is. “Sarah… Nem

hittem volna, hogy m�g tal�lkozunk… De most aludj

nyugodtan, �n vigy�zok r�d!” Sesshoumaru kez�ben m�g ott

volt a nyakl�nc. �vatosan a t�nd�r nyak�ba akasztotta.

Eg�sz �jjel vigy�zta �lm�t.

Folytat�sa k�vetkezik….

Fagyos sors-by Naga

N�h�ny gondolat t�lem, a szerz�t�l

Ez egy viszonylag vid�m t�rt�netnek indult, Happy Enddel. De megismertem Aniyout, �s megv�ltoztattam. Teh�t szomor� lesz a v�ge, ha befejezem. M�r tudom az utols� mondatot… Nem vettem figyelembe a sorozat esem�nyeit, teh�t Inuyasha nem l�tezik.

M�g egy dolog: ha van v�lem�nyetek, a sarahmontago@citromail.hu c�mre meg�rhatj�tok nekem.