6. r�sz

Eml�kek fogs�g�ban

A kett�szakadt l�lek egyik fele nem d�moni volt. Egy

emberi l�lek elfeledett l�nye. A boszork�ny fel�ledt.

Ezzel egy�tt megkezd�d�tt egy harc. Egy harc, az

�let�rt.

Sarah �rezte, hogy valaki a karjaiba veszi. Azt�n hogy

v�z �ri a sebet a v�ll�n. M�r nem eml�kezett arra,

hogy mi t�rt�nt vele, hogy mi�rt nem k�pes kinyitni a

szem�t. Elfelejtette az elm�lt n�h�ny percet. Csak egy

dolgot fogott fel. Azt, hogy valaki �t akarja venni a

teste f�l�tt a hatalmat.

e f

Egy furcsa t�r. Olyan, mint egy ar�na. A n�z�t�r

helyett f�k. A f�kon pedig madarak. Az ar�n�ban

pedig k�t furcsa alak. Egy d�mon �s egy boszork�ny. A

d�monnak k�k haja �s k�k szeme volt. Jobb kez�ben

egy ez�stmarkolat� kardot tartott. A penge k�r�l k�k

t�z izzott. Az alaknak sz�rnyai is voltak, sassz�rnyai.

A boszork�ny hossz�, �benfekete haja egy komoly �s

szigor� arcot keretezett. Szemei s�t�tbarn�k,

majdnem feket�k. Egy hossz�, d�sztelen fekete

szokny�t, �s egy sz�k, hossz� ujj� fels�r�szt viselt,

szint�n fekete k�pennyel. �kszerei nem voltak,

csup�n egy fekete szat�nkend� a derek�n. N�la nem

volt fegyver.

A d�mon Sarah, a boszork�ny Brighid volt.

-M�gis mit akarsz? Mit akarsz t�lem? Mi�rt t�rt�l

vissza 150 �v ut�n? –k�rdezte Sarah.

-Ne l�gy bolond! Vissza akarom kapni a testem.

–felelte Brighid.

-Elfelejtett�l valamit. Ez m�r r�g nem a te tested. Ez

egy m�sik test, ami az eny�m. �s a te lelked az, ami itt

idegen.

-T�ved�s. Eml�kszel arra, ami velem t�rt�nt?

-Nem. Az a TE m�ltad, nem az eny�m. Mi�rt kellene

r� eml�keznem?

-Mert bel�lem sz�lett�l. Eml�kezz, Sarah!

-Nem fogok. Nincs sz�ks�gem az eml�keidre.

-Akkor is eml�kezni fogsz! Mert �n azt akarom, hogy

eml�kezz! –ki�ltott fel Brighid. Ebben a pillanatban

Saraht megrohant�k az eml�kek.

h g

Sesshoumaru fel�bredt. M�g alig hajnalodott.

K�r�ln�zett. A szob�b�l ny�lt m�g egy ajt�, ami nyitva

volt. Egy kisebb helyis�gbe vezetett, ami legink�bb

egy mai f�rd�szob�ra hasonl�tott. Megmosakodott.

Alig, hogy v�gzett, amikor valaki kopogott. Kinyitotta

az ajt�t. Yoshiko volt az.

-Uram, a kir�lyn� h�vatja. Sarah szob�j�ban van.

-Rendben, megyek. Hagyjuk a formas�gokat. Sz�l�ts

Sesshoumarunak.

-Igenis.

Sesshoumaru k�vette Yoshikot. Zaf�r Sarah �gy�n

�lt. Hideg k�k szemei v�gigfutottak az �rkez�k�n.

Azt�n elfordult.

-Nincs j�l. Most azonnal meg kell pr�b�lnunk

meggy�gy�tani. Gyere. –suttogta. Sesshoumaru

n�m�n le�lt mell�. Zaf�r megfogta a kez�t.

-T�rd ki el�ttem az elm�det.

-Mire k�sz�lsz?

-Meggy�gy�tom Saraht. De ehhez sz�ks�gem van a

seg�ts�gedre. -felelte Zaf�r. M�sik kez�t Sarah

homlok�ra tette. Lehunyta a szem�t. Lassan

megpr�b�lt bejutni Sarah elm�j�be.

e f

Egy fiatal n� ringat egy csecsem�t. Azt�n ugyanez a n�

n�zi, ahogy gyermeke megteszi az els� l�p�seit. A

gyermek -egy l�ny- kacag. �gy t�z �v kihagy�s. A

k�vetkez� k�pen a l�ny t�z-tizenegy �ves lehet. Anyja

mes�l neki. T�nd�rekr�l, var�zslatr�l. Majd tan�tani

kezdi. Mindenre, amit egy l�nynak tudnia kell. Azt�n

az anya hal�la. A halott n� f�l�tt ott �llt az alig

tizenh�rom �ves l�ny. Apja m�g j�val sz�let�se el�tt

meghalt. Most �rv�n maradt. A l�nyt el akarj�k �zni,

de egy �reg n� befogadja. T�le tanulja meg a m�gia

fort�lyait, azt, hogy hogyan v�dje meg mag�t.

Megtanul b�nni az �jjal. De az �reg h�lgy �lete sem

�r�k. Hal�l�val a l�ny sorsa v�gleg eld�l. Ism�t el

akarj�k �zni. El akarja ijeszteni az embereket egy

egyszer� var�zslattal, de valamit elront. Meg�l egy

f�rfit, aki t�rt�netesen a faluf�n�k �ccse. Ezzel betelik

a poh�r. Elfogj�k, b�rt�nbe vetik. �heztetik, majd

kik�t�zik egy kar�hoz. M�snap hajnalban megk�vezik,

majd elkergetik a falub�l. A l�ny a hegyekben, a

h�viharban, ahogy megid�zi Zaf�rt. Azt�n az

�tv�ltoz�s.

Sarah v�gign�zte ezeket az eml�keket. L�tott minden

egyes v�rcseppet, ami a k�vek nyom�n felszakadt a

l�ny b�r�r�l. L�tta a halott any�t. A zokog� gyereket.

Azt�n a kedves �reg h�lgyet, mindent. Saj�t b�r�n

�rezte a f�jdalmat, amit a k�vek okoztak. De Brighid

nem el�gedett meg ennyi eml�kkel. A saj�t �let�t is

v�gig kellett n�znie. A sz�let�se ut�ni n�h�ny hetet,

amit Fagyf�ld�n t�lt. Azt�n ahogy a szellemhorda

megt�madja. A titokzatos megment�, Sesshoumaru.

Azok a napok, amikor k�vette. A harc a

p�rducd�monokkal. A s�lyos s�r�l�s. V�r. Szellemv�r,

egy l�lekt�red�k. Azt�n ahogy Sesshoumaru tan�tani

kezdi a fiatal t�nd�rt. Az elv�l�s. A neh�z �vek,

amikor naponta legal�bb h�sz szellemet meg�l. Az

�r�k �let titk�nak s�lya. Majd a tal�lkoz�s, a harc

Dainnel, a s�r�l�s, a saj�t gy�gy�t� er� haszn�lata. A

“harc” Kann�val, a kett�szakadt l�lek. Ezzel v�get �rt

az eml�k�radat.

Sarah �jra Brighid el�tt �llt.

-Mi�rt kellett ezt mind l�tnom? –k�rdezte Sarah.

Ism�t ott �lltak az ar�n�ban. Egy sas felrep�lt a

“n�z�t�rr�l”. Brighid l�pett egyet Sarah fel�.

-Mert mi egyek vagyunk. �rzed ezt az er�t? A bar�taid kutatnak benn�nk. Milyen sz�nalmas! El akarnak �zni engem…

-El is fognak, Brighid. El is fognak… -mondta Sarah,

szinte m�r csak saj�t mag�nak. A boszork�ny

felnevetett.

-Bolond! �k nem menthetnek meg t�ged! Csak egy

tiszta sz�v k�pes engem el�zni! Az � sz�v�k pedig nem

az… vesztett�l, l�sd be! Most m�r az eny�m a tested!

T�rdre el�ttem, d�mon! –nevetett Brighid. Sarah

akarata ellen�re is t�rdre esett. “Nem… nem… ez nem

lehet… elbuktam… sajn�lom Zaf�r… bocs�ss meg,

Sesshoumaru… �s �g veletek” Ezeket a gondolatokat

m�r Zaf�r �s Sesshoumaru is hallotta. A kir�lyn� �pp

csak annyira tudott behatolni Sarah elm�j�be, hogy

hallott�k a gondolatait. Most a fagyt�nd�r lelke

elbukott. A teste l�zban �gett, ahogy Brighid �tvette

felette a hatalmat.

h g

Zaf�r n�m�n n�zett a mellette �l� Sesshoumarura.

Nem �rtett�k, mi t�rt�nt. Sarah nem vesz�thetett

ilyen k�nnyed�n. “Nem lehet! � nem ilyen! Neki ki

kellett volna tartania! De mintha hallottam volna

valamit, hogy egy tiszta sz�v megmentheti… de a

fagyt�nd�rek sz�ve nem lehet tiszta az eml�keik

miatt. Akkor m�gis honnan szerezzek tiszta sz�v�

l�nyt?” Zaf�r teljesen �sszet�rt. “Egy tiszta sz�v… Egy

tiszta sz�v… Rin! Az � sz�ve biztosan el�g tiszta!”

-�n ismerek egy tiszta sz�v� l�nyt. Abban az erd�ben

hagytam, ahol Sarah lelke kett�szakadt. Egy haland�

l�ny, Rinnek h�vj�k. –sz�lalt meg halkan

Sesshoumaru. Zaf�r rem�nykedve feln�zett.

-Yoshiko! K�rlek, hozd ide �t!

-Igenis, �rn�m! –felelt Yoshiko, majd �tv�ltozott

s�lyomm�. Azz�, amelyik feltartotta Kagur�t.

Kirep�lt a nyitott ablakon, �s perceken bel�l elt�nt a

horizonton. Sesshoumaru meglepetten n�zett ut�na.

-Igen, � volt az, aki a seg�ts�getekre sietett. Minden

fagyt�nd�r rendelkezik valamilyen �llat test�vel. A

legt�bben madarak vagyunk. �ltal�ban nem

l�tszanak rajtunk �llati jegyek, de Sarah kiv�tel. Neki

ebben az alakj�ban is vannak sz�rnyai. � ez�rt nem

v�lt alakot soha. Yoshiko a leggyorsabb t�nd�r az

udvarban… mindj�rt vissza�r.

-�s te milyen mad�r vagy?

-Hogy �n? Egy �lyv. Nem haszn�lom azt az alakomat.

Nincs sz�ks�gem r�. –felelt Zaf�r. A k�t agg�d� d�mon

visszafordult a beteghez. A k�vetkez� percek �r�knak

t�ntek.

e f

Egy s�lyom rep�lt magasan az �gen. A c�lja a t�voli

erd� volt, ahol egy l�nyt kellett megkeresnie. A

sz�ln�l is sebesebben rep�lt. Nem akart elk�sni. Nem

szabadott elk�snie. �les szeme hamar kisz�rta a l�nyt

az erd�ben. Nem t�tov�zott, megragadta a v�ll�n�l

fogva �s elindult vissza a kast�lyhoz. Nem mad�r volt.

Egy fagyt�nd�r. Yoshiko. A kisl�ny nagyon megijedt,

sik�tozva pr�b�lt szabadulni.

-Eressz el! Sesshoumaru nagy�r! K�rlek, seg�ts!

Nagyuram! Nagyuram…

-Nyugodj meg, kicsi l�ny! Yoshiko vagyok, egy

fagyt�nd�r. A te nagyurad k�ld�tt. Nyugalom!

–csit�totta a s�lyom. Nem okozott neki gondot a teher,

ugyanolyan gyorsan rep�lt, mint addig. Perceken

bel�l el�rt�k a kast�lyt. Yoshiko berep�lt a nyitott

ablakon, majd visszav�ltozott emberr�. K�r�ln�zett.

Sesshoumarut vette �szre el�sz�r. Odafutott hozz�, �s

�t�lelte a f�rfi derek�t.

-Sesshoumaru nagy�r! De j�, hogy l�tlak!

Sesshoumaru megsimogatta Rin haj�t, majd n�m�n

az �gyra n�zett. A l�ny k�vette a tekintet�t. N�h�ny

m�sodpercig csak dermedten �llt, majd odafutott

Sarahoz. Zaf�r �s Yoshiko �szrev�tlen�l t�voztak.

Sesshoumaru h�tr�bb l�pett.

Rin le�lt az �gy sz�l�re, �s megfogta a t�nd�r kez�t.

-Sarah! Sarah, �bredj! Sarah! –suttogta. Arc�n

leg�rd�lt egy k�nnycsepp.

h g

Brighid �sszerezzent. Len�zett az el�tte t�rdel�

l�nyra.

-Mi ez a tiszta er�? Mit csin�lt�l?

-Hogy �n? �n semmit… Ez egy tiszta sz�v. Engem

sz�l�t, hallod? � fog el�zni.

-Engem? Engem nem lehet el�zni! �n a r�szed vagyok,

Sarah! �r�kre a l�nyed r�sze maradok, ezen nem

tudsz v�ltozatni!

“Sarah! Sarah, �bredj! Sarah!”

Brighid �sszeesett. A f�kon mozgol�dni kezdtek a

madarak. A k�t t�rdel� n� k�z�tt megjelent egy

harmadik alak: egy kisl�ny. K�rd�n n�zett Brighidre.

-Mi�rt nem engeded el? Mi�rt nem hagyod, hogy velem

legyen?

-Azt akarod, hogy engedjem el? –k�rdezet Brighid. A

l�ny b�lintott, majd elt�nt.

-Gy�zt�l, Sarah. Elmegyek, de ne feledd: �n benned

�lek. �s hogy ne felejts el, megkapod az �n er�met is.

-A te er�det? Milyen er�re gondolsz?

-Majd r�j�ssz… �g veled, fagyt�nd�r…

-�g veled, boszork�ny… �g veled…

A f�kr�l egyszerre rep�lte fel az �sszes mad�r. Brighid

alakja az ar�n�val egy�tt halv�nyulni kezdett, majd

elt�nt. Az �res t�rben ott lebegett a sz�rnyas alak.

Egy kis id� m�lva azt�n egy s�haj k�s�ret�ben � is

elt�nt.

e f

Sarah kinyitotta a szem�t. Az els�, amit megl�tott,

Rin volt. A l�ny elmosolyodott, �s �t�lelte a t�nd�r

nyak�t. Azt�n megl�tta �t. Ott �llt az ablakn�l, �s a

mez�t n�zte. Arc�n nem l�tszottak �rzelmek. Ahogy

meg�rezte, hogy figyelik, megfordult.

-Fel�bredt�l.

-Igen. Nagyszer� �szrev�tel… Le sem tagadhatn�d,

hogy te mondtad. –h�zta el a sz�j�t Sarah. Lassan

fel�lt. Rin tov�bbra se engedte el.

-L�tom, nem v�ltoztatta meg a jellemedet ez a

betegs�g… fel�bred, �s egyb�l elkezd g�nyol�dni.

-Oh. M�g egy zseni�lis �szrev�tel, Sesshoumaru

nagy�r! –vigyorgott Sarah.

-Rin, gyere! Kicsit mag�ra hagyjuk a kisasszonyt.

–Sesshoumaru elindult az ajt� fel�. Rin leugrott az

�gyr�l, �s k�vette. Sarah m�g ut�nuk sz�lt.

-Sesshoumaru, Rin! K�sz�n�m. Nagyon k�sz�n�m.

A k�t alak visszafordult, �s r�mosolygott Sarahra.

Azt�n t�voztak. A fagyt�nd�r visszahanyatlott az

�gyra.

Folytat�sa k�vettkezik…