A f�ld felett viharfelh�k kavarogtak, �d�z, v�r�ztatta csatat�rre n�zve le. Vill�mok szelt�k az eget, mennyd�rg�s robaja hallatszott sz�ntelen, ahogy Fujin �s Raijin �lvezni kezdt�k isteni hatalmukat a mennyekben . A hegy melyen egykor dics� palota �llott most holtak tany�j�v� v�lt, visszatasz�tva minden el� pillant�s�t mely r� hullik.. A f�ld remegett, mik�zben haland�kb�l �s d�monokb�l �ll� kis csapat pr�b�lt biztos t�volba �rni a morajl� szerpentines �ton. Mindannyian holt f�radtak voltak, �m nem maradat v�laszt�suk. A palota h�rtelen nekil�dult �s emelkedni kezdett, mik�zben a k�r�l�tte fekv� f�ld s�llyedni kezdett. M�ly reped�s keletkezett �s a balj�s s�t�ts�gbe h�rtelen lila f�nyfolt csapott be. Magasba r�ppent, majd v�r�sl� v�rt�l �ztatva alakot �lt�tt. K�t l�b egy t�rzs, egy kar, melyben a Pokol Kardja villant meg. - Itt megnyitom az utat a m�svil�gra! – ki�ltott egy m�ly durva hang, s �les f�ny villant, v�gig repesztve a talajt. A k�t f�lddarab, az egykori hegy s az azt k�r�l�lel� s�ks�g m�g jobban elt�volodott egym�st�l. K�t haland� l�ny egy pillanatra meg�llt, h�tra pillantott majd k�vett�k menek�l� t�rsaikat. A v�gat melyet a Sou'unga has�tott a f�ldbe egyre sz�lesedett majd hol z�lden, hol lil�n vill�dz� f�ny bukott ki bel�le. A kis csapat imm�ron t�vol az �gbeny�l� magaslatt�l meg�llt �s rettegve figyelte a jelens�get. - Ez nem j�! A Sou'unga utat nyit a m�svil�gra! – sz�lalt meg egy v�n lassan �tl�tsz� d�monforma alak az egyik fiatal l�ny v�ll�n. - Mi t�rt�nik, amikor megny�lik? – k�rdezte a mellett�k �ll�, csontbumer�ngj�t tart� szellemirt� l�ny, Sango. - A t�vols�g az �l�k s a holtak vil�ga k�z�tt megsz�nik. Mindenki meghal! – �sszegezte a h�feh�r apr� youkai. - Micsoda? – k�rdezt�k k�rusban az �sszegy�ltek. - Ez a Pokol Kardja, �s am�g a Tetsusaiga �s a Tenseiga harcolnak, addig a Sou'unga megk�s�rti m�svil�gg� alak�tani ezt a vil�got. – �sszegezte Saya az �reg szellem, mik�zben a l�ny v�ll�n �l� szellem bolha hevesen b�logatott. Kagome hitetlenkedve elfordult, majd fut�snak eredt, hogy len�zzen a t�l�k p�r m�terre t�tong� m�lys�gbe. Odalent alakok mozogtak, milli�an, a v�r�s el�gomolyg� p�ra takar�s�ban. - Mi az? – k�rdezte a szint�n futva �rkez� Sango. - A t�lvil�g zombijai. Az �l�k lelkeit sz�l�tj�k. Ha nem mentek el ti is hamarosan err�l a helyr�l, a ti lelketeket is megszerzik! – figyelmeztette �ket Saya. - De h�t Sesshoumaru �s Inuyasha m�g mindig… - Kagome nem tudta befejezni, h�rtelen sz�l�rv�ny t�madt a hegy k�r�l. Az �rv�ny jeges volt, �s szippantva vonzotta test�ket a szakad�k fel�. Shippout azonnal felemelte, ki Jaken botj�ba pr�b�lt kapaszkodni. �m �gy m�r egy�tt sodorta tov�bb mindkett�j�ket, s csak Totosainak, az �reg fegyverkov�csnak k�sz�nhett�k �let�ket, aki m�g pont id�ben elkapta �ket. - Milyen bosszant�! – n�zett r�juk a v�n youkai kid�lledt feh�r szemivel. Kagome t�rdre rogyott, mik�zben �rezte csontjait borzong�s, j�rja �t. - Mi ez az �rz�s, amely bel�lr�l j�n… - suttogta akadozva, remeg� tagokkal. K�zben mellett a szellemirt� akadoz� l�ptekkel megindult, �res tekintet�t a messzes�gbe f�rta. Miroku, a szerzetes m�g �ppen idej�ben �ll�totta meg, hogy le ne vesse mag�t a m�lybe. - Er�s�tsd meg az elm�d Sango! Ne hagyd, hogy a sz�vedben l�v� s�t�ts�g elnyeljen! – h�zta vissza a l�nyt. Saya reszketve kuporodott a Sou'unga h�vely�n, majd felsz�l�totta a t�rsas�got: - Mindenki, gy�ljetek k�r�m! Kagome a f�ldbe d�fte a h�velyt, mire az feh�ren vil�g�tani kezdett, s k�r�l�tte vil�gosk�k v�d�mez� alakult ki. Vacogva rogyott f�ldre odabent mindenki, mik�zben szem�ket a hegy tetej�n d�l� csat�ra emelt�k. - Mozg�s! – ki�ltotta Inuyasha mik�zben b�tyja �s a Sou'unga k�z� vetette mag�t. - �tban vagy! – l�kte el �t Sesshoumaru, majd �jabb csap�st m�rt ellenfel�kre. A Sou'unga h�tr�lt, v�dve a Toukijin minden t�mad�s�t, mik�zben reszel�s hangj�n az inuyoukaihoz besz�lt. - Csal�dtam benned Sesshoumaru. - Egy leszak�tott kar t�k�letesen illik egy mag�nyos kardhoz! – feleselt a d�mon, s fegyver�b�l k�k vill�mok csaptak ki. - Te sem tudod uralni a Sou'ung�t! – v�laszolta a pokol d�mon. - Mozg�s! – ord�totta k�zbe Inuyasha, kez�ben a Tetsusaig�t magasra emelve –Elpuszt�talak! Odalent az akad�ly v�delm�ben figyel� kis csapat rem�nykedve figyelt a k�zdelmet. Csak Saya bosszankodott hangosan: - Ez nem j�! � nem olyasvalaki, aki ellen saj�t magad mehetsz! Erre Kagome �sszevonta szem�ld�keit, majd felpattant �s kiszaladt a v�d�burok m�g�l, m�r nem hallhatta, ahogy Shippou k�ts�gbe esetten ut�na ki�lt: - Kagome! Hova m�sz? A l�ny botladozva fut�snak eredt, majd felkapott egy ny�lvesz�t, s egy elejtett �jat. Megpr�b�lta min�l jobban megk�zel�teni a csatateret, majd mikor m�r nem mehetett tov�bb az �rok miatt, kiab�lni kezdett: - Inuyasha! Harcolj Sesshoumaruval, k�rlek! – pr�b�lta t�lharsogni a s�v�lt� szelet. - Mert meg is tudom tenni. – kiab�lta vissza d�h�sen a fi�. - Sesshoumaru, k�rlek, seg�ts Inuyash�nak! – folytatta kitart�an a l�ny. - Micsoda? – h�kkent meg a hanyou, de Kagome csak nem hagyta. - Hallasz, Sesshoumaru? Ahogy szavait elnyelte az ork�n �v�lt�se, valami furcsa jelens�g vette kezdet�t. Kagom�t�l t�vol, a csatat�r egyik pontj�ban h�rtelen f�ny t�madt, h�feh�r, tiszta, id�nt�li f�ny. Minden szem arra fordult, m�g a csat�z� felek is arra pillantottak. Az apr� kavicsok azon a ponton a leveg�be emelkedtek, mik�zben f�nygy�r� rajzol�dott ki a talajon. A vak�t�s pillanatr�l pillanatra egyre jobban n�tt, majd a k�zep�n apr� k�k vill�dz� g�mb�k jelentek meg. Egyre t�bb �s t�bb. H�rtelen szakadtak kett� �s lassan k�t alakot kezdtek kirajzolni. El�sz�r k�t fej t�nt fel, majd k�t test s hamarosan k�t h�s �s v�r l�ny �llt a f�nyk�rben. Szemeik csukva voltak, v�rt�k hogy a vil�goss�g al�bb hagyjon, de e helyett hatalmas kupolaszer� dolog n�t ki a f�nygy�r�b�l, bele foglalva Saya v�delme alatt kuporg� kis csapatot �s a k�t harcol�t de a Sou’ung�t k�v�l hagyva, valamit a b�mulva figyel� Kagom�t �s k�r�l �lelte. Ahogy a kupola beteljesedett h�rtelen lett s�ri csend, mindenkinek kihagyott egy dobban�st a sz�ve. Azt�n a f�ny el�lt, s l�tni engedte a k�t alakot. Hitetlenked�, d�bbent, megh�kkent moraj futott v�gig a n�ma hegyoldalon. Seya mosolyogva kinyitotta k�k szemeit, �s feln�zett a mellette �ll� d�monra. M�g mindig fogt�k egym�s kez�t, mire a l�ny zavarba j�tt, s elh�tr�lt. Imm�ron teljesen �nmaga volt, a nyoma sem volt rajta az el�bbi �talakul�snak. A k�t alak lassan k�rbe pillantott, mik�zben az �ket b�mul�kon is tovasiklott pillant�suk. Azt�n egyszerre t�rte meg a csendet k�t d�bbent ki�lt�s. A csatat�ren a k�t inuyoukai egym�sra meredt. Egym�snak szakasztott m�sai voltak, ez�st haj, m�regcs�kok, f�lhold, p�nc�lzat. Ruh�jukban volt kisebb elt�r�s, de ez alig sz�m�tott v�rtezet�k is ugyan olyan volt. Csup�n egyiknek a bal karja hi�nyzott. V�g�l az id�sebbik, ehhez a korhoz tartoz� Sesshoumaru szemei elkerekedtek, kez�ben remegni kezdett a kard: - Seyako!?! Minden szem a t�tov�n �lldog�l�, idegen, sz�ke l�nyra szegez�d�tt, mint egy t�le k�rve v�laszt. A n� m�ly leveg�t vett majd a mellette �ll� Sesshoumaruhoz fordult. - Maradj itt �s ne csin�lj semmit. – indult meg, de az�rt a biztons�g kedv��rt h�tra sz�lt m�g egyszer – Ne feledd a kezemben van az �leted! A l�ny k�nnyed gyors l�ptekkel haladt �t a megr�k�ny�dve �ll� Inuyasha �s a d�bbenten �ll� Sesshoumaru k�z�tt, majd a youkai fel� fordult. K�ptelen volt meg�llni, elmosolyodott �s szemei k�nnyel teltek meg. Ahogy k�zeledett fel�, a szellem ritk�n l�that� r�m�lettel szameiben h�tr�lni kezdett. - Mit keresel itt? – kiab�lta, mik�zben maga el� tartott kardj�t. - Sesshoumaru… - suttogta a l�ny. - Seya, mit keresel itt? Hiszen te meghalt�l! – kiab�lta a f�rfi, l�tszott rajta hogy teljesen �sszezavarodott. Hol a fel� k�zeled� n�re, hol a t�volban �lldog�l� hasonm�sra n�zett, mik�zben kitart�an h�tr�lt. A hasonm�s viszont meglepetten felh�rd�lt az utols� szavakra, �s elk�ped�s�vel a t�rsas�g t�bbi tagja is osztozott. - B�z bennem, k�rlek… - suttogta a l�ny, �desen mosolyogva, de k�zben k�nnyek csorogtak v�gig az arc�n. A d�mon meg�llt, m�g mindig remegett kardot tart� keze, de bev�rta a l�nyt. - �n sajn�lom. Ne haragudj r�m. Mindent meg fogsz �rteni, csak b�zz bennem! – n�zett r� k�ny�rg�n a l�ny, majd meg sem v�rva a v�laszt a d�mon nyak�ba borult. N�ma csend lett, mindenki �ket figyelte, Inuyasha m�g a Tetsusaig�t �s leeresztette annyira belefeledkezett a t�rt�ntekbe. Csak Jaken motyogott maga el� elk�pedve. - Seyako-san. Az nem lehet! Hiszen… Nagyuram! – n�zett fel d�bbenten, nem is t�r�dve a mellette f�lel� emberekkel. Seya legsz�vesebben zokogott volna, de nem tette. �sszeszor�totta szemeit, majd elengedte a f�rfit, de csak annyira hogy a f�l�hez tudjon hajolni, �s hosszan s�gott neki valamit. Mindenki fesz�lten hallgat�zott. A m�ltb�li Sesshoumaru megunva a dolgot, �sszef�zte karjait, majd hangosan k�hintett egyet, mire a l�ny befejezte. Egy pillanatra h�tra n�zett r�, majd elt�volodott a m�r nyugodtan �ll� kutyaszellem mell�l, de k�zben alig �szrevehet�en apr� cs�kot lehelt a f�rfi sz�ja sark�ba. Ezt tiszt�n csak a nem messze �ll� m�sik Sesshoumaru, �s a szint�n k�zelben l�v� Inuyasha l�thatta, mire a f�lszellem d�bbenten felny�g�tt. Seyako egyet h�tra l�pett, majd felemelte balj�t, �s el�re ny�jtotta. A d�mon �v�be f�zte a Toukijint, majd �les villan�ssal szellemg�mb� alakult, �s l�ny int�s�re zsugorodni kezdett amennyire b�rt. Ezut�n fellebegett a n� kez�re, �s a tenyer�n helyet foglalt. - Ha megtenn�d…? – fordult az eddig unottan b�m�szkod� m�sik Sesshoumaru fel� a l�ny, mire az a k�vetkez� pillanatban mellette volt. - El�bb magyar�zatot v�rok. – jelentette be t�rgyilagos hangon. - Ahhoz hogy letudd gy�zni, �s meg tudd szerezni a Sou'ung�t egyes�tenem kell a m�ltad �s a j�v�d. - Vakarimasu. (�rtem) – b�lintott a taiyoukai, majd �sszeh�zta a szemeit – �s te? - Nekem nincs sz�ks�gem ilyesmire. Te is hallottad, �n ebben a korban m�r halott vagyok… - De h�t…? – a m�ltb�li Sesshoumaru tov�bb akart akad�koskodni. - Mindent a maga idej�ben! Most pedig! – n�zett r� a l�ny, mire � is felvette testetlen alakj�t – Nem garant�lom, hogy kellemes lesz. Mindkett�t�kben eml�kek �lnek, amik meg fognak kavarodni. P�r percig eszm�letlen leszel, de ne f�lj, addig vigy�zok r�d. A g�mbb�l halk morg�s sz�r�d�tt ki, jelezve a bent l�v� el�gedetlens�g�t, majd az is �sszezsugorodott �s helyet foglalt a l�ny m�sik kez�n. Seya a k�t kis ez�st g�mb�t egym�smell� rakta a leveg�ben, majd k�nnyed mozdulattal elkezdte �sszenyomni �ket. Ahogy a k�t fel�let �ssze�rt vill�mocsk�k keletkeztek, de azt�n lassan m�g is egybe olvadtak. A l�ny k�zben h�tra fordult. - Inuyasha k�sz�lj, ha ennek v�ge megsz�nik a var�zslat. Foglald le a Sou'ung�t! – kiab�lta oda a f�lszellemnek, mire az meglepetten b�lintott. Ahogy a k�t g�mb egybe olvadt h�rtelen �lt�ttek testet, de imm�ron csak egyet. Seya felny�g�tt, ahogy megpr�b�lta megtartani az eszm�letlen d�mont, �m �pp hogy csak meg tudta akad�lyozni, hogy Sesshoumaru ne essen kem�nyen a f�ldre. Ahogy j�solta az id�blok�d megsz�nt, az eddig k�v�l rekedt Sou'unga azonnal t�mad�sba lend�lt, de �t m�r Inuyasha felk�sz�lten fogadta. - Gokuryuuha! – ki�ltotta a Sou'unga mire Inu el�re lend�lt �s kardj�t a r�t�r� t�mad�sra fesz�tette. De gyeng�nek bizonyult, a Pokols�rk�ny elsodorta, �s Kagome mell� l�kte. A l�ny r�m�lten futott hozz�, de a hanyou meg�ll�totta. Az �rv�nyl� t�mad�s k�zeledett, a f�lszellem ism�t neki fesz�lt, majd felki�ltott. - Bakeryuuha! – kardj�b�l kicsaptak az �rv�nyhull�mok, �s elt�r�tette vel�k a Pokols�rk�nyt. - Nem rossz. Milyen sz�rakoztat�! – sz�lalt meg a Sou'unga - De vajon mi van az id�sebbik kuty�val? A kard megfordult, �s a m�g mindig eszm�letlen Sesshoumaru �s a mellette t�rdel� l�nyt vette c�lba. A Pokols�rk�ny s�v�ltve csapott a leveg�be. Inuyasha messze volt hogy k�zbe avatkozzon, mindenki elk�nyvelte, a dolog menthetetlen. - Oh. A fene… - szitkoz�dott Seya, majd k�nnyed�n, egy pillanat alatt talpon volt. Karjait maga el� ny�jtotta, lehunyta szemeit, s mire feltekintett aur�ja �rv�nyelve �lelte k�rbe test�t, majd megjelent a k�k kis f�nyg�mb�k, �s m�g miel�tt a t�mad�s el�rte volna �ket, feltart�ztatt�k azt. A Pokols�rk�ny dacolt az id�zettel, hol a pajzs hajlott meg, hol � h�tr�lt meg �m �gy t�nt a fiatal n� nem f�rad. H�rtelen t�rt�nt minden, a l�ny visszar�ntotta karjait, kezeit a mellkasa el� emelte, mik�zben hallotta a Sou'unga g�nyos hangj�t. - Ennyi volt, most m�r �tadod a Tenseig�t? - Soha! – ord�tott vissza Seyako, mire alakj�t vil�gosk�k tiszta f�ny� aura �lelte k�r�l, de szemei m�g mindig csukva voltak, �sszefogott haja t�ncolva sz�llt a leveg�ben, ruh�ja ujja, �s sz�lei is felemelkedtek. Seya lassan feje f�l� emelte kezeit, miket eddig mellkasa el�tt tartott, �rezv�n az ujjai k�z�tt finoman �getve �sszegy�l� yakit. Nem n�zett fel, minden erej�t megfesz�tve koncentr�lt egy pillanatra. Egy felkavar� pillanatra. Minden idegsz�l�val �t akarta �lni, hogy az id�z�s teljess� v�ljon. „Odafutok hozz�, mik�zben a dob�korongok elindulnak. Meg�ll�tom, p�r pillanat �s m�r az �l�ben vagyok, igen, odas�gom neki, hogy meg fogom v�deni. �t�lelem �s megcs�kolom. Milyen puh�k voltak az ajkai. Akkor siker�lt, akkor, amikor visszacs�kolt megid�ztem a Pokol igazi Szel�t. Most is megfogom, megcsin�lom! Meg�g�rtem neki �s Yokosenonak is, hogy vigy�zok r�… ” Ha nem is l�tta �rezte, az id�z�s er�s�dik, az id� p�r pillanatra meg�ll, s most m�r csak a fin�l� volt vissza. Ahogy elengedte, tudta hogy siker�lt. Elrobban� energia s�v�tett el f�lei mellett, majd k�k sugarak r�ppentek ki tenyerei k�z� szor�tott f�nylabd�b�l. A n� felnyitotta k�ken �g� szemeit �s a messzes�gbe ki�ltotta: - Goku no Kaze! A Sou'unga meglepetten pr�b�lt v�dekezni, rettent�en meglep�d�tt hogy � ellene, a Pokol egyik id�zet�t haszn�lj�k, r�ad�sul egy k�z�ns�ges haland� l�ny. - Azt a! – adott hangot v�lem�ny�nek Shippou. - Ki ez a n�? – suttogta Miroku is meglepetten. - Feltartotta �s visszaverte a Gokuryuuh�t! – �muldozott a csapattal Sango is. - �n m�r csak azt szeretn�m tudni, mi k�ze van ennek a haland�nak Sesshoumaruhoz. – vakarta meg kopaszod� feje b�bj�t Totosai, mik�zben jelent�s�g teljesen �sszen�zett Say�val. - Ha engem k�rdeztek szerintem az az �szaki oniwabai aki meghalt a M�sodik Nagy D�mon h�bor�ba! Aki miatt Sesshoumaru nagy�r lerombolt az eg�sz Kvant�t, �s a f�ldel tette egyenl�v� Jed�t! - Hogy mit csin�lt? – mindenki Miyog�ra meredt, de a bolha nem fejezhette be a t�rt�netet. Inuyasha meg sem v�rta hogy el�lj�n a k�k, s�v�lt�, f�ld�nt�li f�ny, azonnal belevetette mag�t, �s lecsapott a Sou'ung�ra. �m a kard kitart�nak bizonyult v�dte a fi� t�mad�s�t, s�t egy er�s csap�ssal �jra h�tra k�ldte. De nem jutott ideje fell�legezni. �rny�k v�lt ki a Tetsusaiga csapta porfelh�b�l, s amint alakot �lt�tt m�r tiszt�n kivehet� volt Seyako sziluettje. A l�ny hihetetlen�l gyorsan mozgott egy haland�hoz k�pest, m�lyen el�re hajolt, mik�zben jobbja m�r az oldal�n f�gg� katana markolat�n nyugodott. Csak k�zvetlen�l a Sou'unga el�tt r�ntotta ki, feh�r f�ny csapott ki a peng�b�l, �m a kard ezt is v�dte, ell�kte mag�t�l a l�nyt. Seya a leveg�be emelkedett, z�rtl�bakkal teljesen megfordult a tengelye k�r�l, �s m�g miel�tt �jra talajt �rt volna les�jtott. A Sou'unga ezt is v�dte, a k�t test �sszefesz�lt, �m hamarosan kider�lt, a haland� l�ny sokkal gyeng�bb fizikailag. A k�vetkez� t�mad�s messze elsodorta a n�t, de Inuyasha m�g �ppen id�ben szedte �ssze mag�t ahhoz, hogy megakad�lyozza egy �jabb Pokols�rk�ny elszabadul�st. - Pusztulj! – kiab�lta a hanyou a kardnak, mik�zben a Testusaig�b�l arany szelek csaptak ki. - Inuyasha ne f�raszd magad. Nem �n vagyok a partnered ebben a harcban. V�rd meg, am�g Sesshoumaru �sszeszedi mag�t! – kiab�lt r� a f�lszellemre a n�, mik�zben kez�nek egy k�nnyed mozdulat�val f�lre s�p�rte, s a Sou'unga el� �llt. Tanult az el�bbi �sszecsap�sb�l, nem engedte, hogy test-test elleni csata bontakozzon ki k�zt�k, ink�bb f�rasztani pr�b�lta. Gyorsas�g�ra �s kisebb termet�re alapozott, mik�zben s�r�n haszn�lta telekin�zis�nek k�pess�g�t, szikl�kat, a palota maradv�nyait k�ldte a kard fel�. - Nincs sz�ks�gem arra a bek�pzelt d�monra. Engedj! – l�kte f�lre a l�nyt h�rtelem Inuyasha, majd fegyver�t a szelekbe v�gta. - Kaze no Kizu! – ki�ltotta, �m a Sz�lborda m�g csak meg sem tudta k�zel�teni a Sou'ung�t, az cs�r�j�ban elfojtotta a t�mad�st. - Gyer�nk Inuyasha, �llj ki ellenem! Mutasd meg, hogy te is le tudsz gy�zni! – heccelte a hanyout a kard, mire Seya bossz�sa r� kiab�lt. - Mi van csak nem r�j�tt�l, hogy kettej�k ellen semmit nem tudsz tenni? A pokol d�mon �gy t�nt Inuyash�ra t�mad r� �jb�l, de nem �gy lett. V�ratlanul, gyeng�bb Gokuryuuh�t k�ld�tt a fi� fel�, mit az k�nnyen v�dett kardj�val. Csak hogy az Agyarr�l lehull� t�mad�s p�r m�ternyire Kagome feje f�l�tt csap�dott be, megomlasztva a szikl�t. - Kagome! – ord�totta a hanyou, �s azonnal a l�ny seg�ts�g�re sietett. A Sou'unga kaj�nul elnevette mag�t, majd a Kagome Inuyasha p�rost figyel� Seyako mellett termett, s m�g miel�tt a l�ny b�rmit tehetett volna a kard markolat�val kem�nyen les�jtott r�. Seya megt�ntorodott, de az�rt sikeresen v�dte a k�vetkez� peng�vel �rkez� t�mad�st, �s az azut�nit is, de ahogy h�tr�lt, egyre jobban elt�volodott a m�g mindig eszm�letlen kutya szellemt�l. R�m�lten pr�b�lta bem�rni merre hagyta Sesshoumarut, ezt a pokol d�mon kihaszn�lta. Ki�t�tte a n� kez�b�l a fegyvert, �s az megt�ntorodva az er�s �t�st�l elvesztette egyens�ly�t, �s elesett. Gurulva t�rt ki a kard k�vetkez� t�mad�sa el�l, folytonos menek�l�sre k�nyszer�lve. Szemei Inuyash�t kerest�k, aki �ppen akkor adta �t kardj�nak h�vely�t a fiatal haland� l�nynak, �m m�g miel�tt m�g b�rmit tehetett volna Sou'unga �szre vette, mit figyel. - Ne rem�nykedj ningen… - k�nnyed�n fekete m�reg d�rd�csk�kat k�ld�tt a f�lszellem fel�. �jra les�jtott a n�re, Seyako jobb h�j�n a rejtett peng�vel v�dte a t�mad�st. A Sou'unga r� nehezedett, mik�zben peng�je lila f�nnyel �gni kezdett. „V�ge!” – gondolta a l�ny, szinte m�r l�tta maga el�tt a sz�tpattan� szil�nkokat, ahogy az � peng�je megsemmis�l. Rettent�en meglep�d�tt, amikor nem �gy lett, hanem a karcs�, k�k penge is izzani kezdet. A l�ny szinte hallotta, ahogy fegyvere s�r, nem tudv�n vetekedni az Alvil�g Kardj�val. A pokol d�mon cselhez folyamodott, h�tra ugrott �s �gy v�gott a l�ny fel�, hogy az ne tudja azt �lt�ben v�deni. Jobb karj�t vette c�lba, a t�mad�s lecs�szott a l�ny v�llv�rtj�r�l, de alkarja �s v�lla k�z�tti v�dtelen helyen azt�n a penge kem�nyen h�s�ba mart. Nem b�rta ki, felord�tott az �get� f�jdalomt�l. M�r sokszor k�stoltatt�k meg test�vel az ac�l keser� �z�t, de ehhez foghat� f�jdalommal m�g nem tal�lkozott. Izmai mintha felgyulladtak volna, pokoliv� t�ve minden mozdulatot. M�sik karj�t haszn�lva megpr�b�lt h�tr�bb araszolni, m�g nem m�r k�ptelen volt ak�r egy centit is haladni, a d�mon be�rte. - Ideges�t� egy n�szem�ly vagy, majdnem kereszt�l h�ztad a terveim. – n�zett le r� – R�ad�sul, hogy a saj�t er�im id�zed meg ellenem, egyenesen v�rl�z�t�. Most pedig itt az ideje, hogy m�g egyszer meghallj! - Meg fogja �lni! – s�rt fel Rin r�m�lten, �s eltakarta k�nnyez� szemeit. - Sesshoumaru nagy�r! – Jaken teljesen transzban volt, �gy n�zett ki azon a t�nyen k�v�l, hogy ura eszm�letlen semmi m�ssal nem tud foglalkozni. - Tenn�nk kell valamit. Sango! Miroku! – n�zett bar�taira Shippou, mire �k csak gy�l�lk�dve tehetetlens�g�kben elford�tott�k fej�ket. - Itt mi semmit sem tehet�nk. A Sou'ung�nak mi nem vagyunk ellenfelek… - v�laszolt a fiatal r�ka szellemnek Miyouga. Folytat�s k�vetkezik…