Egy k�v�l�ll� szem�vel:

Hihetetlen hangzavar t�madt a csendes k�rny�ken. A sz�l elhozta k�t kard egym�snak csap�d�s�nak zaj�t, �s egy f�rfi diadalittas nevet�s�t. A bokrokon t�l, egy csendes kis tiszt�son egy v�r�s, t�zpatk�ny ruh�ba b�jt f�lig szellem l�ny szorosan a f�ldh�z simult, mik�zben egy n�la minden bizonnyal er�sebb szellem kardj�val k�sz�lt �t a f�ldh�z r�gz�teni. Mind�r�kre. - Inuyasha! – ki�ltotta hidegv�r�t vesztve egy fiatal l�ny, akinek �lt�zk�d�si st�lusa egy�ltal�n nem illett a t�rt�net�nk helysz�nek�nt szolg�l� k�z�pkori jap�nba. Az alak, aki eddig egy biztons�got ny�jt� bokorb�l figyelte a testv�ri civakod�st, most mocorogni kezdett. A bokorb�l el�villant aranys�rga szeme. - Maradj ott Kagome! Elb�nok Sesshoumaruval n�lk�led is! – Inuyasha a f�ld�n fek�dt, sz�v�vel egyvonalban m�g mindig ott �keskedett a b�tyja kardja. - V�ged van, Inuyasha – a szellem, m�r kezdte mag�t teljesen bele�lni, eg�sz l�ny�t �tj�rta a v�gy, hogy gy�zhessen. De el�tte tekintet�t v�gigj�rtatta a t�bbieken. Egy d�monvad�sz n� �s egy szerzetes nem mertek megmozdulni, tudt�k, hogy ezzel csak Inuyasha hal�l�t gyors�tan�k fel. A dombtet�n egy a t�bbiekn�l fiatalabb l�ny �llt, kez�ben �jjal �s ny�lvessz�vel. Kifesz�tette. A f�ld�n fekv� Inuyasha tov�bbra is sz�rta szitkait a b�tyj�ra. Sesshoumaru meglend�tette a kardot, �s ekkor… - Sesshoumaru-sama! – ki�ltott r� egy kisl�ny, aki eddig vir�ggy�jt�ssel m�latta az id�t s n�m�n figyelte azt a n�t, akihez most, Ah �s Un oltalmaz�an hozz�b�jt. - Sesshoumaru-sama! – ki�ltotta ism�t a l�ny, m�r k�zelebbr�l. Sesshoumaru bossz�san tette el kardj�t, a Tokijint. - Tal�n majd legk�zelebb, �cs�m. Ek�zben egy kis alak gurult le �temesen a domboldalon, majd Sesshoumaru l�ba el� vet�d�tt. A nagy�r len�zett az alakra. - Mondtam, hogy ne engedd ide, Yaken. – hat�rtalan nyugalommal besz�lt – Gyere Rin, elmegy�nk. A kisl�ny k�vette nagyur�t, illetve csak k�vette volna, ha meg nem fordult a nagy�r figyelmeztet�s�re. - Rin, maradj ott. Sesshoumaru m�lyen beleszimatolt a leveg�be. �rezte a szagot, azt a szagot, akinek tulajdonosa �sszek�t�tte �t az �ccs�vel. - Mutasd magad – m�g mindig higgadtan besz�lt, de szavai megteltek elfojtott �rzelmekkel… - �h, sz�val felfedezted a szagomat, Sesshoumaru – az eddig �ket szeml�l� alak most egy tiszt�st szeg�lyez� f�r�l besz�lhetett, az � hangj�b�l is nyugalom �radt. Az alak j�tt�re mindenki furcs�n reag�lt, legf�k�pp a n�, aki most �veges szemmel a f�t b�multa. A l�ny a domboldalr�l Inuyasha mell� sietett. - Ki vagy te, �s mit akarsz itt? Tal�n a Pokol egy �jabb �rz�je? – tette fel a k�rd�st undorodva Inuyasha, miut�n szem�vel kutatni kezdett az �gak k�z�tt. Nem kellett sok�ig kutatnia, mert az alak, egy gy�ny�r� f�rfialak, leugrott a fa �gai k�z�l, egyenesen a kis k�r k�zep�be. Mindenki v�gigj�rtatta szem�t a j�vev�nyen, annak hossz�, egyenes sz�l� h�feh�r haj�n, melynek sz�ne ugyanolyan volt, mint Sesshoumaru� �s Inuyash��. Gy�ny�r� teste volt, h�t�t egy feh�r pr�m takarta el, test�n, pedig egy p�nc�l fesz�lt. Szemei melegs�get sug�roztak, kor�ntsem voltak olyan hidegek, mint a n��. Mikor megsz�lalt hangja utas�t�, parancsol� volt, de rengeteg �rzelmet takart. - Nem is �r�lsz a jelenl�temnek, Sayori? A n� – mivel a nev�n sz�l�totta – bizony�ra k�zeli kapcsolatban �llt a vend�ggel, azonban ez azonnal ki is der�lt. -InuTaishou… Az alak nem mozdult el hely�r�l, csak kedvesen mosolygott a n� fel�. -InuTaishou! – a n� most t�rt karokkal rohant Inu no Taishou nagy�r fel�, majd szorosan �t�lelte. InuTaishou a karj�ban tartotta m�g egy ideig a haland� n�t, de az hamar kibontakozott az �lel�sb�l. - A fiaid k�lcs�n�sen meg akarj�k �lni egym�st… - kezdte volna mondand�j�t, de InuTaishou egy laza k�zmozdulattal beny�lt inge al�, �s egy kis mint�t vett a sebet begy�gyulni nem enged� m�regb�l. A s�rg�sz�ld anyag kiss� felhorzsolta ujjbegy�t, de nem tartozott hozz� �get� �rz�s. InuTaishou nagy�r hosszasan figyelte a m�rget, mintha egy olyan titokra lelt volna, melyet egyed�l � fejthet meg. Inuyasha t�tova mozdulatot tett fel�. - Ap�m? - mintha szavakkal akart volna megbizonyosodni abban, amit � m�r r�g tudott. InuTaishou behajl�totta ujjait, ezzel egyetemben a m�rget is sz�td�rzs�lte tenyer�ben. Az ily m�don �k�lbe szor�tott kez�t most elengedte. - InuTaishou, ne! – ki�ltotta Sayori, de ekkor m�r k�s� volt, InuTaishou m�lt�s�gteljesen tett n�h�ny l�p�st Sesshoumaru fel�, mik�zben egyrecsak szavalta monol�gj�t: - Sesshoumaru… fiam… ezt m�gis hogy k�pzelted?... Hogy volt�l k�pes… - InuTaishou, k�rlek ne. Hagyd ezt most! – pr�b�lta csit�tani Sayori, de r� m�r nem hallgatott a hatalmas kutyaszellem. Mereven id�sebbik fia szem�be n�zett, k�zben felemelte m�rgez� karmait, amelyb�l �that� m�regszag terjedt ki a leveg�be, s ezzel egyetemben a karmok m�reggel tel�t�dtek. InuTaishou megpr�b�lt fia fel� suhintani, aki nem is v�dekezett. �rezte hogy ez most egy vezekl�si-elj�r�s. Azonban a csap�s nem �rte el Sesshoumarut, ugyanis Sayori most bevetette mag�t apa �s fia k�z�, k�t kez�t v�zszintesen sz�tt�rva InuTaishoura meredt. - Hagyd ezt abba, Nagyuram! InuTaishou sz�r�s szemmel n�zte a l�nyt. - �llj f�lre Sayori! Ne avatkozz bele! - Ne most kezdd el a fiad nevel�s�t! - Bolond, l�ny! Miattad teszem! Sayori k�t kez�t gyeng�den InuTaishoura helyezte. - Nincs erre sz�ks�gem, Nagyuram! InuTaishou f�rk�sz� tekintettel n�zett a haland� l�nyra. - Shiyana kell�en megnevelte szerinted? Sesshoumaru halk hm-mel d�jazta a kijelent�st. Val�sz�n�leg b�vebben kifejti a v�lem�ny�t, ha egy hang nem zavarja meg Inuyasha t�zpatk�ny kimon�j�b�l. - Inu no Taishou nagy�r! – ugrott el� a fent emlegetett helyr�l Myouga-jiji. Sayori nyitott tenyer�n landolt. - Nagyuram? Te… hogyhogy �lsz? Na �s… - itt �szrevette landol�si hely�t. - Sayori!!!!! Te is itt vagy? Sayori szkeptikusan n�zett Myoug�ra. - Myouga… az el�bb harcoltam. Mit keresel te m�g mindig itt? Myouga kezdeti �r�me egy szempillant�s alatt szertefoszlott �s megt�rten, elkomorodva n�zett maga el�. - Semmit sem v�ltozt�l, Sayori… Inuyasha nem b�rta tov�bb visszafolytani egyet�rt�s�t. - Myoug�n�l ez a megszokott. Ha valami bajt �rez, menten od�bb �ll. A h�ta m�g�tt �ll� Sango �s Miroku zavartan helyeseltek. - Ugyanm�r, fiatalok! - cs�ndes�tette le �ket InuTaishou – vallj�tok be, hogy Myouga az esz�vel igenis hasznotokra van… Folytatta volna tov�bb is, de ekkor Sayori a seb�hez kapott, �s t�rdre rogyott k�zvetlen�l nagyura el�tt. - Sayori, minden rendben? – t�rdelt le mell� InuTaishou. Myouga egy szempillant�s alatt egy f�sz�lon ringat�zott. - A sebed nagyon s�lyos, Sayori. Ki kell sz�vnom a m�rget… - Ne! Nem kell Myouga… j�l vagyok… - jegyezte meg fej�t leszegve a n�, de t�netei nem ezt mutatt�k. - Sayori – sz�lt ism�t utas�t� hangon Inutaishou nagy�r – engedd, hogy Myouga kisz�vja testedb�l a m�rget. Sokat fogsz m�g szenvedni miatta, ha nem t�vol�tjuk el. - Ez igaz – t�rdelt le mell� Kagome is – Ki kell sz�vni a m�rget, �s be kell gy�gy�tani a sebeidet. Sayori felny�g�tt az elviselhetetlen �rz�st�l, de nem engedte a tov�bbra is pattog� Myoug�t a s�r�l�sei k�zel�be. - Pihenned kell, Sayori. Fek�dj le. Kisz�vom azt a m�rget… - Felejtsd el, Myouga. Ez a m�reg k�tsz�z �ve a testemben van. Nagyon er�s. Val�sz�n�leg te sem tudn�d kisz�vni. - K�tsz�z �ve? – csod�lkozott el Kagome, s vele egy�tt mindenki m�s is. Sayori lehunyta szemeit. Elm�je r�vid id�re ki�r�lt, majd vill�mgyorsan p�rg� eml�k �szott bel�. Egy fiatal kisfi�val �lt egy fa�gon. Hirtelen �tfutott test�n a borzong�s… Belelehelt a leveg�be, s l�tsz�dott a sz�j�b�l ki�raml� meleg p�ra. Vacog�s fogta el, len�zett apr� ujjaira, majd �tkarolta mag�t. A mellette �l� v�llig �r� haj� kisfi�nak szemmel l�that�lag semmi baja nem volt, mert be volt csavarva egy j�kora pr�mbe. - Szerencs�s vagy, hogy beleest�l a t�ba… - jegyezte meg �, mik�zben v�dekezni akart a hideg ellen. A dologb�l az lett, hogy vacog� fogaival er�set harapott nyelv�be. Az v�rezni kezdett. Sayori �zlelgette a v�r �z�t a sz�j�ban. Mint kisgyermek, igen �zletesnek tal�lta. Ez annyira lek�t�tte figyelm�t, hogy alig hallotta meg a mellette �l� kisfi� hangj�t. - F�zol? Letekerte mag�r�l a pr�met �s fel�t Sayori v�ll�ra bor�totta. A kisl�ny nem n�zett a fi� szem�be, de tiltakozott. - Nem kell! �gy te fogsz megf�zni! - Ap�m is ezt tenn�… - Nem kellett volna nekirontanod a t� szellem�nek! Mondtam, hogy belesel a t�ba! - Mi�rt ne? Egy napon olyan hatalmas szellem leszek, mint az ap�m! El kell kezdenem most gyakorolni. Sayori f�radtan s�hajtott, majd belet�r�d�en lehunyta a szem�t. �s az eml�k el�szott…