A m�lt �rnya

4.-r�sz: Kelet �r�k�se

Mikor fel�rt�nk a dombra, meg fordultam �s m�g egy

utols� pillant�st vetetem inuyash�ra �s bar�taira.

Gyere Heian menny�nk.

 J� rendbe.

 Mondtam beleegyez�en sesshoumarunak, s

elindultunk az erd� fel�.

 M�r lassan el�rte az �g tetej�t a nap �s mi m�g mindig

az erd�be gyalogoltunk ki tart�an.

Nem voltam t�l f�radt de t�l vid�m sem.

Az�rt m�g is csak �tvirrasztottam egy teljes �jszak�t,

�s a tal�lkoz�som Sesshoumaruval nagyon

romantikusra siker�lt.

Mi tagad�s meg lepet, ahogy ki fejezte szenved�lyes

ragaszkod�s�t fel�m.

Ki mondottan j�l eset.

 �reztem rend�thetetlen bizalm�t, amit m�r nagyon

r�g nem �reztem benne.

 �gy andalogtam m�g�tte, �s csak �gy kavarogtak a

gondolatok a fejembe.

M�g mindig ennyire szerethet?

Tetem fel magamba a k�rd�st.

 A baj csak az volt hogy t�l hangosan gondolkodtam �s

a k�rd�semet meg halotta Sesshoumaru.

 hirtelen meg �lt �s fel�m fordult.

Ett�l annyira zavarba j�ttem, hogy ink�bb a f�ldre

helyeztem tekintetem.

Rideg szel�ds�ggel r�m n�zet, nem mondott semmit.

Csak oda j�tt hozz�m �s meg fogta a kezemet.

Gy�ng�den fel emelte �s �tkulcsolta.

-Igen m�g mindig nagyon szeretlek, �s szeretni is

foglak.

 Meg simogatta arcom azt�n felemelte lehorgasztot

fejemet �s szenved�lyesen meg cs�kolt. Azt�n bele

n�zet a szemeimbe �s ezt mondta nekem.

-Heian tov�bb kellene men�nk.

 Mert �gy napnyugt�ra sem fogunk oda �rni Rinhez.

-igen igazad van, �s egy fejbicent�sel jeleztem hogy

meg �rtetem, amit mondott. Az �t h�tra lev� r�sz�be

nem is nagyon besz�lget�nk.

***

 Ek�zben Rin t�relmetlen�l v�rta Sesshoumaru nagyurat.

Vajon hol lehet ilyen sok�ig Sesshoumaru nagy�r

annyira, hi�nyzik nekem.

Amint ez kimondta a kisl�ny m�r is, megl�tta

Sesshoumarut, �s mellette ott �lt, egy d�monn�, akit

abba a pillanatba felismert.

 Pedig mind �ssze egyszer tal�lkoztak, de azaz egy

tal�lkoz�s nagyon m�lyen bele �v�d�t a kicsi sz�v�be.

R� n�zet a k�t d�monra �s nem tudta eld�nteni, hogy

melyikhez fusson oda.

Mindkett�t nagyon szerette.

 V�g�l gondolt egyet �s oda futott mindket�j�kh�z.

�tkarolta l�baikat �s azt mondta nekik,

-Nagyon szeretlek titeket.

-Rin k�rlek, engedj el minket.

Rin nagy nehezen eleget tett

 Sesshoumaru nagy�r k�r�s�nek �s elengedte �ket.

 Boldogan visszament, ah unhoz, �s el�js�golta nekik a

boldogs�ga ok�t.

-Hov� t�nt yaken?

-Nem tudom Sesshoumaru nagy�r m�r egy ideje, nem

l�ttam.

-Maradj itt Rin, nem sok�ra j�v�k.

 Csak r�m n�zet, �s �n tudtam, hogy mit kell tennem.

Most �n kaptam azt a megtisztel� feladatot, hogy

Rinre vigy�zzak addig, m�g vissza nem t�r.

 Tudta azt is, hogy nem fogom �t megv�rni.

enek ellen�re elment meg keresni a szolg�j�t.

Csak n�ztem �t, ahogy elt�nik az erd� s�t�t

m�ly�n.

-Gyere Rin megy�nk.

-Hov�?

-M�g nem tudom.

-Hozzad, ah �s unt nehogy itt maradjanak.

-Mi lesz Sesshoumaru nagy�rral?

-A nagyurat ne f�ltsd meg fog minket tal�lni.

Elindultunk Rinel egy m�sik �r�nyba. m�g nem

tudtuk mi v�r r�nk, de b�tor sz�vel, v�gtam neki az

ismeretlenek.

 Csak szeltem az utat vissza sem n�ztem.

V�gtelen csend honolt minden�t. a madarak �neke

olykor meg t�rte a n�mas�got, �s ez egy kicsit zavart

engem.

Rin ah �s un h�t�n �lve elgondolkodot, �s azon t�rte

kicsi fej�t, hogy vajon honnan ismerheti egym�st

Sesshoumaru nagy�r �s Heian. v�g�l �gy d�nt�tt meg

k�rdezi �s rem�nykedet benne, hogy Heian nem lesz

vele szembe elutas�t�.

-Heian lehet egy k�rd�sem.

-Mondjad, hallgatom.

-Honnan ismered Sesshoumaru nagyurat? Azt tudom,

hogy a testv�re vagy.

-Igen Rin olyanok vagyunk egym�snak, mint a

testv�rek.

Vakon meg b�zunk egym�sba.

Ugyankor nem v�rszerinti a testv�ris�g�nk.

 amennyit tudok a m�ltamr�l az nem sok.

-Mi az a nem sok?

K�rdezte k�v�ncsian Rin a d�monn�t.

Csak annyit tudok hogy ap�m a kelet ura volt �s egy

hatalmas kutya d�mon.

Any�mr�l nem tudok semmit. inu taisho nevelt fel, �

volt Sesshoumaru apja.

-ez t�nyleg nem sok.

-most csal�d�t vagy?

-Nem.

Valamit �reztem a leveg�ben, egy d�mon szag�t kitt

nem ismertem.

Meg �lltam �s m�g jobban elgondolkodtam ezen a

szagon.

egyszer�en nem tudtam hov� tenni.

A t�volb�l felt�nt egy f�rfi �s hat�rozott l�ptekkel

k�zel�tet fel�nk.

Amennyire meg tudtam alap�tani a ki l�t�t, biztos

voltam hogy egy d�monnal lesz dolgom.

Ahogy egyre k�zelebb �rt m�r abba is biztos voltam

hogy egy kutyad�mon k�zelit fel�nk.

 Ism�t elindultam rinel, �s nem sokra r� megl�ttam

egy feh�r g�mb�t. Egy darabig csak lebeget p�r centire

a f�ldfelsz�n felet, azt�n sz�p lassan le erszkedet a

f�ldre �s el�t�nt bel�le Sesshoumaru alakja.

-hova t�nt�l m�r megint?

Yaken!

Itt vagyok nagyuram a bund�dba kapaszkodva.

A Kiss gn�m b�ka annyira besz�d�lt a sebess�gt�l

hogy k�rbe forogtak nagy szemei.

Rin leugrott, ah un h�t�r�l �s oda rohant yakenhez.-

Mi t�rt�nt yaken mester? K�rdezte aggodva a kisl�ny

a gn�m b�k�t. -Semmi j�l vagyok Rin csak egy, kicsit

pihenem, kell.

-Heian te is �rzed?

-Igen itt van a k�zelben.

A d�mon egyre k�zelebb �rt hozz�nk �s mi felk�sz�lve

v�rtuk �t.

-Egy m�sik kutyad�mon? Mondta meg lep�dve

Sesshoumaru.

-Kik vagytok, �s mit kerestek a ter�letemen? K�rdezte

egy hat�rozott f�rfihang.

Lassan felemeltem fejem a f�ldr�l �s a szemeibe

n�ztem.

-Yoshiro m�r nem is eml�kszel r�m?

-M�rt k�ne?

 �rdekes hogy �n nem ismerlek te, pedig ismersz

engem.

-Heian tov�bb kellene men�nk.

-Tudom Sesshoumaru, de el�tte meg kellene

szabadulnunk a keleti tartom�nyok �r�k�s�t�l.

Yoshironak abba a pillanatba elkerekedtek a szemei

�s Heian bocs�nat��rt, esedezet.

-K�rlek, bocs�ss meg modortalans�gom.

 Szeretn�lek el h�vni a palot�ba, ap�m biztos �r�lne a

jelelenl�tednek.

-ehhez nekem is lesz n�h�ny szavam. v�got k�zbe

Sesshoumaru.

-T�ged senki sem k�rdezet.

-Yoshiro! Hagyd abba. Sesshoumaru n�lk�l sehova nem megyek.

 Ezt j�l v�sd bele a fejedbe.

Yoshiro gyilkos tekintettel n�zet sesshoumarura.

Mit eszik ezen a ficsuron.

R�ad�sul hagyta elveszni apja �r�ks�g�t ez az ostoba.

Na mindegy nem az �n dolgom.

Elindultunk Yoshiro ut�n b�r sesshoumarunak nem

volt hozz� t�l nagy amb�ci�ja de az�rt a kedvem�rt

velem j�tt.

M�r j� ideje szelt�k az utat, egy sz� sem hangzott el.

 Mindenki saj�t gondolataival volt elfoglalva.  

H�tra mentem, ah unhoz hogy meg n�zem, mi van

rinel.

-Hogy vagy Rin?

 -J�l, csak �hes vagyok.  

-Semmi baj majd szolok a nagy�rnak.

Keres�nk neked valami �telt j�!

-J� rendbe.

Oda mentem Sesshoumaru mell� �s egy darabig csak

andalogtam mellette azt�n r�m n�zet, �s azt mondta,

-L�tom mondani, akarsz valamit.

-Igen, de ink�bb nem mondok semmit, mert l�tom

hogy nagyon rossz hangulatba vagy.

-Mondjad b�tran, a fejedet biztos nem veszem �rte.

B�r valaki m�s�t sz�vesen levenn�m a hely�r�l.

-Na j� legyen.

 Rinr�l van sz�.

-Ne is folytasd, tudom �hes.

Akkor meg �lunk �s keres�nk valami �telt rinek.

B�r lehet, hogy ez valakinek nem fog tetszeni, de ez

egy cseppet sem izgat.

 Gondolja mag�ba Sesshoumaru.

-Itt meg �lunk.

 Sz�lt hat�rozott hangon.

Yaken rakj t�bort�zet rinek hogy az �jszak�t

biztons�gba, �talhassa.

Elmegyek Heianal addig, vigy�zz�l r�.

Nem �llhatunk meg hajnalra a palot�ba, kell len�nk.

Ellenkezik Yoshiro de semmit nem �rt a szava, hisz a

t�bbs�g m�r d�nt�tt.

Yoshiro keletlen�l le �lt egy fa oldal�ba �s onnan

n�zte, a Kiss gn�m b�ka igyekv�s�t �s harc�t a t�zzel.

 Most biztos boldog ez a fics�r, mert �gy gondolta, hogy

majd �n a nagy Yoshiro le �lok vele vitatkozni.

 Semmit nem �rt el vele.

 Ink�bb tov�bb lesem a szolg�t.

 Olyan j�kat tudok rajta mosolyogni.

 �gy elm�lkedet mag�ba Yoshiro, nem t�r�dve, azzal

hogy mit tesz Heian �s Sesshoumaru.

***

Elment�nk Sesshoumaruval valami ehet� �telt

keresni rinek, de ez val�j�ban csak egy �jabb �r�gy

volt, hogy kettesbe lehes�nk. l�tam rajta hogy m�r

nagyon fesz�lt volt az �rt, mert egy leveg�t kelet

sz�vnia yoshiroval. egym�s ir�nt �rzet ellenszenv�ket

nem tudtam hova tenni. Hogy gy�l�lheti egym�st

ennyire k�t kutya d�mon. Na mindegy nem az �n

dolgom-gondoltam magamba, �s tov�bb mentem

Sesshoumaru ut�n.

M�r egy ideje ment�nk az erd�be �s hirtelen v�zre

lettem figyelmes, de nem csak �n, hanem

Sesshoumaru is �rezte. El kezdt�nk a v�z ir�ny�ba,

meni, �s r�vid id�n bel�l egy foly�hoz �rt�nk.

-vigy�nk rinek halat.

Biztos szereti.

 Sesshoumaru R�m n�z k�z�mb�s szemekel, �s azt

sugallja vele m�st, szeretn�k �s nem halat fogni.

J�l eset az �rdekl�d�se fel�m de valahogy j�ban

�rdekelt az ok, ami�rt elj�tt�nk. Nem volt sok id�nk

vissza�rni Rinhez, miel�tt elalszik. sesshoumarut�l

nem v�rhattam semmit. �gy gondolta, hogy �tveszi

az �rk�d�s szerep�t. Neki d�lt egy fa oldal�nak �s

onnan k�mlelte a t�jat.

Mivel kedves Sesshoumaru k�nyelembe helyezte

�nmag�t, �gy �rthet� volt hogy a halfog�s feladata

r�m h�rul. Fel t�rtem kimon�mat comb k�z�pig �s

bele mentem a foly�ba. M�g a halak megfog�s�val

szenvedtem addig tov�bb k�mlelte a t�jat puszt�that�

ellenf�l ut�n kutatva. Egy pillanatra olyan �rz�sem

volt mintha engem n�zne, de gyorsan elvetetem ezt a

gondolatot, �s tov�bb szenvedtem a halak ki

fog�s�val. M�r kett�nek is nagyon �r�ltem, mert

nagyon neh�z volt �ket meg fogni.

Na fogok m�g k�t�t az m�r biztos el�g lesz rinek.

Miut�n siker�lt mind a n�gyet kifognom kimentem a

partra �s le�ltem, kicsit piheni.

Oda settenkedet m�g�m �s le�lt. �tkarolt �s szorosan

mag�hoz h�zott.

Mi k�zbe a foly�t n�zt�k eszembe jutott egy sz�momra

meglep� k�rd�s.

Melyik nap volt a legboldogabb az �letedbe?

Nem volt ilyen az �letembe. Vagy m�g is?

Felvillant egy r�gi eml�kk�p mir�l azt hite, hogy m�r

r�g a m�lt martal�ka lett.

Van egy nagyon sz�p eml�kem veled kapcsolatba.

�” Kamaszod� kutya k�ly�k voltam m�g te, pedig tal�n

akkora lehett�l, mint most Rin. tal�n kicsivel �d�seb

. forr� ny�ri nap volt �s nagyon neh�z volt elviselni a

h�s�get. Nagy nehezen tal�ltunk egy patakot.

Annyira boldogok voltunk a v�z l�tv�ny�t�l,

gondolkod�sn�lk�l levett�k ruh�inkat �s bele

g�zoltunk a patak h�s l�gy v�z�be.

Nagyon sok�ig j�tszottunk �s fr�csk�lt�k egym�st.

Nem tudom mi t�rt�nt velem le, tepertelek, �s m�lyen

a szemedbe n�ztem. Ijedten a szemeimbe n�zt�l, nem

tudtad, mi t�rt�nik.

M�r majdnem meg cs�koltalak mikor apa meg j�tt �s nagyon d�h�s lett r�m az adott helyzet miatt.”

Meg lep�dve halgatam v�gig Sesshoumarut. Azt

gondoltam, hogy m�r nem is eml�kszik ere a napra,

most meg ki der�l, hogy ez volt a legboldogabb.

-Igen eml�kszek r� �n is.

Sok k�rd�st vetet fel bennem ez a nap. De m�r r�g meg

lettek v�laszolva �gy nem maradt nyitott k�rd�sem.

-Mi�rt pont ez volt a legboldogabb?

-Mert ekkor szeretem bel�d, �s meg fogadtam

magamnak, hogy egy nap az asszonyom leszel.

Elenged �s fel�ll m�g�lem.- Ideje elindulnunk. -Val�ban nap nyugt�ig m�g maradt p�r �r�nk.

Elindultunk vissza fel�. sesshoumaru kis� gyorsan

ment. �n is mentem volna de felt�rt kimon�val �s

n�gy k�zepes hallal a kezembe nem volt egyszer�

dolgom.

Ez alaposan le is lasitot, s j� egy m�tere Sesshoumaru

m�g�tt voltam.

Siess m�r Heian! Ki�ltotta oda nekem.

Azt hiszed olyan k�nny� n�gy hallal �s felt�rt

kimon�val t�ged k�vetni!

Halottad mit mondtam te kutya.

Meg fordult �s elindult fel�m. Na most fog meg�lni.

Futott �t a fejemen gondolat form�j�ba.

Oda �rt �s �that� hideg nyugodt tekintettel a

szemembe n�z.

Igazad van Heian �gy nem, tudsz velem l�p�st tartani.

Gondolt egyet felkapot a karj�ba �s mire �szbe kaptam

m�r az �gen szelt�k a felh�ket.

***

Visszat�rt�nk hozz�juk, �s kis� meg d�bbent arcok

fogattak. Tan�cstalanul n�ztem r�juk nem �rtetem az

arckifejez�s�ket. Ut�na r�j�ttem, hogy mi volt meg

d�bben�s�k oka. Sesshoumaru m�g mindig a karjaiba

tartott er�sen mag�hoz szor�t�t mintha nem is

akarna elengedni.

-Tegy�l le, mert akkor nem lesz vacsor�ja rinek.

Egy zoksz� n�lk�l letet �s m�r is vittem Rin

vacsor�j�t. Nagy nehezen lepikkelyeztem �s

mindegyiket r� tetem egy ny�rs botra, �s meg

s�t�ttem.

Egy�l Rin, gondolom �hes vagy m�r nagyon.

Igen.

Felelte r�viden a kisl�ny. Oda adtam neki a halat �s

neki kezdet a kis vacsor�j�nak.

M�r a nap nyugov�ra t�rt �s felj�ttek az els� csillagok

az �gen. A hold v�kony sarl�k�nt n�zet le r�nk. Mi

ut�n Rin j� lakot elaludt a t�z friss meleg�n�l.

Pr�b�ltam fen maradni de, nem tudtam, �s v�g�l

engem is elnyomott az �lom. M�snap hajnalba

Yoshiro keltet fel, mert tov�bb kellet men�nk. Rin

m�g mindig aludt. Feltettem, ah un h�t�ra �s

folytattuk tov�bb utunkat a palota fel�.

Sesshoumaru szorosan mellettem haladt, �s k�rd�en

r�m n�zet?

-Nem felejtett�l el valamit? K�rdezte t�lem kis�nyers

hangon.

�rthetetlen�l r� n�ztem �s megcs�v�ltam fejem, igy

jelezve neki hogy nem tudom. Azt�n �jb�l v�gig

gondoltam a reggelemet, de nem tal�ltam semmi

kivetni val�t. V�g�l v�gig m�rtem �nmagam �s

csod�lkozva vetem �szre, hogy elfelejtetem let�rni a

kimon�mat.

Gyorsan meg igaz�tottam magam �s k�vetem yoshirot.

Sesshoumaru egy tapodtat sem ment od�bb. Ott volt

mellettem szorosan �gy jelezv�n Yoshironak hogy m�r

foglalt vagyok. Mert neki sem voltam k�z�mb�s, de

engem hidegen hagyott az �rdekl�d�se.

Valahonnan inuyasha illat�t sodorta fel�nk a sz�l. Ezt mindketten �rezt�k.

-�rzem ennek az ostoba hanyounak a szag�t. Nem igaz

megint �sszetal�lkozunk.

Gondolat�t�l m�g a v�rem is felforr. Gr mordult egyet

Sesshoumaru.

M�r k�zeled�nk a palota kapuj�hoz, �s a palota fel�l

ismer�s hangokat halottam.

�gy m�r �rthet� volt sz�momra Sesshoumaru d�he.

Folyt. k�v