Midayoi I.

Midoriko �r�k�se

by Mido & Yume

11. Sebes�l�s

A f�ny el�lt, csak a por kavargott m�g sok�ig, kitart�an. Midayoi kez�ben m�g ott volt az �j, amikor els� d�bbenet�n t�l jutva kimerte engedni eddig bent tartott leveg�j�t. A h�zb�l d�bbenten figyelt�k az esem�nyeket, majd egy v�kony kisl�nyos hang felzokogott:

- Sesshoumaru nagy�r!

A fiatal papn� abban a pillanatban, mint aki meg�r�lt, eldobta az �jat �s rohanni kezdett. Ahogy k�zeledett m�r l�tni v�lte a f�ld�n fekv� alakot. Amint oda�rt, mell� rogyott �s elkapta a f�rfi ingje nyak�nak maradv�nyait, majd feltorn�zta a koszos, sebekkel tark�tott arcot az �l�be.

A r�m�lt mozdulatlans�g elm�lt�val mindenki k�vette a p�ld�j�t, a h�zb�l egy szem�lyk�nt rohant ki az �sszes ember. M�r t�volr�l tudt�k, semmi j�ra ne sz�m�tsanak, mivel az id� k�zben kiab�lva a f�rfit sz�longat� l�ny szavaira semmilyen v�lasz sem �rkezett.

Val�ban sz�rny� l�tv�ny fogadta �ket, a f�ld�n a sz�lpeng�k 2-3 m�teres g�dr�t hagytak. Sesshoumaru p�nc�lzata darabjaira t�rve, sz�tsz�rtan hevert a m�ly, t�tong� kr�ter k�r�l, a Toukijin m�terekkel arr�bb, a f�ldbe f�r�dva csillogott. A d�mon test�n a ruha, cafatokban l�gott, mellette egyre n�vekv� v�rt�cs�t t�pl�ltak sebei.

Mindenki r�m�lten meg�llt, j� p�r m�terrel a kr�ter sz�le el�tt. Mire oda �rtek, m�r a l�ny sem ki�ltozta eszeveszetten a youkai nev�t. Addigra a yasha arc�n, a port�l s�t�tl� k�nnycseppek indultak al�.

-                Sesshoumaru… ugye csak h�ly�skedsz? – k�rdezte buta mosollyal az eszm�letlent�l.

Rin ereszkedett le el�sz�r a m�lyed�sbe, �m nagyura mozdulatlan teste l�tt�n hangosan, keservesen s�rni kezdett. M�sodiknak Kagome mozdult meg, a zokog� gyermekhez l�pett, let�rdelt hozz� �s mag�hoz �lelte de �rezte, hogy az � szemei is egyre jobban elhom�lyosulnak. V�g�l Inuyasha is k�zelebb l�pett �s ord�tani kezdett de �gy, hogy m�g a l�nyok is abbahagyt�k a s�r�st:

-                Sesshoumaru! Te bek�pzelt, nagyk�p� �llat!!! Hogy k�pzeled, hogy csak �gy meg mersz halni? – f�lrel�kte Midot �s felr�ngatta �l� p�zba a b�tyj�t – Annyira sz�nalmas vagy, hogy �gy halsz meg, hogy k�zben sz�nalmas embereket �s korcsokat v�desz?!? – ord�totta �s k�zben eszeveszetten a f�rfi test�t r�zta.

A k�vetkez� pillanatban, pedig akkora mafl�st kapott a d�mont�l, hogy vagy egy m�tert rep�lt. Mindenki d�bbenten n�zett a jelenetet. Sesshoumaru visszahanyatlott a f�ldre, de m�r hangosan zih�lt �s kinyitotta a szem�t. Ebben a pillanatban mindenki egy�ntet�en fell�legzett, de ugyan akkor elk�pedve ny�gte ki a besz�vott leveg�t.

A youkai haja fekete volt, a m�regcs�kok elt�ntek az arc�r�l, f�lei norm�lisak lettek. � is megsejthette a v�ltoz�st, mert fel�lt �s r�m�lten meredt a szem�be l�g� �benfekete tincsekre. �m m�g miel�tt t�nyleg megrettenhetett volna, Mido k�nnyekt�l �ztatott arccal a nyak�ba borult. Karjait a sebes�lt k�r� fonta �s szorosan mag�hoz �lelte, az �mul� t�meg el�tt �s �jra s�rni kezdett.

- Baka… �n meg m�r azt hittem…

A kis csapat pedig, szinte egyszerre kezdte vizsg�lni a csillagokat, vagy kezdtek besz�lgetni valami h�rtelen j�tt �rdekes t�m�r�l csak, hogy ne n�zzenek a szellem, �s a nyak�ban cs�ng� l�ny ir�ny�ba.

Sesshoumaru n�m�n, meredten b�mult maga el�. �rezte a l�ny k�nnyeit, ahogy arc�r�l az � arc�ra cs�ppennek, amin a puha forr� ujjak nyugodtak �s remegve simogatt�k a b�r�t. Fej�t a n� mellkas�n pihentette, ahogy az mag�hoz �lelte �gy f�lig �lt�ben. P�r k�cos, port�l ragacsos fekete hajsz�l a szemei el� l�gott, de ez most ugyan annyira nem zavarta, mint hogy a miko ilyen hevesen �leli mag�hoz. K�zvetlen k�zelr�l �rezhette a l�ny b�r�nek meleg�t, csendben hallgatta a zaklatott sz�vver�st. A t�r�keny test az �v�hez simult, nem t�r�dve azzal, hogy a saj�t ruh�j�t is �sszev�rezi, szorosan �lelte a d�mont. Forr�n kellemes �rz�s j�rta be tagjait.

�gy �ltek ott m�g percekig, a kis csapat sz�ling�zni kezdett vissza, a falu fel�. Sesshoumaru egyszer csak arra lett figyelmes, hogy Mido mellett valami pici is m�g a test�hez b�jik. Odan�zett �s a hatalmas k�nnyes szemekkel Rint l�tta. Er�tlen�l elmosolyodott, majd halkan Mido f�le mellett megsz�lalt:

- Nyugodjatok meg! Engem nem olyan k�nny� meg�lni…

Le�rhatatlan �rz�s volt. Volt v�gre valaki ezen a f�ld�n, akinek t�nyleg fontos volt, aki s�rt �rte. Valakik �szint�n agg�dtak �rte. Idilli, szentimentalista gondolatainak a tudat�t elragad� v�gtelen fekete �r �rkezte vetett v�get. Sesshoumaru – bizony�ra a v�rvesztes�gt�l - �jra eszm�let�t vesztve cs�szott vissza a l�ny t�rdeire. Mido s�r� szipog�sok k�zben kit�r�lte a k�nnyeket a szem�b�l �s m�ly leveg�t vett, majd megsz�lalt:

-                Sr�cok… seg�ten�tek bevinni a h�zba? – k�rdezte k�t utols� h�pp�g�s k�zben.

Inuyasha �s Miroku n�m�n b�lintottak, majd a l�ny seg�ts�g�vel Sesshoumaru �jult test�t t�mogatva megindultak a kunyh� fel�, a bar�zd�s feld�lt csatat�ren �t. Inuyasha morogva d�nny�g�tt az orra alatt:

-                Sesshoumaru, nem kaj�lt�l te mostan�ban t�l sokat?

K�njainak meghallgat�ja k�nt, abban a percben, hogy szavait kimondta hajnalodni kezdett. A hanyou az �gre n�zett �s rem�lte, hamarosan felkel a Nap. Ek�zben Mido az �l�be vette a m�g mindig reszket� Rint �s elindult majd megtorpant. Haladt�ban r�pillantott a zavartan besz�lget� k�t l�nyra, Sang�ra �s Kagom�ra.

- Megk�rhetn�lek titeket, hogy szerezzetek valami k�tszert �s fert�tlen�t�szert?

- Kalde any�n�l van minden! – v�laszolt�k k�szs�gesen.

- �rtem! Akkor k�szi! – mosolyodott el Midayoi.

- Mond, k�rdezhetek valamit? – kezdte Kagome, m�r a h�zak fel� k�zeledve.

- Att�l f�gg mit, el�gg� ki vagyok…

- Ugye te sem ebben a korban �lsz?

- Val�ban nem… – s�hajtott Mido.

A k�t l�ny b�lintott �s mindannyian gyors�tottak l�pteiken, hogy utol�rj�k a fi�kat. Szerencs�j�kre a pirkadat mell�j�k �llt, ragyogva bukkantak fel a Nap els� sugarai a keleti l�t�hat�ron. Inuyasha megtorpant, ahogy �szrevette az els� f�nyeket, mivel egy id�ben alakja felderengett, haja feh�rbe csapott �t, karmai �s agyarai megn�ttek, majd kinyitottat a szem�t, amik pont ugyanolyan aranys�rg�n csillogott, mint a taiyoukai�.

Mido egy m�sodpercre d�bbenten meg�llt �s n�zte a hanyout.

-                �gy m�r t�nyleg testv�rek vagytok! Te j� �g! – �muldozott - Ez hihetetlen. �s azok mik? – k�rdezte �s a fi�hoz l�pve, majd egy k�zbe fogta, az �l�ben kucorg� Rint �s megtapogatta Inu f�leit.

-                 Kawaii! – ki�ltott fel csillog� szemekkel, ahogy ujjai a kicsiny b�rsonyos kutyaf�lekt�l elv�ltak.

-                Ez a ti id�t�kben valami hagyom�ny? – k�rdezte morogva Inu �s a b�tya mell� l�pett.

Egy k�zzel felkapta �s a v�ll�ra emelte – cseppet sem finoman - majd bevitte a kunyh�ba. A l�nyok �s Miroku k�vett�k �ket, ahol Kalde m�r nagyban forralta a vizet. �m m�g mi el�tt be�rtek volna, Miroku Mido el� l�pett �s megfogta a l�ny szabad kez�t, amivel nem Rint tartotta:

-                Mond sz�p h�lgy, lenn�l a gyermekeim anyja? – k�rdezte �nfeledten a szerzetes.

-                Nani? – k�rdezett vissza d�bbenten a l�ny, �m m�g miel�tt felfogta volna mi t�rt�nt Sango �gy fejbe v�gta a szerzetest a csontt�r�vel, hogy az elsz�d�lt �s t�ntorodott a h�zfalnak.

-                Ugyan Sango! Csak egy �rtatlan k�rd�s volt! – tapogatta a fej�t Miroku.

-                Majd adok �n neked olyan k�rd�st… Minden szerencs�tlen n�t zaklatni! Baka ecchi – korholta a fi�t a szellemirt�.

Kagome �s Mido otthagyta a veszeked� p�rost, ut�bbi mikor bel�pett a kunyh�ba egyb�l Sesshoumaru fel� l�pkedett. Letette az alv� Rint a sarokba l�v� fekhelyre �s az eszm�letlen f�rfi mell� t�rdelt. Sesshoumaru nyugodtan fek�dt, m�r nem v�reztek a test�t bor�t� sebek. De k�zben valaki mellkas�n keresztbeford�tva r�fektette a Tenseig�t. Mido le akarta venni, de akkor Jaken r�ripakodott:

-                Hagyjad haland�! Sesshoumaru nagyurat meggy�gy�tja a kard.

-                Persze, ha d�mon lenne, meggy�gy�tan�! – felet Mido �s lekapta a kardot, visszarakta a h�vely�be, majd Jakenre n�zett – Hol a m�sik kardja?

-                Azt mi nem tudjuk meg�rinteni. Hatalmas ereje van a Toukijinnek! Mi nem tudjuk uralni, �gyhogy kint hagytuk a falu el�tt. – felelte a k�rdezett.

-                �rtem!

A t�bbiek lassan, miut�n ell�tt�k sebeiket, a kimer�lts�gt�l f�radtan d�ltek v�gig a szer�ny fekhelyeiken. Kalde seg�tett Midayoinak kimosni a sebeket, mik�zben suttogva megbesz�lt�k a t�rt�nteket, de v�g�l, mikor m�r a s�r�l�sek bek�t�z�s�vel is v�geztek �t is elnyomta az �lom.

A nap m�r magasan j�rt, odakint a falusiak neki kezdtek az �jjeli harcok nyomainak eltakar�t�s�nak. A l�ny csendesen virrasztott, majd mikor a gyolcsok elsz�nez�dtek, leszedte �ket, �s �jra mosni kezdte a sebeket, amik �gy, a haland� testen nem akartak gy�gyulni. A fert�tlen�t�szer okozta �get� f�jdalomra a youkai mag�hoz t�rt, s n�zett fel k�nt�l hom�lyos szemeivel. Azok most feket�k voltak, nem pedig a j�l megszokott, babon�z�an gy�ny�r� aranysz�n�ek. Mido halv�nyan elmosolyodott.

-                Egy kicsit f�jni fog – suttogta, hogy ne zavarja az alv�kat.

-                Nem �rdekel! Azt mond el mi ez a test! �gy �rzem, bele�r�l�k a f�jdalomba…

-                Nem tudom. Kagura valamit tett a sz�lpeng�kre, �n meg eltal�ltam �ket a tiszt�t� vessz�vel. Azt�n ut�na m�r ilyen volt�l – vonta meg a v�ll�t a l�ny �s tov�bb mosta a sebeket, de Sesshoumaru nem tal�lta kiel�g�t�nek a v�laszt, d�h�sen elkapta a l�ny kez�t �s a szem�be n�zett.

-                Seg�ts�l visszav�ltoznom! Nem b�rom ezt tov�bb! – ny�gte, ahogy test�be nyilallt a heves mozdulatt�l a f�jdalom.

-                Nem tudom, hogyan lehetne. Kalde any� szerint lassan el fog m�lni ez az �llapot. Ha feler�s�dsz. �gy v�lj�k Naraku valamilyen csellel akart a hatalm�ba ker�teni. Ehhez volt az eszk�z Kagura �s a t�mad�sa…

-                M�r megint az er�met akarta… �gy n�z ki siker�lt is neki.

-                Nem hinn�m. A k�zvetlen csap�s t�ged nem �rt el.

Csend �llt be a besz�lget�sbe mik�zben a l�ny folytatta a munk�j�t, Sesshoumaru nem b�rta ki, �jra felny�g�tt.

-                �n ezt nem b�rom. Nem tudok mozogni, �s iszonyatosan f�j m�g a l�legzetv�tel is…

-                �r�lj neki, hogy �lsz. Sz�rny� sebeid vannak… ahogy kin�zel… az is csoda, hogy m�g �letben vagy! – kelt ki mag�b�l rekedt hangon Mido, mik�zben egy k�sza k�nnycsepp szaladt le arc�nak jobb oldal�n, majd csobbanva veszett el a vizes t�lban.

-                Nem f�lek a hal�lt�l. Csak nem ilyennek k�pzeletem el! – ny�gte a f�rfi k�nl�dva.

Mido v�ratlanul felkapta a fej�t, mint akit elragadott a megvil�gosul�s.

„Mi van ha…” – gondolta rem�nyt�l felt�zelve, mik�zben kezeit a youkai mellkasa f�l� emelte. Egy v�ratlan k�sza �tlet volt, de �gy �rezte, nem j�hetett v�letlen. Minden erej�t bele adva koncentr�lt, s verejt�kes k�zdelm�nek meg lett a gy�m�lcse. Meleg bizserg�s szaladt v�gig a karj�n, majd felforr�sodva kiteljesedett ujjaiban. Tenyere feh�ren felragyogott �s a szeme el�tt forrtak �s z�r�dtak �ssze a sebek. Sesshoumaru a halv�nyz�ld �ld�sban f�r�dve moccanni sem mert. Min�l t�bb sebet hegesztett be a l�ny, ann�l jobban �rezte mag�t. Szinte percr�l percre t�rt vissza az ereje.

Azt�n amikor Mido az utols�val is v�gzett, a f�rfi teste megremegett, s egy csap�sra visszanyerte haja �s szemei eredeti sz�n�t, arc�ra visszat�rtek a m�regcs�kok �s a f�lhold, f�lei megny�ltak. Midayoi �r�mmel elmosolyodott, de azt�n �gy �rezte, nem b�rja tov�bb. Sok energi�j�ba ker�lt a gy�gy�t�s, amit �let�ben el�sz�r m�melt m�son. L�t�sa hom�lyosulni kezdett �s oldalra d�lt. Elfek�dt a d�mon mellett �s abban a percben, hogy feje v�zszintesre �rt elaludt.

Sesshoumaru miut�n �rezte, hogy az er� visszat�r a test�be, �vatosan fel�lt. A l�ny mellette fek�dt �s nagyon m�lyen aludt. �ccse �s annak t�rsai a h�zban sz�tsz�rtan fek�dtek, mindenki a harc f�radalmait pihente.

„H�t ezt �ppen, hogy csak meg�sztam… �gy n�z ki ez a v�ge, ha emberekkel k�z�sk�d�m…” – gondolta a d�mon �s csendesen felkelt.

Megnyugodva figyelte Rin arc�t, ahogy a kisl�ny elmosolyodik �lm�ban, �s Jaken hortyog�sa is meg�t�tte f�leit. Egy kis ideig m�g figyelte v�denc�t, majd Mid�hoz l�pett. N�m�n n�zte a l�nyt, s az alv�s k�zben kisimul� angyali von�sok, a v�llaira oml� barna tincsek, a halv�ny, telt ajkak l�tt�n elszorult a sz�ve. K�l�n�s, kev�sb� �lvezetes �rz�s volt ez, amit szerencs�j�re nem gyakran szokott �rezni.

„Sajn�lom… nekem most mennem kell!” – gondolta �s lehajolva hozz�, kih�zta a l�ny arc�b�l a k�sza sz�lakat.

Midayoi a puha �rint�sre megborzongott, majd ajkai hangtalanul szavakat form�ltak. �gy n�zett ki �lm�ban besz�l. A f�rfi el�sz�r nem �rtette, mit is motyoghat az alv�, de egy sz�vdobban�snyi id� ut�n egyetlen, �rtelmes sz�t m�g is meg�rtett; Sesshoumaru.

A f�rfi zavartan felegyenesedet.

 „Nem k�ne ennyit foglalkoznom vele… hiszen csak egy hanyou!” – r�zta meg a fej�t – „Mennem kell, majd igyekszem vissza… ha v�gre meg�rtettem legal�bb magamat…” – azzal kil�pette az ajt�n.

Folytat�s k�vetkezik…