Midayoi I.

Midoriko �r�k�se

by Mido & Yume

1. A sors kez�ben...

K�s�ny�ri, csillagf�nyes este volt. A harmadiknegyed�ben j�r� Hold gyenge f�nye t�ncot j�rt a gy�m�lcsf�k ez�st�s levelein. A nagy h�z udvar�ban sok fa �llt, a holdf�ny sejtelmesen j�tszott �rny�kukkal. Az id� m�r k�s�re j�rt, este t�zes harangsz� is tovasz�llt m�r az �ji langy szell�ben. Egy fiatal l�ny figyelte a n�ma, mesebeli t�jat szob�ja ablak�b�l. Nem lehetett t�bb 17 �vesn�l hossz�, majdhogynem der�kig �r� s�t�t haja k�t fonatban l�gott nyak�n�l. Finom von�s� baracksz�n arc�t s�t�t szem�ld�k kertezte. Gy�ny�r�, hatalmas csokol�d�barna szemei hom�lyosan tekintettek a messzes�gbe.

Nagyon el volt gondolkodva, messze j�rt, vadreg�nyes t�jakon, krist�lyos patakparton... Azt�n esz�be jutott milyen z�r�s h�rom h�t van m�g�tte. Egyik napr�l a m�sikra �desanyja kital�lta, hogy visszak�lt�zik a sz�l�i h�zba, a v�ros m�sik fel�be. A nyugodt, b�k�s �s valami felfoghatatlan misztikummal k�r�lvett hatalmas �p�letbe, ahol a l�ny nagyanyja lakik. �s mindez pont a tizenhatodik sz�let�snapj�n. Na tess�k, dobozolhatott eg�sz nap, zsipsz-zsupsz, ott kellet hagynia a j� kis �t�dik emeleti k�t szob�s lak�st. Ami�ta az esz�t tudta, ott lakott. Valamikor r�g�n tal�n m�r �lt ebben a h�zban, de m�g nagyon kicsike lehetett, mert csak a f�nyk�pek alapj�n jutottak esz�be az itt �lt�tt �vek eml�kei.

Azt�n j�tt a csoda. Szinte hihetetlen volt, mint egy �lom. Felsietett oldal�n kish�g�val �s nagyanyj�val az utca fel�li h�rom l�pcs�fokon. Befordult a kis kik�vezett �sv�nyre �s szembetal�lta mag�t egy hatalmas L alak� �p�lettel. Az �p�let k�r�l v�gig torn�c futott ablakokkal, hatalmas �vegajt�val �s bej�rati ajt�val. Az oszlopokat vadr�zsa �s hajnalka futotta be, a terasz el�tti kis kertben vir�gok illatoztak, sz�nesen �s vid�man. Bel�pett a r�sre z�rt nagy faajt�n, �s r�pillantott nagyanyj�ra. � csak sejtelmesen mosolygott. Az id�s asszony az els� ajt�n balra fordult lenyomta a kilincset �s betess�kelte Midot. Mert hogy �gy h�vt�k az ifj� h�lgyet, ki ablak�ban merengve gondol vissza erre a meseszer� pillanatra.

Bel�pet a szob�ba �s t�tva maradt a sz�ja. Balra hatalmas baldachinos �gy, m�ly bord� �gytakar�val. Jobbj�n szekr�nysor, rajta egy nagy ez�stsz�n� plazma t�v�vel �s �vegpolcokkal a k�nyvek sz�m�ra. Az �gy mellett �jjeli szekr�ny l�mp�val, majd egy ablak k�vetkezett alatta f�t�testtel. A bal sarokban �r�asztal �llt, rajta a sz�m�t�g�pe sz�tszerelt darabajai. Ahogy tov�bb vitte a tekintet�t egy nagy ablakot vett �szre gy�ny�r� baracksz�n� selyemf�gg�nnyel, melybe bord� mint�k voltak futtatva. Ekkor t�nt csak fel neki, hogy a falat k�rbe mindenhol feh�r tap�ta �leli ugyanezzel a mint�val. Az ablak alatt �llt kedvenc cserepes vir�ga. Szeme m�g ink�bb jobbra t�vedt �s egy kih�zhat� kanap�t, p�r �l�helyet �s egy kis te�z� asztalt vett �szre. V�g�l egy v�r�s fa parav�n �llta �tj�t a szeml�nek.

A l�ny csak ledermedve �llt az ajt�ban, leveg�t is elfelejtett venni, majd v�g�l h�ga meg szor�totta a kez�t:

- Mido! N�zz�k meg az �n szob�mat is! – �s megr�ntotta a l�ny kez�t m�g egyszer. 

- Sz�val akkor ez, ez – �s k�rbe mutatott – mind az eny�m lenne? Nagyi ez nem �lom? – k�rdezte m�g mindig hitetlenkedve a l�ny.

Az id�s asszony csak mosolygott, majd unok�ja v�ll�ra tette a kez�t:

-                Nagyon boldog sz�let�snapot Midayoi! Hab�r elk�stem, de rem�lem, tetszik! B�tran n�zz sz�t �s pakolj le! – azzal sarkon fordult megfogta kisebbik unok�ja kez�t �s elindult a szemben lev� szoba fel�.

A l�ny csak �llt az ajt�ban �s b�multa az �j szob�j�t. Azt�n kisietett az utc�n v�rakoz� aut�hoz �s sorban behordta a hatalmas kartondobozokat, melyek ruh�it �s r�gi dolgait rejtett�k. Miut�n mind a kilenc tereb�lyes doboz a szoba k�zep�n �llt, neki�llt kipakolni. A k�nyveket egyes�vel let�r�lte �s az �vegpolcokra vagy az �r�asztalra helyezte. R�gi d�szt�rgyai �s k�pei is kiker�ltek a falakra �s az asztalra. M�r csak a ruh�s csomagok maradtak, de ak�rhogyan is n�zel�d�tt egyetlen egy ruh�s szekr�nyt sem tal�lt. M�r pont indult volna a Nagyi keres�s�re, amikor is a parav�n fel� t�vedt a tekintete. Od�bb h�zta �s majdnem le�lt a d�bbenett�l. Egy komplett kis f�rd�szoba volt m�g�tte. Jobbra hatalmas �ll� t�k�r k�t nagy ruh�sszekr�ny mellett, szemben csap f�s�lk�d� asztal �s egy kisebb t�k�r, el�tte egy bambuszb�l font puffocska �llt. �s a ball sarokban, hatalmas k�d, de valami hihetetlen�l furcsa volt. Cseresznye barna f�b�l volt az eg�sz, �gy n�zett ki, mint egy nagy szab�lytalan d�zsa. F�l�tte kaz�n duruzsolt, ami a vizet meleg�tette. Mido legsz�vesebben sik�tott volna boldogs�g�ban.

Soha nem volt m�g ilyen csod�latos sz�let�snapi aj�nd�ka.

Boldogan rohant hogy megkeresse csal�dj�t �s megk�sz�nje ezt a csod�s szob�t, �trohant a nappalin ben�zett a konyh�ba majd az eb�dl�be, de senki nem volt ott. Tov�bb rohant a foly�s�n benyitott az els� ajt�n ahol �ppen anyuk�ja seg�tett h�gocsk�j�nak Karolinnak kipakolni �s birtokba venni az �j szob�t.

Boldogan �desanyja nyak�ba borult:

-                K�sz�n�m Mama! Ez a legcsod�latosabb nap eg�sz �ltemben!

-                Ugyan, kincsem! – v�laszolta az anyuk�ja – K�sz�nd nagyany�dnak. Az � �tlete volt minden.

-                Rendben megyek �s megkeresem! – ugrott fel a l�ny.

Kiviharzott a szob�b�l, de hi�ba kereste a lak�sban sehol nem akadt a Nagyi nyom�ra. Kifutott a teraszra, majd lel�pett a kis kik�vezett s�t�nyra. Elindult k�vetve az utat �s a gy�m�lcs�s el�tt egy rakt�r �p�letre tal�lt. Nagyanyja annak a terasz�n �lt �s egy r�gi �r�st olvasgatott. Fel sem n�zett csak megsz�l�totta az �rkez� l�nyt:

-                Rem�lem tetszett, amit a szob�dban tal�lt�l.

-                Igen, nagyon k�sz�n�m Nagymami! Olyan csod�latos itt minden! – k�sz�nte meg Mido az aj�nd�k�t, majd k�rbe n�zett – Ez mi? – s a h�zra mutatott.

-                Egy irat rakt�r, nagyon sok fontos dolog van itt, �s nagyon �reg itt minden. – v�laszolta az asszony. – De ne felejtsd el egyszer te leszel az, akinek ez mind a tulajdona lesz! – �s az �reg tekercsre n�zett. – Midayoi, a tud�s a b�lcsess�g forr�sa, neked is v�gig kell j�rnod a tanul�s hossz� �tj�t! – a l�nyra szegezte �that� sz�rke tekintet�t majd az �r�sba m�lyedt.

A l�ny egy �rva kukkot sem �rtett az eg�szb�l de az�rt boldogan visszat�rt saj�t kis birodalm�ba hogy teljesen birtok�ba vegye.

Hideg fuvallat futott v�gig a kerten, a l�ny megborzongott. Majd az �r�j�ra pillantott.

-                Huh! De elment az id�! Ideje aludnom, �s lehajolt megsimogatni a l�b�hoz d�rg�l�zk�d� cic�t. – De ideszokt�l hozz�m, pedig m�g csak h�rom hete ismerlek.

Nagyot ny�jt�zkodott, fonatai h�tra hullottak a v�lla felett, r�vid s�t�tk�k topocsk�ja felcs�szott a has�ra. Azt�n le�lt az �gya sz�l�re, felhajtotta a paplant �s beb�jt a puha �gyba. Sok�ig n�zte m�g a plafont �s a k�vetkez� napj�n gondolkodott. „Holnap v�gre p�ntek. Majd h�tv�g�n kipihenem magam. Nagyon kem�ny ez a harmadik, f�leg mert j�v�re �retts�gi. De j� lenne m�r t�l leni ezen. A csajok holnap biztos bulizni mennek, de �n legsz�vesebben aludn�k csak eg�sz este. Majd kider�l hogy elmegyek-e vel�k.”

Majd �lomba mer�lt.

M�snap k�s�n �bredt anyuk�ja kopogtat�s�ra. Az �jjeli szekr�nyen �ll� �r�ra pillantott �s idegesen ugrott ki az �gyb�l. „J�zusom! M�r ennyi az id�?!? Tuti hogy ma el fogok k�sni!” Kapkodva megmosta az arc�t, felr�ngatta iskolai egyenruh�j�t �s kapkodva t�sk�j�ba sz�rta a k�nyveit. Kirohant a konyh�ba, ahol �ppen akkor b�cs�zkodott a h�ga �s indult az iskola fel�. Hihetetlen sebess�ggel kih�rpintette a kaka�j�t, t�z�raij�t a t�sk�ba haj�totta, �s m�r h�zta is a cip�j�t. Puszit nyomott �desanyja arc�ra majd az ajt� fel� indult, de m�g vissza kiab�lt:

-                A Nagyit �dv�zl�m! H�romra itthon leszek. Eb�dre ne v�rjatok a csajokkal eszek a gyors �tteremben! – �s m�r futott is ki az utca fel�.

L�lekszakadva rohant a villamos meg�ll�hoz, �s az utols� pillanatban �rte el a j�ratot. Lehuppant egy �res helyre, �s feln�zett a szemben �l� fi�ra. Az �vfolyam t�rsa volt �s �rt�ra helyes. Mido elmosolyodott, majd fel�llt hogy lesz�lljon. A sr�c mell� l�pett �s megsz�l�totta mint minden reggel, ha egy�tt utaztak. Besz�lgetve s�t�ltak be az iskola kapuj�n majd a foly�s�n elb�cs�ztak �s a l�ny elfoglalta a hely�t a 3 C tizenegyes padj�ban.

„Kics�ngettek, v�gre eltelt ez a l�k�tt 7 �ra”- gondolta Midayoi �s bar�tn�ivel kar�ltve nevetg�lve vett�k �tjukat kedvenc �tkezd�j�k fel�. Rendeletek, �s csivitelve osztott�k meg egym�ssal a nap esem�nyeit, m�gnem kihozt�k az eb�dj�k. M�g ev�s k�zben sem hallgattak el, vid�man besz�ltek a fi�kr�l, a tan�rokr�l, a tov�bbtanul�si terveikr�l. Mido pontban h�romkor elb�cs�zott t�l�k �s haza indult. A d�lut�ni nap felmeleg�tette a test�t. Mikor vissza�rt �j otthon�ba, vid�man k�sz�nt�tte csal�dj�t. Bel�pett szob�j�ba ledobta a t�sk�j�t �s elfek�dt a sz�pen vetett �gyon, �szre sem vette mikor, de elnyomta az �lom…

~ Ek�zben m�shol /t�rben �s id�ben/ ~

-                Inuyasha, nem lehetsz ekkora idi�ta! – kiab�lta inger�lten egy s�t�thaj� iskolai egyenruh�t visel� l�ny majd 500 �vvel el�bb, egy hossz� ez�sthaj�, kutyaf�l� piros ruh�t visel� fi�nak.  - Nem �rted hogy nem harcolni j�tt, te idi�ta!

Erre a kutyaf�l�vel szemben �ll� f�rfi f�lmosolyra h�zta a sz�j�t. Hossz�, szint�n ez�st�sen csillog� haj�ba belekapott az esti sz�l. Bal v�ll�n �tvetve hossz� feh�r pr�met viselt, test�t er�s p�nc�lzat fedte. Feh�r hakam�t �s fekete csizm�kat viselt. �v�ben k�t kard volt, egy h�velyben, egy pedig csak a csupasz peng�j�n�l felt�zve. Helyes, szab�lyos arca semmilyen �rzelmet nem �rult el arany szemei hidegen �s v�szj�sl�an csillogtak. Homlok�n k�l�n�s jel l�tszott, egy cs�kken� Hold, szemei felett bord�s szemh�ja �s ugyan ilyen m�regcs�kok h�z�dtak arc�nak mindk�t oldal�n. Man�szer� hegyes f�leit nagyr�szt eltakarta d�s �s oldalra hajl� frufruja.

-                �gy l�tom a haland� bar�tn�dnek t�bb esze van, mint neked �csk�m. Most nem akarlak meg�lni csak tudni akarom, hogy Naraku merre t�nt el. De ha nem mondod el, k�nytelen leszek kiverni bel�led! – �s fenyeget�en megropogtatta hossz� karmokban v�gz�d� ujjait.

-                Ahhoz nekem is lesz egy-k�t szavam! – ord�totta a piros ruh�s, Inuyash�nak nevezett fi�. Azzal el�kapta kardj�t az oldal�n l�g� kardh�velyb�l, ami a kez�ben hatalmas agyarr� v�ltozott. 

-                Jaj, Inuyasha! – s�hajtott az iskolai egyenruh�s l�ny – Fekszik! - �s a fi� minden el�jel n�lk�l elter�lt a f�ld�n, s�t j� h�rom centit bele is pr�sel�d�tt – Sesshoumaru! – folytatta a l�ny – Mi sem tudunk semmi biztosat egyel�re. Sajnos fogalmunk sincsen, merre keress�k azt a szemetet �s el�g baj a sok �jra fel�l�nk�l�, eddig meglapult d�mon is sz�munkra. De ha r�tal�ln�l, k�rlek, semmik�ppen ne kegyelmezz neki, mert most nagyon gyenge. �s n�zd el az �t�d�tt �cs�d viselked�s�t! –a f�ld�n fekv� Inuyash�ra pillantott sz�r�san.

A furcsa f�rfi nem sz�lt egy sz�t sem, csak n�m�n biccentett a l�ny fel�. Azt�n teste k�r�l f�nyl� aura bontakozott ki �s eggy� olvadva vele kis k�kes-feh�r g�mb� v�ltozott �s elsuhant.

Ekkor Inuyasha mozogni kezdett. Fel�lt kik�pk�dte a sz�j�ba ker�lt f�ldet �s f�sz�lakat. Mikor ezzel v�gzett, nagy leveg�t vett, felpattant �s a l�ny el� l�pet:

-                Kagome! Hogy tehetted ezt velem! M�rt seg�tett�l annak a nagyk�p�, bek�pzelt, �ntelt, ostoba b�ty�mnak?!? �S M�RT AL�ZT�L MEG �GY EL�TTE! – ord�totta teli t�d�b�l a fi�.

A l�ny csendben �llt, szeme hidegen csillogtak, majd elfordult �s elindult:

- Valaki magyar�zza meg ennek az agyatlan tusk�nak, t�lem �gy sem hallgatn� meg! – n�zett a h�t�rben �ll� szellemirt� l�nyra, szerzetesre, szellem macsk�ra �s a kis r�kak�ly�kre, majd sarkon fordult �s elindult.

Ek�zben a szellemg�mb� alakult f�rfi meg�rkezett egy tiszt�sra. Visszavette eredeti alakj�t �s az ott lobog� kis t�bort�z fel� pillantott.

-                Nagyuram! – ki�ltotta egy kis z�ld gn�m a t�zt�l felpattanva.

-                Sesshoumaru nagy�r! – ki�ltotta egy barnahaj� 10 �ves forma kis l�ny �s a f�rfi fel� rohant.

-                Mit v�gezt�l nagyuram? – k�rdezte �vatosan a kis z�ld l�ny – Az �cs�d, Inuyasha mondott valamit?

-                Nem. – v�laszolta t�m�ren a d�mon.

Le�lt egy k�zeli fa alj�ba, �s lehunyta aranys�rga szemeit.

Folytat�s k�vetkezik…