B�v�letben

Haland� Istenn�

By: Mido

8. r�sz

-               Elmenek�lt… - suttogta maga el� a Seyako.

-               Val�sz�n�leg - �llt meg mellette az inuyoukai.

-               Menj�nk vissza – cs�sztatta kardj�t h�vely�be a l�ny, leplezett csal�dotts�ggal.

Lass� l�ptekkel elindult arrafel� ahonnan j�ttek, �m h�rom l�p�s ut�n megt�ntorodott. Sesshoumaru azonnal mellette volt, sz�m�tva erre. Idegesen hallgatta a gyenge sz�vver�st att�l a pillanatt�l, hogy Seya megmozdult.

-               Had �ljek le egy kicsit… megsz�d�ltem… - korm�nyozta mag�t imbolyogva a f�ld fel� a l�ny.

Le�lt, majd sz�tgombolta ruh�ja nyak�t. A s�t�tben szinte vak�t�an �gett nyak�n a kis �r�sjel.

-               Sz�val ez�rt tudtad olyan k�nnyen megid�zni – nem is k�rd�snek ink�bb kijelent�snek hatottak a d�mon szavai.

-               H�ly�n fog hangzani, de �gy �rzem napr�l napra er�sebb leszek…

-               Besz�lt�l valakivel m�r, a jelekr�l?

-               Hai, Kiri-sam�nak megmutattam. Szerinte egy�rtelm� hogy valami er�t z�rtak el benn�k… Csak azt nem �rtem mi�rt pont �n…

A l�ny m�g egy darabig csendesen �lt a f�ben, let�r�lt p�r hideg verejt�kcseppet a homlok�r�l majd fel�llt. Kiegyenesedett �s k�s�rletet tett r� hogy elindul. Nem j�rt szerencs�vel, t�rdei megremegtek �s � el�re d�lt, �m a szellem ism�t elkapta, �gy Seya pont a f�rfi karjaiba omlott. Ahogy feln�zett az �t f�rk�sz� arany szemekbe, akaratlanul is kicsit elpirult.

- Sajn�lom… Valami�rt mindig elgyeng�l�k, miut�n haszn�lom…

- Az er�d nagyobb, mint amilyent a tested elb�r… - osztotta meg n�zeteit a kutyaszellem a l�nnyal.

Csend lett, csak n�ztek egym�s szem�be, �s ism�t minden olyan m�s lett. Egy pillanatra elm�lt a k�lvil�g, egy pillanatra meg�llt az id�. Tudt�k hogy azonnal tov�bb k�ne menni�k, hogy nem lenne szabad m�g egy m�sodpercet �gy t�lteni. V�g�l a l�ny, les�t�tte szemeit, mire a f�rfi elmosolyodott, �s hagyta hogy eddig oly k�zel l�v�, majdnem �ssze�r� arcuk elt�volodjunk. M�g egy m�sodpercig n�zt�k egym�st, egyszer�en nem akart�k elengedni a pillanatot. Sesshoumaru mozdult meg el�sz�r, m�g miel�tt Seya ellenkezhetett volna �lbe kapta a l�nyt �s elindult vele visszafel�.

-               Mit csin�lsz? – r�m�lt meg a n�, de az�rt karjait a szellem nyaka k�r� fonta – Ha megl�tnak minket…

Nem kapott v�laszt, csak �rezte, ahogy test�k a leveg�be emelkedik. Nagyra n�tt szellemg�mbk�nt utaztak a f�k felett, mik�zben az �jszakai sz�l megcir�gatta b�r�ket. Seya megad�an hajtotta fej�t a puha pr�mre, s nem �llhatta meg m�ly leveg�t v�ve lehunyta szemeit, de csak egy villan�snyi id�re. Tiszta �jszaka volt, csod�latosan l�tszott el�tt�k a f�ny�rban �sz� palota, �m a taiyoukai visszakanyarodott a Kik�t�i kapuhoz, �s ott sz�llt le. Mikor lerakta a l�ny az m�r biztosan �llt l�bain.

-               Arigatou – biccentett Seya, mik�zben arca el� vissza illesztette a maszkot, �s a v�rosfal t�v�b�l felemelte s�t�t k�peny�t – �s azt is hogy elj�tt�l velem!

-               Nem tesz semmit. A haland� miatt kellett, ugye? – k�rdezte t�le a d�mon.

-               Azt hiszem igen… A mai napig nehezemre esik egy emberrel v�gezni, akir�l tudom alulk�pzettebb, mint �n… - azt�n a l�ny megfordult �s lassan kezdett bele olvadni a fal ny�jtotta s�t�tbe – Oyasumi…

-               V�rj… - Sesshoumaru a n� ut�n kapott, mire mindketten megtorpantak.

Seyako �rtetlen csillog� szemekkel tekintett le a csukl�j�ra, fon�d� ujjakra. A f�rfi vissza akarta h�zni �t, �m ellen �llt, �gy mindkett�j�k alakja elt�nt az �rny�kben. Az � h�ta a hideg k�h�z nyom�dott.

-               Mikor l�tlak �jra? – k�rdezte a f�rfi, de m�g mindig nem engedte el a hideg feh�r kis kezet.

-               Nem tudom. Lassan v�gzek minden elmarad�sommal, �s ha minden igaz holnap reggelt�l megjelenek a k�z�s �tkez�seken is.

-               Nem t�nsz el t�bbet?

-               Ne okozz nekem csal�d�st, ha nagyon akarn�d, meg tudn�l tal�lni…

-               Nagyon akartam, de nem lehetett…

Seya elford�totta a fej�t.

-               Ne besz�lj m�r �gy! Teljesen �sszezavarsz…

Sesshoumaru szabad kez�vel a l�ny arc�hoz ny�lt, ujjai becs�sztak a sz�ke tincsek k�z�, hogy a f�l�re akasztott maszkot levegy�k. Seya megfogta az arc�hoz simul� kezet �s meg�ll�totta. V�rt p�r pillanatot, majd eltolta.

-               J� legy�l! – suttogta, s egy k�nnyed mozdulattal elt�nt a fal ment�n.

-               Mintha nem lenn�k az. Lassan m�r le sem moshatom magamr�l, hogy az vagyok… - morogta maga el� a szellem, majd s�hajtott egyet �s v�ltott alakban felr�ppent a palot�ba. 

Mivel saj�t erk�ly ajtaj�t z�rva tal�lta k�nytelen volt rendes bej�ratot haszn�lni. �gy v�lte meg�ssza, �s nem tal�lkozik senkivel sem ebben a k�s�i �r�ban, �m nem volt szerencs�je, pont szob�j�nak folyos�j�n Ay�ba futott.

Mind ketten megtorpantak.

-               Hercegn�, mit keresel ilyen k�s�n itt? – k�rdezte val�di meglepet�ssel a k�nny� feh�r k�nt�s visel� l�nyt�l.

-               Csak k�v�ncsi voltam vissza j�tt�l-e m�r – mosolygott r� nagy fekete szemeivel a l�ny.

„Ennek rossz v�ge lesz!” – nyomott el egy s�hajt a kutyaszellem.

-               Aya, vissza k�s�rlek a szob�dba, de szerintem nem lenne j� dolog ha megl�tn�nak minket most egy�tt…

-               Ugyan! Csak Haha-ue (any�m) veszi olyan szigor�an a jegy szab�lyokat. Chichi-ue (ap�m) fel�l azt tesz�nk, amit akarunk…

-               �s Hiroko leszedi a fejem… Persze… - motyogta maga el� a d�mon mik�zben elindultak a  foly�s�n.

-               Ugyan! Az, aki egyed�l lerombolta a Kvant� f�v�ros�t f�l egy asszonyt�l?

„M�r megint azok az �tkozott k�nz� k�rd�seid…” 

-               Nem mondtam, hogy f�lek, csak nem akarok haragot k�zt�nk… �s te is tudod, �desany�s sok mindenben befoly�solni tudja Suwatarit.

-               Hai. – meg�lltak a hercegn� szob�ja el�tt – Tudod Sesshoumaru, gy�l�l�m, hogy mindig olyan b�n�n viselkedek… - a n� nagyot s�hajtott.

-               Ugyan… - h�kkent meg a f�rfi.

-               De, sajnos igen… Ha ketten vagyunk nagyon j�l el tudok besz�lgetni veled. De amint megjelenik egy harmadik, hogy tartsa a gyerty�t… 

-               Engem is zavar… De a szab�lyok, azok szab�lyok…

-               Igaz�n b�zhatn�nak benn�nk jobban is! M�r nem vagyunk gyerekek!

-               Pont ez�rt nem b�znak.

-               Ugyan m�r! Any�m is j�n azzal, hogy nem engedhetek meg magamnak b�rmit, mert ebben a korban vesz�lyes. Azt�n k�zbe soha semmi nem t�rt�nik velem! M�g csak az er�m ingadoz�sa sem t�nt fel!

-               Addig k�ne boldognak lenned, am�g nem j�rsz �gy, hogy felt�nj�n. Most ha megbocs�tasz Aya Hime – Sesshoumaru meghajolt.

-               Jaj, t�nyleg, biztos f�radt vagy! – nevetett halkan egyet a n� – Rem�lem kellemesen telt az est�d…

„K�ny�rg�m… Ne…”      

-               Oyasumi nasai Sesshoumaru-sama! – mosolyodott el a d�monn�, majd k�zelebb l�pet egyet �s egy k�nnyed puszit nyomott a f�rfi arc�ra – Ha megint tal�lkozol Seya-channak mond meg neki, hogy igaz�n ben�zhetne m�r hozz�m ism�t…

Sesshoumarunak m�g csak pislog�snyi ideje sem maradt Aya elt�nt szob�ja ajtaj�ban. M�g p�r percig a leveg�t se merte kif�jni, azt�n nagyot s�hajtva t�le szokatlan f�radt mozg�ssal vissza indult saj�t szob�j�ba.

Odabent m�g csak arra sem m�lt�ztatott, hogy levetk�zz�n, �gy ahogy volt p�nc�lban ny�lt v�gig az �gyon. �jra nagyot s�hajtott, majd lehunyta szemeit, hogy valami alv�sf�le pihentet� de m�g is �ber �llapotba s�llyedjen, ahol nem gy�t�rik gondolatai.

A reggeli fesz�lt csendben tellett. Kora volt m�g, csak a k�t hercegn� Hiroko �rn� �s Suwatari nagy�r voltak jelen. A r�gi szok�st�l elt�r�en Aya �s Seya most nem �lhettek egym�s mell�, Aya apja jobbj�n �lt, mellette �res sz�k �s csak ut�na kaphatott helyet Seyako.

Ajt� ny�lott majd l�ptek hallatszottak �s nem sok�ra az egyik oszlop mellett Sesshoumaru is felbukkant. Az asztaln�l mindenki felemelkedett, csak az �szaki nagy�r maradhatott �lve.

- Ohayo – biccentett a t�rsas�g fel� az inuyoukai majd le�lt megszokott hely�re, �gy hogy k�zben r� sem pillantott Sey�ra.

Abban a percben szolg�l�k jelentek meg �s kezdt�k kiszolg�lni a f�rfit. Miut�n v�geztek ism�t csend lett. Seya m�r elmajszolta reggelij�t, ami mer�ben m�s volt, mint amit a t�bbiek ettek, �s m�r csak g�z�lg� te�j�t iszogatta. Azt�n nem b�rta tov�bb, t�vozott. Persze mind ezt udvariasan, tisztelettel. Visszasietett saj�t szob�j�ba, hogy �t�lt�zz�k.

Mindig �gy szokott lenni, kiv�ve, ha kor�n reggel elutazik, vagy �ppen h�z�ban t�lti az �jszak�t. Lemegy reggelizni, egyszer� n�i kimon�ba, majd visszat�r szob�j�ba, hogy felvegye egyenruh�j�t, ha szolg�latban megy, vagy legkedvesebb ruh�i k�z�l egyet, melyre v�rtet tud venni, �s �gy megy a dolg�ra. Nagyon ritk�n lehetett �t val�ban n�i holmikban l�tni, sok fogad�son is vagy az �szaki test�rs�g d�szegyenruh�j�ban, vagy hakam�ban haoriban �s p�nc�lzatban jelent meg.

Megk�t�tte fekete hakamatja felett s�t�tk�k mint�s obij�t, �s a t�k�rbe n�zett. Fel�l sz�p m�lyva haorit viselt hozz�. Azt�n szekr�nye mell� s�t�lt �s megn�zte a rendelkez�sre �ll� l�bbeliket. Kisebb t�preng�s mellett a csizm�k mellett d�nt�tt. �v�be f�zte kardj�t, felvette megszokott fekete alkarv�rtj�t. Haj�ba szalagot f�z�tt, s most masnira k�t�tte. V�g�l a t�k�r el�tt �ll� szekr�nyr�l leakasztotta a melld�szt, mely �sszet�veszthetetlen�l mutatta, hogy szolg�latban l�v� Palota �rrel van dolga a szembe j�v�nek.

A kis k�k krist�ly hossz�, sodort aranysz�n� zsin�ron l�gott, foglalata viszont m�r val�ban sz�narany volt. Seyako m�g egyszer k�rbefuttatta szem�t �zl�sesen berendezett szob�j�n, majd halk s�hajjal elindult. J�l ismerte a palot�t, tal�n az itt lak�k k�z�l a legjobban. �gy h�t felett�bb boldog volt, hogy a r�gi titkos �tj�r�k �s folyos�k k�z�l sokat megtal�lt az �jj� �p�t�s ellen�re is.

Gyorsan kijutott a palot�b�l, elhagyta a parkot �s a bels� v�rkaput. Odalent a katona negyedben, mely m�g szorosan a v�rhoz tartozott, m�r zajlott az �let. Csapatok mas�roztak egyik ir�nyba, m�sikak �ppen t�rtek vissza. A l�ny megszokott m�don l�pett be egy nagyobb, forgalmas udvar� h�zban, majd t�bb meghajl�s �s k�sz�n�s ut�n el�rte azt a szob�t amit keresett.

- Ohayo gozaimasu – l�pett be, majd meghajolt – Ha j�l eml�kszem a palota v�d�fal d�li r�sz�re vagyok ma beosztva.

Az asztal m�g�tt id�s�d� f�rfi �lt, mellette h�rom darab �rnok k�rm�lt folyamatosan.

-               Hime, mondtam, hogy nem kell m�g szolg�latot v�llalnia a Palota �rs�gben. A test�rs�g vezet�se bizony�ra lefoglalja ideje nagy r�sz�t, �s amellett m�g a befut� inform�ci�kkal is t�r�dnie kell… - cs�v�lta meg a fej�t a f�rfi.

-               A mai d�lel�tt�m pont szabad, �r�mmel j�ttem. K�rem had mehessek ki a 10 �r�s v�lt�ssal!

-               Hime, biztos benne hogy nem akar m�g pihenni?

-               Pihentem 15 �vet. A dolgaim elrendeztem, az oniwabaik �jra a leger�sebbek a birodalomban. Csak d�lut�n lesz edz�sem, dozo…

-               H�t legyen. Tudja, m�g hol gy�lekezik az �rs�gv�lt�s…

-               Hai. Arigatou! – a l�ny al��rt egy el�je ny�jtott pap�rt az �rs�g �tv�tel�r�l, majd meghajolt �s elhagyta a szob�t.

Ismer�sk�nt r�tta az utc�kat, majd meg�llt egy m�sik nagyobb h�z el�tt. Annak hatalmas udvar�n emberek gy�lekeztek. P�r percet kellet csak v�rakozni, hamarosan h�rom p�nc�los d�mon jelent meg a h�z torn�c�n. Az els� felsz�l�totta a v�rosfal v�d�ket, hogy az Als�v�ri kapuban gy�lekezzenek, a m�sodik a v�rfalv�d�ket vezette el, az els� v�rgy�r� fel�, m�g a harmadik a palota-v�rfal �rs�g�t h�vta. A brili�ns h�rmas gy�r�n, mely v�dte Misim�t a legjobb harcosok szolg�ltak.

Seyako a megszokott rendben jutott el szolg�lati hely�hez, tizenegy t�rs�val. Egyszerre tizenketten szolg�ltak b�keid�ben ezeken a falakon. Sz�pen megkapta �r hely�t, �s megkezdte a szolg�latot, ami annyib�l �llt, hogy k�t, egym�st�l 200 m�ternyire l�v� b�stya k�z�tt kellett, a l�r�sekkel tark�tott, magas mellv�rtes falon s�t�lnia. Hamarosan eltelt a d�lel�tt �s a d�lut�n els� h�rom �r�ja, �gy meg �rkezett a v�lt�s. Mindig n�gy�r�nk�nt, szab�lyos id�k�z�nk�nt v�ltva indul a sz�ml�l�s, �gy kisz�m�thatatlan volt k�v�l �ll�nak az �rs�gv�lt�s gyakoris�ga.

Seya miut�n a v�lt�ssal vissza ment ahhoz a h�zhoz ahonnan indult, ism�t visszagyalogolhatott a kast�lyhoz. �m ott a kapuban egyb�l �szaknak fordult, �s hamarosan �thaladva a s�r� fasoron el�rte a gyakorl� p�ly�t. A nagy f�ves t�rs�gen, mely k�r�l t�bb kisebb fah�z is �llt m�r t�bben v�rakoztak. Pontosabban h�szan.

A Test�rs�g v�logatott huszonegy tagja tartott edz�st aznap d�lut�n. �k voltak azok, akik a minden napokban �rintkeztek a Nobunag�kkal, akiknek az els� rend� feladata volt Aya Hime, Hiroko �rn� �s Suwatari Nagy�r v�delm�r�l gondoskodni. Kiv�teles alkalom volt ez a mai, hogy egyszerre mind itt voltak. �ltal�ban csak tizenkilencen szoktak lenni az edz�seken, ugyanis h�rom k�z�l�k mindig szolg�latban szokott maradni.

Az edz�s, amit tartottak kem�ny �s meger�ltet� volt, belemeleg�t�s, hajl�konys�gi gyakorlatok, er�s�t�s. Azt�n az alap harcmodor f�l�ket gyakorolt�k ism�t �t, a kard �s egy�b fegyverforgat�s k�vetkezett, v�g�l a p�tonk�nti megm�rk�z�sek. Ekkor mindannyian sodronyinget h�ztak, hogy ne tudjanak k�rt tenni ellenfel�kbe. Az edz�s d�l ut�n n�gy �r�val kezd�d�tt, de m�g este nyolckor is tartott.

Seyako akkor pihen�st enged�lyezett t�rsainak, mivel rendszerint � vezette le a gyakorlatokat, �s azt az �nk�ntes h�rom embert, aki v�llalta a szolg�lat felv�tel�t eleresztette, hogy lemosakodhassanak �s �t�lt�zhessenek. Maga a gyakorlatoz�s csak kev�ssel s�t�ted�s el�tt �rt v�get. Szok�sa szerint utols�nak t�vozott a p�ly�r�l.

Odafent azt�n rohamtemp�ban kib�jt �tizzadt koszos ruh�ib�l, begy�m�sz�lte �ket a szennyes kos�rba �s engedni kezdte f�radt l�ktet� test�re a kellemes, langyos vizet. Sz�gyen gyal�zat de izom l�za volt, ahogy k�zeledett az este egyre jobban �getet sz�m�ra minden mozdulat. Sok�ig �ztatta mag�t, azt�n a foly�s�n elcs�pett egy szobal�nyt �s felhozatatta vele vacsor�j�t. Nem volt kedve m�r l�pcs�zni, form�lisan viselkedni, meg fel�lt�zni.

K�nny� v�konyp�ntos, mellben fesz�l� am�gy k�nnyed�n al�oml� h�l�ruh�ban �lt le asztal�hoz, �s fogyasztotta el vacsor�j�t. Az ev�s ut�n valamivel jobban �rezte mag�t, majd megv�rta, am�g a l�ny t�vozik szob�j�b�l, s csak ut�na vetette mag�t puha p�rn�i k�z�. Nagyot ny�jt�zott, m�g a csontjai is ropogtak bele. Megpr�b�lt elaludni, hiszen az id� addigra m�r k�s�re j�rt, odakint f�nyesen ragyogtak a csillagok.

Az elalv�sb�l �lmatlan forgol�d�s lett, nem tal�lta a hely�t saj�t �gy�ban. V�g�l k�nny� takar�j�t is ledob�lta mag�r�l, de mikor m�g �gy is melege volt, r�sz�nta mag�t hogy felkeljen �s kinyissa erk�lye ajtaj�t. Visszafek�dt de att�l sem lett jobb.

- A fene vinne el t�ged Seyako – dohogott mag�val – Nem vagy el�g f�radt?

M�lyet s�hajtott, majd ism�t kik�sz�l�dott puha �gyik�j�b�l. Megkereste papucsait, majd elh�zta ajtaj�t �s kil�pett a foly�sra. 

Sesshoumaru mint annyiszor �lmatlan �jszak�in c�ltalanul bolyongott a kast�lyban. Egyszer�en nem tudott mit kezdeni mag�val, �lmos nem volt, dolga nem volt, unatkozott. Nem is figyelte merre megy, s�t�lt amerre a l�bai vitt�k. Azt�n egyszer csak megtorpant, de �gy mintha falba �tk�z�tt volna. D�bbenten meg�llt, majd bele szimatolt a leveg�be.

�des szinte h�vogat� illat lengedezett el�tte, amit valaki hagyott ott nem sokkal ezel�tt. Egyszeriben minden unalma elsz�llt, ahogy pr�b�lta felismerni ki� lehet az. Alig hitt az orr�nak, ahogy �jra meg �jra beszippantotta, ismer�s bizserg�s j�rta �t minden porcik�j�t. Ritk�n �rezte eddig ezt, hiszen ut�bbi �veiben keveset j�rt fajt�rsai k�z�tt, �s m�g kevesebbet ezen bel�l is a fiatal asszonyok k�z�tt. M�g is agya azonnal tudta mihez kell kapcsolnia a jelens�get.  

„Lehetetlen! Kinek az illata ez? Mint egy olyan korban l�v� d�monn��! De m�g is, kiz�rt, hogy ez Aya…” – lehunyta szemeit, �s szinte vakon k�vette az �des arom�t.

Hossz� gyalogl�s ut�n az elhalv�nyodott, �s arc�ba helyette langyos tengeri sz�l csapott. �rtetlen�l k�rbepislogott, majd �szre vette, eg�szen az �szaknyugati sz�rnyhoz fut� v�rfalig jutott. Ha halv�nyabban is, de m�g mindig �rezte a kellemes parf�mszer� szagot, �gy h�t el�re indult a s�t�tben, melyet csak a t�volban a b�sty�kn�l �g� �rt�zek, �s a halv�nyan pisl�kol� csillagok f�nye t�rt meg. Kellemesnek �rezte az est�t, ahogy t�volr�l hallotta a tenger moraj�t, ahogy b�r�t simogatta a szell�. Mivel nem viselt p�nc�lt a fuvallat k�nnyed�n besz�k�tt laz�n megk�t�tt haorija al�. �s f�leg att�l �rezte m�mor�t�an mag�t, ahogy �rezni v�lte, test�b�l lassan kiv�lt�dnak azok a fizikai t�netek, melyet minden youkai f�rfi �rezhetett volna a megbabon�z� illatfelh� hat�s�ra. „Lehetetlen…” – ism�telgette mag�ban – „Ilyen er�sen m�g soha…” – megtorpant.  Ahogy egyre k�zeledett a falny�lv�ny v�g�hez, hogy r�t�rjen a val�di v�d�falra h�rtelen feh�r alakot pillantott meg maga el�tt. 

Halkan k�zeledett fel�, mik�zben az illat intenzit�sa ism�t n�ni kezdett. Egyszerre balsejtelem kezdett megfogalmaz�dni eltompult elm�j�ben, ahogy h�rtelen tudatosulni kezdett benne az illat m�ly�n rejl� harmatos vadvir�g, �s finom liliom eszencia �rzete. V�g�l szemei meglepetten kerekedtek el, ahogy a szell� h�t�n lebeg� arany sz�lakat megpillantotta, amint felemelkedve megmutatj�k egy fiatal l�ny form�s derek�t, finom vonal� l�bait a r�vid, szinte pap�r v�kony egy�ltal�n nem h�tk�znapi h�l�ruha alatt.

Folytat�s k�vetkezik…