B�v�letben

Haland� Istenn�

By: Mido

16. r�sz

K�t alak pihent n�m�n a forr�, vak�t�an feh�r homokban. Hajukb�l �s kev�ske ruh�jukb�l m�g cs�p�g�tt a tenger s�s vize, de b�r�ket m�r bizsergetve �gett�k a napsugarak. Mindketten a h�tukon fek�dtek, nem t�l messze egym�st�l �gy, hogy k�nyelmesen elter�lhessenek, ny�jt�zkodhassanak. L�bukhoz n�ha egy-egy er�sebb hull�m fel futott hideg �rint�s�vel csiklandozva �ket. Nem besz�lgettek, pihentek, l�tszott nem r�g j�hettek ki a v�zb�l t�dej�k, m�g szokta az egyenletes leveg�v�tel rendszer�t.

A nap �tfordult delel�j�n perzselve figyelte a kis �bl�t, �s v�rta mikor mozdul meg a k�t alak. V�g�l a f�rfi unta meg el�sz�r a semmit tev�st, fel�lt, majd megtapogatta sz�rad� hakam�j�t. Pillant�s�t, mint egy megszok�sb�l v�gig futtatta az apr� �bl�n, �m semmi szokatlant nem tal�lt. Ruh�ik �s fegyvereik p�r m�terrel m�g�tt�k fek�dtek a szikr�z� szemcs�kre fektetve. V�g�l tekintete a mellette fekv� n�n �llapodott meg.

Az els� p�r pillanatban val�ban nehez�re esett a furcsa szitu�ci�ban t�rt�ztetnie mag�t, ahogy a szinte fedetlen gy�ny�r� testen v�gig tekintett. Azt�n ahogy m�ltak a percek, ahogy old�dott a hangulat szinte m�r el is felejtette. A l�ny szemei lehunyva nyugodtak, �ll�t megemelve s�ttette arc�t a napsugarakkal, mit�l k�l�n�s kifejez�st kapott eg�sz l�nye. Sesshoumarunak �gy b�ntetlen lehet�s�ge ny�lt hogy kigy�ny�rk�dje mag�t a t�r�keny alak sz�ps�geit f�rk�szve, �m �gy t�nt a l�ny meg�rzett valamit, mert hamarosan � is fel�lt. Arc�n k�rd� kifejez�ssel f�rta tekintet�t a borosty�n szemekbe.

-               Nani-mo (Semmi) – r�zta meg a fej�t a f�rfi, majd gyorsan a tengert kezdte ink�bb tanulm�nyozni.

-               �gy l�tom gyorsan kipihented magad! – mosolyodott el Seya, majd fel�llt, �s nagyj�b�l leporolta mag�r�l a homokot – Akkor menj�nk vissza a v�zbe.

A szellem rosszallva elh�zta a sz�j�t, fintorg� grimaszt v�gva.

- Mit szeretsz azon az els�zott pocsoly�n! – de az�rt � is fel kelt.

- Els�zott pocsolya? – pislogott nagyot Seyako, majd v�llat vont, �s l�pett egyet a szellem el�.

El�re ny�lt, elkapta a f�rfi kez�t, majd h�zni kezdte maga ut�n �t a tenger fel�. A d�mon nagyot s�hajtott, majd mikor m�r a t�rdig �r� v�zben gyalogoltak, gonosz mosollyal felkapta a l�nyt, majd m�g miel�tt Seya sikoltozhatott volna, k�nnyed mozdulattal el�re dobta. A hercegn� csobbanva elmer�lt, majd p�r pillanat m�lva kap�l�zva felj�tt.

-               Sesshoumaru te aljas! – kapkodott leveg� ut�n, mik�zben pr�b�lta arc�ba l�g� haj�t m�sfel� t�rni – Kapjalak csak el!

�s minden kezd�d�tt el�lr�l, kifullad�sig kergett�k egym�st a v�zben. Versenyeztek azon hogy ki b�r tov�bb a v�z alatt maradni – egy�rtelm� ki nyert – pr�b�ltak kagyl�kat felhozni a m�lyebb r�szekr�l, s�t Seya m�g homokv�rat is �p�tett, �m azt sajnos katasztr�fa �rte, alig elk�sz�l�se ut�n p�r perccel. �gy azt�n mikor f�lig a v�zben fek�dve leh�mozta mag�r�l a f�rfit - aki az orvt�mad�s sor�n „v�letlen�l” r�esett - �t is befogta az �jj� �p�t�sekbe.

A nap m�r alacsonyan j�rt, mikor a v�r fel�p�lt, saj�t ker�t�ssel, tornyokkal, b�sty�kkal, s�t m�g medenc�vel is, ami viszont ak�r hogy pr�b�lkoztak r�vid �let� lett, folyton beitta a homok ak�rh�nyszor t�lt�tt�k fel. V�g�l, mikor a nap narancs t�ny�rja m�r majdnem megk�zel�tette a horizontot m�g egy utols�t �sztak, illetve Seya �szott, a d�mon a sek�lyebb v�zben �ld�g�lve v�rta, majd vissza mentek a partra sz�r�tkozni.

Nem fek�dtek m�r le a f�venyre, hogy b�r�kh�z, ruh�jukhoz ne tapadjon t�bb homokszem, �llva v�rt�k hogy a felt�mad� esti sz�l lassan lesz�r�tsa r�luk a cseppeket. Ahogy a nap egyre lejjebb cs�szott, s egyre t�bb t�nt el bel�le a l�t�hat�ron, egyre h�v�sebb sz�l �rkezett a tenger fel�l.

-               F�zol? – k�rdezte az inuyoukai, mikor a l�ny m�r sokadj�ra borzongott meg, majd kis haboz�s ut�n mag�hoz h�zta �s �t�lelte.

-               Na-na-na-na! – tiltakozott Seya, �m csak p�r pillanat eltelt�vel tolta el mag�t�l az �lel� karokat.

Ett�l halv�ny mosoly kezdem�ny jelent meg a f�rfi arc�n, mire a l�ny fejcs�v�lva �sszeh�zta huncutul csillog� szemeit.

-               M�r kezdtem r�d b�szke lenni, hogy milyen j�l viselkedt�l eddig… - hajolt el�re, kis kaj�n mosollyal sz�ja sz�l�n, mik�zben mutat� ujj�val megb�kte a d�mon mellkas�t - Pedig fogadni mertem volna, hogy nem fogod kib�rni egy eg�sz d�lut�non �t… - ujja megindult lefel�, v�gig siklott a f�rfi has�n, majd az utols� pillanatban elszakadtak a kellemes �rint�s� b�rt�l.

Sesshoumaru csak egy furcs�ll� pislog�ssal v�laszolt, majd ahogy a l�ny elt�volodott t�le, � is elindult ruh�i�rt. Fel�lt�ztek, majd b�cs�pillant�st vetettek a nap utols� f�nyeiben f�rd� �b�lre, s elindultak visszafel�. Seya mutatta az utat felfel� a meredek parton, �m m�g odaf�nt is meg�lltak egyszer hogy visszan�zzenek.

-               Nem fogsz bajba keveredni, hogy eg�sz napra elt�nt�l? – t�rte meg a csendet a l�ny, mikor m�r visszafel� s�t�ltak.

-               �s te? – t�rt ki a v�lasz el�l Sesshoumaru.

-               Szabadnapom van. Annyi felt�tellel hogy a d�lel�tt�met Zadei Nagy�rral kellett t�ltenem.  De te hogy magyar�zod ki magad?

-               Sehogy – vont v�llat a f�rfi.

-               De ha bajod lesz bel�le…

-               Ugyan, tal�n megdorg�lnak? Vagy b�ntet�sb�l elhalasztj�k az esk�v�m? – a d�mon kajla vigyort k�ld�tt a l�ny fel�.

-               De viccesek vagyunk. – v�g�l Seyako megs�rt�d�tt, �s felh�zta az orr�t – M�r agg�dni sem lehet…

Ahogy haladtak, lassan kibontakozott el�tt�k a palota, majd m�g�tte m�r l�tni lehetett a kik�t�t, s v�g�l a v�rost is. Nem kellett sokat gyalogolniuk fal �llta �tjukat, mire a l�ny elfordult, �s az mellett ment tov�bb. Az m�r sok�ig tartott, mire ezt megker�lt�k, �s v�gre el�rtek a v�ros egyik kapuj�hoz. Az utc�k nem voltak �resek, de kev�s ember �s d�mon haladt csak el mellett�k, s�t csod�latukra senki m�g csak meg sem b�multa �ket. V�g�l Seya ism�t bekanyarodott az oldals� kis utc�k egyik�be. Egy ismer�s kapu el�tt �llt meg p�r perc m�lva.

-               �n ma �jjel nem a palot�ban alszok. Rem�lem nem baj ha… - a l�ny nem jutott a mondat v�g�re, h�rtelen �rny v�lt el a mellett�k l�v� sarokt�l, majd egyenruh�s alak jelent meg el�tt�k.

Mindketten �sszerezzentek, ahogy v�gig tekintettek a kvant�i d�szegyenruh�n. A d�mon meghajolt mindkett�j�k ir�ny�ba, majd Seyako fel� fordult.

-               Bocs�nat a zavar�s�rt hercegn�, az uram Zadei Nagy�r k�ld�tt hogy megk�rjelek, m�g s�t�ted�s el�tt t�rj vissza a palot�ba, mivel l�tni k�v�n…

-               Hogy mi van? – kapta fel a vizet egyb�l a l�ny ahogy a lassan felejt�sbe mer�l� d�lel�tti eml�kek esz�be jutottak, �m Sesshoumaru leintette, m�g miel�tt folytathatta volna.

-               Val�ban? �s m�rt is k�v�nja l�tni a hercegn�t az urad?

A katona meghajolt, majd kiss� f�jdalmas hangon folytatta.

- K�rlek, ne neheztelj r�m Sesshoumaru Nagy�r, de Zadei-sama azt �zente mondjam meg neked, ha a hercegn�vel vagy, hogy – nagyot nyelt, ahogy a lassan egyre hidegebb� v�l� tekintetet figyelte – hogy ne avatkozz bele a dolgaiba, mert Seyako Hime l�tja majd a k�r�t…

- Nyomorult! – Sesshoumaru karmai z�lden felvillantak �s el�re lend�lt.

�m Seya most gyorsabb volt, a k�t f�rfi k�z� l�pett, visszatartva a szellemet.

-               T�rt�ztesd, megad. � nem tehet semmir�l!

A katona arc�ra nem �lt ki semmilyen �rzelem, �m mindannyian tudt�k hogy nagyon f�l. Sesshoumaru �s Seyako m�g sok�ig farkas szemet n�ztek, v�g�l a f�rfi elfordult.

- K�rlek, ne haragudj! – hajolt meg a l�ny a fut�r fel� – �s most �n szeretn�m megk�rdezni, m�rt is akar l�tni engem az urad, �s hogy hol?

- Azt k�rte s�t�ted�s el�tt �rj�l m�g a szob�j�ba. A t�bbire sajn�lom, de nem tudok v�laszolni, hercegn�…

- Vakarimasu – b�lintott a l�ny, majd kis t�preng�s ut�n �jra megsz�lalt – H�t mond meg az uradnak, hogy ma �jszaka nem �hajtok visszat�rni a palot�ba, �m holnap d�lel�tt fel fogom keresni. J� �jszak�t!

- Hai! – a katona meghajolt, majd elindult.

A taiyoukai �s a l�ny megv�rt�k, m�g teljesen hall�t�vols�gon k�v�l nem �r, csak ut�na sz�laltak meg �jb�l.

- M�g egy ilyen pof�tlan f�rget. Van k�pe ny�ltan meg�zenni, hogy v�r r�d a szob�j�ban! – f�st�lg�tt a f�rfi alig leplezett d�hvel.

- Ugyan. Szerinted, megteszi nekem azt a sz�vess�get, hogy b�rmi olyant csin�l, ami�rt Suwatari feloldja a jegyess�g�nk?

- Te k�pes lenn�l r� ez�rt? – a szellem m�rgesen meredt a hercegn�re.

- Teljesen mindegy, ha feles�g�l vesz, ut�na m�r k�teless�gem lesz odaadni magam neki. Ha megtagadom �s szepukut k�vetelek, �gy sem fogja megengedni… Sz�val…

- Hihetetlen vagy…

�jra csend lett, majd Seya lassan elindult �s kinyitotta a kaput. Csengetty� sz�lalt meg abban a pillanatban, jelezve a l�togat� �rkez�s�t.

-               Hagyjuk. Rem�lem megbocs�tod ha nem megyek vissza veled a palot�ba.

-               Meg. J� �jt! – Sesshoumaru elfordult, l�tszott rajta, hogy m�g mindig m�rges, majd elindult.

A palot�val ellent�tes ir�nyba. Seya hossz� pillanatig figyelte, majd haragosan elford�totta a tekintet�t. Azt�n el�re l�pett egyet �s a t�volod� alak ut�n ki�ltott.

- V�rj!

- Hn? – a f�rfi �rdekl�dve vissza tekintett.

- M�rt arra m�sz? Hiszen…

- Nincs kedvem visszamenni a palot�ba.

- De?

- Ne agg�dj, el leszek! - azzal tov�bb akart indulni.

- Ha akarsz… - Sesshoumaru ism�t megtorpant – Ha akarod… itt maradhatsz… - v�g�l Seya halkan hozz� tette – �jszak�ra.

Csend lett, amin a l�ny meglep�d�tt, hiszen teljesen biztos volt benn hogy a d�mon kapni fog a f�lre �rthet� alkalmon. �m �gy n�zett ki a youkai elgondolkodik az aj�nlaton.

-               Mi�rt? – k�rdezte v�g�l, mire Seyako meg�tk�z�tten r�meredt.

-               Nem tudom mire gondolsz. Fel�lem azt csin�lsz amit akarsz! – a n� megfordult �s bel�pett az udvarra, �m �gyelt r�, hogy ne csukja be maga m�g�tt rendesen a kaput.

P�r l�p�st haladt csak el�re, mikor a csengetty� �jra megsz�lalt m�g�tte. A gangon v�rta be a f�rfit, ahol m�r Aiko v�rta �ket.

-               Konbanva Nagyuram! – hajolt meg a l�ny, mik�zben cinkos pillant�st v�ltott Sey�val.

A hercegn� nagy nehezen legy�rte el�t�rni k�sz�l� mosoly�t. Kiricubo asszony jelent meg az egyik nyitott pap�rajt�ban, t�lc�n te�t hozott mag�val.

- Nem tudtam mikorra v�rjalak, �gy a vacsor�t m�r megf�ztem, de �jra kell meleg�teni. Addig egy kis te�t, ha elfogadsz? – Kiri-san csup�n akkor n�zett fel mikor lerakta a t�lc�t – Eln�z�st! – hajolt meg kiss� meglepetten Sesshoumaru fel� – M�rt nem sz�lt�l, hogy vend�get is hozol? – fedd�n cs�v�lta meg a fej�t Seya ir�ny�ba.

- Ne haragudj, de �n sem tudtam, hogy vend�get hozok! – mosolygott a l�ny az asszonyra, mire az �jra csak megcs�v�lta a fej�t.

- Sosem tudod hol a hat�r, igaz? – k�rdezte, mire Aiko �s Sesshoumaru meglepetten pislogtak egyet. �m �gy t�nt Seyako �rti mire akart utalni h�zvezet�je.

- Dozo. Most ink�bb f�rd�t szeretn�nk. A tengern�l voltunk, �gyhogy min�l el�bb j�l esne egy kis �desv�z! – �gy t�nt Seya nem m�rges, s�t j�l sz�rakozik a mellette �l� d�mon zavar�n, amit az elejtett f�lmondatok okoztak.

- A tengern�l? – az asszony s�hajtva elindult, majd elt�nt a f�rd�h�z ajtaj�ban.

Csend maradt ut�na, mire Aiko is tov�bb indult a dolg�ra:

-               Megn�zem a vacsor�t, �s seg�tek Kiri-sam�nak. Engedelmetekkel…

Ism�t kettesben maradtak, egy-egy poh�r finom g�z�lg� z�ldte�val. Mindketten elkalandoztak gondolataikkal, Seya �lmodozva babr�lt katan�j�nak h�vely�vel. Figyelt�k az alkonyod� kis kertet, a suhog� cseresznyef�kat, �s a csillog� tavat. A szell� tengeri leveg�t sodort fel�j�k, m�g felett�k lassan megjelentek az els� csillagok. Az idilli n�mas�got csak a f�rd� fel�l �rkez� t�zropog�s t�rte meg. V�g�l Aiko feje jelent meg az egyik elh�zott shouji m�g�l.

-               Seya-san kint enn�l vagy bent ter�tsek?

-               Hozd csak ki. �s Aiko – ki�ltott az elt�n� f�lben l�v� l�ny ut�n – Hozz�l szak�t is. A vend�g�nk nincs annyira oda a te��rt!

Sessouhmaru nem reag�lt, n�m�n b�multa az el�tte a padl�n pihen� feh�r, r�zsasz�n szirom mint�s porcel�nt. Eg�szen addig nem n�zett fel, am�g Kiricubo meg nem �rkezett a l�ny vacsor�j�val, �s egy kors� langyosra meleg�tett szak�val. Az asszony a t�lca alatt kis n�gyl�b� asztalt hozott, azt a l�ny mell� �ll�totta, majd a szak�s kors�t emelte fel hogy t�lts�n. A f�rfi automatikusan tolta el�re iv�cs�sz�j�t, �m meglepetten vette �szre, Seya kiveszi az asszony kez�b�l az egyszer�, m�zolt �getett ker�mi�t.

-               K�sz�nj�k Kiri-san! – mosolygott az asszonyra, �m annak szem�ben m�g ott �lt a tehetetlen meglepet�s.

-               Na de Seya-chan… - Kiricubo, imm�ron elh�tr�lva n�zte v�gig, ahogy a l�ny szertart�sosan let�rdel, majd t�k�letesen kecses mozdulatokkal ak�r egy els� oszt�ly� maiko, szak�t t�lt a cs�sz�be.

Sesshoumaru arc�n is fel lehetett fedezni a meglepet�st a kedves, s�t f�lre �rthet� gesztust k�vet�en. Nem volt divat, hogy a h�z f�rjezetlen �rn�je saj�t kez�leg k�n�ljon f�rfi vend�get, s�t nagyobb k�r�kben, ez ak�r egyenesen becs�lets�rt�sk�nt hatna a l�nyra. Seya teljesen gondtalan mosollyal n�zett fel a f�rfire, mire az lek�zd�tte csod�lkoz�s�t �s a n� fel� biccentve ki itta a szak�t.

A shouji m�g�tt�k suhogva, finoman beh�z�dott, s csak az asszony t�volod� hangja �rt el hozz�juk.

- Aiko-chan, menj a f�rd�h�zhoz. De a h�ts� szob�knak…

Abban a pillanatban, ahogy ketten maradtak a l�ny teljesen v�ratlanul bedobott egy m�k�s arcot, utalva Kiri-san kikerekedett szemeire, majd nevet�s�t elfojtva vizsg�lni kezdte a sz�jasz�szos onigiri gomb�cokat.

-               Te biztos nem vagy norm�lis! – fogta meg szabad kez�vel homlok�t a youkai.

Seyako nem v�laszolt, halkan ev�shez l�tott, �s hossz� percekig csak szakadatlanul t�mte mag�ba legkedvesebb �teleit. Hashi-jai (ev�p�lcik�k) f�rg�n csattogtak, �gy t�nt r�g nem evett ilyen j�t. Sesshoumaru el�sz�r a habzsol�s l�tv�ny�n fennakadva felejtett a n�n tekintet�t, �m mire �szbe kapott m�r a l�ny arc�ra ki�l� boldogs�got, a csillog� szemeket figyelte. �szre sem vette Seya mikro v�gzett, csup�n h�rtelen furcs�v� v�lt, hogy a hercegn� is a szem�be n�z.

-               Mit n�zel? – a l�ny zavartan pislogott kett�t, majd f�lre �rthetetlen r�zsasz�n p�rrel arc�n elfordult, �s a kerti f�kat kezdte tanulm�nyozni.

-               Rajtad gondolkodtam – a d�mon k�vette a l�ny pillant�s�t.

A kertben lassan szentj�nosbogarak kezdtek vil�g�tani, a kis t� f�l�tt t�kr�z�d� kicsiny l�mp�sok k�nt. A csereszny�k ez�st�s levelei t�ncoltak a csillagok f�ny�ben, mik�zben a leveg�ben �des arom�k kezdtek terjengeni, ahogy a sz�l a vir�g�gy�sok fel�l fel�j�k legyintett.

- Sajn�lom, ha ostob�n viselkedek… Csak tudod ez az utols� szabad �jszak�m… - a hercegn� dallamos hangja beleolvadt a ciripelve �bred� t�csk�k koncertj�be.

Csendben �ltek, �szre sem v�ve, hogy a lassan egyre k�zelebb ker�lnek egym�shoz.

-               Nem akarok neked t�bb gondot okozni, �gy gondolom el�rkezett az id�, hogy mindketten bele t�r�dj�nk a karm�nkba… nekem a m�ltban az volt a karm�m hogy meghaljak… most az a karm�m hogy f�rjhez menjek…

-               M�g is mindezt �gy mondod, mintha l�zadni akarn�l a sorsod ellen… – Sesshoumaru k�l�n�s, kedves hangon sz�lalt meg, mit�l a n� �sszerezzent.

�jra csend lett k�zt�k, m�g is �lvezt�k a csendet. Mindketten az �lomszer� kertet figyelt�k, a r�juk ter�l� �jszaka �desen �lelte k�rbe test�ket. A hercegn� m�lyen besz�vta a terjeng� kellemes vir�gillatot, majd folytatta.

-               Azt hiszem, tudom mit �rezt�l akkor, 15 �vvel ezel�tt a barlangban… �n sem akarok elfutni a sorsom el�l, ahogy te sem tetted, m�g is… v�rok m�g valamit az �lett�l…

Seyako lopva oldalra tekintett, �s csak ekkor �bredt r�, hogy m�r nagyon k�zel �lnek egym�shoz. Sesshoumaru tov�bbra is a folyos� egy oszlop�nak t�masztott h�ttal, t�r�k�l�sben �l, � pedig m�r szinte teljesen a f�rfi t�rdei mell� ker�lt. Nem b�rta ki szabadon lel�g� haja al�l tov�bbra is a d�mon arc�t figyelte, ki m�g mindig a t� felett j�tsz� szentj�nosbogarakat n�zte.

-               Sosem �rtettem a m�land�s�gukat. – t�rte meg a d�mon kellemes zeng� hangja az este csendj�t - Sosem �rtettem egy �jszaka m�g is m�rt tudnak ilyen �nfeledten t�ncolni a leveg�ben. Mindig a haland�kat jutatt�k eszembe, idej�k r�vids�ge miatt. A haland�kat, akik tudnak a perc �r�meinek �lni. Soha nem tartottam �ket sokra, a szememben olyanok voltak ak�r csak a szentj�nosbogarak – Seya �szre sem vette, de lassan felemelte a fej�t, �gy figyelte a f�rfit, ahogy lassan megfontoltan a szavakat ejti - �m valamit eg�szen id�ig nem vettem �szre. Milyen gy�ny�r� a f�ny�k…

A hercegn� ism�t elpirult ahogy a youkai elszak�tva tekintet�t a kis s�rga bog�rl�mp�sokt�l r�tekintett. H�rtelen �gy �rezte m�r nem a r�vid�let� vil�g�t� bog�rk�kr�l van sz�.

- �s azt hiszem ezt a sz�ps�get eg�szen eddig nem voltam k�pes �szre venni az emberek k�z�tt sem… - h�rtelen ker�lt nagyon k�zel az arcuk, mire a l�ny szemei elkerekedtek.

Karj�n �rezte, ahogy a d�mon megragadja, m�g is ink�bb borzongatta ez a szor�t�s, sem mint megr�m�tette. Leveg�t venni sem mert, h�rtelen nagyon sz�raznak �rezte ajkait.

-               Gy�ny�r� vagy… - Seya a h�rtelen r�nt�st�l elvesztette egyens�ly�t – Wo-ai-ni…

A hercegn� nem �rtette az utols� sz�t, sz�m�ra idegen nyelven volt. M�g is teljesen tiszt�ban volt a jelent�s�vel. A jelent�ssel melyet rajtuk k�v�l nem tudhatott senki. F�lig lehunyta szemeit felk�sz�lve arra, hogy a f�rfi megcs�kolja. �m a k�vetkez� pillanatban kicsap�dott a mellett�k l�v� shouji.

- Seya-chan a f�rd� k�szen… - Kiri-sam�nak elakadt a l�legzete, ahogy a gangon �l�, �sszefon�dott alakokra n�zett. �rkez�s�re a l�ny leszegett fejjel elt�volodott a d�mont�l, de legnagyobb csod�lkoz�s�ra Sesshoumaru is elford�totta tekintet�t.

„Mind ketten tudj�k, hogy amit tesznek rossz, amit �reznek helytelen… �s m�g is! Idej�nnek �jszak�ra, mikor tudj�k, k�ptelenek lesznek ellen�llni a k�s�rt�snek. Dr�ga kamik! Vigy�zzatok ma a h�zunkra!”

-               Gomen nasai, nem akartam zavarni. – az asszony lek�zd�tte zavar�t – Ha val�ban �gy l�tj�tok j�nak, ez a h�z ma �jjelre csak a ti�tek. Senki nem fogja megtudni, mi t�rt�nt… s�t�tek a szob�k Holdtalan �jszak�kon…

Kiricubo megfordult, majd f�lig beh�zta maga m�g�tt a pap�rajt�t.

-               �n… sajn�lom… - Seya felkelt, majd elt�nt az ajt� m�g�tt.

Sesshoumaru nem l�thatta honnan j�tt ki, csup�n karcs� alakj�t v�lte elt�nni az o-furoban (f�rd�), majd sziluettj�t figyelhette a bambuszgy�k�nyes ablakon �t. K�s�bb l�tta Kiri-sant is bemenni a f�rd�be, igaz addigra el�g sok id� eltelt. Aiko visszavitte a l�ny t�ny�rjait �s engedelmesen �jabb meleg�tett szak�t hozott.

Folytat�s k�vetkezik…