B�v�letben

Haland� Istenn�

By: Mido

23. r�sz

Seya �llt, mint aki f�ldbe gy�kerezett arc�n kimondottan �rtetlenked� grimasszal. Ayasiho hiszt�rikus sikoltoz�sa is hamarosan elm�lott, ahogy els�nek felismerte a perverz kukkol� szem�ly�t. Ezek ut�n m�r csak t�r�lk�z�j�be kapaszkodva, t�togva mutogatott az illet� fel�, aki neki oldalasan �llt pontosan a tavacska k�zep�n. A v�zt�l cs�p�g� idegen f�lve oldalra sand�tott, azt�n ahogy szemei felm�rt�k a cs�ppnyi t�r�lk�z�ben �ll� hercegn�t azonnal elv�r�s�d�tt.

Seyako p�r perc k�z�mb�s farkasszemn�z�s ut�n azt�n h�rtelen felki�ltott. �gy n�zett ki vil�goss�g gy�lt szak�t�l eltompult fejecsk�j�ben, majd ahogy az egyre jobban v�r�s�d� d�mont n�zte szem�ld�kei �sszefutottak. Azt�n se sz�, se besz�d elindult, az onsen fel�, meg�llt a parton harcias terpeszben, cs�p�re tett k�zzel. A d�mon csak megszeppenten pislogott fel r�, a frufruj�b�l cs�p�g� v�zcseppeken �t. V�g�l Seya el�re hajolt a falatnyi �t�zott t�r�lk�z�ben, mit�l a f�rfi akkor�t nyelt hogy m�g k�t h�zzal arr�bb is hallott�k.

-               Ryohmaru te meg mi a j� �letet keresel itt? – kiab�lta a d�mon arc�ba a hercegn�.

Csend lett, majd hamarosan l�bdobog�s hangja hallatszott. Erre a h�rom f�rd�z� az ajt� fel� kapta a tekintet�t. Hamarosan valaki bekopogott:

-               Hercegn�k, j�l vannak? – k�rdezte az izgatott hang.

-               Persze t�k�letesen… Csak egy kis butas�g miatt ki�ltottam. Menjetek csak vissza! – Aya kiab�lt vissza.

Seyako �s Ryohmaru a l�ny fel� fordultak, kinek �gymond arc�ra volt �rva minden gondolata.

A katon�k hamarosan elvonultak, addig is kis h�rmasunk csendesen m�regette egym�st, csup�n a f�rfi kezdte egyre rosszabbul �rezni mag�t, ahogy a fiatalabbik l�ny mellei m�g mindig elfoglalt�k l�t�ter�nek nagy r�sz�t. V�g�l Seya s�hajtva felegyenesedet, �s let�r�lt egy k�pzelt ver�t�k cseppet, majd szellemes mosollyal a v�zben �lldog�l�kra n�zett.

- Aha… - adott hangot felismer�s�nek.

- Aha? – k�rdezett f�lve vissza a d�mon.

- Nem sz�ks�ges magyar�zkodnotok… �rtek �n mindent! – Seyako belecsobbant a v�zbe, majd �sszeszedte �szk�l� kiskosar�t.

K�zben kaj�n mosollyal r�n�zett Aya-sanra, mire a hercegn� olyan v�r�s lett, mint a f�tt r�k. Valami alig hallhat� magyar�zatot kezdett motyogni az orra al�, mik�zben maga el�tt tartott mutat� ujjait illesztgette egym�snak. Kev�s sikerrel, keze nem igaz�n akart uralkodni remeg�s�n. Seya-chan a tavacska m�sik v�g�n kim�szott a v�zb�l, �s a m�g mindig k�v� dermedt p�rosnak h�ttal kioldotta t�r�lk�z�j�t, �s kicsavarta bel�le a vizet, majd az ott �ll� sz�r�t�ra dobta, �s beleb�jt Aya k�peny�be. 

-               Ne is zavartass�tok magatokat, m�r itt sem vagyok. Ha gondolj�tok, hagyok egy kis szak�t, igaz�n kiv�l� p�rlat! – arc�r�l le nem vakarhat� kaj�n mosollyal visszan�zett r�juk – �rezz�tek j�l egym�st! – kacsintott cinkos vigyorral.

Elfordult �s elh�zta a fasum�t. V�g�l m�g a v�lla felett h�tra sz�lt.

-               Aya-neesan, hajnalra itt vagyok… - azzal v�gleg elt�nt a szem�k el�l.

A f�rd�ben maradt cs�ndet v�g�l Aya fojtott kiab�l�sa t�rte meg. A csurom vizes d�mon k�nyszeredett mosollyal arc�n hallgatta v�gig a szidalmakat, mik�zben pr�b�lt min�l kisebbre �sszemenni, v�g�l m�r h�tr�lni k�nyszer�lt a feld�h�d�tt l�ngol� arc� n� el�l. Mikor a harmadik menek�l�k�r�t tette meg a kicsinyre szabott kertben m�r nem is tiltakozott, amikor a hercegn� megel�gelve a kom�di�t kidobta a f�rd�helyr�l. 

***

Seya a foly�s�n �lt test�t�l �tnedvesedett yukat�j�ban. A homlok�t fogta, mik�zben azt se tudta mit gondoljon. Szerencs�re hamar feltal�lta mag�t az el�bbi szorult helyzetben, de �gy ut�lag visszagondolva… H�t nem igaz�n tudta mag�ban helyretenni az esem�nyeket. Aya �s Ryohmaru? Ryohmaru �s Aya? Annyira hihetetlen volt, m�g is annyira k�zen fekv�. Hiszen sejthette, minden ott volt az orra el�tt, �m neki m�g sem t�nt fel.

Haj�b�l sz�p t�csa cs�p�g�tt a padl�ra, mik�zben m�g mindig �rezte a szak� �get� p�rj�t arc�n. T�rdeit felh�zta, majd fej�t h�tra d�nt�tte a falnak. Nedves tincsei hull�mosan hullottak arc�ba.

-               J�s�gos Kamik… - motyogta majd m�ly leveg�t vett, amit hossz�-hossz� ideig bent tartott, s csak a v�ratlan neszre f�jta ki.

Mellette h�rtelen a f�rd� ajt� kiny�lt �s a m�g mindig csurom vizes Ryohmaru landolt mellette. Dobh�rty�j�t megzengette m�g Ayasiho p�r elsz�ll� szidalma, majd a fasuma er�teljesen becsap�dott m�g�tte.

Seya f�lre �ll� sz�jjal feln�zett. A d�mon is �t n�zte. Ez �gy ment hossz� percekig, mik�zben Seyako elvesztett gondolatolvas� k�pess�g�t siratat mag�ban. Ugyanis az egy ideje nem m�k�d�tt, pont a legk�nyesebb id�kben hagyva cserben a l�nyt. Erre csak m�g jobban lebiggyedt sz�j�nak mindk�t sarka.

-               Gondolom most magyar�zattal k�ne szolg�lnom… - sz�lalt meg a f�rfi miut�n Seya elford�totta r�la pillant�s�t.

-               Nekem ugyan nem… - vont v�llat a l�ny – Csak ez �gy kicsit h�ly�n j�tt ki…

-               Seya-san f�lre �rted! �n nem Aya Hime miatt vagyok itt! – v�dekezett a d�mon heves karmozdulatok k�zepette.

Erre csak egy meglepett, s ezzel egy�tt furcs�ll� n�z�st kapott.

-               F�lre �rted, nem is �ppen miattad!

-               Aha, egy�rtelm�. Te csak �gy v�letlen�l pont abban a bokorban bukkant�l fel a t�bb milli�rd k�z�l, amelyik ennek a szent�lynek az onsenje mellett van, ahol is t�rt�netesen �ppen mi f�rd�nk… Teljesen logikus! – Seyako hevesen b�logatott.

-               Seya-san, szolg�lhatn�k magyar�zattal. De ha esetleg… esetleg el�tte… - Ryohmaru akadozva nagyot nyelt, mik�zben tekintet�t v�gig futtatta a l�ny v�zcseppekkel gy�ngy�z�tt form�s v�dlij�n, behajl�tott t�rd�n, majd v�kony combjain melyek h�vogatva villantak ki a ruha al�l – Esetleg ha fel�lt�zn�l…

Kis ideig ism�t egym�st fix�rozt�k, v�g�l a hercegn� �sszeh�zott szem�ld�k�kkel mutatta ki v�lem�ny�t a dologr�l. „M�r � is kezdi?!?”

-               Sz�val Sesshoumaru k�ld�tt? – k�rdezte, mint aki meg sem hallotta az el�z� k�r�st.

Nem �rkezett v�lasz.

-               Nekem �gy is j�! – vont v�llat a l�ny, majd felkelt �s felvette kis kosar�t.

Abban m�g ott lapult egy kis �veg szak�, de Seya �gy hat�rozott azt ma m�r nem issza meg. Indulnia kell m�ghozz� tiszta fejjel, ha v�gezni akar a dolgaival.

-               Oyasumi! – intett a m�g�tte felt�p�szkod� d�monnak.

Alig tett meg p�r l�p�st, az ut�bbi id�ben egyre jobban m�k�d� �rz�kei riasztani kezdt�k, valaki szemb�l k�zeledik. Egy m�sodperc �s m�r tudta is, nem csak valaki, hanem valakik. Nem b�rta ki, h�tra n�zett a mag�t �ppen v�ztelen�t� Ryohmarura. Az �ppen akkor �rezhette meg a k�zeled�ket, mert szemei a menek�l�s �tj�t kerest�k. Egy pillanatra megakadt a csukott tol�ajt�n, majd halk k�ts�gbe esett s�hajjal elvetette az �tletet. 

Seya megcs�v�lta a fej�t, jelezv�n ez m�r t�bb mint rem�nytelen. Az alakok l�pteinek nesze lassan el�rte a folyos�t.

-               Oh, �n meg az az �ldott j� sz�vem… - s�hajtott nagyot a hercegn�, majd leguggolt �s kibor�totta kis kosar�nak tartalm�t – B�jj be!

A f�rfi m�g p�r pillanatig �rtetlen�l meredt r�, majd mint aki megvil�gosodik egy villan�ssal halv�ny v�r�s f�ny� szellemg�mb� alakult, majd erej�t megfesz�tve zsugorodni kezdett �s belebegett a kos�rba. Erre Seya mint aki j�l v�gezte a dolg�t bedugta mell� a kis szak�s �veget, majd r�ter�tette az eddig is benne pihen� apr� t�r�lk�z�t. Az alakok ebben a pillanatban jelentek meg a foly�s�n.

A Houshi-sama volt az k�s�ret�vel, ny�lv�n f�rdeni k�sz�ltek. Mikor megl�tt�k a l�nyt egy pillanatra megtorpantak. A k�t f�l k�lcs�n�sen v�gig m�rte egym�st, �m k�zben Seyako a kez�ben tartott furcs�n p�posod� kos�rra n�zett. Gyorsan egy zavaros b�jmosolyt er�ltetett arc�ra, majd a kos�rk�r �tkarolta �s elm�letben �res fel�vel a mellkas�hoz szor�totta. Csak � hallotta a bel�le kisz�r�d� elfojtott ny�sz�rg�st.

- Konbanwa! – hajolt meg a f�rfiak fel�, majd mint a k�mfor elt�nt.

Val�j�ban csak ledobta anyagi test�t, �s az az�ta m�r j�l begyakorolt apr� k�k g�mb�k belsej�ben megb�jva elsuhant a szerzetesek mellett �s meg sem �llt a szob�j�ig. Tudta csak pillanatok k�rd�se �s meg�rzik a d�moni aura jelenl�t�t. Ott bent azt�n kosar�ban lapul� utas�t szabadon engedte, majd bel�pett a parav�n m�g� �s �lt�zk�dni kezdett. De el�tte m�g adott egy t�r�lk�z�t a f�rfinek, had sz�r�tsa meg mag�t.

Ryohmaru boldogan csatolta le v�rtj�t, majd b�jt ki cs�p�g� haorij�b�l. Azt egy t�l f�l�tt kicsavarta majd haj�t �s fels�test�t viszonylag sz�razra t�r�lte, mialatt Seyako is fel�lt�z�tt a parav�n m�g�tt. Illetve csak als�ruh�kig, �s �gy hossz� h�feh�r nadr�gban �s ujjatlan ingben j�tt m�r csak el� fej�n a turb�nban feltekert t�r�lk�z�vel.

-               Akkor most m�r elmondod mi j�ratban vagy?

-               Igen, el. Sesshoumaru-sama �zeni, hogy a h�zadban v�r r�d, ma �jf�l el�tt egy �r�val.

-               Ez teljesen meg van h�zatva? – h�lt el a l�ny – Mondjuk �gy is be akartam ugrani Aikohoz…

Ryohmaru kecsesen felh�zta szem�ld�keit a l�ny megnyilv�nul�s�ra.

-               Mit akar? Hiszen tudja nagyon j�l, hogy ezen a szent�lyes l�togat�s ak�rmicsod�n vagyok… – k�rdezte Seya mik�zben sz�razra d�rzs�lte a haj�t, �s Aya csomagjai k�z�l kiturk�lt egy f�s�t.

-               Ugyan Seya-san, Sesshoumaru ismer m�r annyira, hogy tudja eszed �g�ban nem volt itt pocs�kolni az id�det…

-               Sz�val azt hiszi tervezek valamit? – Seya miut�n v�gzett �s sikeresen felk�t�tte a haj�t fel�llt �s ruh�t kezdett keresni mag�nak.

-               M�rt nem �gy van?

-               M�rt mondan�m ezt meg nektek? – Seya addigra mag�ra h�zta a megfelel�nek tal�lt halv�nylila hakam�t, s m�r b�jt is bele a t�rd�ig le�r� ujjatlan fels�r�szbe. Az kellemesen harmoniz�lt nadr�gja sz�n�vel a maga ibolya lila mivolt�val. Feh�r v�kony obit k�t�tt hozz� derek�ra, majd nyak�n�l v�gig gombolta a kapcsokat.

-               Tal�n mert egy csapatban j�tszunk… - Ryohmaru nem fejezhette be a mondanival�j�t, mert Aya Hime nyitott be hozz�juk.

Kiss� furcs�ll� �rtetlenked� pillant�ssal v�gig m�rte a f�lmeztelen d�mont, majd a ruh�zat�n utols�kat sim�t� Seyak�ra n�zett. Most egy�ltal�n nem j�tt zavarba, arc�ra m�g csak egy fut� �rzelem sem tudott ki�lni. Beh�zta maga m�g�tt a shoujit, �s mint aki tudom�st sem vesz a k�nt bent l�v�r�l kioldotta t�r�lk�z�j�t – mivel Seya elcs�rta a k�peny�t k�nytelen volt egy sz�l t�r�lk�z�ben v�gig j�nni a folyos�kon – �s bel�pett a parav�n m�g�.

-               H�t veled meg mi van? – Seya grimaszolva meredt a halv�nyan �ttetsz� sziluettre.

-               Az �g adta vil�gon semmi sem. F�radt vagyok, lefekszem… - azzal h�l�ingben kij�tt �s beb�jt meg�gyazott futonj�nak takar�ja al�l. 

Seya hatalmas sz�npadias s�hajjal f�zte �v�be a Muramassza katan�t. Ami�ta megkapta kev�sszer v�lt csak meg t�le.

-               Csin�lj vele valamit, hogy mire vissza�rek, ne legyen ilyen h�zis�rk�ny! – a l�ny futt�ban r�mosolygott az elk�ped� t�z d�monra, majd kil�pett a helys�gb�l.

Odakint a csillagok f�nyesen ragyogtak az �gen tovafut� felh�k k�z�tt. A hercegn� m�lyen besz�vta az �jszaka andal�t� langyos leveg�j�t, majd elr�gta mag�t a f�nyesre s�rolt padl�r�l �s k�k f�nyesen vil�g�t� g�mb�k form�j�ban felr�ppent az �g fel�.

Seya �gy sz�molta kevesebb, mint egy �ra alatt vissza k�ne �rnie a f�v�rosban, hiszen ilyen sebess�g mellett �s a l�gvonalban halad�snak k�sz�nhet�en az utaz�snak nem kellene tov�bb tartania. M�g is hi�ba csod�lta meg a csillagf�nyben f�rd� ismer�s t�jat, hi�ba figyelte a t�volban felt�n� �ce�n �ji s�t�t t�mbj�t, hamarosan elunta az utaz�st. Ahogy ki�rt a hegyekb�l, �s maga el�tt megpillantotta a hatalmas �szaki felf�ldet alakot v�ltott. Neh�z volt sok�ig anyagtalan form�ban maradnia. �gy azt�n tov�bbra is erej�t haszn�lva f�kr�l f�kra ugr�lva k�zeledett a lassan vill�dz� f�nyek form�j�ban kibontakoz� v�ros fel�. Mikorra ki�rt a hatalmas rizsf�ldekre kipihente mag�t �s ism�t a leveg�ben folytatta �tj�t.

Gondolatai lassan elkalandoztak a ny�r�ji sz�l �des simogat�sa, a kellemesen s�s tenger illat �s a monotonn� v�l� sz�guld�s hat�s�ra. Maga sem �rtette hogyan, s mi�rt de r�gi hom�lyba vesz� eml�kek jelentek meg szemei el�tt. Olyanok, mikre m�r sok-sok ideje nem eml�kezett. Amikre nem akart eml�kezni…

***

A sakura szirmok l�gy, andal�t� t�nccal hullottak a foly� lassan, r��r�sen sodr� v�z�be. Az �jjeli sz�l bek�szott a f�k �gai k�z�, hogy m�g t�bb halv�nyr�zsasz�n coroll�t ragadjon el, s vigye �ket beljebb eg�szen a k�zeli h�zak kertj�ig.

Az udvar csendes volt, s�t egyenesen n�ma. �m ez a n�mas�g m�r oly fokra h�gott, hogy borzongatta az alig n�gy �ves kisl�nyt, ki szem�ben k�ts�gbees�ssel sietett a nyitott foly�s�n. A sakura szirmok kavar� t�nccal buktak be a felt�pett nagykapun, sz�ktek el a kerti tavacska felett, majd l�gyan hullottak al� az �polt kert k�zep�n n�vekv� v�rt�cs�ba.

A kisl�ny megtorpant, ahogy a telihold f�nye j�tszadozva megvillant a v�r�s patakokon. Remegve csippentett k�t kis ujja k�z� egy sz�lat hossz� arany haj�b�l, mit idegesen sodorni kezdett.

A kertben semmi sem moccant, de � m�r l�tta a t�m�r fekete �lettelen sziluetteket. Nem mert m�g csak sikoltani sem, ink�bb remegve tov�bb indult. Els� b�tortalan l�p�s�vel egy�tt hallotta meg a halk motoz� zajt. Messzir�l j�tt a hatalmas f��ri h�z m�sik v�g�b�l. A gyermek megr�m�lt, majd er�t v�ve mag�n szaladni kezdett. Tal�lni akart valakit, valakit akit nem leng k�rbe ez a sz�rny� visszatasz�t� aura. Akkor m�g nem tudta, hogy a hal�l �rny�t �rzi a mozdulatlan testeken.

Apr� l�bai halk dobog�st hagytak maguk ut�n, �s hossz�, hideg ver�t�kes percek ut�n el�rte a h�z sark�t. Lihegve �llt meg a kanyarban, g�rnyedten t�maszkodott apr� t�rdeibe. Ahogy len�zett a f�nyesre mosott fapadl�ra elrettenve vette �szre, feh�r tabijai v�rt�l nedvesen csillognak. El�tte h�rtelen megmozdult valami.

Az egyik nyitott ajt�b�l p�nc�los alak l�pett ki, majd ahogy �szre vette a gyermeket meg�llt. P�r pillanatig gondolkodott, majd szinte hangtalan mozdulattal kih�zta katan�j�t az �v�n f�gg� h�velyb�l. A gyerekl�ny halkan felsikkantott, ahogy a robosztus test megindult fel�, de nem mozdult, izmainak b�nults�ga megakad�lyozta.

-               Seyako, iie… - k�ts�gbe esett sikoly hallatszott a szamur�j m�g�l, �s egy t�r�keny, �jjeli ruh�t visel� n� k�pe bontakozott ki az ez�st�s holdvil�gn�l.

-               Nee-sama… - suttogta a l�nyka remegve, �m m�g akkor sem tudott mozdulni, mikor az el�bb m�g k�ts�gbe esetten sikolt� n� a f�rfira t�madt.

Kez�ben kecses n�i k�st tartott, minek l�tv�nya arra �szt�k�lte a t�mad�t, ink�bb vele foglakozzon el�sz�r.

-               Tenryo Minovara-sama… sejtettem hogy megmutatod magad, ha szeretett n�v�red egy szem gyermek�nek �let�t vesz�ly fenyegeti… - a szamur�j felkacagott.

-               Seya-san fuss! Rohanj, �s ne gyere vissza b�rmi t�rt�nne is! – a n� szemeiben v�szes harag lobbant, ahogy tekintete a megszeppent gyermekr�l a f�rfira v�ndorolt.

-               Sz�val t�ged k�ldtek… mit akarsz m�g? Az �sszes f�rfivel v�gezt�l, mostanra m�r annyira lealacsonyodt�l hogy csel�deket, asszonyokat, gyerekeket is legyilkoz?!? – keser� v�d csengett a n� hangj�b�l, majd fog�st v�ltott a k�sen.

�jabb fuvallat sz�k�tt be a foly� fel�l, �jabb adag p�r�gve sz�ll� vir�gszirmot hozva. Az asszony kiengedett hossz� m�lybarna haja meglebbent, ahogy kecses ruganyoss�ggal elindult.

A k�t ac�l �sszefesz�lt, az �rdes csilingel�sre az eddig m�g mozdulatlanul �ll� l�nyka h�tr�lt egy l�p�st, minek k�vetkezm�ny�ben leesett a magas�tott k�rfolyos� padl�j�r�l a tiszt�ra sepert de most v�rt�l csillog� f�ldre.

- Seyako, nigero! – a l�ny remegve felkelt, �m zoknis l�bai cs�szk�ltak a v�rt�l lucskos f�ld�n.

A k�zdelem a foly�s�n tov�bb folyt, az asszony er�s ellenf�lnek bizonyult, de kor�nt sem el�g er�snek. A hossz� katana el�ny jelentett a r�vid t�rrel szemben, �s a szamur�j hamar lefegyverezte a hadakoz� n�t. �m annak szemeiben m�g akkor is vad, elsz�nt f�ny lobogott.

- A kl�notoknak v�ge Tenryo… �gy h�t neked is �rtelmetlen tov�bb �lned. �fels�ge k�v�nta �gy, t�l nagyra n�tt a hatalmatok…

- �lmodozz ostoba… - sziszegte a n�, mire a f�rfi megmozdult �s teljes erej�b�l arcon v�gta �t.

A k�nny� t�r�keny test a leveg�be emelkedett majd egyenesen az egyik tet�t tart� oszlop fel� sz�llt. A sz�ke kisl�ny eg�szen eddig remegve �lt a v�rt�csa k�zep�n, �m most mintha felold�dott volna retteg� b�nults�ga.

- Iiieee… - sikoltotta bele az �jszak�ba, majd teljesen �szt�n�sen rohanni kezdett.

A f�rfi g�nyosan felr�h�g�tt, de a kacaj m�g abban a pillanatban tork�ra forrt.

Az oszlop mely fel� a tehetetlen asszonyt v�gta, s mely hivatott lett volna v�gleg megt�rni a gyenge testet a szemei el�tt v�lt semmiv�. Nem is semmiv� v�lt sz�t robbant, porr� v�lt s az ernyedt n�i test szabadon folytatta zuhan�s�t. De a gyerek m�r ott volt.

Sajnos t�lont�l picinek bizonyult, elgy�t�rten ny�g�tt fel ahogy az al�lt testet pr�b�lta elkapni. M�g is minden izma t�zben �get, kim�szott a n� al�l, fel�lt �s �l�be fektette az asszony fej�t. Annak arca h�feh�r volt a tiszta holdf�nyben, ajkai k�z�tt alvad� v�r csillogott.

-               Tenryo-oneesama… - a gyermek rem�nykedve simogatta meg a kerek arcot. Keze megremegtek, ahogy meg�rezte a n� b�re egyre hidegebb lesz.

-               Te kis sz�rnyeteg… - vigyorodott el a szamur�j, mik�zben lel�pett a f�ldre.

Csizm�i minden l�p�sre hangosan cuppantak. A gyerek ism�t megb�nult a f�lelemt�l.

-               �rdekes kis el�ad�s volt, csak k�r hogy semmit nem �rt. A dr�ga nagyn�n�d nyaka elt�rt abban a percben, amikor meg�t�ttem… - meredt kaj�n �lvezettel Seyak�ra a f�rfi.

A picin meggysz�n ajkak lassan lefel� kezdtek g�rb�lni, mik�zben a k�k szemek k�nnyel teltek meg. „Meghalt!” – visszhangzott a gyerek fej�ben a felismer�s.

A szamur�j k�zeledett, lomha mozdulattal maga mell� emelte katan�j�t, felk�sz�lv�n, hogy egy hanyag mozdulattal lecsapja a l�ny fej�t. Egy pillanatra viszont megzavarodott. A gyerek nem fordult el, nem s�t�tte le szemeit, hanem vad keser�s�ggel kicsordul� k�nnyei k�z�tt egyenesen hal�lhoz�j�nak szem�be n�zett. A f�rfi megrettent, ahogy tekintet�k tal�lkozott.

�m ez a p�r perc t�tov�z�s megv�ltoztatta mindkett�j�k sors�t. Halk suhan�ssal kunai szelte a leveg�t, mire a f�rfi automatikusan h�tra lend�lt. A dob�k�s pontosan ott �rt f�ldet ahol � az el�bb �lt. Mindketten arra kapt�k a fej�ket ahonnan a t�mad�s j�tt.

Az beszak�tott kapuban egy magas, k�penyt visel� f�rfi alakja bontakozott ki. Karj�t �ppen akkor eresztette le, mikor a k�t szemp�r r� szegez�d�tt. Lassan el�re l�pett kett�t, �gy f�nyre ker�lt s Seyako megcsod�lhatta megment�je arc�t.

Rezzen�stelen�l nyugodt, besz�des sz�rke szemek, f�lhossz�ra hagyott fekete frufru. Az idegen magas volt, v�konynak t�nt ebb�l a megvil�g�t�sb�l. Egyszer� feh�r b�sz�ru hakam�t, fekete laz�n megk�t�tt haorit �s v�ll�n sz�rke k�penyt viselt. Oldal�n k�t kard f�gg�tt. L�ny�b�l valami olyan csod�latos er� �radt, hogy a kisl�nynak m�g �gy a keser� b�nat k�zepette is kikerekedtek a szemei. Azt�n ahogy az idegen h�rtelen elindult m�g kis sz�ja is kiny�lt a csod�latt�l.

Az egyik pillanatban m�g a kapuban �llt, a m�sikban pedig m�r a szamur�j el�tt volt. Ak�r egy villan�s, a kard m�r kint volt h�vely�b�l, s kecses merevs�ggel meg�llt a leveg�ben. A f�rfi csod�latosan mozgott. Hossz�, l�legzet visszafojtott m�sodpercek k�vetkeztek, v�g�l a az el�bbi t�k�lyhez k�pest hanyag mozdulattal leeresztette fegyver�t �s visszal�pett a t�mad� �ll�s utols� l�p�s�b�l. Ahogy a penge elv�lt az egykori szamur�jt�l, az utols� lehelet�t k�ldte a holdf�nyes �jszak�ba, majd nyak�b�l sug�rb�l sz�k�tt ki a v�r, s teste ernyedten, holtan d�lt el a v�rt�l s�ros f�ld�n.

Mikor megbizonyosodott r�la, hogy �ldozata t�nyleg halott, a kikerekedett szemekkel b�mul� gyerekre n�zett. A f�rfi �s a kisl�ny p�r pillanatig egym�s szem�be n�zett, majd az el�bbi a gyermek �l�ben pihen� n�re pillantott. Seya ekkor l�tta megvillanni az els� �rzelmet az idegen gy�ny�r� sz�rk�s szemeiben.

-               Teneyo… - motyogta a f�rfi, majd guggolt a l�nyka mell�.

-               Ugye nem halt meg? – Seya ekkor sz�l�totta meg el�sz�r az idegent.

-               Sajn�lom Seyako-san… Elk�stem.

A kicsi felkapta a fej�t.

- Ismersz engem? – k�rdezet az idegent�l gyermeki �rtatlans�ggal.

- Hai, Seya-san… �s ismertem �desany�d �s Teneyot is – azzal �vatosan felemelte a n� hideg test�t – Gyere Seyako, neked m�r nincs itt helyed…

A gyermek m�g hossz� pillanatokig csendesen �lt. Tekintete v�gigfutott a v�rben f�rd� udvaron, majd a t�voz� ut�n n�zett. Zavarodott lelk�ben lassan megsz�letett a d�nt�s, �s �lomneh�znek �rzett v�gtagjait mozg�sra b�rta. Felkelt �s az ismeretlen ut�n indult. V�g�l m�g a rogyadoz� nagykapuban meg�llt �s visszan�zett a hatalmas egykor oly gy�ny�r� h�zra melyet eg�sz eddig otthonak�nt szeretett. Azt�n sarkon fordult �s a kihalt utc�n m�r messze j�r� f�rfi ut�n iramodott…

***

Seya megtorpant, �s kiss� csod�lkoz� kifejez�ssel arc�n meredt a t�lzottan is ismer�s kapura. Annyira belemer�lt eml�keibe, hogy �szre sem vette, vissza�rt a v�rosba, s�t teljesen tudat alatt m�r elvezette mag�t saj�t h�zig is.

Enyhe g�nnyal elmosolyodott mag�n, majd imm�r anyagi form�j�ban benyomta a kert kaput. Az udvar s�t�t volt, a h�zb�l sem sz�r�d�tt f�ny. M�g is � tudta, odabent m�r fesz�lten v�rnak r�…

Folytat�s k�vetkezik…