�tokhercegn�

4. fejezet

            A k�nos csendet Alverat t�rte meg:
- Hogy h�vj�k?
- Kit?
- A k�s�r�det?

- Rin.

A l�ny egy percig er�sen gondolkodott, azt�n d�nt�tt:
- Erre!- megr�ntotta a kant�rt, mire a l� felkapta k�t l�b�t a f�ldr�l, megugrott, azut�n helyb�l v�gt�ra kapcsolt. Miel�tt el�rt�k volna az erd�t, a d�monl� megugrott, �s a leveg�be emelkedett. Tettek egy k�rt Sesshoumaru k�r�l, azt�n a l�ny lekiab�lt neki:
- Megy�nk?- azt�n v�laszra sem v�rva elindult. A d�mon kelletlen�l k�vette.  Csak azon gondolkodott el, hogy ha nem �rnek oda id�ben, akkor meg�li ezt a l�nyt. Nem lesz k�r �rte…

            B� egy �ra �szveszt� sebess�g� rep�l�s ut�n Sesshoumaru meg�rezte Naraku szag�t. Alig egy perccel k�s�bb Kagura jelent meg el�tt�k, h�ta m�g�tt Kann�val. Alverat mit se t�r�dve vel�k, elsz�guldott mellett�k. Kagura �ppen azzl volt elfoglalva, hogy kac�r pillant�saival felkavarja Sesshoumaru gyomr�t, �gy nem vette �szre, hogy Alverat maga el� R�ntotta Kann�t. Az annyira megd�bbent, hogy mozdulni sem b�rt. Alverat gyorsan Sesshoumaru m�g� ker�lt. Persze felt�nt neki, hogy n�z az a n�szem�ly az � Sesshoumaru Nagyur�ra… Fogta Kann�t, �s tiszta d�hb�l hozz�v�gta Kagur�hoz; mire mindketten landoltak az alattuk l�v� f�n.
- Gyere!- sz�lt h�tra Sesshoumarunak a l�ny, �s tov�bbment. H�tt�rzajk�nt k�s�rte �ket n�minem� z�mm�g�s… Ami egyre er�s�d�tt, b�r �gy t�nt, Naraku szem�lyesen foglalkozik vel�k… Mindenekel�tt azzal a harmatgyenge kis sz�kes�ggel- �s annak lov�val. A d�monpaci horpasz�t ugyanis �pp abban a szent pillanatban verte �t egy rusnya cs�p, amikor Sesshoumaru Alverat mell� �rt; tal�n pont az�rt, hogy v�gign�zhesse, ahogy a l�ny zuhan vagy t�z m�tert, azt�n �jra talpra sz�kken, hogy kiv�djen egy m�sodik csap�st… De a harmadikat elhib�zta, �s �jultan ter�lt el a f�ld�n. Naraku eg�szen k�zel ment hozz�, hogy a gyilkoss�g minden perc�t ki�lvezze. Perverz j�t�k�t egy kem�ny hang szak�totta f�lbe:
- Vedd le a kezed a n�mr�l.
Sesshoumaru alig �t m�terre �llt a f�lszellemt�l, kivont karddal �s nem t�l h�zelg� gondolatokkal. Naraku g�nyosan elvigyorodott:
- R�szv�tem… A legrond�bbat kaptad…- azzal egy kedves cs�p m�r meg is indult a l�ny fel�, �s �tf�rta…

                                                      ***

            A puszta leveg�t Alverat hely�n. A l�ny ugyanis m�r egy fa�gon �lt �s elgondolkodva figyelte a k�t f�rfit, akik egyhe d�bbenettel n�ztek r�- b�r ez nem mindegyik�j�k�n l�tszott… Ez id� alatt senki sem mozdult. Alverat k�r� leereszkedett egy fekete felh�. Mikor m�r semmi sem l�tszott a l�nyb�l, a s�t�ts�get �tt�rte valami k�kes f�ny, �s amikor eloszlott, a haldokl� l�ny hely�n egy idegen �llt.

            Magas volt, fiatal, �s er�s. Aranybarna b�re minden mozdulatn�l megfesz�lt meztelen has�n �s v�ll�n. Hossz�, er�s, k�kesfekete haja kavargott k�r�l�tte, meleg barna szeme pedig d�h�sen villogott. P�nc�lja hely�n fekete inget �s b� szokny�t viselt. Kez�ben megjelent k�t�l� kardja.

            Naraku amint mag�hoz t�rt, azonnal t�mad�sba lend�lt, de Alverat �llta a sarat. Sesshoumaru is nekiesett Narakunak… M�r �t perce sz�rakoztak �des- h�rmasban, amikor Inuyasha nyom�ban befutott az eg�sz anti- Narakus t�rsas�g. Ki tudja m�rt, a k�t tes� most b�k�n hagyta egym�st , s�t, Sesshoumaru tudom�st sem vett a Tessaig�val hadon�sz� pincsir�l. Alverat k�zben bekapott egy cs�nya v�g�st a karj�ra… M�g mindig gyeng�bbnek bizonyultak Narakun�l, mert befutott Kanna �s Kagura, �s a pokoldarazsak is bevet�sre ker�ltek. Szerencs�re a „jobbik f�l” sorai is gazdagodtak egy D�l- i �rj�rat negyven j� d�monharcos�val, k�zt�k Kai- al is.

            Amikor Alverat megl�tta b�tyj�t, olyan szinten kiesett a k�pb�l, hogy ha Sesshoumaru nem l�p k�zbe, r�vid �ton tal�lkozott volna Kikio-val. K�t t�mad�s k�z�tt a l�ny Kai nyak�ba ugrott, azt�n h�trah�z�dtak, hogy �tadj�k a terepet a katon�knak. Amikor ki�r�mk�dt�k magukat, v�ltoztattak kicsit a fel�ll�son, �s elind�tottak egy igazi, hamis�thatatlan �sszn�pi t�mad�st…