9. A l�tom�s

 A hal�l m�r k�rbe�lelte Midayoi test�t, amikor is a semmib�l vak�t� feh�r f�ny t�nt fel az �jjeli s�t�tben. Mint vaks�g ut�n az els� halv�nyfoltok f�nye vak�tott el mindenkit, a tisztas�g ilyen m�rt�k� csillog�sa. A f�ny lassan alakot �lt�tt. Egy n� volt. Hossz� s�t�t haja, barna �s meleg szemei voltak. Kez�ben �jat tartott, h�t�n tegezt. Lassan l�pett p�rat, kicsit keresget�n, mintha hossz� �t v�g�n f�radtan pr�b�lna m�g kitartani, v�g�l egy nyilat a h�rra illesztett, er�sen megfesz�tette, majd ell�tte. A vessz� k�r�l r�zsasz�n, vak�t� f�nysug�r jelent meg, �s megt�rte a s�t�tet. Az mintha apr� darabjaira hullott volna sz�t.

Mido kinyitotta a szem�t, de ekkor az alak m�r el�tte �llt. K�nnyek sz�ktek a szem�be, mikor a gy�ny�r� feh�ren f�nyl� arcra n�zett. N�ma csend �llt be, a n� h�feh�r kez�t Midonak ny�jtotta �s felseg�tette. Csak egyetlen elny�jtott ny�g�s t�rte meg az �h�tatot, Inuyasha hangja:

-          Kikyou!

Val�ban � volt, ha nem is t�nt norm�lisnak, mivel teste l�lekszer� volt csup�n. Miut�n felseg�tetett a l�nyt, l�gyan megsz�lalt. Hangja ugyanolyan tiszta csilingel� �s szomor� volt, mint mindig.

-          Te volt�l az egyetlen, aki nem felejtett el! Aki azt akarta, hogy itt maradjak. �s ezt olyan er�sen k�v�ntad, hogy a k�r�sed val�ra v�lt. – mosolygott a l�nyra.

Mido arc�n �s nyak�n patakokban folytak a k�nnyek, l�legzete elakadt, �s csak n�zte a gy�ny�r� alakot. A n� elfordult t�le �s Narakura n�zett.

-          T�vedsz, ha azt hiszed te k�pes vagy m�g egyszer meg�lni! �n addig �lni fogok, am�g a sz�ved ver! Ak�rmilyen testben is! – h�zta �ssze barna csillog� szemeit, hogy s�r� s�t�t szempill�i �ssze�rtek.

-          �r�l�k, hogy nem adtad fel ilyen k�nnyen Kikyou! �r�mmel k�zd�k meg veled ak�r 1000-szer! – v�laszolta udvarias mosollyal az arc�n Naraku.

-          Ne f�lj, m�g �lni hagylak. Most m�s�rt j�ttem! – villantak meg a papn� szemei, majd az eddig csendben hallgat� Tsubakira n�zett. – Sz�val val�ra v�lt az �lmod? K�r hogy fel kell �bredned!

Majd fels�j�nek b� ujj�ba ny�lt �s egy k�st h�zott el�. Mindenki n�m�n figyelte, hogyan villan meg a penge. Kikyou kiengedte hossz� f�nyes haj�t, majd egy tincset fogott a kez�be �s megb�n�s n�lk�l lev�gta. A hajcsom�t a n�m�n �mul� Mido kez�be nyomta.

-          Benne van minden spiritu�lis er�m, ahogy Kald�nak, Kagom�nak �s neked is a hajsz�laitokban! A szent ny�lvessz�t olyan szinten er�s�ti, hogy nincs olyan aura, ami ellen�llna neki. Hagyj meg bel�le eleget ahhoz, hogy megtal�lhass! – mosolygott a papn�, de az utols� mondatn�l Inuyash�ra n�zett.

Kikyou szem�ben megcsillant a f�jdalom. Sok�ig n�zt�k egym�st a hanyouval �s annyi el nem mondott f�jdalmas �rzelem volt tekintet�kben, hogy Kagome k�ptelen volt tov�bb figyelni �ket. Elford�totta a fej�t, de abban a pillanatban meg is t�rt a var�zs. Kikyou b�cs�z�ul v�gign�zett a kis csapaton, v�g�lt tekintete �jra Midora t�vedt:

-          K�rlek, tal�lj meg… - suttogta k�ny�rg�en.

Azt�n alakja f�nyleni kezdett majd apr� darabk�kra hullott sz�t, amik vak�t�an csillogtak. A f�ny nem akart el�lni, de mindenki csak d�bbenten �llt. V�g�l egy hang sz�lalt meg t�volr�l �s messzir�l:

-          Meddig tartsam m�g fel �ket! Midayoi, tudod mi a dolgod!

A l�ny k�nnyei k�z�l b�lintott, �s mint a vill�m kapott el� egy ny�lvessz�t, majd a hajsz�lak k�z�l megfogott egyet �s k�rbecsavarta vele. Azt�n saj�t haj�hoz ny�lt, �s gondolkod�s n�lk�l kit�p egy csom�val. Abb�l is egy sz�lat k�rbecsavart. Alig �rintette meg a vessz�t, az mintha feh�r szikr�kat kezdett volna h�nyni. De k�zben Kikyou var�zslata m�lni kezdett. A l�ny r�m�lten n�zett h�tra, a kis mozg�sra amit �rzett.

M�g�tte Kagome �llt, kez�ben �j �s ny�l valamint k�t hajsz�l. Egy �sz �s egy s�t�t barna. Elmosolyodott �s felajzotta az �jat. Mido is ugyan �gy tett.

-          A nagyrav�gy�sod�rt! – ki�ltotta Kagome mik�zben Tsubakira c�lzott.

-          Kikyou�rt! – ki�ltotta Mido �s Narakura c�lzott.

A k�t vessz� felragyogott az �jakon, m�g miel�tt a h�r megpend�lt volna. Azt�n olyan f�nynyal�b k�s�ret�ben sz�lltak el, amilyent m�g emberi szem soha nem l�tott. Mindkett� halv�nyr�zsasz�n volt, de olyan er�s f�nyt �rasztottak, hogy az n�z�k szemei is bele f�jdultak.

Mindk�t vessz� gondtalanul �tsuhant Naraku v�d�pajzs�n, �s a d�monnak m�g megrettenni sem volt ideje. Kagome vessz�je egyenesen Tsubaki mellkas�ban �llt meg, �gy hogy k�zben �rinttette az �kk�vet, ami vak�t� f�nnyel megtisztult. Mido vesszeje t�k�letesen Naraku sz�ve fel� tartott, de valami megmentette annak �let�t. Hakudoshi a tiszt�t� vessz� el� vetette mag�t, �s �gy test�vel v�dte meg azt.

A k�t l�ny meglepet�s�re Inuyasha futott el mellett�k, kez�ben az agyarr� alakult Tetsusaig�val majd a leveg�be ugrott �s er�teljes sz�lbord�kat k�ld�tt az �sszeomlott v�delm� Naraku ellen.

A f�nyek �sszekeveredtek, sz�tv�laszthatatlanul, vak�tva mindenkit. A k�t l�ny egym�sba kapaszkodott a viharos sz�lben �s csak percek m�lva tudtak k�rben�zni. A puszt�t�s hat�rtalan volt az erd�t letarolta, a falu is �ppen hogy csak meg�szta. De egyetlen egy holtestet sem l�ttak.

- A rohad�k, megint elmenek�lt! – sz�rta f�ldbe kardj�t idegesen a hanyou.

- N�zd a j� oldal�t. De legal�bb �l�nk! – v�laszolta Sango, mik�zben �vatosan simogatta a kuporg� kis Kirar�t.

- Az, kev�s! – kiab�lta hanyou.

N�ma csend �llt be az �jjeli hom�lyban. A faluban minden ember �bren volt, h�zaikban kuporogtak r�m�lten v�rva a v�gzetet. A szakad� es�ben m�g mindig megd�bbenten �llt kint Kalde, Shippou, Rin, Sango, Kirara, Miroku, Inuyasha, Kosimo �s Mido. Mindenki gondolatai ugyan azon a szem�lyen j�rtak, a semmib�l felbukkant Kikyoun�l. A halottnak hitt Kikyoun�l, akinek most az �let�ket k�sz�nhetik.

Inuyasha csak lehajtott fejjel �llt, arc�t nem lehetett l�tni h�feh�r vizes f�rtjeit�l. Kagome egy r�pke k�s�rletet tett, hogy meg �rintse a fi� v�ll�t, de keze meg�llt a leveg�ben. Kalde a k�t kez�t mellkas�ra szor�tva az egyik h�z oldal�nak t�maszkodva �llt �s igaz�n nem tudta, hogy �r�lj�n vagy sem n�v�re visszat�rt�nek. Rin �s Shippou �rtetlen�l n�zt�k csak a Miroku Sango p�rost, akik viszont Kagom�t akart�k megsz�l�tani. Tal�n valami vigasztal�t, vagy b�ztat�t akartak neki mondani, de nem tal�ltak szavakat.

Mido volt az els�, aki megmozdult. Teljesen el�zott, ahogy a t�bbiek is. Sok k�nnyet hagyott lepottyan a f�ldre, �s nem is tudta mi�rt s�r, de �gy �rezte, musz�j. Az es� lassan el�llt �s az �g is tisztulni kezdett. A telihold g�mb�ly� f�nyl� arc�t megpr�b�lta el�retolni a t�voz� fellegek k�z�tt, de egyel�re azok voltak f�l�nyben. Midayoi lassan megmozdult. Kez�ben m�g ott volt az �j, kardjai a s�rban fek�dtek.

Vontatott mozdulatokkal eltette az iker peng�ket, �s az �jra t�maszkodva elindult. Senki sem tudta hov� tart. Kicsit bizonytalanul l�pkedett, �gy �rezte, ahhoz sincs ereje, hogy �ljen, de ma m�g meg akart tenni valamit. P�r perc m�lva fel�rt a kis dombra, majd sz�delegve elindult a l�pcs�n Kikyou szent�lye fel�. Senki sem mozdult rajta k�v�l, csak figyelt�k botladoz� l�pteit. Azt�n Kalde is elindult, majd utol�rte az egyre er�tlenebb l�nyt. Mido ekkor m�r az egykoron hamvakat tartalmaz� urna mellett �llt. Kez�b�l kid�lt az �j, � megad�an t�rdre rogyott. Kezeit �sszekulcsolta �s s�rva besz�lni kezdett.

-          M�rt nem sz�lt�l! Kikyou! �n azt hittem �sszet�rik a lelkem, amikor a szemem el�tt v�llt�l semmiv�! M�rt nem sz�lt�l, hogy �lsz! M�rt? �n szerettelek, mint egy igaz bar�tot, soha nem felejtettelek el egy percre sem! �n k�ny�r�gtem, felaj�nlottam az �letem csak hogy te �jra itt lehess! �t�ltem minden f�jdalmad, belel�ttam a sz�vedbe, onnant�l kezdve meg�rtettelek! Olyan volt�l nekem, mintha csak a n�v�rem lett�l volna! �n v�rtalak! De m�rt nem szolt�l? – a l�ny v�llai megrogytak, ahogy egy k�z hozz�juk �rt.

-          Imm�ron 2-szer temettem el a n�v�rem! K�tszer em�sztette lelkem a f�jdalom! Im�dtam Kikyout �s k�tszer kellett megsiratnom! Legal�bb sz�lt volna, csak annyit �zent volna, hogy �l! Nem tartottam helyesnek, hogy �jra itt j�r az �l�k k�z�tt, nem tartottam helyesnek hogy a bossz� �lteti! Nem akartam hogy Inuyasha �s Kagome a m�lt k�s�rtet�nek �rny�k�ban �ljenek! De m�g is, �r�ltem, hogy tudom �jra velem egy vil�gban van! Azt�n amikor elmondt�k, hogy annak a f�lszellemnek �jra siker�lt meg�lni! Azt hittem nem fogom �jra �rezni, de a gy�sz �jra el�nt�tte a sz�vem! �jra eltemettem �t, dr�ga n�v�rem �s most idej�n, f�l�vnyi f�jdalom ut�n, szellem alakk�nt! – folytatta Kalde a l�ny helyett. 

Lassan az eg�sz kis csapat a szent�ly kapuj�ban �llt �s a k�t n�t n�zt�k. Inuyasha maradt csak t�vol, �gy n�zett ki k�ptelen volt megem�szteni, hogy Kikyou m�g is �letben van. Nem akart hinni a szem�nek, az �rz�keinek �s nem akarta �rezni sz�ve egyre jobban �szt�k�l� sugallat�t, hogy azonnal induljon �s keresse meg a papn�t. De fej�ben ott volt a m�sik kis hang is, ami tudat�ra adta mekkora f�jdalmat jelentene ez Kagom�nek. Gondolataib�l a l�ny �les sikolya vetett v�get:

-          Inuyasha, seg�ts! – ki�ltott.

A hanyou meglepetten felkapta a fej�t. Odafent a dombtet�n Kagome a s�rban t�rdelt, mellette �jultan Midayoi fek�dt. A fi� fel�j�k indult, majd leguggolt az al�lt l�ny mell�. Az b�k�sen fek�dt, csak mellkasa lass� �s �temes mozg�sa mutatta hogy �l.

- Ki mer�lt. Sok volt ez neki! K�rlek, hozd le! – n�zett a hanyoura Kalde.

Inu felemelte a l�nyt �s nyom�ban a kis csapattal visszavitte a faluba. Alig l�pett le utols�k�nt Sango a szent�ly l�pcs�j�r�l, m�g�tt�k �lel� f�nykoszor� t�nd�k�lt fel. Mindenki meglepetten fordult meg.

A f�nykoszor� n�tt, k�zep�t az urna t�pl�lta, majd lassan v�gig �ml�tt az eg�sz falun. �s l�ss csod�t! A lekaszabolt, sz�l t�pte vir�gok �jra t�nd�k�lni, kezdtek. A felbor�tott el�re bek�sz�tett �rusb�d�k vissza�lltak hely�kre, a h�zak megt�p�zott teteje rendbe j�tt �s az utols� felh�foszl�nyok is elt�ntek az �gr�l.

A kis csapat csak meglepetten b�mult a f�nyl� holdvil�gba a visszasz�p�lt t�jra. Egyik�k sem mondta ki, de tudt�k ez Kikyou j� sz�nd�ka volt. Inuyasha indult meg �jra �s bevitte Midot a h�zba. Mindenki k�vette, majd Kagome �s Sango lefektett�k az �jult l�nyt. Sok�ra mertek csak nyugov�ra t�rni a falusi emberek.

Inu�k is m�g sok�ig �bren besz�lgettek, csak a gyerekeke �s Mido aludt b�k�sen. Mindegyik�k lelk�ben zavarokat okozott Kikyou visszat�r�se, �s m�g sok�ig em�sztett�k ezen magukat.