11. Sakura no Hana II. - A t�nc

A k�z�ns�g �llva tapsolt. Zengett a v�s�rt�r a tenyerek �temes �ssze�t�d�s�t�l, a l�nyok k�zben arcukr�l a k�nnyeket t�r�lgett�k. �jra �s �jra vissza akart�k tapsolnia sz�n�szeket. Azok meghajoltak sokadszorra, majd bontani kezdt�k a d�szleteket. A k�z�ns�g is fel�llt lassan, �s az �l�helyek is sz�t lettek szedve. �gy a v�s�rt�r nagy r�sze szabadd� lett t�ve. Az �sszes l�ny izgatottan v�rta, hogy megkezd�dj�n a t�ncmulats�g, az est f�nypontja. �s k�v�ns�guk val�ra is v�lt.

Megj�tt a zenekar, hangszereikkel egy�tt, �s a kellemes muzsika sz�lni kezdett a tavaszi est�ben.

Egy kis csoport �lldog�lt a t�r sz�l�n, h�tom n� egy kisl�ny �s k�t fi�. V�g�l az egyik fi� megmozdult �s karj�t ny�jtotta az egyik hossz� barna haj� l�nynak. Az mosolyogva b�lintott a felk�r�sre �s t�ncolni mentek. Gyorsan elt�ntek t�rsaik szeme el�l az egyre t�bb t�ncol� p�r k�z�tt.

Az egyik l�ny az esz�st haj� fi�val vitatkozott. � csak hevesen r�zta a fej�t, mire a l�ny s�rt�d�tten elfordult. De abban a pillanatban egy fiatal f�rfi l�pett el�, �s mosolyogva t�ncra h�vta. Az kutyaf�l� fi�nak, a meglepet�st�l m�g a sz�ja is nyitva maradt, �s csak bamb�n b�mult a t�voz� p�r ut�n.

A mellett�k �lldog�l� kis l�ny, rosszall�n megr�zta a fej�t. P�r percig n�m�n �llt kis n�gyes�nk, majd egy fiatal fi�cska l�pett el�j�k. Mosolyogva megragadta a l�nyka karj�t �s m�r el is t�ntek a t�megben. Erre a marad�k k�t ember elmosolyodott.

A piros ruh�s hanyou lassan mag�hoz t�rt m�r percek �ta tart� d�bbenet�b�l, �s inger�lten elindult a t�meg fel�. Azt�n megtorpant visszal�pett �s mag�val h�zta a feh�r ruh�s l�nyt, aki m�g vel�k maradt. �gy azt�n �k is elt�ntek a t�megben.

Kalde any� mosolyogva b�k�sen n�zte a fiatalokat. De nyugalma nem tartott sok�ig. A nem r�g t�vozott fekete r�vid haj� fi� t�rt vissza, �s meghajolva az �reg papn� el�tt t�ncba vitte.

Mint k�s�bb kider�lt Sangot elk�rt�k t�le, ez�rt �gy gondolta visszaj�n valamelyik m�sik l�ny�rt, de mivel csak Kalde any�t tal�lta viccel�dve �t vitte k�rte fel. Ek�zben Mido lassan t�ncolni tan�totta Inuyash�t, �s legnagyobb meglepet�s�re a fi� rendk�v�l gyorsan tanult. Csak p�r percig botladozott, ut�na m�r mag�t�l r�tal�lt a l�p�sekre, s�t csak k�tszer esett �ldozatul a t�ncoktat�snak, a l�ny l�bfeje. �gy n�zett ki, most valamit nagyon a fej�be vett. V�g�l a hanyou a t�r k�zep�re k�s�rte Midot �s a t�meget p�szt�zva t�ncolni kezdtek. A l�ny sz�rta ki el�sz�r azt, amit mindketten kerestek.

Inuyasha a t�megben furakodvaelindult a nevetve ide-oda libben� Kagom�hoz, �s csak Mido visszatart�sa akad�lyozta meg, hogy er�vel nem v�lassza sz�t a t�mcol� p�rt. Majd egy k�nnyed mozdulattal beugrott a l�ny �s partnere k�z�, �s m�r el is t�nt vele.

A fi�, akivel eddig Kago t�ncolt meglepetten n�zett elrabolt p�rja ut�n, majd �szrevette a t�megben but�n egyed�l �lldog�l� Midot. Mosolyogva hozz�l�pett, mire a l�ny is pirulva elmosolyodott. A fi� kez�t ny�jtotta, a l�ny elfogadta. �nfeledten keringtek k�rbe a t�ren, m�g v�g�l Midot elk�rt�k a fi�t�l �s ez �gy ment v�gtelen sok�ig. A l�ny m�r sz�d�lt �s nem eml�kezett kivel �s meddig t�ncolt, az arcok �sszefolytak el�tte. Ekkor v�gre j�tt a seg�ts�g Miroku k�p�ben. A szerzetes elk�rte a l�nyt, �s kivezette a k�rb�l. Mido felett�bb h�l�s volt neki ez�rt. Lassan bes�t�ltak az egyik kis utca elej�re.

- K�sz�n�m, m�r nem �rzem a l�baim. – pihegett a l�ny.

- Igaz�b�l nem az�rt hoztalak el. Csak szeretn�k k�rdezni valamit t�led.

- Igaz�n, �s mit? – lep�d�tt meg Mido.

- Az a helyzet, hogy � r�m se n�z eg�sz este. �s hogy te tudsz-e valamit. – sz�rakozott Miroku a besz�d k�zben a gy�ngyf�z�rrel, ami a Kazaanat takarta le.

- Szerintem, nincs semmi ez m�g�tt. S�t ny�lv�n val�. Azt akarja, hogy f�lt�keny legy�l. – v�laszolta a l�ny mik�zben a t�ncol� embereket figyelte.

- Vagy is, mit kell tennem? – k�rdezett vissza szerzetes.

- Bizony�tsd be, hogy sz�ks�ge van r�d, �s hogy p�tolhatatlan vagy sz�m�ra. Sz�val egyszer�en b�v�ld el.

- Azzal nem lesz gond! – vigyorgott nagyokat a fi� �s elindult, de Mido visszar�ntotta.

- Miroku, m�g valami! V�letlen�l se fogdosd, mert akkor csak rontasz a helyzeten!

Igaz�b�l nem volt meggy�z�dve, arr�l hogy a sr�c tudat�ig eljutottak-e utols� mondatai. Azt�n csak legyintett egyet, saj�t mag�nak jelezve, hogy rem�nytelen eset. A t�ncol�k k�z�tt megpillantotta Inuyash�t �s Kagom�t. Mosolyogva figyelte �ket, �s �r�lt hogy v�gre mind a ketten boldogok. B�szke volt mag�ra hogy ma m�r k�t nagy szerelmi �gyet megoldott �s hogy m�g azt a cs�k�ny�s hanyout is meg tudta tan�tani.

Kicsit h�s�lt, mert a ruh�ja nem volt a legmelegebbnek mondhat�, �s most hogy m�r nem mozgott, libab�r�s lett a karja. De m�g pihenni akart, �gyhogy csak �sszefonta kezeit mellkasa el�tt �s n�zte a boldog emberek �radat�t. �r�m�t lelte abban, ahogy n�zhette milyen boldogok t�rsai. Miut�n a Kagome Inuyasha p�rost elvesz�tette szem el�l, megl�tta az �nfeledten t�ncol� Sangot, �s nem t�l messze t�le Miroku k�zeledett. De az omin�zus pillanatban, amikor a fi� el�rte volna a l�nyt, egy p�r t�ncolt a l�ny l�t�k�r�be �s eltakarta �ket. Mido nagyot s�hajtott. K�zben arra gondolt milyen boldog itt mindenki. Csak � �rezte mag�t mag�nyosnak.

F�z�san megborzongott, ahogy egy kis fuvallat v�gigs�p�rt a kihalt utc�n �s k�rbesim�totta a l�ny test�t. Fej�t lehajtotta, �s kezeivel karajait d�rzs�lgette. Azt�n a k�vetkez� percben azt hitte meg�ll a sz�ve.

Valaki finoman m�g� l�pett �s h�tulr�l �t�lelte, er�sen, szenved�lyesen. A l�nyban m�g az �t� is meg�llt, �s m�g akkor is remegett a f�lelemt�l, amikor m�r l�tta az �lel� karokat a derek�n �s fel is ismerte azokat. Hossz� v�kony ujjak, karmokkal a v�g�k�n, �s az a jellegzetes mint�s ing. Mido egy pillanatra lehunyta csillog� szemeit, fej�t kicsit h�tra vetette, hogy az �lel� karok tulajdonos�hoz simuljon. Ahogy fej�t oldalra d�nt�tte, egyb�l meg�rezte azt az �des bizserg�st, ami jelezte mennyire, szereti ezt a f�rfit.

Azt�n nagyon lassan, szinte h�zva a m�sodperceket megfordult �s bele n�zett azokba a borosty�n s�rga szemekben, amikben minden alkalommal elveszett. L�t�sa kicsit elhom�lyosult, de sz�ja akaratlanul mosolyra g�rb�lt. Kezei a f�rfi mellkas�n pihentek.

A sz�l �jra felt�madt �s vir�gillatot sodorva k�rbe�lelte a k�t alakot. Sesshoumaru halv�ny mosollyal a sz�ja sz�l�n f�rk�szte a n� arc�t, mintha k�zben gondolataiban akarna olvasni. Hajukat lobogtatta a fuvallat. V�g�l a f�rfi nemes egyszer�s�ggel, az �rv�nyl� vir�gszirmok k�z�tt lehajolt, �s megcs�kolta az oly r�g�ta �h�tott ajkakat.

Olyan volt mintha csak az els� cs�kjuk csattanna most el, ahogy nagyon finoman saj�tjait a n� b�rsonyos ajkaihoz �rinteni, majd meg�rzi a l�ny kez�t, ahogy a v�ll�ra k�szik. �rzi, ahogy a n� kicsit l�bujjhegyre emelkedik, �s ujjai a tark�j�ra fon�dnak. Elt�volodik a boldogs�gt�l kipirult arct�l a szinte k�nnyesnek t�n�, vadul csillog� m�lybarna szemekbe n�z. Orruk majd �ssze�r, de annyira j� �gy lenni, ahogy k�v�nj�k, hogy a m�sikhoz �rjenek, de m�g is elny�jtj�k a csod�latos pillanatot.

Azt�n Sessh n�m�n lehunyja s�rga szemeit, �s minden v�gy�val cs�kolja meg �jra Midot. A sz�l suttogva kavarja k�r�l�tt�k a tomp�v� v�lt, t�ncol�k zaj�t, az �des illat� vir�gszirmokat, mik�zben a t�voli f�klyaf�nyt t�lsz�rnyalja a telihold dereng� ez�st�s bujk�l� f�nye.

Nyelveik vad t�ncba kezdenek, hogy enyh�ts�k az �get� szerelem v�gyait. Mido er�sen mag�hoz h�zza a f�rfit, �s szenved�lyesen viszonozza a cs�kot, szinte leveg�t sem vesz k�zben, csak �lel �s cs�kol.

Hossz� hetek �ta v�rtak erre mindketten, �s a beteljes�lt �lom gy�ny�r�t nem akart�k hagyni gyorsan elillanni. Nagyon, nagyon hossz� percekig cs�kol�ztak, egym�st �t�lelve, v�gyva a m�sik k�zels�g�re. Azt�n a temp� lassan cs�kkent, v�g�l m�r csak kis j�t�kos cs�kok k�z�tt sz�tv�ltak. P�r percig n�zt�k egym�s arc�t, majd a l�ny felindulva szerelm�hez b�jt. Sesshoumaru hagyta, hogy a n� arc�t a nyak�hoz f�rja.

-          Gy�ny�r�bb vagy, mint amilyenre eml�keztem… - s�gta a l�ny f�l�be.

Az oly r�gen hallott hangt�l Mido b�re megbors�zott, �s m�g er�sebben szor�totta mag�hoz a f�rfit. Sessh egyik keze a l�ny derek�n pihent, m�sikkal a n� hossz� haj�t simogatta. Azt�n eltolta mag�t�l a l�nyt, majd mutatta neki, hogy forogjon k�rbe. Mido er�sen elpirult majd halkan megsz�lalt:

-          El is felejtettem, k�sz�n�m a ruh�t, csodasz�p! - de azt�n �jra visszab�jt az �lel� karok k�z�. 

�jra hossz� percekig �lltak �gy, majd a l�ny �rezte, Sesshoumaru �lel�se gyeng�l. Azt�n � is meg�rezte, valaki fel�j�k tart. A h�zak k�z�tt megjelent Kalde any� �s a szerzetes. Miroku nagyban magyar�zott az �reg papn�nek, amikor mindketten megtorpantak, ahogy �szrevett�k a k�t alakot. A be�ll� csendet Kalde any� t�rte meg.

-          Akkor azt hiszem, a tov�bbi id�ben �n figyelek Rinre. – azzal mindketten sarkon fordultak.

Mido er�sen zavarban volt, ak�r mennyi id� is telt el, � m�g nem tudta megszokni ezeket a bujk�l�, sokatmond� mosolyokat. Sesshoumaru arca szok�s�hoz h�ven nem t�kr�z�tt �rzelmet, mindig ez volt, ha Rinen �s Midon k�v�l valaki a k�zel�ben volt. S�rga szemei csak h�v�sen csillogtak, kem�nyen �s egyenesen n�zett a t�voz�k ut�n.

-          J� sz�rakoz�st! – sz�lt vissza t�volod�ban m�g Miroku.

Valahogy egyik�ket sem �rdekelte a k�jenc szerzetes besz�l�sa, csak egym�sra mosolyogtak �s elindultak az ellenkez� ir�nyba, ki a falub�l. Egym�s derek�t �t�lelve s�t�ltak ki a h�zak k�z�l.

Folytat�s k�vetkezik…