14. Ismeretlen ellenf�l

A sz�l j�t�kosan �jra megfordult �s ism�t a t� m�sik fel�r�l kezdett f�jni. A k�t kutyaszellem egyszerre kapta fel a fej�t. Sesshoumaru meg akart sz�lalni, de a semmib�l �rkez� ork�nban, csak annyira volt k�pes, hogy egyetlen gyors mozdulattal a v�z al� r�ntsa a l�nyt. 

Persze Mido nem volt felk�sz�lve ilyen f�le ment� akci�kra ez�rt p�r m�sodperc ut�n fel kellett j�nnie leveg��rt, a f�rfi k�vette. Felett�k Inuyasha ugrott a magasban, kez�ben imm�r a Tetsusaig�t szorongatva. A kard peng�je k�r�l a szelek megcsavarodtak. A hanyou len�zett �s r�juk ki�ltott:

-          Sesshoumaru, mozogj m�r!

Hangja suttog�snak hatott a tombol� viharban. Lassan mindenki el�tt elfolyt a k�p, ahogy a permet �s v�zp�ra a magasba emelkedett. Mido r�m�lten kapaszkodott a d�monba, aki a part fel� igyekezett. Len�zett a r�m�l l�nyra, �s alakulni kezdett. Azt�n legnagyobb d�bbenet�re, nem volt k�pes szellemg�mbb� v�ltozni. A transzform�ci� csak f�lig volt sikeres hab�r hakamatja eddig is rajta volt, most csak ingje t�rt vissza hozz�, a szellemv�rtek a parton maradtak. Mido csak meglepetten pislogott. A hideg �s k�kem�ny n�z�s� szemekben bizonytalans�g csillant, majd a hely�t �tvette a harag.

- Mi ez? – ord�totta a l�ny, ahogy csak a tork�n kif�rt, de hangj�t elnyelte a vihar.

A d�mon kib�jt az ingb�l, �s a n�nek adta, majd m�g miel�tt az, teljesen mag�ra �lthette volna a f�rfi, m�r felkapta �s csak a parton �llt meg. Els� mozdulatai a kardjai�rt ny�l�s volt, �s miut�n m�r mindkett�t mag�n�l tudta, kicsit megnyugodott.

Mido befejezte az �lt�zk�d�s, �s a tombol� sz�lben n�gyk�zl�b �llva pr�b�lt k�rbe n�zni. Azt�n l�bakat pillantott meg. Nagy mancsokat, aljukn�l s�rga l�ngocsk�kkal.

-          Kosimo! Mi van a t�bbiekkel? – kiab�lta Mido.

Fej�t feljebb emelte �s megpillantotta, hogy valaki �l a macska h�t�n. Els� pillant�sra nem is tudta eld�nteni, hogy s�rjon vagy nevessen-e a l�tv�nyon. Sango �s Kagome volt. Kago csak f�l�sen kapaszkodott a d�monirt�ba. De Sango volt a cs�cs. Kimon�j�t k�toldalt felt�pte, �gy lovagl� �l�sben utazott Kosin. Haja kibomlott, de most ez sem zavarta. A ruha ujja a jobb kez�n fel volt t�pve �s egy rejtett fegyver �les peng�je �llt ki bel�le. �zig, v�rig szellemirt� volt, m�g csodasz�p �nnepl�j�t is fel�ldozta, de a k�sr�l, cs�p�g� v�rr�l �t�lve nem sz�ks�gtelen�l. B�szk�n �s elsz�ntan n�zett k�zben a tombol� elemek k�z�tt, ak�r egy hercegn�.

-          Kirara visszament a faluba! Hozza a fegyvereinket! – ordib�lta Sango.

-          �s Miroku? – k�rdezte Mido �s a macska sz�lmentesebb oldal�hoz m�szott.

-          Eredetileg m�g�ttem volt… - szorult �k�lbe a l�ny keze – De ink�bb �gy hat�roztunk, hogy seg�tsen Kirar�nak.  – kiab�lta vissza a d�mon vad�sz.

-          �rtem. �s ez mi? – k�rdezte Mido, mik�zben k�rben�zett.

Szemeivel Sesshoumarut kereste, de az elt�nt. „Vajon hova mehetett sz� n�lk�l?” – gondolta. Igaz�n nem l�tott messze, a kavarg� �rv�nyl� sz�lt�l �s a milli�nyi v�zcseppt�l. M�g az sem seg�tett, hogy n�ha s�rga �s k�k f�nyek j�tszottak a leveg�ben, azokat is elnyelte a hom�ly.

V�g�l megj�tt a felment� sereg. Kirara landolt mellett�k, igaz�n szerencs�tlen�l, �gy a szerzetes �s a fegyverek is leborultak a h�t�r�l. A l�nyok egyb�l felszerelkeztek. Sango bumer�ngja ut�n kapott, Mido �s Kagome pedig elosztoztak a k�t �jon �s a k�t teli tegez ny�lvessz�n. V�g�l egym�sra n�ztek.

-          Mit tegy�nk? – harsogta Kago a viharban.

-          Nekem ez nem tetszik! A fi�k elt�ntek, csak mi maradtunk! – v�laszolta Mido.

-          V�rjatok csak! – kiab�lta t�l a s�v�lt�st a szerzetes – Szerintem ez egy akad�ly!

-          Akad�ly? – k�rdezte Sango.

-          Igen. M�ghozz� egy t�r-id� akad�ly!

-          Hogy mi? – ny�jtotta el a szavakat Kagome.

-          Egy t�r id� akad�ly, amibe csak azok ker�lhetnek bele, akik miatt l�tre lett hozva. – v�laszolta Miroku.

-          A l�nyeget mond! – utas�totta Sango.

-          Nem mi vagyunk a c�lpontok. Ha nem…

-          Sessh �s, vagy Inuyasha! – ki�ltotta Mido.

Szem�ben elsz�nts�g csillant, ahogy az �rv�nyl� sz�rk�s semmibe n�zett. El nem tudta k�pzelni ki id�zhette meg az akad�lyt, de tudta �t kell jutnia. L�zasan gondolkodni, amib�l Kagome �rint�se riasztotta fel.

-          Van egy �tletem, de te is kellesz! – ord�totta – N�zd csak! – mutatott saj�t kez�re, ahogy felh�zta a ruh�ja ujj�t.

-          Mi ez? – h�k�lt h�tra Sango.

Kagome Mido t�rdt�l lefel� meztelen l�baira mutatott. Igen mindkett�j�k b�re k�r�l feh�r f�ny �gett.

-          Mi nem ehhez az id�s�khoz tartozunk! Tal�n r�nk nem fog hatni!

-          Egy pr�b�t meg�r! – harsogta a v�laszt a l�ny �s a t�bbiekre n�zett.

Azok csak �rtetlen�l meredtek r�juk.

-          V�rjatok itt! Megpr�b�lunk bejutni, �s megsz�ntetni ezt az iz�t! – kiab�lta Mido.

-          De ez vesz�lyes! – tiltakozott Sango.

-          Akkor dupl�n j�! – nevetett fel a l�ny.

A k�t miko �sszekapaszkodott �jaikra t�maszkodva pr�b�ltak el�re haladni. �k nem l�thatt�k, de alig 3 l�p�s ut�n test�ket elnyelte az �rv�nyl� forgatag. �r�knak t�n� percekig l�pkedtek lehajtott fejjel, �sszeh�zott szemmel alig haladva. V�g�l m�r egym�st sem l�tt�k, csak a m�sik forr� test�t �rezt�k. A sz�l kezdte h�tra tolni �ket. Lassan de hat�rozottan.

- Nem! – ord�totta a k�t l�ny, de hangjukat elnyelte a s�v�t�s.

�jult er�vel t�rtek el�re, majd lassan hom�lyos foltokat pillantottak meg, majd egy kard sz�llt el a fej�k mellett. A Tenseiga. Mido meg�llt �s lehajolt �rte, az mintha csak �rte j�tt volna belef�r�dott a f�ldbe �s markolat�t a l�nynak, tartotta. Peng�je sistergett �s f�st�lt. A l�ny nehezen kih�zta, majd ism�t el�re t�rtek. Az �rnyak egyre kivehet�bbek lettek �s t�voli hangokat sodort fel�j�k a sz�l. Valaki f�jdalmasan fel�v�lt�tt. Mido �s Kagome pr�b�lt�k kiz�rni a jegesen mardos� f�lelmet a fej�kb�l �s sz�v�kb�l, de amikor az �v�lt�s �jra felharsant minden kitart�suk elsz�llt.

Egym�sra n�ztek, a m�sik szem�ben keresve meg az elhat�roz�st, v�g�l Mido d�nt�tt. Elengedte Kagome derek�t, �s a Tenseig�t a l�ny kez�be nyomta, m�g � maga nyilat illesztett a h�rra.

-          Elegem van ebb�l! – ord�totta �s ell�tte a vesz�t mire az, gy�ngyh�zas k�k f�nnyel utat t�rt mag�nak a sz�lben.

A k�t l�ny csak azt �rezte, hogy a talaj kics�szik a l�buk al�l majd hason cs�szva f�ldet �rnek. Kagome m�g sok�ig csukott szemmel hasalt, de Mido egyb�l talpra ugrott. Csod�lkozva l�tta hogy a t� befagyott jeg�n �ll, �s s�ri csend �vezi. El�tte hom�lyos alakokat l�tott. A k�p csak lassan tisztult �s megl�tta, hogy mindannyian �ket b�mulj�k. Az els�, akit felismert az Inuyasha volt, a f�ld�n fek�dt, eg�sz test�ben remegett a d�h �gy eluralkodott rajta. Azt�n megpillantotta Kagur�t. A sz�lboszork�ny Inu kimon�j�nak az egyik leszakadt ujj�t szorongatta. Mellette Kanna �llt. A kis l�ny kez�ben a szok�sos t�k�r csillogott de most valahogy m�s volt. Egy n� arca n�zett ki bel�le, amit egy szab�lyos pentagram keretezett.

Kagome is megmozdult �s felkelt, majd � is a furcsa t�rsas�gra meredt. A n�ma csendben egy ismeretlen, parancsol� n�i hang zend�lt.

-          Kagura, nem �r�nk r�! Indul�s!

A sz�lboszork�ny a haj�ban l�v� tollhoz kapott, de miel�tt m�g kih�zhatta volna egy z�ld energia sug�r csavarodott a csukl�j�ra, �s meg�ll�sra k�nyszer�ttette. Lassan Sesshoumaru alakja bontakozott ki a s�t�tb�l. Fels�teste meztelen volt, izmain izzads�g cseppek ragyogtak. Kez�ben a Toukijin lil�n �gett, szemeiben a d�h, harag, megvet�s �s bossz�v�gy k�l�n�s kever�ke csillogott.

- Nem hat r� az id� �tok? M�g nem vagyok el�g er�s! – hallatszott �jra a hang a t�k�rb�l.

- Mond a neved boszork�ny!- sziszege a kutyad�mon.

- Idegesnek t�nsz, kutyus. A nevem Kaguya Hime. De csak az�rt mondom meg, hogy tudd, ki �ltal halsz meg! – j�tt a lekezel� v�lasz.

- Okosan! Ahhoz nek�nk is lesz egy-k�t szavunk! – kiab�lta Mido.

A k�t l�ny m�r �jaikat megfesz�tve �lltak. �gy a Kagura, Kanna, Kaguya valamint a Sesshoumaru �s Inuyasha �s a k�t l�ny �ltal felvett alakzata egy nagy h�romsz�g lett. Kaguya meglepetten pillantott arra, ahogy Kanna oda ford�totta a t�kr�t. Tal�n eddig �szre se vette a k�t l�nyt vagy csak nem foglalkozott vel�k.

- Nocsak! K�t haland�! – kezdte.

- Ezt m�r megint nagyon ben�zted! – v�gott k�zbe szemtelen�l Mido.

- Bocs�ss meg f�lv�r! De mi ez? Hiszen ti elt�rtek az id� m�l�s�t�l! – lep�d�tt meg a t�k�rben a n�.

- Mit akarsz t�l�k? – k�rdezte Kagome.

- Ami kellett azt m�r megszereztem, a T�zpatk�ny Kimon�b�l egy darab.

- Minek az, neked te boszorka! – j�tt meg Inuyasha hangja is.

- Kagura v�gezz a hanyouval! �s indul�s!

A sz�lboszork�ny a jobbj�ban tartott legyez�vel Sesshoumaru fel� csapott, �gy az megsz�ntette az energia ostort. Azt�n vill�m gyorsan Inuyasha fel� fordult, �s elki�ltotta mag�t.

- Fujin szele!

De Kagome gyorsabb volt, a tiszt�t� vessz� m�r sz�llt a leveg�ben �s semmiv� foszlatta a t�mad�st. Kanna a k�t l�ny fel� fordult, �s a t�k�r megvillant. A k�vetkez� pillanatban, a val�s vil�gban voltak ism�t. Mindannyian. Miroku, Sango, Kirara �s Kosimo meglepetten meredtek r�juk. Az �rv�nyl� id� akad�ly semmiv� foszlott. 

A t�k�rb�l f�nysugarak csaptak ki a Mido Kagome p�rosra. Szerencse hogy Midayoi �szn�l volt, �s bar�tn�j�t elr�ntva elugrott a sug�rt�l. Erre azok Sesshoumarura szegez�d�tt. A szellem, pislog�s n�lk�l �llta az er�s f�nyt, �s valami m�g ann�l is tiszt�bban vil�g�tani kezdett a nyak�ban, mire Kaguya r�m�lten tov�bb ind�totta az �tokszer� sugarakat. Azok Inuyash�n �llapodtak meg, v�g�l a hanyout a magasba kapt�k �s a parton �ll� nagy cseresznyef�hoz csapt�k. A t�rzsre ind�k tekeredtek �s lefogt�k a hanyout. A f�ny abba maradt helyette Kagura l�pett el�re, hogy megadja a kegyelemd�f�st. Kagome felsikoltott:

- Ne!!!

Minden lelassult.  A miko a Sz�lpeng�kkel versenyezve ugrott a f�hoz l�ncolt hanyou el�. Mido ut�na lend�lt, tudta, hogyha bar�tn�j�t tal�lj�k el a peng�k bele hal. Neki van es�lye. �m egy er�s k�z elkapta a derek�t. Sesshoumaru meg�ll�totta. Mido felsikoltott, Kagome a fi� test�hez simult �s v�rta a h�t�ba f�r�d� peng�ket.

Az id� �gy l�tszott meg�llt p�r pillanatra, a l�legzet visszafojtott r�m�let �lelte k�rbe a kis t�rsas�got. Midayoi kiny�jtotta jobbj�t, mik�zben az er�s szor�t�sban verg�d�tt. Kagome h�ta el�tt halv�ny dereng�s jelent meg. A l�ny felsik�tott, ahogy meg�rezte, hogy fizikai ereje cserbenhagyja, �s ahogy a spiritu�lis is k�ptelen dacolni az id�vel. A v�r�s dereng�s megmaradta a vak�t� sz�lpeng�k becsap�dtak.

-          Kagome! – ord�totta vadul Inuyasha, mik�zben az ind�kat r�ngatta.

A l�ny ujjai g�rcs�sen kapaszkodtak a fi� ruh�j�ba, majd szemei lassan elkezdtek lecsuk�dni. Egy pillanatra minden csendes lett.

- Kagomeeeee! M�rt? – ordib�lta a tehetetlen hanyou.

- Te is annyiszor tetted meg �rtem! – suttogta mosolyogva a l�ny majd barna meleg szemeit lehunyta.

- Ne!!! – t�rt a f�lszellem sikolya az �jszak�ban.

M�g miel�tt b�rki b�rmit tehetett volna Kagura kih�zta a haj�b�l a tollat. De nem rep�lt el egyb�l. Kanna a t�kr�t a l�ny mozdulatlan test�re emelte, v�g�l az felemelkedett �s a sz�lboszork�ny toll�n vel�k egy�tt elt�nt.

Inuyasha hossz� percekig ord�tott, Mido potyog� k�nnyek k�z�tt t�pte Sesshoumaru kezeit mag�r�l, r�gkap�lt, de k�ptelen volt kiszabadulni. Sango a f�ben t�rdelt, mellette a szerzetes �llt �s a l�ny meg-megremeg� v�ll�ra tette a kez�t. Inuyasha csak ord�tott, ahogy a tork�n kif�rt. Kosimo �s Kirara m�g pislogni sem tudott a d�bbenett�l. Kirara h�t�r�l a k�nnyekkel k�szk�d� Shippou borult a f�re.

Mido lassan, zokogva feladta a k�zdelmet �s test�b�l, mintha csak t�vozott volna az er� �sszerogyott. Sesshoumaru let�rdelt a l�ny mell�, �s szorosan �t�lelte. Mido el�sz�r csak suttogott v�g�l lassan Inu hangj�t is t�lsz�rnyalva ord�tott:

-          Mi�rt? M�rt �? M�rt kell mindenkit elvenned t�lem? Mi�rt? Kikyout is elvitted? Most Kagome! Neee! Nem akarom, nem b�rom!

Sessh er�teljesen mag�hoz h�zta a l�nyt, hogy az ne tudjon tov�bb besz�lni, csak hangosan s�rni. Lassan Miroku mozdult meg hogy leszedje a f�r�l az imm�r csendes Inuyash�t. Azt�n �jra s�ri csend vonta k�rbe �ket. V�g�l a Sesshoumaru t�rte meg azt.

-          Induljunk!

Minden szem r�szegez�d�tt, megbotr�nkozva, d�h�sen �s keser�en.

-          Te �tkozott, hogy tudsz… - de a hanyou nem tal�lta a szavakat.

-          Idi�ta. – j�tt a sz�nakoz�, len�z� v�lasz – A l�ny ut�n.

-          Tess�k? – kapta fel mindenki a fej�t.

-          Ostob�k… – s�hajtott fejcs�v�lva a szellem - A l�ny nem halott. Mido halv�ny k�s�rlete annyira el�g volt, hogy meg�vj�k a legs�lyosabb sebekt�l. �letben van, a sz�ve m�g akkor is er�sen vert, amikor elvitt�k.

Szavai ut�n n�ma csend honolt, csak � mozdult meg. Mido k�nnyes szemeivel r�n�zett. Azt�n Inuyasha b�tyja el� ugrott.

-          Figyelted merre ment? – k�rdezte.

-          Nem.

-          Rem�nytelen! – bukott ki a fi�b�l.

Az �jabb csendet Mido t�rte meg.

-          �n tudom ki ez a Kaguya Hime. Egy tennyo. Mond�k vannak r�la az �n koromban!

-          Tudod, hol keress�k? – kapta fel rem�nykedve a fej�t Inu.

-          Azt nem, illetve csak ennyit, hogy a Fuji tetej�n �lt a T�k�r palot�ban, am�g el nem k�lt�z�tt a Holdra.

-          Nem sok, de kiindul�snak el�g! – mondta a d�mon �s elindult a t�part fel�.

Mindenki n�m�n n�zte, ahogy a kutyaszellem, �v�be f�zi sz�tsz�rt kardjait, felkapja a v�rtet �s a pr�mmel egy�tt a v�ll�ra dobja �ket. Mido lassan ut�na ment �s el�zott szakadt ruh�j�ra n�zett. Szem�ben f�jdalom t�kr�z�dik. V�g�l felvette mag�hoz �lelte a t�pett kis anyagot, �s a f�rfira n�zett.

-          Ha nem b�nn�d az inged haz�ig rajtam lenne!

Az csak biccentett. Visszas�t�ltak a t�bbiekhez. Miroku �s Sango Kirar�ra, Mido Kosimora sz�llt fel. Inuyasha a f�k k�z�tt ugr�lva k�vette �ket, Sessh pedig mag�t nem t�l er�ltetve a leveg�ben s�t�lt, de �rdekes m�don mindannyijukn�l gyorsabb volt.

Folytat�s k�vetkezik…