20.fejezet
2007.02.05. 20:19
Huszadik fejezet:
Sesshoumaru megfordult.
Az égben tényleg Kagurát látta, és a sebesen közelítő Aunon Yakent és Rint.
Félmeztelenül felállt.
Kagura és a többiek lelandoltak.
- Miért tűntél úgy el, Sesshoumaru? – sietett oda hozzá Kagura.
Yaken is odalépett.
- Nem megmondtam, hogy Aun követni tudja Sesshoumaru nagyúr szagát? Hogy én erre eddig nem gondoltam!
Rin azonban Shi-rudóhoz sietett, és ismét átölelte.
Kagura a két halandóra nézett, majd Shi-rudo szemébe.
- Mi dolgod ezzel a halandóval, Sesshoumaru?
Gyanakodva tette fel a kérdést, de ez az érzés erősödött benne, mikor a domboldalra nézett, ahol Inuyasháék álltak.
- És velük mi dolgod?
- Velük semmi – jegyezte meg Sesshoumaru.
Kagura összehúzta vörös szemeit.
- Már értem…
- Nem érted! – ugrott fel a helyéből Sango.
Minden szem rá szegeződött.
- Sesshoumaruval harcoltunk az imént, csak azért van itt. Majdnem megölt mindnyájunkat. Azt a férfit is csak burával tudtuk megóvni a pusztításától.
- Ez már hihetőbb – állapította meg a Szélboszorkány, s hozzábújt a szellem csupasz mellkasához - Miért nem ezzel kezdted Sesshoumaru?
Sesshoumaru a válla fölött Shi-rudo felé pillantott.
A Pajzs megkövülten állt a helyén karjai közt Rinnel. Kagura ezt nem vette észre.
„Nem tud választani. Még mindig nem tud.”
Shi-rudo bólintott. Ki tudja miért.
Kagura eleresztette Sesshoumarut.
- Indulhatnánk akkor?
Sesshoumaru hátranézett. Szavakat keresett, de nem talált.
- Gyerünk, Rin!
A démonok és a halandó lány Aunon távozott.
Shi-rudo pedig ott állt, még mindig megkövülve a mezőn. Hosszú haját próbálta magával sodorni a szél.
Inuyasha próbálta elterelni a figyelmét:
- Most mit csináljunk, ezzel a rengeteg fával?
- Mit csinálnánk? – nézett rá öszzeszűkített szemmel a Pajzs – Természetesen tüzet gyújtunk. Kijózanítom a vezért.
„Azt teszel vele, amit akarsz”- ezzel adta volna át a leégett falu vezetőjét Sesshoumarunak.
De inkább kigyógyította, s útjára bocsátotta.
Pár napig emésztette magában Shi-rudo a történteket, mikor egy délelőtt Sango lépett oda hozzá.
- Sajnálom, hogy hazudtam. De Kagura megölt volna téged.
Shi-rudo most kimondhatta azt, amin már napok óta rágódik.
- Kagura őszintén szereti Sesshoumarut, ugye?
Sango hallgatott.
- Inkább legyen az övé. Így a lelkiismeret sem fogja mardosni Sesshoumaru lelkét, hogy halandót választott.
„Mármint, ha van neki olyan.”
Sango meglepődött Shi-rudo kijelentésén.
Több szó nem esett köztük estig.
Az éjszakát egy kastélyban töltötték, ahol Miroku „kiűzött egy démont”.
Shi-rudo békésen aludt, mikor egy hosszú, karmos kéz befogta a száját.
Rögtön felébredt, s hátulról megérezte Sesshoumaru inggel borított felsőtestét.
Sesshoumaru kivezette a kastély erkélyére, ahol a szél erősen fújt.
Shi-rudo bennhagyta a fegyverét.
Védtelen volt.
Sesshoumaru szóra nyitotta a száját, de Shi-rudo megelőzte.
- Azt akarom, hogy Rin döntsön. Hiszen az ő további életéről is szó van. Most pedig menj, mielőtt még kihívom Inuyasháékat.
Sesshoumaru utoljára magához húzta a lányt.
Shi-rudo tincsei átfedték Sesshoumaru testét a szélben. Hajszálaik összekeveredtek.
„Más, mint Kaguráé. A halandóölelés bizonytalanabb, mint a démoné.”
Sesshoumaru elment.
„Lám-lám. A szél az ellenségünk, de valójában mindig jelen volt.”
Shi-rudo ezek után nem tért vissza a kastélyba, csak a fegyveréért, azért is csak reggel.
|