Risa no kibou - Sesshoumaru

りさのきぼう ー　殺生丸

Hentai by Mido

5. fejezet:

Geshi -夏至

Sesshoumaru olyan nyugodtan, mintha fel sem fogn� komorn�m jelenl�t�t felegyenesedett, majd csak egy sz�vdobban�snyi id� m�lva fordult el t�lem. L�ttam a v�ltoz�st, hogyan kem�ny�l meg tekintete, ahogy a tajt�kz� asszonyhoz fordul.

– Nem szoktam meg az ilyen hangnemet, onna! – utas�totta rendre az asszonyt, mit�l az kiss� megd�bbent.

V�g�l szolg�l�m ism�t �sszeszedve mag�t, haragosan r�nk pillantott.

– Sumimasen, Sesshoumaru-sama – komorn�m m�lyen meghajolt. – Csup�n feladatom szemmel tartani Risa-sam�t, �s �gy gondoltam, Menoru-sama nem venn� j� n�ven, ha megtudn�, hogy �gy l�tta �t... – olyan k�nnyen mondta ki mindezt Fumaya, mintha, csak a ny�ri naps�t�sr�l besz�lne.

L�ttam Sesshoumarun, hogy valami olyat fog vissza sz�lni szolg�l�mnak, amib�l m�g mindkett�nknek komoly baja sz�rmazhat. Olyan fafej� m�dra viselkedett, ak�r egy kamasz fi�. Vagy csak egyszer�en nem l�tott a dolgok t�vlati m�lys�g�be, mindenesetre ezt tartottam a val�sz�n�tlenebbnek. �m m�g a katasztr�fa bek�vetkezte el�tt k�zbev�gtam, mentve ami menthet�.

– Fumaya, ha tartod a sz�d, senkinek nem lesz semmi gondja emiatt! – h�t igen, ez pont ilyen kimagyar�z�s-mell�besz�l�s furcsa sz�veg volt, de ez jutott el�sz�r eszembe. – �s k�rlek, t�bbet ne �ss meg ilyen hangsz�nt Sesshoumaruval szemben! �s nyisd ki a szemed!

Az utas�t�snak megfelel�en meresztgetni is kezdte szemeit, de csak hossz� pillanatok m�lva vette �szre.

–        Risa-sama, a sebeid elt�ntek! – �lm�lkodott.

–       �gy bizony!

–       H�t ez…

Sosem tudtuk meg, Fumaya mit is akart mondani, ugyanis m�g�tte felt�nt h�n szeretett gazd�m alakja. Azonnal elment minden �letkedvem.

– Sugoii! �gy legal�bb meg tudsz jelenni holnap este, a fogad�son...

– Milyen fogad�son? – k�rdeztem, rosszat sejtve.

– Risa, kedvesem… Igen sz�tsz�rt vagy mostan�ban. �sszez�zod magad a f�rd�ben... – Meg kell jegyeznem, ahogy oldalv�st pillantottam ugyanazt az undorodott kifejez�st l�ttam Sesshoumaru arc�n, mint az eny�men. Ebb�l m�r levonhattam, hogy az o-furo mese senkin�l nem tal�lt telibe. �s hogy � is t�k�letesen tiszt�ban van vele, mit�l is n�zek – illetve n�ztem – ki olyan ramatyul.

De Menoru nem is zavartatta mag�t, nyugodtan folytatta:

– ... most pedig m�g azt is elfelejted, hogy holnap lesz a Geshi el�estje...

– Ashita ka? – kerekedtek el a szemeim.

Egy ideje nem k�vettem az id� foly�s�t. Minek, ha �gyis minden unalmas �s monoton. �gy azt�n meglep�dtem, hogy hamarosan kezdet�t veszi a D�lvid�k legnagyobb hacac�r�ja. Val�j�ban, ez a p�r nap volt mindig is a legelviselhet�bb az elm�lt h�rom �vben.

– Hai, Risa. Holnap. Rem�lem, nem kell eml�keztetnem r�, hogy – mint mindig – most is megh�vtam minden rangosabb csal�dot a tartom�nyb�l. Holnap elkezd�dik az �nneps�g...

– Persze-persze... – eml�keztem �n erre.

Ez volt azon kev�s napok egyike, amikor, ha csak t�volr�l is, de l�ttam a csal�dom. Alkalmam alig ny�lt besz�lni vel�k, nem is mertem k�zeledni fel�j�k. F�ltem, hogy n�velem az ap�m sz�v�n �l� sz�gyent, �s m�g tal�n bajt is hozok a fej�kre. �gy h�t megel�gedtem azzal, hogy figyeltem �ket. �s j�tszottam a szerepem.

Mereng�semb�l az riasztott fel, hogy am�g elgondolkodtam rokonaimon, Menoru kiinvit�lta Sesshoumarut a szob�mb�l. Mire �szbe kaptam, m�r egyed�l voltam, mert komorn�m is t�vozott.

�jra eluralkodott rajtam a kimer�lts�g, de az�rt kim�sztam az �gyb�l, �s megn�ztem magam a nagyt�k�rn�l. H�t igen, �rnyalatokkal feh�rebb voltam, mint szoktam, �s nem is v�geztem teljes munk�t. T�volr�l ugyan m�r nyoma sem volt z�z�d�saimnak, de, ha k�zelebb hajoltam, m�g halv�nyan lilult a v�ral�fut�s, �s a szemem is pirosabb volt a megszokottn�l. V�llamon, ahogy sz�th�ztam a r�m adott nemakit, l�thattam a feh�rre hegedt karmol�snyomot. Ezt szereztem, mikor Menoru let�pte r�lam a ruh�t.

Nem tal�ltam t�l sok csod�lnival�t magamon, ez�rt ink�bb visszab�jtam az �gyba. P�r perc kellett csak, �s m�r �jb�l m�lyen aludtam.     

Hi�ba is rem�nykedtem, nem �bredtem olyan kellemesen, mint el�z�leg. �s legnagyobb meglepet�semre, a nap m�r ism�t csak ferd�n s�t�tt be a f�lig bes�t�t�tett szob�ba. Ny�g�sen fel�ltem, mire azonnal ny�lt az ajt� �s komorn�m rontott r�m.

– V�gre fel�bredt�l Risa-sama!

T�l �lmos voltam m�g a besz�dhez, ink�bb kik�sz�l�dtam az �gyb�l. �, mint a felh�zott b�g�csiga, s�rg�tt-forgott k�r�l�ttem. Azt�n, ahogy lassan �bredezni kezdtek �rz�keim is, �les f�leim hamarosan meg�t�tte az eg�sz palot�b�l �rad� zsong�s. Sok-sok nesz, milli� monoton zaj. Szemeimb�l r�gvest elt�nt az �lmoss�g minden nyoma.

– H�ny �ra van? – k�rdeztem Fumay�t.

Azt�n m�r, ink�bb csak eln�multam. Ugyanis, � ahelyett, hogy nekem seg�tett volna a k�sz�l�d�sben, b�szen csomagolta �ssze holmijaimat.

– Risa-sama nem �r�nk r�! Menoru-sama �gy rendelte, hogy egy �r�n bel�l k�lt�zz m�sik szob�ba!

M�g p�r hossz� percig bamb�n �lltam gy�r�tt, elcs�szott nemakimban, mez�tl�b a szoba k�zep�n.

– Megism�teln�d ezt �jra?

– Risa-sama, nem �r�nk r�! V�laszd ki, milyen ruh�kat fogsz hordani a k�vetkez� napokban, szedd �ssze a dolgaid �s gyere!

– No-no... – ingattam a fejem – Mi ez a nagy siets�g? Mi ez az utas�tgat�s?

Annyira m�rgesen n�zett r�m, hogy ink�bb, m�r nem ellenkeztem. Sz�p kis batyut halmoztam fel, majd k�vettem �t ki, a foly�s�ra. Mikor m�r messze magunk m�g�tt hagytuk a szob�m, csak akkor esett le, hogy �n m�g mindig h�l�ruh�ban vagyok.

El�gg� ideges lettem, mire legyalogoltunk egy emeletet, hogy el�rj�k �j szob�m, s mikor �ppen a c�legyenesben belefutottunk Mayur�ba, azt hittem felrobbanok az indulatt�l. �gy t�nt, m�g � is megd�bben att�l, hogy engem �gy l�t, tabi n�lk�l, h�l�ruh�ban, k�cosan, �s egy nagy batyuval a kezemben. � teljesen az ellent�tem volt jelenleg, hiszen haja t�k�letesre volt f�s�lve, a palota egyik legdr�g�bb kimon�j�ban topogott fel�nk. P�r pillanatig farkasszemet n�zt�nk, majd � �domtalan vihog�sba kezdett.

– Na de Kaa-san... – azt hittem, azonnal le�t�m. – Mi ez az �j divat?

Nem tudtam mit v�laszolni, de nem is kellett, folytatta � helyettem.

– H�t nem hiszem el. Apa t�nyleg kirakott! �n meg azt hittem, csak viccnek sz�nja, hogy megh�vja any�mat is a Geshi �nneps�g�re.

– Any�dat? – val�j�ban, nem tudtam ez most kijelent�s, vagy k�rd�s. Mind a kett� sz�vemb�l j�tt.

– Hai. �gy n�z ki, Risa-chan a napjaid le�ldoz�ban vannak...

– Csak �ldozn�nak le v�gre! Hogy itt hagyhassalak t�ged is, meg a dr�ga ap�dat is... – nyugodtan lehettem vele bunk�, �gysem tudott mit tenni.

– Risa, m�r megint ostoba vagy! Ha a te m�r nem kellesz ap�mnak, akkor m�r se ap�d, se a kl�njaitok sem fognak kelleni. Csup�n ny�g vagytok a h�tunkon. �si nemesi v�r, meg a t�bbi... Egy ter�letre b�ven el�g egy nagy m�lt� kl�n!

– Mayura... – szerintem ilyen gy�l�lettel m�g senki nev�t nem siker�lt kiejtenem.

Ha akkor komorn�m nem sz�l k�zbe, biztos, hogy meg�l�m ezt a bek�pzelt ostoba lib�t! Igaz, hogy semmilyen k�pess�gem nem volt, a pajzson k�v�l, de most ak�r puszta k�zzel is ment volna.

– Risa-sama! Mayura-sama! Fejezz�k ezt be, �s ne civakodjanak gyermek m�dj�ra!

Igen, Fumay�nak volt egy bizonyos f�lre�rthetetlen�l er�s tekint�lye a palot�ban. N�lk�le bizony�ra meg�llt volna itt az �let. �gy mi is sz�pen befogtuk a sz�nkat, csup�n tekintet�nk maradt ugyanolyan „�lni tudn�k”-t�pus�.

�gy n�zett ki, mai balszerencse-sorozatom nem �rt v�get ennyivel. M�g miel�tt tov�bb indulhattunk volna, hirtelen felbukkant szemb�l Sesshoumaru. Mikor �szrevett minket, megtorpant, �gy ott �lltunk sz�pen mi n�gyen a foly�s�n. Azt hiszem, k�r�lbel�l ilyen lehet a „k�t t�z k�z�tt”-�rz�s. �m, ami m�g jobban tet�zte az eg�szet, az az volt, ahogy Sesshoumaru r�m n�zett. Nem tudn�m megmondani, mit gondolhatott, de egy biztos; kor�ntsem er�nyess�gemet magasztal� dolgot. Ahogy egyre tov�bb t�rtem a pillant�s�t, �gy lett egyre pirosabb �s pirosabb az arcom, m�gnem f�l perc eltelt�vel m�r a f�leim hegyei is l�ngoltak. Erre j�tt m�g r� pluszba kedvenc mostohal�nyom alak�t�sa.

– Sesshoumaru-sama! – nem �rtem, hogy b�rta t�d�vel, hogy ilyen hossz�ra tudja h�zni ezt a hat sz�tagot.

Mayura, ak�r egy �des illat� forg�sz�l viharzott el mellett�nk, majd meg�llt az inuyoukai el�tt, apr�t meghajolt �s csevegve folytatta.

– Chichi-ue �ppen �rted k�ld�tt. A vend�gek m�r k�sz�lnek a vacsor�ra... Ideje nek�nk is menni, nehogy elk�ss�nk! – besz�d k�zben besorolt a fi� mell�, majd r�m vigyorgott �s elindultak.

Csod�lom, hogy nem lett sebes a tenyerem. K�nytelen voltam minden indulatomat �k�lbe szor�tott ujjaimon levezetni, mik�zben �k fens�gesen elvonultak mellett�nk. Mayura �nel�g�lt mosolyt k�ld�tt fel�m, majd szemeit k�s�r�j�re f�ggesztette. Mik�zben elhaladtak mellett�nk, komorn�m m�lyen fejet hajtott, �m �n ann�l ink�bb kih�ztam magam. Az�rt a b�szkes�gemnek nagy csorb�t adott ez a jelenet.

De az el�gt�tel meg�rkezett, m�g miel�tt Mayu elk�nyvelhette volna gy�zelm�t. Azt ugyan nem l�thatta, hogy a fiatal d�mon v�gig engem n�zett – nem csoda, �n is megn�ztem volna magam, amint egy sz�l ny�ri alv�ruh�ban flang�lok a foly�s�n – de amikor m�g miel�tt elindultak volna, le a l�pcs�n, ny�ltan visszan�zett r�m, akkor m�r tudtam, ez a meccs d�ntetlen lett.

Sesshoumaru meg�llt, h�trafordult, majd megeresztett egy f�lmosolyt.

– Rem�lem l�tlak a vacsor�n...

Megsz�l�tott!!!!! Teljes gy�zelem. 1000 yen-es mosolyt villantottam, majd egy kir�lyn� m�lt�s�gteljes tart�s�val folytattam az utamat komorn�m nyom�ban. Mayura meg csak f�lj�n a lev�ben!

A szoba, amit kaptam, eg�szen takaros volt. Legal�bbis, az �n ig�nyeimnek t�k�letesen megfelelt. Igaz, a f�rd�je icike-picike volt, amit nagyon nem b�rok, de am�gy tiszta, vil�gos, �zl�sesen berendezve. Fumaya lepakolta dolgaim az �gyamra, majd elvette saj�t kis batyum is. Azt�n r�m f�rmedt, hogy azonnal mosakodjak meg, � addig rendet rak.

Mit volt mit tenni, elt�ntem az o-furoban, �s csak frissen csutakoltan jelentem meg �jra. A hajam nem mertem megmosni, mivel kedves csel�dem a frizurak�sz�t�s k�zben bizony�ra v�gigszidn� a felmen�im, ami�rt ennyi eszem van. J�l tettem, mert Fumaya igen inger�lt volt, mire v�geztem.

– Risa-sama igyekezz�l! Lassan v�ge lesz a vacsor�nak is!

– Tal�n, ha nem kell k�lt�zk�d�ssel h�zni az id�m, m�r r�g k�sz lenn�k...

Alig telt el �jabb f�l �ra, �s �n teljes pomp�ban �lltam a t�k�r el�tt. Meg kell mondjam, Fuma t�nyleg �rtette a dolg�t. Hajam a fejem tetej�re tornyozta, korall f�s�ket, vil�gosk�k szalagokat f�z�tt �t rajta. Az oldals� tup�roz�s �s frufrum h�trafog�sa miatt nyakam hosszabbnak �s v�konyabbnak t�nt, m�g az apr� jegy a homlokomon j�l l�that�v� v�lt. Szem�ld�k�m �v�t, �s szempill�im t�v�t fekete fasz�nnel kih�zta. Ajkaimra meggysz�n balzsamot kent, mit�l szemeimr�l a hangs�ly ink�bb a sz�m fel� tol�dott.

Furisod�t viseltem. Az az, a hajadon n�k kimon�j�t. Ennek kicsit hosszabb volt az ujja, az obija vastagabb �s sokkal t�bb mint�t h�meztek r�. Maga az anyag tintak�k volt, ujjain�l �s az alj�n�l azonban t�rkizes �rnyalatot vett fel. Mint�j�t tekintve, h�feh�r k�csagokat lehetett felfedezni rajta, amint nyakukat az �g fel� emelve pillantanak fel a ruha m�lyen dekolt�lt nyakr�sze fel�. Mind el�re, mind h�tra, m�lyen kiv�gott volt, alatta a h�feh�r aranygall�ros yukata finom anyaga pihent halv�nybarna b�r�m�n.

Hogy �szinte legyek, tetszettem magamnak. Boldog voltam, hogy any�m �s ap�m �gy l�t viszont, nem pedig azokkal a z�z�d�sokkal �s sebekkel, amiket siker�lt begy�jtenem Menorut�l. �s el�gedetts�gem valamilyen szinten t�pl�lta az is, hogy tal�n Sesshoumaru szebbnek l�t majd, mint Mayur�t.

A nagyterem fel� menet hossz� h�l�lkod�sokat rebegtem Fumay�nak, mire � csak mosolyogva ingatta a fej�t. Nem tudtunk sietni, mivel magas talp� get�imban, �s tipeg�shez tervezett kimon�mban nem rohang�lhattam. �gyhogy, val�ban csak a vacsora v�g�re �rt�nk oda.

Az eb�dl� tele volt. Hossz� sorokban asztalok �lltak a fal mellett, m�g�tte a vend�gsereg �ld�g�lt, �s nyammogta el az utols� falatokat. Az ajt�ra mer�legesen �ll�tottak fel egy m�sik sor asztalk�t, amin�l azonnal felismertem uram �s k�zvetlen k�rnyezet�ben Sesshoumarut, Mayur�t valamint egy idegen, �mde gy�ny�r� d�monasszonyt. Eddig m�g csak festm�nyeken l�ttam, de azonnal tudtam, hogy Menoru els� feles�ge. Hiszen lehetetlen volt nem �szre venni a k�zte �s Mayu k�z�tt l�v� k�s�rteties hasonl�s�got. Hossz� s�t�tlila haja, bord� m�regcs�kjai, villog� ibolya szemei voltak. �lt�ben is l�tszott �tlagon fel�li magass�ga, �s hogy mennyire j�l �rzi mag�t az ilyen hatalmas t�rsas�gokban.

Az el�csarnokra n�z� ajt�k t�rva nyitva �lltak, �gy k�zeledtemet azonnal �szrevett�k. Mire el�rtem a bej�ratot, a teremben lassan minden szem r�m szegez�d�tt. Persze pr�b�ltam �gy viselkedni, mint akit ez cseppet sem zavar. Miel�tt az el�csarnok k�vezet�r�l �tl�ptem volna a tatamikra kib�jtam l�bbelimb�l, amit Fuma hozott ut�nam. Zajtalan k�nnyed l�ptekkel keltem �t a hatalmas termen, mik�zben minden pillant�s engem p�szt�zott. �r�knak t�n� percek alatt el�rtem az asztalf�h�z. Meg�lltam, kiegyenesedtem, majd meghajoltam fel�j�k. Mint a h�z asszonya, el�d�m helyet mutatott nekem.

Kicsit bossz�san vettem tudom�sul, hogy a pech-sorozat folytat�dik. Eddig nem vettem �szre, de Menoru fiai is haza j�ttek az �nnepekre. �s persze nekem pont k�z�j�k kellett �ln�m. Mit ne mondjak, boldog voltam. Az �l�srend a k�vetkez�k�ppen alakult: jobbr�l balra: Sesshoumaru, Mayura, Menoru, el�d�m, Menoru id�sebbik fia, majd �n. Szerencs�re a fiatalabbik csemete csak j�val ut�nam �rt be, �gy nem kellett sok�ig �lveznem a t�rsas�gukat.

Miut�n helyet foglaltam, �s uram p�r sz�val bocs�natot k�rt az �sszegy�ltekt�l a k�s�sem�rt, az �tkez�s m�g n�h�ny percig folytat�dott. Farkas�hes voltam, de vissza kellett fognom magam, �gy illedelmesen kis falatokkal ettem az asztalk�mra helyezett �nycsiklandoz� specialit�sokat. De ev�s k�zben sem feledkeztem arr�l, ami a legjobban �rdekelt.

Szemeim, minden egyes megragadhat� alkalom adt�n k�rbefutottak a termen, m�g nem meg tal�ltam kis csal�dom, ter�leteink k�pviselet�ben. �desany�m, �desap�m �s az �cs�m t�l�nk nem messze, egy a fallal p�rhuzamos asztalsorn�l besz�lgetett csendesen. A sz�vem �ri�sit dobbant. Ap�m s any�m olyanok voltak, mint egy �ve, de a kis�cs�m nagyot v�ltozott. Igen, lassan elt�nik a k�zt�nk l�v� h�rom �v k�l�nbs�g. Ahogy figyeltem �t, r�vidre v�gott fekete haj�t, �r�k vid�m k�k szemeit hirtelen hom�lyosulni kezdett a l�t�som. �pp, mikor m�r majdnem siker�lt elkapnom legal�bb a testv�rem pillant�s�t, kedvenc mostoha fiam megsz�l�tott.

– Risa-sama... Mi ez a nagy �rzelg�ss�g?

– Tess�k? – a lehet� legunottabb kifejez�ssel arcomon fordultam fel�.

Ut�ltam, de volt is mi�rt. Egyr�szt kik�p�tt apja. Mind kin�zetre, mind viselked�sre, amit�l m�r eleve es�lye nem volt arra, hogy szimpatiz�ljak vele.

– Mintha k�nnyeket l�ttam volna a szemeidben...

– Bizony�ra rosszul l�ttad! – hangom hideg �s kim�rt volt, majd ink�bb a m�g�ttem t�rdel� Fumay�ra pillantottam.

Intettem neki, mire k�zelebb j�tt, s �n halkan a f�l�be suttoghattam utas�t�saim. Majd az�rt hangosabban hozz�tettem:

– �s nehogy hideg legyen nekem!

Tudtam, hogy nevelt fiacsk�m hegyezi a f�leit, de m�r nem maradt ideje r�k�rdezni az utas�t�saimra. Menoru felemelkedett, majd mosolyogva invit�lni kezdte a vend�geket a kertbe. Bizony, most kezd�d�tt el az igazi �nneps�g.

Mindenki felemelkedett, majd sz�pen rendezett sorokban elindultunk a kij�rat fel�. Sokan voltunk, �gy a megszokott program nekem kedvezett. Felt�n�s n�lk�l pr�b�ltam elvegy�lni, �s elt�nni a vizslat� pillant�sok el�l.

Nem volt szerencs�m, Keitaro r�m tapadt. Mikor m�r majdnem ki�rtem a f��ri gy�r�b�l, egyszer csak elkapta a karom. D�h�s tekintettel fordultam fel�, hogy beleb�mulhassak el�gedett vigyor�ba, de m�g�tte a t�megben megpillantottam Sesshoumarut. Bizony�ra a v�letlen m�ve volt, de pillant�sunk tal�lkozott, �s � azonnal �szrevette szorult helyzetem.

Kei igaz�n meglep�d�tt, amikor a palota vend�ge kiss� emeltebb hangon, mint illene, felsz�l�totta, hogy engedje m�r el a kezem. H�t igen, a szerencse n�ha nekem is kedvezhet. Az ember�radatban visszasodr�dtam Sesshoumaru fel�, majd elt�ntem a t�megben Keitaro �s megment�m szemei el�l. T�volr�l m�g hallottam, ahogy visszafogott vit�ba kezdenek, de addigra m�r iszkoltam a kij�rat fel�.

Komorn�m ott v�rt r�m, teljes�tve a feladatot, amit r�b�ztam. �n beleb�jtam get�imba, s balra elkanyarodtam a foly�s�n. Rohantam, ahogy b�rtam, rem�lve, hogy egyetlen dr�ga percet sem vesz�tek el. K�zben ezerszer h�l�t adtam a kamiknak, ami�rt Menoru visszah�vta r�gi asszony�t, �gy �n kieshettem v�gre folytonosan �rk�d� szemeinek l�t�ter�b�l. H�l�t adtam Sesshoumarunak, �s m�g Fumay�nak is.

Elh�ztam az egyik szoba ajtaj�t, majd az erk�ly�n �t kisurrantam a kertbe, ahol m�r gy�lekeztek a vend�gek...

Lektor�lta: Arvael

Folytat�s k�vetkezik...