Kilencedik fejezet

Mi�rt akarsz �gyba vinni?

Rina pillantotta meg el�sz�r a nyomokat. Hangtalanul l�ptettek a f�k k�z�tt �s � h�l�s volt a csend�rt. Hogy tudn� elmagyar�zni Sesshoumarunak, vagy k�rni, hogy meg�rtse, amikor � sem �rti saj�t mag�t? A sz�ve megfagyott, j�gk�reggel vonta be a b�szkes�g �s a k�teless�gtudat, na meg a f�lelem, hogy m�g az eddigin�l is t�bbet �rt az alattval�inak.

Az apja hazugs�gok k�zepette nemzette, majd elmenek�lt a k�teless�g el�l. Az anyja mindent megtett �rte, de a sz�ve olyan sok darabra hasadt, hogy a gyermek�nek semmi sem maradt bel�le.

"�s mif�le gyermek az, aki jobban megsiratott egy kuty�t, mint a tulajdon �desanyj�t?"
Semmif�le �rzelmet nem tudott ny�jtani f�rfiaknak, �s nem is akart t�l�k semmit. �gy tudta csak t�l�lni a mindennapokat �s �letben tartani a k�r�l�tte �l�ket.

Ism�t eml�keztette mag�t, hogy csak az �let sz�m�t igaz�n. Csak a v�re hajtja Sesshoumaru fel�, nem az �rzelmei.

De honnan tudhatta volna, milyen lesz az �lel�se? Milyen lesz �rezni a sz�ve dobban�s�t? Egyik k�nyve sem adta vissza, micsoda borzongat� �rz�s, amikor k�t ember ajka �ssze�r.

Tudta, hogy hamarosan ez is csak egy kedves eml�k lesz, ak�rcsak a s�rk�nylovagl�s, amire j� lesz visszagondolni a v�gtelen, mag�nyos �jszak�kon.

Arra gondolt, k�s�bb is r��r eld�nteni, jobb-e �gy, mint �r�kk� ezek n�lk�l az eml�kek n�lk�l �lni.

Most viszont megengedte mag�nak, hogy �gy viselkedjen, mint egy igazi n�, akit megl�gy�tott a f�rfi�i �lel�s. �gy kell gondolkodnia, mint egy kir�lyn�nek, aki �vja az alattval�it.

M�g a s�rk�nyn�l is hamarabb �rezte meg a szarvas szag�t �s felemelte a kez�t.

- Innen gyalog kellene tov�bb menn�nk - suttogta.

Sesshoumaru nem k�rdezett semmit, hanem lesz�llt a nyeregb�l, majd felny�lt �s Rin�t is leemelte. Majd Rina hirtelen azon kapta mag�t, hogy Sesshoumaru ism�t a karjaiban tartja, � pedig a d�mon v�ll�n nyugtatja a kez�t, �s egyre k�zelebb hajol hozz�. Megr�zta a fej�t, de Sesshoumaru �gy is homlokon tudta cs�kolni.

- Rina, a sz�ps�ges - sz�lalt meg Sessh.

A d�mon illata m�g a szarvas szag�t is elnyomta.

- Ennek most nincs itt az ideje.

Volt valami a hangj�ban, amit�l Sesshoumaru lehiggadt �s leakasztotta a nyereg mell�l az �jat �s a tegezt, amit m�g Rina csatolt fel r� az udvarban. Amikor a l�ny az �j ut�n ny�jtotta a kez�t, k�rd�n felvonta a szem�ld�k�t.

- T�l neh�z ez ahhoz, hogy meg tudd fesz�teni - de amikor Rina nem mozdult, megvonta a v�ll�t �s �tadta a fegyvert a l�nynak.

Arra gondolt, m�g ezt is sz�vesen megengedi neki. Legfeljebb megint k�poszt�t vacsor�znak. A gondolatra elfintorodott. "K�poszta..."

Majd azon kapta mag�t, hogy egyed�l maradt. Rina ledobta a k�peny�t �s vill�mgyorsan, hangtalanul elosont a f�k k�z�tt, mint egy f�rfiruh�ba b�jt szellem. Miel�tt a d�mon meghagyhatta volna Aunnak, hogy maradjon itt, m�r el is t�nt a szeme el�l. Nem tehetett m�st, k�nytelen volt ut�na iramodni.

Hirtelen megtorpant, amikor �jra megpillantotta a der�kig �r� h�ban �ll� l�nyt. Rina gyakorlott mozdulattal egy ny�lvessz�t helyezett az idegre, mint egy igazi harcos, �s felajzotta az �j�t. Majd egy �les ping hallatszott, ahogy a vessz� elszabadult. Ezt k�vet�en a l�ny leeresztette a fegyvert �s lehajtotta a fej�t.

- Id�nk�nt mindenkivel el�fordul, hogy elhib�zza a c�lt - indult fel�je Sesshoumaru.

Rina felkapta a fej�t �s nyugodt arckifejez�ssel a d�mon fel� fordult.

- Nem hib�ztam. Csak �ppen semmi �r�m�t nem lelek a gyilkol�sban. De h�s kell az alattval�imnak - adta oda Sesshoumarunak az �jat �s a tegezt, majd neh�zkesen megindult a h�ban hever� szarvas fel�.

Sesshoumaru l�tta, hogy gyorsan, k�ny�r�letesen, egyetlen l�v�ssel ter�tette le az �llatot.

- Rina - k�ltott a l�ny ut�n. - Nem tetted fel m�g magadnak a k�rd�st, hogy mi�rt j�nnek ide a vadak, amikor itt nem tal�lnak �lelmet maguknak?

Rina rend�thetetlen�l folytatta az �tj�t a szarvas fel�.

- Az any�m mindent megtett, amit csak tudott. � h�vte ide �ket, de �n nem rendelkezem az � k�pess�geivel.

- Val�ban, neked sokkal t�bb adatott - felelt Sesshoumaru. - Hozom Aunt.

Amikor a szarvast felk�t�zt�k Aun h�t�ra, Sesshoumaru h�gcs�t form�lt a kez�b�l, hogy felseg�tse Rin�t a nyeregbe.

- L�pj a jobb l�baddal a tenyerembe, a balt pedik lend�tsd �t a nyereg f�l�tt.

- Ketten m�r nem f�r�nk el a s�rk�nyod h�t�n. �lj fel, �n majd gyalogolok.

- Nem, �n fogok gyalogolni.

- T�ls�gosan messze a Kast�ly. M�g nem gy�gyult�l meg teljesen. �lj fel! - pr�b�lt elosonni Rina a h�ta m�g�tt, de a d�mon el�llta az �tj�t. Rina erre kih�zta mag�t. - Azt mondtam, �lj fel! �n Kir�lyn� vagyok, te viszont csak Herceg. Engedelmeskedned kell a parancsomnak.

- �n f�rfi vagyok, te viszont csak n� - �s Rin�nak egyszer�en elakadt a szava, amikor Sesshoumaru der�kon ragadta �s feldobta a nyeregbe. - Engedelmeskedned kell a parancsomnak.

B�rmilyen k�zvetlen viszonyban volt vel�k, Rina parancs�val eddig egyetlen alattval�ja sem mer�szelt szembeszeg�lni. �s f�rfi sem akadt, aki a kez�vel hozz� ny�lt volna.

- Hogy... mer�szeled!

- Nem vagyok az alattval�d - fogta �ssze Sesshoumaru a kant�rsz�rat �s elkezdte kivezetni Aunt az erd�b�l. - B�rmi is legyen a rangod, �ppen �gy kir�lyi h�zb�l sz�rmazom, mint te. Hab�r ez pillanatnyilag semmit sem jelent. Neh�z kir�lyn�k�nt gondolni r�d, hiszen f�rfi m�dra �lt�zk�dsz �s a saj�t szememmel l�ttam, hogy megfesz�ted azt az �jat. Neh�z kir�lyn�k�nt gondolni r�d, Rina - tette hozz�, mik�zben h�trapillantott a l�ny d�h�s arc�ra -, amikor a karomban tartalak.

- Akkor jobb, ha az eszedbe v�sed, mert m�g egyszer nem fog megt�rt�nni.

Sesshoumaru meg�llt, visszafordult �s egyik kez�vel hat�rozottan v�gigsim�tott Rina l�b�n. Amikor a n� fel�je r�gott, elkapta a l�b�t �s g�nyosan elmosolyodott.

- Ezek szerint m�giscsak lakik benned n�mi indulat. Nagyszer�. Szeretem �gyba vinni a t�zes n�ket.

Rina vill�mgyorsan, mint egy k�gy�, el�kapta a t�rt, amit eddig az �v�ben rejtegetett, �s a fegyver hegy�t egyenesen a d�mon tork�nak szegezte.

- Vedd el a kezed!

Sesshoumaru meg sem rezzent, de hirtelen r�d�bbent, hogy Rin�t nem csak egyszer�en a mag��v� akarja tenni. Hanem ak�r szeretni is tudn�. Tal�n.

- Azon gondolkodom, vajon megtenn�d-e? Szerintem igen, am�g tart benned az indulat, de ut�na hamar megb�nn�d - cs�sztatta fel lassan a kez�t, majd megragadta Rina csukl�j�t. - Mindketten megb�nn�nk. Azt mondtam, �gyba akarlak vinni. �gy igaz. Vagy sz�vesebben hallgatn�l hazugs�gokat?

- Lefek�dhetsz Kimi�vel, ha ugyan hajland� r�.

- Nem Kimi�t akarom, ak�r hajland� lenne r�, ak�r nem - vette ki Sesshoumaru a k�st Rina kez�b�l, majd megcs�kolta a tenyer�t. - T�ged akarlak, Rina. �s azt, hogy te is akard - adta vissza a l�ny t�r�t. - A kardot is ilyen remek�l forgatod?

- Igen.

- Csod�latos asszony vagy, sz�ps�ges Rina - indult tov�bb a d�mon. - Azt m�g meg�rtem, hogy megtanult�l b�nni az �jjal. De mi sz�ks�ged lehet a kardra vagy a t�rre?

- Csak a lust�k �s a meggondolatlanok feledkeznek meg az �nv�delemr�l. A gyakorl�s pedig egyszerre tesz j�t a testnek �s a szellemnek. �s ha az alattval�im elv�rj�k t�lem, hogy tudjak b�nni a peng�vel, nem okozhatok nekik csal�d�st.

- Ezzel egyet�rtek.

Amikor Sesshoumaru m�sodj�ra �llt meg, Rina figyelmeztet�en �sszevonta a szem�ld�k�t.

- R�videbbre veszem a kengyelt, hogy k�nyelmesebben 'lovagolhass' Aunon. A lovaitokkal mi t�rt�nt?

- Akik az els� �vekben elhagytak benn�nket, mindet magukkal vitt�k - simogatta meg Aun nyak�t Rina. - Voltak marh�ink �s juhaink is. Ezeket vagy megett�k, vagy megfagytak. Az emberek a farmokr�l mened�ket �s �lelmet keresve a kast�lyba v�ndoroltak. Vagy az�rt, mert rem�lt�k, hogy ott meglelik a tavaszt. A kunyh�ikat m�ra m�r belepte a h� �s a j�g. Mi�rt akarsz �gyba vinni?

- Mert gy�ny�r� vagy.

Rina haragos tekintetet vetett Sesshoumarura.

- A f�rfiak val�ban ennyire egyszer�ek lenn�nek?

Sessh elmosolyodott, megcs�v�lta a fej�t, Rina pedig hirtelen �gy �rezte, sokkal sz�vesebben simogatn� a d�mon ez�st haj�t, mint a s�rk�nyt.

- Egyes dolgokban igen. De m�g nem v�geztem a v�lasszal. A sz�ps�ged ahhoz el�g, hogy megk�v�njalak egy �jszak�ra - veregette meg bar�ts�gosan Rina l�b�t, majd vissza�llt Aun el�. - Az er�d, a b�tors�god viszont nagyban megv�ltoztatja a helyzetet. Vonzanak. �les az eszed. Kih�v�st jelentesz nekem. Elb�v�l� teremtm�ny az az asszony, aki krumplit �ltet, mint egy farmer feles�ge, de ha a helyzet �gy k�v�nja, olyan �gyesen r�nt t�rt, mint egy harcos.

- Eddig azt hittem, hogy ha egy f�rfi el akar cs�b�tani egy n�t, akkor sz�p szavakkal �s versekkel kedveskedik neki, mik�zben f�jdalommal �s v�gy�d�ssal teli tekintettel figyel.

"Micsoda n�" gondolta Sesshoumaru. M�g sohasem tal�lkozott Rin�hoz foghat�val.

- Ezt szeretn�d?

Rina �tgondolta �s �gy tal�lta, sokkal egyszer�bb, ha tov�bbra is egyenesen besz�lnek.

- Nem is tudom.

- �gysem hinn�d el.

Rina egy pillanatra nem tudott uralkodni mag�n �s elmosolyodott.

- Val�ban nem. Sok n�t vitt�l m�r �gyba?

Sesshoumaru megk�sz�r�lte a tork�t �s kiss� gyorsabban kezdett l�pkedni.

- Kedvesem, erre a k�rd�sre nem tudok megnyugtat� v�laszt adni.

- Mi�rt nem?

- Mert ez... Ez k�nyes t�ma - jelentette ki hat�rozottan a d�mon. Nem tartotta j� �tletnek bejelenteni, hogy egy csom� �gyasa van odahaza.

- Sokkal sz�vesebben mes�ln�l, arr�l milyen sok embert �s d�mont �lt�l meg?

- Nem szoktam sz�rakoz�sb�l vagy j�t�kb�l �lni - "legal�bbis most m�r nem" v�lt jegess� Sesshoumaru hangja, ak�r az �ket k�r�lvev� leveg�.

- Gondoltam. Nem akartalak megb�ntani.

- Ak�r az �tjukra is engedhettem volna �ket - mondta a d�mon, de olyan halkan, hogy Rin�nak el�re kellett hajolnia, hogy meg�rtse a szavait.

- Kikr�l besz�lsz?

- Arr�l a hat d�monr�l, akik a gy�ztes csata ut�n megt�madtak. Amikor m�r hazafel� tartottam. Hagyhattam volna, hogy b�k�vel t�vozzanak. Mi c�lja volt a tov�bbi v�ront�snak? M�r am�gy is megnyert�k a csat�t.

Rina m�r tudta az igazat. Az�ta tudta, hogy a d�mon lelk�be pillantott. Nem gy�l�letb�l �l �s nem is valami s�t�t l�z hajtotta. Csak �letben akart maradni �s k�sz.

- �k viszont nem hagyt�k volna, hogy b�k�vel t�vozz.

- F�radtak voltak, �s egy sebes�lt is akadt k�zt�k. Ha a k�s�retem is velem tart, megadj�k magukat. V�g�l is a saj�t f�lelm�k �s az �n nemt�r�d�ms�gem vezetett a hal�lukhoz.

"T�bbr�l van itt sz�", d�bbent r� Rina, "mint hat elvesztegetett �letr�l".

- Sesshoumaru - s�hajtott fel.

Ekkor ejtette ki a sz�j�n el�sz�r a nev�t. Majd el�rehajolt �s ujjaival v�gigsim�tott a d�mon arc�n, mint ahogy a szerelmesek teszik.

- J� Kir�ly lesz bel�led.