14.rész
2007.03.11. 10:49
Yilsrana Hime - Egy félszellem papnő élete I. Élet a palotában by Yilsrana&Kaita
14. rész. Yilsrana lelke
-Nem értem, miért nem tudta elvenni Yilsrana lelkét az a Kanna. –mondta Yilsrayen néhány órával a támadás után.
-Egyáltalán miért akarta ellopni a lelkét? –kérdezte Sesshoumaru.
-Egyszerű. –felelt Zoenna. –Ha ellopod valaki lelkét, a lélek nélküli test annak engedelmeskedik, akinél a lélek van.
-Akkor már értem. –bólintott Sesshoumaru. –De miért nem járt sikerrel?
-Te ugye már láttad halandóként a lányom? –nézett Zoenna Sesshoumarura.
A kutyaszellem bólintott.
Zoenna elővett egy festményt, és megmutatta a jelenlévőknek.
-Ő volt, Midoriko. –mondta Zoenna. –A papnő, kinek testében létrejött a szent ékkő.
-Pontosan úgy néz ki, mint Yilsrana, ha ember. –mondta döbbenten Sesshoumaru.
-Ez azért van, mert a lányom, Yilsrana, Midoriko reinkarnációja, bár ezt még ő sem tudja. –mondta Zoenna.
-Akkor te honnan… -kezdte Sesshoumaru, de Yilsrayen félbeszakította.
-Nem sokkal Yilsrana születése előtt megjövendölték, hogy Midoriko vissza fog térni, és bevégzi, amit annak idején nem tudott. A prófécia szövegét nem mondom el, mert nem is lényeges, de a szöveg pontos leírást adott a lányról, kiben a miko újjászületik majd.
-Szóval biztosan Yilsrana az? –kérdezte az eddig csöndben figyelő Inutaishou.
-Teljesen. –bólintott Zoenna.
-Akkor ezért kötött ki nála a szent ékkő. –mondta Sesshoumaru.
-Valószínűleg. –értett egyet Yilsrayen. –A lényeg, hogy ezt a lányom egyelőre még nem tudhatja meg.
-Miért nem? –kérdezte Inutaishou.
-Nem jött el az ideje. –felelte Zoenna.
-Szóval az a kislány, Kanna, ezért nem tudta elvenni a lelkét? –kérdezte Sesshoumaru.
-A lányom lelke tiszta és hatalmas. Nem tudják elvenni a lelkét. –mondta Zoenna.
-Egyáltalán tud valaki valamit erről a Narakuról? –kérdezte Sesshoumaru. –Már persze azon kívül, hogy betegesen meg akarja szerezni az ékkövet?
-Egy tisztavérű szellem. –vont vállat Zoenna. –Nem sokat tudni róla.
-Azon kívül, hogy meg akarja ölni a lányomat. –mondta Yilsrayen.
-Azon kívül. –bólintott Zoenna.
-Nekem már kezd elegem lenni belőle. –mondta Sesshoumaru.
-Kinek nem. –mondta Inutaishou. –De ezt a Narakut minél hamarabb ki kell vonni a forgalomból.
-Remélem, hogy Yilsrana nem kezd megint magánakcióba. –mondta egy lemondó sóhaj kíséretében Yilsrayen.
-Ugyan már. –mondta Sesshoumaru. –Ennyire Yilsrana sem ostoba.
-Még nem ismered elég jól. –mondta Zoenna. –Yilsrana mindenre képes, ha felbosszantják.
-De akkor is… -kezdte Sesshoumaru.
-Ha akar, úgyis egyedül megy Naraku után. –mondta Yilsrayen. –Pont ezt a viselkedését próbáltam kinevelni belőle, de úgy látszik hiába.
-Folytassuk holnap ezt a beszélgetést. –mondta Zoenna. –Ti szellemek vagytok, de a jelenlévő halandó, azaz én, már nagyon álmos.
Folytatás következik
|