Haland� Istenn�

by Mido

26. r�sz

Seyako lassan, agg�dva nyitotta fel tengersz�n szemeit. Nem volt benne biztos, hogy minden z�kken� mentesen sikeredett. Ism�t olyan volt, mint egykoron a Csontok k�tj�n�l… �szt�nb�l j�tt az eg�sz, valahonnan nagyon m�lyr�l, megfoghatatlan t�vlatokb�l. Teljesen a szavak �rtelm�vel sem volt tiszt�ba, melyeket csak �gy elm�j�ben form�ltak, meg hiszen azon gondolatok sosem sz�ktek fel ajkaira.

Abban a pillanatban, hogy szemei kipattantak, azonnal fel�lt. Kiss� d�bbenten kellett tudom�sul vennie, nem tudja hova is id�zte �t mag�t. A szikla borzongat�an h�v�s volt alatta, majd ahogy lerakta l�bait a tejfeh�r, gomolyg� k�d alatt szil�rd talajt tapinthatott. Ekkor d�bbent r�, nem hogy anyagi teste t�nt el a k�oszban, lelke materiz�l�dott l�ny�nek mez�telen k�p�t rajzolta ki ebben a k�l�n�s, vil�gos-k�d�s id�n t�li teremben. Abban a pillanatban, mikor felemelkedett volna, kuncog� hang �t�tte meg a f�l�t.

-                Ki van ott? – k�rdezte dermedten, mik�zben akarat�val h�feh�r k�dpamacsokat r�ntott csupasz teste el�.

-                 Hito wa kami no aida… (istens�gek k�z�tt ember) - a hangnak k�l�n�s, b�rsonyos puhas�ga volt.

-                Gishinboku? – k�rdezte a l�ny bizonytalanul.

A k�d v�ratlanul gomolyogni kezdett el�tte, p�r pillanatra l�tni engedve a n�gyzet alak� j�r�lapokkal kirakott padl�t, majd felemelkedett �s szipork�zva emberi alakot �lt�tt. Magas, karcs�, kiss� sz�lk�s n� mosolygott vissza az elk�pedt hercegn�re. Hull�mos vil�gosz�ld haja, csokol�d�sz�n szemei, h�feh�r, leheletnyit s�rg�s b�re volt, s vele ellent�tben v�kony z�lden f�nyl� ruh�t viselt.

- Goshinboku, te n� vagy? – Seya k�ptelen volt visszatartani megd�bbent felismer�s�t.

- Az vagyok, ami lenni akarok. Az vagyok, aminek te l�tni akarsz… - az asszony finoman mosolyra h�zta v�kony, kecses ajkait, mik�zben l�tom�sk�nt alakja tereb�lyes d�slomb� f�v� v�ltott – �gy ismernek engem a haland�k, de egy f�lkaminak mutathatok m�sform�t is.

- Akkor t�nyleg te vagy… - nyugt�zta a l�ny, mire enyh�n szkeptikus mosoly volt a v�lasz.

- Igen, �n �n vagyok, Haland� istenn�… de te ki vagy? – k�rdezett vissza v�ratlanul a t�nd�rszer� n�szem�ly.

- Tess�k? – Seya zavart mosolyt villantott.

Az �lombeli kikami nem is foglalkozott a l�ny zavar�val, �gy t�nt igen kellemesen �rzi mag�t a csillog� feh�rl� k�df�tylak k�z�tt.

-                Hito wa kami no aida… el�rulod nekem, mi�rt r�ntott�l ki b�k�s id�nt�li szenderg�semb�l? Mi�rt id�zt�l ide, ebbe a k�ztes vil�gba?

-                A seg�ts�ged kell k�rnem Goshinboku-sama! – Seyako nagy leveg�t vett – Nem hiszem, hogy el k�ne magyar�znom a helyzetem, hiszen te tudsz mindenr�l, amir�l a f�k, a vir�gok, a r�gyek tudhatnak…

-                Sajn�lom, de nem avatkozom a haland�k �gyeibe, sem pedig a d�monok�ba. Felel�tlens�g lenne r�szemr�l… - az asszony szemei csalf�n megcsillantak, j�l sejtetve direkt az �rem m�sik oldal�ra k�v�n figyelni.

-                Nem k�rem, hogy �ll�tsd meg a h�bor�t, vagy lehetetlen�tsd el az esk�v�m. Azt k�rem, hogy old fel a pecs�tet az elm�mb�l!

-                Fuuin? – a kami szemei ism�t m�st �ll�tottak, mint a szavai – Milyen pecs�tre gondolsz Haland� Istenn�? – k�rdezett vissza, mint aki nem �rti a dolgot.

-                Goshinboku, onegai! Tudom, hogy meg van r� a hatalmad �s az er�d is, hogy meg tedd. Hiszen neked nem lehet akad�ly egy egyszer� haland� z�rj�nak felt�r�se… - Seya nyitva hagyta a mondatot.

-                Rosszul hiszed, hogy ez n�lam bev�lik… a fi�, aki oly sok �vet pihent a t�rzsemhez l�ncolva tal�n cselekedne ilyen �tl�tsz� buzd�t�s hallat�n…

A l�ny nem v�laszolt, csak rettent�en morcosan n�zett a m�lybarna, v�gtelen tud�sr�l �rulkod�, csillog� szemekbe.

- Pont olyan vagy, mint az ap�d! – kuncogott �jra a kami.

- Honnan ismered te az ap�mat? – Seya szemei v�konyra sz�k�ltek.

- Nem hittem hogy ilyen buta vagy! – s�hajtott nagyot az asszony – Sosem gondolkodt�l m�g, mi�rt is vagy te hanyou? Mi�rt kapt�l akkora er�t, amihez m�g any�d v�rvonala is kev�s…

- Gondolkodtam – vallotta be Seya – De sosem jutottam semmilyen �rtelmes magyar�zatra!

- Akkor el�rulom, ap�d is k�z�nk tartozik.

Seyak�ban m�r r�g�ta �lt a gyan�. T�voli eml�kei voltak a pletyk�r�l, hogy �desanyja milyen rejt�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt esett teherbe, azt�n meg ez a sok v�ratlan esem�ny is elgondolkodtatta. Val�j�ban ez volt az az egy k�rd�s, amire soha nem kereste a v�laszt, maga sem �rteve mi�rt.

-                �t is megtudn�m ide id�zni? – a hercegn� szemeiben m�rhetetlen mennyis�g� rem�ny csillogott.

-                Meg. Ha tudn�d a nev�t.

-                K�ny�rg�m… - kezdett bele a l�ny, de m�g csak az els� sz�t sem fejezhette be.

-                Nem tehetem. Ne faggat�zz, mert nem fogok seg�teni! – fonta karba kezeit a faistenn�.

-                Akkor seg�tesz? – Seya azonnal feledve a csal�d�st, ism�t az els�dleges c�lra koncentr�lt.

-                M�g megfontolom. Nem vagyok biztos benne, hogy j� utat rakok a l�bad al�, ha felszabad�tom mindazt, amit Kiyoshi lez�rt benned. Nem ok n�lk�l tette.

A hossz� csend el�rulta a kikaminak, valami olyant mondott, amit nem �llt sz�nd�k�ban el�rulni. �m mosolyg�, kortalan von�sokkal rajzolt arc�r�l nem lehetett leolvasni, egy fia szem �rzelmet sem.

- Te ismered a mesterem!?!? – t�rt ki a d�bbent felki�lt�s a hercegn�b�l.

- Mi�rt ne ismern�m… hiszen ismerem az anyaf�ld minden teremtm�ny�t.

L�tszott, hogy a v�lasz ism�t csak terel�s, de az isteneknek meg voltak a maguk titkaik.

-                �rtem… - a l�ny elgondolkodott, v�g�l nem k�rdez�sk�d�tt tov�bb - Sz�val akkor hajland� vagy felt�rni a pecs�tet?

-                El�bb egy pr�ba! Ha ki�llod, megb�zhatok abban, hogy nem t�rsz le a helyes �tr�l.

-                Legyen! Biztos, hogy teljes�teni fogom! – Seya minden idegsz�la megfesz�lt az izgalomt�l.

Az asszony elmosolyodott kivillantva gy�ngyf�ny� kis feh�r fogait, majd a k�p �sszemos�dott a l�ny szemei el�tt. Elt�nt a h�feh�r csillog�s, pillanatok alatt kietlen sz�rkes�g v�ltotta fel. Hossz� percekig kavargott, tisztult, a lassan sz�nes pac�kra oszl� k�p, mire Seyako ki tudta venni k�t alak sziluettj�t, majd felny�g�tt, ahogy felismerte �ket. Szerepl�je, r�szese lett ennek a k�l�n�s val�s�gnak, karny�jt�snyira, m�g is m�rf�ldekre volt t�le az egym�ssal csendben diskur�l� p�ros. Hangokat nem hallott, sz�neket is csak olyanokat l�tott, mikben a s�t�t domin�lt.

Megd�bben�s�re saj�t mag�t l�tta, s�t�t fekete-v�rsz�n egyenruh�ban, al�zatosan meghajolva ura el�tt. A f�rfiben meglepetten ismerte fel azt a Sesshoumarut, azt a Sesshoumarut akit m�g Ed�ban l�tott. Legal�bb is azt a g�g�t �s kegyetlens�get l�tta az arc�n �s szemeiben. A t�j kietlen maradt, ink�bb hasonl�tott egy kegyetlen csatat�r maradv�nyaira, mint a f�ny�z� nyugati f�v�rosra, noha tudta, hogy ott j�tsz�dnak az esem�nyek.

A n�ma k�pben hamarosan �jabb, ismer�s alak jelent meg. Szint�n fekete harci ruh�s asszony t�nt fel. Felk�t�tt �ben haja lebegett a f�st�s a sz�lben. K�l�n�s fegyvert tartott ballj�ban, �s ahogy k�zelebb �rt Seyako felismerte benne Ayashio hercegn�t, akinek aranysujt�sos mellv�rtj�n m�r Nyugat uralkod�h�z�nak c�mere villogott, egybe olvadva az �szaki j�gp�nc�lt jelk�pez� �tsz�ggel .

A pislogva figyel� Seya meglep�d�tt, ahogy n�v�re v�ratlanul lend�lt t�mad�sba, olyan mesterien forgatva fegyver�t, mint egy igazi harcos. Az egyedi, duplav�g� kard mind k�t peng�je el�l, s h�tul is arasznyi vastag, s fekete volt ak�r a legs�t�tebb �jszaka. Az eddig al�zatosan f�l t�rden h�dol� Seyako �gy rugaszkodott el, ak�r a macska, s kez�ben az izz� Muramassa peng�vel h�r�totta a t�mad�st, mely az �let�vel lett volna hivatott v�gezni. A k�t n� �sszefesz�lt a l�tom�sban, majd energia szikr�k �s kavarg� por k�s�ret�ben sz�tv�ltak. Ayashio d�h�dten kiab�lt valamit, mire mind feketeruh�s �nje, mind a k�l�n�s Sesshoumaru arc�ra d�bbenet �lt ki, hab�r a tehetetlen�l, mez�telen�l, �csorg� hercegn� nem �rtette mit.

K�t pillanat volt, a l�tom�s Seya kez�b�l kirep�lt a kard, ahogy az inuyoukai v�ratlanul ellene fordult. Hirtelen, eszeveszett sz�d�l�ssel megl�dult a t�r s a val�s Seyako ott tal�lta mag�t, ahogy Sesshoumaru t�p�sre kieresztett karmai belesz�ntanak a v�ll�ba. Sikoltott a f�jdalomt�l, ami m�r nem volt k�pzelt, �rj�t�en val�s volt. Kit�pte mag�t a f�rfi szor�t�s�b�l, �s haszn�lhatatlann� v�lt jobbj�t szorongatva h�tr�lni kezdett. De a d�mon nem kegyelmezett, s m�g miel�tt a menek�l� l�ny b�rmit tehetett volna �jra lecsapott. A n� ism�t felord�tott, majd huppanva elter�lt a porban. �gy t�nt egy pillanatig m�r meg is halt.

V�ratlanul d�h�dt fekete f�ny �nt�tte el a remeg� f�jdalomban �sz� testet, majd az el�bb v�gzetesen megsebes�lt l�ny �jraform�lt, gy�ny�r�s�ges istenn�i mivolt�ban �llt gyilkos pillant�sok kereszt t�z�ben. �m kor�nt sem �gy n�zett ki, mint ahogy kellett volna. Esz�t f�ktelen, vad harag �nt�tte el, h�feh�r test�re fekete dereka �s mellkasa k�r� csavart selyemdarabokat id�zett, mik�zben cs�p�je k�r�l megjelent a fekete vastag kardh�vely, l�bain a b�rcsizma karjain az alkarv�rt. Aranysz�n haj�t �rj�ngve t�pte az elemi sz�l.

Seyako d�bbenten t�rt mag�hoz a val�s�gg� v�lt �lomban, ism�t k�v�l a l�tom�s b�li �nj�nek test�b�l, most valahogy �jra �nmaga volt. Azt�n �pp hogy csak kicsod�lkozta mag�t ism�t egy� v�lt annak a d�h�s, �rj�ng� kaminak a l�ny�vel, aki val�sz�n�leg lelk�nek egy f�lve elz�rt darabja volt. Megrettent a f�kezhetetlen energi�t�l �s er�t�l mely a tombol� istenn� test�t bej�rta, annyira led�bbent, hogy hagyta had �rj�ngj�n tov�bb ez a sz�rnyeteg.

El�sz�r Ayashio t�madt, mire a f�ld�nt�li k�k f�nyben �sz� katana kirep�lt h�vely�b�l. K�t gyors gyilkosan pontos mozdulat volt az eg�sz. A yash�nak es�lye sem volt ellene, an�lk�l halt meg, hogy felfoghatta volna mi t�rt�nt. Seyako lobog� zaf�r szemeit az eddig t�tov�n �lldog�l� inuyoukaira emelte. H�romszor csaptak �ssze, mire a l�ny haszn�lva minden t�lvil�gi erej�t, s�lyos sebet m�rt ellenfel�re, majd let�pte �v�r�l az eddig h�vely�ben nyugv� kardj�t, a Tenseig�t.

Seya ism�t, f�jdalmas er�vel elhagyta �rj�ng� �nj�nek test�t, mint egy zsin�ron r�ngatott rongybaba, s d�bbent hitetlenked� n�mas�ggal figyelte a porban t�rdelve, a tov�bbra is hangtalan jelenetet, majd remeg� l�bakkal felegyenesedett, v�gig k�vette a prec�z mozdulatot, ahogy a fekete istenn� felemeli fegyver�t, hogy d�nt� csap�st m�rjen a harck�ptelen f�rfire.

-                Iie… - ez volt az els� hang, ami megt�rte az ill�zi� dermeszt� csendj�t, �m k�l�n�sebb hat�s n�lk�l halt el.

A penge el�rte holtpontj�t, ahonna