2. fejezet: Az asszonyom vagy Ayame

V�szj�sl�, s�t�t csend burj�nzott a lila k�dben, benne egy hossz�, fekete haj� f�rfi �lt nyugodtan, v�rakozva, alattomosan, gonoszan...Naraku szemei t�k�letesen semlegesek voltak, a szavakat szel�den ejtette ki:

-Kagura...Itt az id�...Kezd terhess� v�lni sz�momra a farkasfi�. Hozd el a test�ben l�v� �kk�szil�nkokat �s a fej�t. A test�t vesd oda a mezei vadaknak, hadd falj�k fel a saj�t, ki�hezett farkasai.

Kagura szemei v�r�sen felvillantak:

-�r�mmel Naraku.

Egy v�r�s haj� l�ny s�t�lt az erd�ben. Sz�ps�ges, z�ld szemei vid�man ragyogtak, mik�zben sejmes ujjaival �jra �s �jra meg�rintette ajkait, mik m�g mindig bizseregtek Kouga cs�kj�t�l. Ayame elmosolygott, szemeire langy k�d borult, amint felid�zte az �jszak�t.

Kouga becsukta a szemeit. Nem akart s�rni. Ut�na sarkon fordult, de Ayame �jra megsz�lalt:

-Kouga.

A fi� meg�llt. �rezte, ahogy a l�ny sejmes kezei v�gigsimogatj�k fels� test�t, gyeneg�den �s szel�den. Mintha egy hangyasereg futott volna v�gig minden porcik�j�n, Kouga megborzongott valami miatt, mert t�bb volt Ayama �rint�s�ben...T�bb volt mint puszta, k�jes v�gy...Tiszta szeretett�l voltak forr�k a kezei. Kouga is megsim�totta a szerelmes kezet. �rezte, ahogy megborzong a l�ny a viszonzott �rint�sre.

-Kouga, tudom, hogy a sz�ved m�s�, de k�rlek, teljes�tsd egy k�r�semet...-suttogta Ayame.

A l�ny boldog volt. Ayame tiszta sz�vb�l szerette Koug�t. Sokszor �lmodott vele, gyakran verejt�kben f�r�dve �bredt fel a kellemes, vad v�gyakb�l, mert k�pzelet�ben a fi� olyan �szint�n �s szenved�lyesen szerette, mint �. Ayame arc�ra b�bor v�r�ss�g ter�lt sz�t.

Hirtelen v�rfagyaszt� vony�t�s robaja �ml�tt r� az �lmokb�l felriadt l�nyra. �i�si sz�rnyeteg rontott el� a f�k m�g�l, amelynek hatalmas sz�ja akkor�ra t�rult ki, mintha egy eg�sz falk�t akart volna elnyelni, pedig Ayame most egyed�l volt. A penge�les agyarak m�g�l a ny�l el�nt�tte a leveg�t. A l�nyt teljesen v�ratlanul �rte a t�mad�s, olyan hirtelen rontott el� a k�gy� szer� bestia, hogy az �szt�nei sem reag�ltak. V�r meleg�t �rezte mag�n. Sikoltozni k�sz�lt, �m r�eszm�lt, hogy nem � v�rzik. A sz�rny esett k�t darabra, �t pedig egy f�rfi vitte, aki sz�len sz�llt. Ayame akaratlanul is �t�lelte megment�j�t, mik�zben arc�t belef�rta a fi� farkasbund�j�ba. Szemei megcsillantak, �m amint fej�t felkapta a d�bbenet nagygobb lett a csod�latn�l. Nem Kouga karjaiban volt. R�vid, fekete haj� fi� mosolygott r� er�s, m�gis szel�d barna szemekkel. Ayame nem tudott megsz�lalni, csak b�nultan figyelte megment�j�t. Az idegen meg�llt �s letette a meglep�d�tt l�nyt. A fi� is farkasd�mon volt, �rezte a szag�n �s persze l�tszott is rajta, de id�sebb volt Koug�n�l.

-Nincs semmi bajod sz�ps�ges h�lgyem?

-Nincs. Te ki vagy?

-A nevem Hara. Egy ilyen t�r�keny teremt�snek nem szabadna egyed�l lennie az erd�ben.

-K�sz�n�m hogy megmentett�l. De nem voltam vesz�lyben.

-�n nem �gy l�ttam. Ha f�l m�sodperccel k�s�bb j�v�k elevenen fel falt volna az a sz�rnyeteg. Vigy�zni kell ezekkel...Becsapj�k az �rz�kszervket �s az �szt�n�ket. Nem lehet tudni mikor t�madnak.

-Nagyon k�sz�n�m.

-�s megtudhatom hogy h�vj�k ezt az angyalt, akinek az �rangyala lehettem?-ragyogtak Hara szemei.

-Ayame. A nevem Ayame.

-Gy�ny�r� neved van Ayame.-azzal megfogta a l�ny kezeit.

De Hara arca hirtelen a szenved�lyesb�l �tcsapott a zavarodott kifejez�sbe, amint az elpirult l�ny m�g� tekintett:

-Nem tudtam, hogy van f�rfid. Jobban vigy�zhatn�l az asszonyodra, ha nem akarsz ilyen gy�ny�r�s�get elvesz�teni farkasok sz�gyene.

Ayame h�tra pillantott. Szemei elkerekedtek. Kouga �gy n�zett ki, mint egy bugyuta kisk�j�k, akinek a tork�n akadt a bemajszolt h�sdarab, mik�zben valami olyat l�tott meg. Nagy nehezen lenyelte a tork�n akadt gomb�cot, majd pr�b�lta higgads�g�t �s az arc�t el�nt� v�r�ss�get elpal�stolni, amint s�rt�d�tten �s b�szk�n visszamordult:

-� nem az �n asszonyom. Ismerem ezt a l�nyt, de nekem m�r van p�rom.

Hara ekkor visszafordult a l�nyhoz �s megsim�totta a p�r arcot:

-Akkor ez ugye nem is zavar t�ged?

-Veszed le r�la a mancsaidat!-b�mb�lte Kouga.

A fi� pupill�i elkerekedtek, majd amint hadon�sz� kezeit siker�lt meg�ll�tania d�bbents�gt�l kid�lledt szemeit Ayam�ra szegezte, majd v�resen a l�nyt �tkarol� idegenre meredt, nem v�ve azt �szre, hogy arca v�r�sen izzik. Hara elmosolygott:

-Sz�val nem �rdekel Ayame.

-Nem is.-fordult el makacsul Kouga.

Ayam�nak impon�lt a fi� f�lt�kenys�ge, amely azt bizony�totta, hogy Kouga m�gsem semleges ir�nta. �jra Har�ra tekintett, ki j�k�p�, igen er�s �s vonz� f�rfi volt, de m�gis, jobban �r�lt volna annak, ha Kouga karjaiban lenne.

-Akkor az sem zavar t�ged, ha kijelentem, hogy Ayame az �n asszonyom.

-�s �t meg se k�rdezed???!!!!-rikoltozta Kouga.

A fi� �jra a l�nyra tekintett, s min�l jobban belem�lyedt a z�ld szemp�rba ann�l jobban azt k�v�nta, b�r az � er�s ujjai karoln�k �t Ayame sejmes v�llait. Nem �rtette Kouga. Eddig csak tetszett neki a l�ny, de t�nylegesen nem volt  szerelmes bele, �m egy furcsa, forr� �rz�s most el�nt�tte a belsej�t �s l�ngra lobbantotta kalap�l� sz�v�t. Lehet, hogy ez is csak �llati �szt�n? B�rtokolni Ayam�t? Lehets�ges...De lehet, hogy t�bb van Kouga arc�n, mint �llati f�lt�kenys�g. Ahogy Ayame r�pillantott a fi�ra esz�be jutott egy m�sik, ehhez hasonl� f�lt�kenys�gi jelenet, amely Kouga �s a feh�r haj� f�lszellem k�z�tt zajlott, �m annak t�tje �s a sz�csata jutalma nem � volt, hanem az a Kagome nev� l�ny. Ayame belemer�lt a gondolatokba, s �szre se vette, hogy a rajta vitatkoz� k�t f�rfi, Hara is felemeli a hangj�t �s rik�csolnak eszeveszett�l, mint k�t veszett vad, kiket a szerelem m�rgezett meg. Hara nyugodtabb volt, de Kouga szinte l�ngra lobbant a f�lt�kenys�gt�l:

-Te nevezed magad f�rfinak? Meg sem k�rdezted szeg�ny l�nyt, hogy akar-e az asszonyod lenni. Nem is ismered?

(Mert te Kouga, te megk�rdezted Kagom�t?)

-Nem sz�nd�kozom elrabolni, �s nem sietek, akkor csatlakozik hozz�m, mikor akar.

-Hogy mered �lelgetni?

-Nem az asszonyod, te mondtad.

-Te bolh�s ordas, te perverz k�jenc, csak az�, mert megmentetted egy nyomorult sz�rnyetegt�l, azt hiszed, tied a vil�g �s �?

-�csk�s, elt�rsz a t�m�t�l. Mi�rt nem m�sz haza j�tszani a bolh�iddal?

Kouga izmai megfesz�ltek. K�sz�lt neki ugrani Har�nak, hogy ne l�ssa ennek a nagyk�p� farkasnak a kezei k�zt Ayam�t, mikor �rezte, hogy valami �r�letes sebess�ggel a f�ldh�z tasz�tja. Mikor felkapta a fej�t, mik�zben �rezte, hogy a teste l�ngra kap a f�jdalomt�l, megpillantotta a f�ld�n hever� Harat, mellette Ayame ter�lt el. A l�ny f�jdalmasan felny�g�tt, mik�zben remeg� kezeivel meg�rintette a has�t. Lass� v�r�ssg� �radt sz�t ujjai k�zt. A  z�ld szemek k�nnyel teltek meg, amint Koug�ra meredtek, aki megl�tta saj�t, s�padt k�p�t az egyik dagad� ez�st cseppben. Ayame nehezen, suttogva megsz�lalt:

-Kouga...

-AYAME!!!!!!-�v�lt�zte Hara.

A szellem a magasba sz�kkent �s �les karmaival kett� csapta a t�mad� sz�rnyeteg fej�t, majd a v�rz� l�ny fele fordult, �m nem �rte el. Az �letre kelt sz�l a f�ldh�z v�gta, mint egy rongybab�t. Kouga fej�t felkapta, amint meg�rezte a jellegzetes szagot, amit�l megborzongott. Fenn az �gen mad�rtoll sz�llt, rajta egy alakkal.

-Kagura...