3.

***

Elviselhetetlen volt. Illetve, legel�sz�r is megd�bbent�.

A n�, aki megkeser�tette elm�lt k�t esztend�met, aki konok �s makacs volt, akit sosem kaphattam meg, aki ellenfelem volt a harcban, aki mindig er�s �s megt�rhetetlen volt, most ak�r egy kisgyerek, szinte m�r sz�vet t�p�en zokog alattam. Alattam mik�zben…

Undor fogott el, hogy felkavarodott az �nneps�gen elfogyasztott p�r falat �tel gyomromban. Undorodtam magamt�l, sz�nalmasnak tal�ltam, amit teszek, s a k�sztet�s is suhanva r�ppent tova. Keser� �zt �reztem a sz�mban, ahogy mozg�som lassan elhalt, m�g teljesen meg nem sz�nt. Nem �lveztem, � pedig kimondottan szenvedett. Akkor meg mi j� van ebben az eg�szben? Ez a megal�z� helyzet, ez kell ahhoz, hogy minden el��r�snak, t�rv�nynek, semmirekell� szab�lynak megfeleljek? Ennyit meg�r egy�ltal�n ez az eg�sz sorsverte h�zass�g?

Sejtettem, hogy nem csak miattam s�r, m�gis �gy �reztem, t�l l�ttem a c�lon. �sszet�r�tt, ak�r egy porcel�n baba, amire nem vigy�ztak el�g rendesen. �n t�rtem �ssze, pedig nem akartam. Nem is ut�ltam, egyszer�en csak sz�ntam a viselked�s�t, ideges�tett, de nem tudtam megvetni. Mindv�gig volt valami tart�s, valami megkap� benne, amit�l nem tudtam szabadulni. De most mi volt? Egy megt�rt n�, semmi t�bb…

F�radt s�haj k�szott ki ajkaim k�z�l, majd felt�maszkodtam �s r� sem pillantva felemelkedtem r�la. Nem akartam a szem�be n�zni, �letemben el�sz�r sz�gyent �reztem. Nem volt egy kellemes �rz�s, �m gyorsan pr�b�ltam elfeledkezni r�la, �s elt�ntetni felt�mad� lelkiismeretemmel egy�tt. Hanyagul �sszek�t�ttem a nemaki obij�t, majd visszam�sztam a futon sz�l�re, s ott guggol�sb�l �ll�sba torn�ztam magam.

�m m�gis, nem tudtam meg�llni, visszan�ztem r�…

�gy fek�dt, ahogy otthagytam, csak megk�sett lass� mozdulattal vonta maga el� karjait. K�cos volt, arca halv�nyan belilult �t�sem nyom�n. A v�r s�t�t foltk�nt �ktelenkedett sz�ja szeglet�ben. A gy�ny�r� test, mely m�skor akaratom ellen�re rabj�v� tudott tenni, most csak sz�nakoz�st �bresztett. A dereng� hom�lyban tiszt�n l�thattam f�lig-meddig �sszez�rt combjai k�z�tt a v�rcs�kokat. Ahelyett, hogy boldog lettem volna, l�v�n sikeresen megt�rtem minden ellen�ll�s�t, nem �reztem semmit. K�romkodva fordultam el, �s siet�s l�ptekkel indultam volna lakoszt�lyom kij�rata fel�.

Megdermedtem, ahogy v�ratlanul halv�ny r�nt�st �reztem a ruha b� ujj�n. Meglep�dtem, mozdulni sem tudtam, szinte m�r �reztem, ahogy a f�m bord�im k�z� f�r�dik. Abban a percben meg voltam r�la gy�z�dve, bossz�ja meg�rett, s keser�s�g�ben k�pes r�, hogy h�tbat�madjon. Ostoba felt�telez�s volt, hiszen addigra m�r ismerhettem annyira, hogy tudjam, ilyet � nem tenne.

Megkem�ny�tettem tekintetem, majd visszal�pve, hogy a gyenge h�z�s megsz�nj�n nemakimon, f�lig h�trafordulva visszapillantottam. Pr�b�ltam nagyon �rzelemmentesen, nagyon hidegen n�zni r�, de azt hiszem, kell�en elcsod�lkoztam magam.

Ott t�rdelt, sz�tcs�szott l�bakkal a futon sz�l�n, egyik kez�ben a sebt�ben maga el� h�zott leped�t szorongatta g�rcs�sen, m�g m�sik keze remegve kapaszkodott ruh�mba. Z�ldes tincsei k�nnyeit�l nedvesen tapadtak arc�hoz, vagy zil�ltan, k�cosan omlottak al� v�llaira. K�ptelen voltam megmozdulni, ahogy tekintete rabul ejtette az eny�met. Gy�ny�r� halv�nylila szemei f�nyesen csillogtak, mik�zben k�nnyei egyre csak potyogtak, s h�pp�g�s�t sem tudta j�l elnyomni. Gyerekes ragaszkod�s, f�lelemmel vegyes f�jdalom s�t�tt ezekb�l a szemekb�l, majd �mul�som l�tva les�t�tte �ket, de r�videsen �jra feln�zett, m�g k�ts�gbeesettebben.

– Itt hagysz? - m�skor oly �rz�ki hangja most rekedtes �s suttog� volt, m�gis megfogott a cseng�se.

�rtetlen�l pillantottam r�, mire falfeh�r arc�ra lassan n�mi r�zsasz�n p�r k�szott fel, �s ism�t elford�totta a tekintet�t. Mire visszan�zett szemeimbe, �n m�r teljesen �ssze voltam zavarodva. Most er�szakoltam meg, az akarata ellen�re tettem magam�v�, r�ad�sul durva �s kegyetlen voltam vele, erre most itt n�z r�m n�ma k�ny�rg�ssel, �s azt k�rdezi, itt hagyom-e?

– Sz�val ennyi volt… M�g erre sem vagyok j� neked, igaz? - lehelte halkan a hom�lyba, mire m�r ny�ltan elcsod�lkoztam.

Nem �rtettem, mir�l besz�l, egyszer�en nem �rtettem, mi t�rt�nt. Csak �lltam �s n�ztem, mik�zben lassan ism�t olyan gy�ny�r�nek l�ttam, mint a legels� alkalommal. Form�s mellei mer�szen kil�gtak a takar� sarka m�g�l, karjai v�konyak voltak, v�llai g�mb�lydedek, nyaka karcs� �s �rz�ki al�oml� f�rjei k�z�tt. L�thattam mindent, v�kony bok�it, form�s combjait, karcs� ujjacsk�it, n�ies alakj�t, gyermekien �rtatlan arc�t. Nem tudtam, mit k�ne mondanom, �m ahogy az eddig csitul� s�r�s ism�t r�t�rt, r�j�ttem, ez �gy nem lesz j�.

– Ez nem igaz, csak… - fogalmam nem volt, mit mondjak neki.

� pedig tov�bbra is csak pislogott fel r�m, hatalmas k�nnyes szemeivel.

Tudatom alatt suttogta el az �szt�n, mit is k�ne tennem. Lassan leguggoltam, hogy k�r�lbel�l egy magass�gba ker�ljek vele, majd el�re ny�jtott jobbommal megsim�tottam k�nny�ztatta arc�t. �sszerezzent k�zeledtemre, �gy t�nt, azt hitte, ism�t b�ntani fogom. Keser�s�gemmel gy�rk�zve hallgattam vadul v�gtat� sz�v�nek �temes dobog�s�t. Ahogy meg�rintettem, b�re puha �s forr� volt tenyerem alatt, v�g�l lassan elengedte nemakimat. Most vettem csak �szre, milyen m�lyek is, milyen hatalmasak is a szemei.

– Att�l, hogy sajn�lom, m�g nem tudom meg nem t�rt�nt� tenni… - t�r�ltem le egy leg�rd�l� cseppet, mik�zben r� kellett j�nn�m, j� �rz�s gyeng�dnek lenni vele.

Nem v�laszolt, csak h�pp�gve n�zett r�m k�rlel� tekintettel, s egy darabig nem is �rtettem, mit is szeretne. Azt�n, ahogy visszagondoltam el�z� szavaira, lassan kezdett halv�ny sejt�sem lenni r�la, de azt m�ig nem mondhatom, hogy meg�rtettem volna a v�ltoz�s ok�t.

El�rehajoltam �s lassan, hogyha akar elh�z�dhasson, megcs�koltam. Amennyire csak tudtam, finoman �rintettem ajkaim �v�ihez, s mikor �reztem az apr� rezzen�st, ahogy cs�kot lehel saj�tjaimra, kiss� b�trabban k�zeledtem hozz�. Mindenf�le tiltakoz�s n�lk�l hagyta, ahogy felpillantottam, mintha m�g k�v�ncsis�got is l�ttam volna szemeiben f�nyleni. K�vetkez� gyeng�d kis cs�kj�n�l m�r nem engedtem, hogy leheletnyit elt�volodjon, finoman megnyaltam ajkait, majd ahogy meg�reztem k�zt�k a remeg� kis r�st, megkerestem a nyelv�t. Akadozva, szaggatottan ut�nozta, amit csin�ltam, az az �rz�sem t�madt, tal�n �n tan�tom cs�kol�zni. Olyan volt, mintha m�ssal sosem csin�lt volna m�g ilyet. Egyre jobban �sszezavarodtam, hiszen az el�bb m�g…

Ahogy teltek a pillanatok, lassan b�torodni kezdett, �n nem sietettem, sz�momra kellemes volt ez a tan�t� b�csis szerepk�r. Am�gy sem akartam elrontani azt, ami kibontakoz�ban volt k�zt�nk. Ujjaimmal l�gyan megcir�gattam az arc�t, majd kezem lejjebb cs�sztattam a nyak�hoz. V�gre ism�t meg�rezhettem nyelv�nek gyeng�d, lass� t�nc�t, mit�l meglep�dtem a f�rd�ben. Most nem engedtem el, hagytam, had bontakozzon ki, majd mikor l�legz�se feler�s�d�tt, elhagytam ajkait.

Pislogva, kipirultan tekintett fel r�m, majd lassan felemelte szabadd� v�lt kez�t, �s ujjait a nemaki nyak�n�l a puha anyagba f�rta. P�r pillanatig �gy n�zt�nk egym�sra, hogy a homlokunk majd' �ssze�rt, �n v�rtam, mit akarhat. Azt�n lassan el�red�lt �s teljesen v�ratlanul hozz�m b�jt.

�jabb meglepet�s, kisebb f�zisk�s�ssel z�rtam v�kony alakja k�r� karjaim, mire j�les� s�hajjal v�llamra fektette az arc�t. Azt�n egyszerre csak ism�t s�rni kezdett. Akkora m�r t�nyleg teljesen megzavarodtam. �vatosan �lbe kaptam, majd vele egy�tt visszafek�dtem a futonra. Magam mell� d�nt�ttem, �gy, ahogy volt, takar�ba csavartan, s mikor �nk�nt ism�t hozz�m akart simulni, engedtem neki. Hagytam, hogy a fej�t a v�llamra hajtsa, hogy �sszeg�mb�ly�dve elvesszen �lel�semben. Ha ez neki j�, �s ett�l megnyugszik, �m legyen. Forr� lehelete csiklandozta a nyakam, mik�zben �reztem k�nnyeit r�csorogni mellkasomra. Hagytam, s�rjon, ha akar.

Teltek a percek �s � lassan csendesedett. �n pedig n�m�n, gondolataimba mer�lve figyeltem a plafonon j�tsz� �rny�kokat. Pr�b�ltam meg�rteni, mi t�rt�nt, mi v�ltozott meg. K�ptelen voltam felfogni, hiszen �pesz� n� a k�zelembe nem k�v�nkozott volna azok ut�n, amit vele tettem. Tal�n m�gis �rzett volna valamit? H�t akkor nem �gy t�nt, �s b�rmily k�zeli is volt az �lm�ny, semmi jelet nem tal�ltam eml�keimben, ami erre utalt volna. Akkor meg mi t�rt�nt?

Ahogy lassan megnyugodott, s csak n�ha h�pp�g�tt m�r egyet-egyet, akaratlan fel�tl�tt elm�mben a k�rd�s; na �s akkor hogyan tov�bb? Id�k�zben meg�llap�tottam, mennyire kellemes �rz�s is magamhoz �lelnem �t, b�r�nek, haj�nak cs�b�t� illata egyre jobban elhom�lyos�totta gondolataimat. R�gen oly szeretettel j�tszott velem �gy, hiszen k�nz� dolog ellen�llni egy n�nek, kinek teste illatozva kelleti mag�t, ha akarja, ha nem. � ezt rohadtul ki is haszn�lta, oly sok szenved� pillanatot szerezve vele. �s most megint ezt �reztem, a bizserg�st, a k�v�nalmat… er�s elk�pzel�sem lett volna arr�l, mivel is t�lts�k az �jszaka h�tral�v� r�sz�t, de nem tudtam � is arra gondolt-e, amire gondolom, hogy gondolt, mikor visszah�vott maga mell�…

***

Azt hittem, enn�l rosszabb m�r nem lehet, de amikor v�ratlan abbahagyta t�nyked�s�t, �s dolga v�gezetlen t�vozni akart, nem tudtam magamba folytatni a csal�dotts�gom. T�nyleg ennyire �rt�ktelen vagyok, t�nyleg ennyire sem vagyok j�?

Meg sem gondoltam, mit teszek, csak k�ts�gbeesetten kaptam ruh�ja ut�n, hogy meg�ll�tsam. Nem tudtam, mit akarok, de azt tudtam, hogy mit nem. Nem akartam m�g ezt a megal�ztat�st is lenyelni, merthogy annak l�ttam t�voz�s�t. Feladtam mindent, hagytam, hogy �rzelmeim ir�ny�ts�k gondolataim, tetteim. Ha kellett volna, ak�r k�ny�r�gtem is volna neki, �m v�ratlanul megsajn�lt.

Gondolom, el nem tudta k�pzelni mi�rt, hisz annyira �rtetlen�l �s esetlen�l pislogott r�m, miut�n elsuttogtam f�j� k�rd�seim. Az elej�n �n sem �rtettem mi�rt, egyszer�en csak nem akartam mag�nyos lenni. Azt�n r� kellett j�nn�m, nem a mag�nyt�l f�ltem, hanem att�l, hogy � nem lesz mellettem. Megd�bbent� volt a felismer�s, azt akarom, hogy itt maradjon, velem!

Lehajolt hozz�m, majd nagyon l�gyan meg�rintette az arcom. Ism�t s�rva fakadtam. Ezt a gy�ng�ds�get utas�tottam vissza, �n ostoba? K�rlel�n meredtem babon�z� szemeibe, mire vontatottan megcs�kolt. Azonnal vibr�l�st �reztem elk�nzott testem minden porcik�j�ban, s hagytam, had vezessen. Kellemes volt, �gy azt�n k�szs�gesen engedelmeskedtem �szt�neimnek �s v�gyaimnak, f�ltem ugyan m�g mindent�l, de hamar feledtetett velem mindent �des cs�kja. Lehetetlen, ugyanakkor a v�gs�kig kellemes volt, amit csin�lt, ahogy meg�rezhettem ism�t nyelv�t �s lassan meg mertem �rinteni saj�tommal. Nem siettetett, egy darabig �t ut�noztam, m�g bele nem gabalyodtam az eg�szbe, azt�n m�r csak azt vettem �szre, � viszonozza az �n cs�kjaim, hagyja, hogy n�ha megnyaljam a sz�j�t, hogy halv�nyan fogaimmal �rintsem.

�szre sem vettem, mikor fogyott el a leveg�m, csak azt, hogy sz�d�l�k, �s hogy akaratlan elt�volodok t�le, hogy leveg��rt kaphassak. Ekkor v�g�l megt�rte cs�kunkat, mire �n felindults�gomban azonnal hozz�b�jtam. V�gre �rezhettem milyen, ha meg�rintem, milyen, ha �t�lel, milyen, ha a b�r�m�n �rzem vonz� test�nek meleg�t. Erre v�gytam, s csak most, hogy nem nyomtam el tov�bb magamban ezt az �rz�st, most j�ttem r�, mennyire is v�gytam.

Ism�t elkapott a s�r�s, mire � k�nnyed�n felnyal�bolt �s visszafektetett a sz�td�lt futonra. De �n nem akartam, hogy elengedjen, h�pp�gve simultam hozz�, arcomat a nyak�hoz nyomtam, hogy �rezzem megnyugtat� f�rfias illat�t. Lassan feledtette velem a f�jdalmat er�s karjainak vigy�z� �lel�se. Sz�pen fokozatosan m�ltak a h�pp�g�sek, a s�r�rohamok, m�r nem �reztem a kellemetlen f�jdalmat �lemben, mely eddig nem akart m�lni. Ahogy lassan teltek a percek �s negyed�r�kk� duzzadtak, �gy t�nt egyre val�szer�tlenebbnek, meg nem t�rt�ntnek az eg�sz. Kezdtem azt hinni, csak egy keser� r�m�lom volt, �m a ragacsos anyagot tov�bbra is �reztem combjaimra sz�radva.

Egy id� m�lt�n � mozdult meg el�sz�r �s fel�m fordult. �n erre lecs�sztam a v�ll�r�l, �s oldalamon fekve pislogtam fel szemeibe. Arany csillog�suk t�nd�kl�, rabul ejt� volt a f�lhom�lyban. Csak a kerti lampionok f�nyei sz�ktek be sz�rten az elf�gg�ny�z�tt balkon fel�l, �sszefon�dva a dagad� hold ez�st f�ny�vel, s ez a halv�ny hideg dereng�s megt�rve csill�mlott ez�st tincsein. Most kezdtem �rezni, amit az �gyasok mes�ltek, amit minden n� �rzett, ha a k�zel�be ker�lt, hi�ba is tagadta le mag�nak. Nem tudn�m le�rni, nem puszta v�gy volt, nem csak annyi, hogy testem remegve k�vetelte k�zels�g�t. Enn�l sokkal m�lyebben �rintett meg. Pr�b�ltam betelni ezzel az �rz�ssel, de lehetetlen volt.

Lehunytam a szemeim, mire egy utols� k�sza k�nnycsepp siklott ki fekete pill�im al�l, s g�rd�lt al� arcomon, majd �llamr�l az � karj�ra cseppent. Erre ism�t megmozdult, s fogva a leped� finom selyem sark�t, v�gigt�r�lte arcomat, hogy megszabad�tson a r�sz�radt s�s foltokt�l. Azt�n m�r csak kedvtel�sb�l, tov�bb cir�gatta b�r�m, majd ujjai �llam al� sz�ktek, �s feljebb emelte fejem, hogy orrunk majd' �ssze�rt.

– Feledtetem veled, ami az el�bb t�rt�nt… - suttogta ajkaimra. - Ha te is akarod.

K�rd� tekintete arra utalt, valamif�le v�laszt v�r t�lem. Az els� meglepet�semben azt sem tudtam, mit tegyek, megd�bbentem; m�gis hajland� nekem egy �jabb es�lyt adni? Azt�n a t�tova boldogs�g hely�t felv�ltotta az aggodalom. Nem tudtam, mire sz�m�tsak, hiszen csak att�l, ahogy �tfutott testemen a v�gy, f�j� zsibbad�s �llt be �lembe, felid�zve el�ttem azt a kellemetlen, fesz�t�, k�nz� �rz�st… nem akartam m�g egyszer azt �rezni.

– Nem akarom, hogy �gy eml�kezz erre az �jszak�ra… - folytatta ugyanolyan halkan, mint az el�bb, �m puszta hangja el�g volt ahhoz, hogy engem borzongasson a hideg. - A feles�gem vagy Chizu… j� urad akarok lenni…

Nem tudtam d�nteni, �m � �gy t�nt, nem tudott tov�bb v�rni. El�rehajolt, majd kicsit felemelkedve, belecs�kolt a nyakamba. Fels�hajtottam gy�ng�d �rint�se nyom�n, s mikor m�r lehunyt szemmel v�rtam, hogy ism�t ajkaival �rintse �rz�keny b�r�m, csal�dnom kellett. �jra a szemeimet n�zte, tov�bbra is a v�laszom v�rta.

Nagy leveg�t vettem, majd apr�t b�lintottam.

Egy pillanatig m�g v�rt, majd f�l�m hajolt, de a hely�n maradt, csup�n egyik karj�t t�masztotta meg mellettem. Egy �jabb sz�vdobban�snyi ideig m�g az arcomat f�rk�szte, v�g�l halv�ny, �rz�kien l�gy cs�kot lehelve ajkaimra, �llamat megcir�gatva oldalra ford�totta a fejem. Pill�im magukt�l fon�dtak �ssze, ahogy ism�t meg�reztem cs�kjait nyakamon, s ahogy lassan r�vettem magam, hogy kezeim felemelve ruh�j�ba kapaszkodjak, az �des csiklandoz� �rz�s er�sebb� v�lt, majd v�ratlanul fogait v�jta b�r�mbe. Kicsiny, jelent�ktelen harap�s volt, �m ezzel egy id�ben kezei a takar� al� t�vedtek, �s maguk al� rejtett�k melleim.

Ujjai lassan cs�sztak le kulcscsontomt�l, majd �rz�ki gyeng�ds�ggel cir�gatt�k k�rbe kebleim. Azonnal kir�zott a hideg, s akaratlan m�g szorosabban kapaszkodtam meg v�llaiba, mire elindult lassan, t�tova keresg�l�ssel nyakamon, f�lre s�p�rve tincsem, a mellkasomat c�lozta meg cs�kjaival. Id�k�zben megkem�nyed� mellbimb�m ker�ltek ujjainak fogs�g�ba, majd v�ratlanul ajkai tapadtak jobb keblemre, s nyelve k�nyeztet� �r�mt�ncra kezdett rajta. Hangosan felny�gtem, ahogy az els� vad roham ut�n lass�, gyermeki j�t�kba kezdett. Egyik kez�nek ujjai puh�n fon�dtak jobb mellem k�r�, m�g m�sik kez�nek k�t ujja k�z� csippentette f�z�san �sszeh�z�d� mellbimb�m. Remeg�s j�rta �t eg�sz testem, mire k�v�ncsian felpillantott.

– Ne n�zz m�r! - dadogtam oldalra ford�tott, pirul� arccal.

– Mi�rt ne? - f�rta ujjait egyszerre d�s b�jaimba - Nem tudok betelni a l�tv�nnyal… - s�gta gonoszan, majd hal�nt�komra nyomott egy fut� cs�kot.

– Menj a fen�be… - suttogtam vissza k�jes rekedts�ggel hangomban, �m erre csak m�g er�ssebben markolt melleimbe.

– Hadd �lvezzem ki… v�gre megkaplak, �s te nem �llsz ellen. Sak�t hozatn�k, hogy �nnepeljek, ha most nem �ppen m�ssal lenn�k elfoglalva - v�laszolta kaj�n mosollyal, majd m�g miel�tt megsz�lalhattam volna, vad, �rz�kien m�ly cs�kj�val fojtotta el szavaim.

M�mor�t� volt, annyira j�l csin�lta, annyira l�ngoltam t�le! F�rfi cs�kja m�g sosem hev�tette ennyire v�gyaim, �m � olyan finoman, m�gis annyira vadul tette mag��v� ajkaim, s �zlelte meg pajkosan t�ncol� nyelvem, mihez foghat� �rz�st nem tudok mondani. V�g�l nyelv�nek v�gysz�l� j�t�ka ism�t kebleimhez t�rt vissza. �m k�zben tov�bbra is az arcomat figyelte, mit�l m�g jobban elv�r�s�dtem. Arany szemeiben kaj�n kis �r�mf�nyek villantak minden elhal� s�hajomra, s tudtam most rohadtul el�gedett mag�val.

Folytat�sa k�vetkezik…