4. Fejezet: Borzalom

Inuyasha �s Kagome f�radtan hever�sztek a fa alatt. A h�s �rny�kok szel�d fellegekk�nt derengtek felett�k, miket a fa ny�jtott nekik. A l�ny csillog� szemeivel a fi�ra meredt, ki elgondolkozva, csendesen b�mult maga el�, arany tekintet�ben tomp�n ragyogtak a mereng� gondolatok. A l�ny k�zelebb hajolt hozz�, de nem t�r�d�tt vele a fi�. Inuyasha halkan figyelte a habz� felh�ket, mik feh�ren ringtak az �g v�gtelen, k�k tenger�n. Kagome szel�den megsz�lalt:

-Min gondolkodsz?

De a fi� nem v�laszolt. Tov�bb k�mlelte az eget, mintha valami csod�ra v�rt volna, valami mennyei t�rt�n�sre, mi semmiv� tenn�, mert jelen pillanatban csak nyugodt �lomra v�gyott, miben semmi sem t�rt�nik, csak van �s pihen, nem t�r�dve sem a vil�ggal, sem az eg�sz mindens�ggel. Kagome pimaszul Inuyash�ra meredt. Nem k�v�nta a veszeked�st, csup�n a fi� figyelm�t szerette volna elnyerni. Halkan kiny�g�tt egy apr�, r�vid sz�t, mi megcsengett a leveg�ben:

-Fekszik...

Inuyasha tekintet�n megt�rt az elgondolkod�, s�r� k�d, szemei d�bbenten kig�badtak, f�lei idegesen a magasba csaptak, mik�zben teste g�rcs�sen el�re csap�dott kisebb robaj k�s�ret�ben. Miroku �s Sango k�v�ncsian felkapt�k a fej�ket �s a p�r fele tekintettek. Inuyasha d�h�sen felki�ltott:

-Ezt most mi�rt kaptam?!

A fi� szemeir�l szinte azonnal elt�nta vicsorg� d�h, amint a l�ny �rtatlan, gyeng�d szemeivel r� tekintett.

-Te k�nyszer�tett�l r�. K�rdeztelek, t�bbsz�r is, de �gy l�tszik, m�shol j�rsz. M�shol vagy, s nem itt velem.

-Mondjad...-morogta makacsul a fi�.

-Lenne egy k�rd�sem.-suttogta csendesen a l�ny.

-Igen? Hallgatom!

Kagome fels�hajtott:

-Valah�nyszor, el�t�rbe ker�l, hogy f�lszellem vagy, �rzek benned valami nyugtalan�t�t. A szent �kk� seg�ts�g�vel m�g mindig eg�szen szellemm� akarsz v�ltozni?

-Ezt m�r megt�rgyaltuk...

-Nem...v�laszolj Inuyasha, m�g mindig eg�szen szellem akarsz lenni? Hisz �gy is er�s vagy.

-Ez a c�lom. Ne akard megv�ltoztatni.

-Mert f�lek, hogy ezzel elvesz�ten�lek. Az �kk� nem csak az er�det n�veln� meg, hanem a benned lak�...hogy is mondjam...vad kuty�t is.

-Keh...

-Nagyon furcsa vagy Inuyasha.

-Mi�rt?

-Mert sosem tanulsz. A hatalom, amire v�gysz, nem ilyennek k�pzelted, te mondtad. Miut�n meg�lted az embereket...Mikor Kaguya a t�k�rbe z�rta emberi �nedet...Te egy sz�rnyeteg volt�l. Azt �g�rted, miattam f�lszellem maradsz.

-T�nyleg ezt ig�rtem...-gondolta a fi�.

-Inuyasha...-suttogta Kagome-Csakhogy tudd, engem nem �rdekel, hogy f�lig szellem vagy. Magad�rt szeretlek.

Hirtelen a l�ny teste megr�ndult, mik�zben szemei f�jdalmasan kidudorodtak medr�kb�l:

-Inuyasha. �kk�szil�nkot �rzek. Gonosz �kk�vet!

-�s �n f�lszellem szagot. Kagome!-ki�ltott fel a fi�.

A l�ny fut�snak eredt, nyom�ban loholt az eg�sz csapat, kiknek arc�ba sz�rny�s�ges balsejtelem csapott, mint valami f�rtelemes, b�z�s szag� szell�, mi meglobogtatta ruh�ikat. Kagome a k�t fele futott. Hirtelen megtorpamtak, amint a messzir�l �rkez�, kavarg�, s�t�t fellegek hideg el�ter�ben �szrevett�k a furcsa, feh�r alakot. A f�lszellem tekintete elv�szett arca s�t�t r�ncaiban, haja ez�st�sen lobogott, mik�zben hegyes f�lei fenyeget�en megrebbentek.

-Egy f�lszellem?-d�bbent meg Miroku.

-Ez a f�lszellem nagyon hasonl�t r�d Inuyasha. Mintha ikrek lenn�tek. N�zd, neki is kutya f�lei vannak.-sip�totta Shippou.

Hirtelen felkapta tekintet�t az idegen, kinek v�rv�r�s szemei v�rszomjasan felvillantak.

-Inuyasha...Mej�nk innen...-nyarvogta ijedten a kis r�kak�ly�k.

-Keh! Nem �rdekel, hogy hasonl�tasz r�m. �rzem, hogy csak �gy f�t benned a gonoszs�g. Nem kell Kagom�nak lennem ahhoz, hogy megl�ssam azt a m�rhetetlen, feket�n ragyog� gonoszs�got, mi a nyakadon szikr�z� �kk� bocs�t ki.-azzal Inuyasha el�h�zta a Tetsuig�t, mi recsegve el�vedlett a h�velyb�l megcsillantva rajta azokat a messzi vill�mokat, mik a t�volban sercegtek.

-V�rj Inuyasha. N�zd! Ugye, a kez�ben...az az, amire �n gonolok...-suttogta Kagome.

A fi� a ropog� ujjakra szegezte tekintet�t, miknek t�p� rengeteg�ben megcsillant valami lobog�, �tk�tsz� anyag, saj�t akarattal rendelkez� k�gy�k�nt tekeregve.

-Ez lehetetlen! Hisz el lett puszt�tva!

A Mennyek Mad�rtoll Tal�rj�nak egy apr�, m�gis l�tez� cafatja lengett meg a karmok k�zt. Az �rd�gi t�rgyat Houjou elpuszt�totta, miut�n legy�zt�k Kaguy�t, ki az id� �r�k megfagyaszt�s�n munk�lkodott. De a tal�r egy kis darabja m�gis ott hull�mzott az idegen kezei k�zt, mint valami villogva mosolyg�, huncut kis k�gy�. Inuyasha d�bbent arc�n peckes grimasz g�rb�lt fel:

-Nem �rdekel, hogy hogyan jutott hozz�d a tal�r egy darabja, de ideje meghalnod, ak�rki is vagy!-�v�lt�tte a fi�, mikor szemei remegve kig�bbadtak medr�kb�l, mik�zben k�ts�gbeesett kez�t a has�hoz szor�totta.

Az ujjai m�g�l forr� v�r buggyant el�, mi fr�cs�gve v�gigcsorgott a ruh�j�n. Inuyasha a h�ta m�g� tekintett. Az idegen m�g�tte �llt, haja vadul fodroz�dott a t�p� leveg� �rj�ban, mik�zben felcsillantak v�res szemei �s risszindulat�, f�rtelmes mosolya, mi r�ncos grimasza k�zt ragyogott az agyaraival. Kezei megroppantak. Ujjair�l Inuyasha v�re cuppogott.

-�tkozott...-ny�gte a fi�.

Az ismeretlen vad, v�rszomjas v�gyakt�l hull�mz� tekintet�vel Kagom�ra n�zett, mik�zben szinte f�l�ig h�z�d� mosoly �nt�tte el pof�j�t.

-Kagome...-suttogta Inuyasha.

Hirtelen egy sz�ke haj� l�ny rontott el� a s�r�b�l. Ayure ajkai k�ts�gbeesett tiltakoz�ssal elszak�tott�k egym�st, mik�zben k�nnyei csengve el�nt�tt�k a vill�mokt�l vibr�l�, hideg leveg�t:

-Ashka! K�rlek, ne csin�ld!

A gonosz l�ny megtorpant, s�t�ni vigyora lehervadt, amint a sik�toz� l�nyra n�zett. Csattog� pof�j�ra, min vicsorgott a sz�rnyeteg, most valami emberi �rzelem burj�nzott fel, amint torz sz�ja m�g�l halk, gyenge suttog�s s�v�tett ki:

-Ayure...

-Ashka!!!!!!! K�rlek, hagyd abba!!!!!!

Kagome m�r nem tudta meg�ll�tani kezeit. Ujjai aut�matikusan �ja fele kaptak. Szent nyila megcsillant fenyeget�, mennyei f�ny�vel. Ashka elrugaszkodott a f�ldt�l a k�t fele. Kagome kil�tte a nyilat, mi felhas�totta a leveg�t. Minden felfoghatatlanul gyorsan zajlott le, olyan �sszemos�d�, kivehetetlen massz�v� alakulva, minek artikul�tlan hangjai egyetlen, �rtelmetlen sikolly� folytak �ssze. A szent ny�l a tal�rt tal�lta el, mit Ashka a k�tba dobott. Hatalmas, �rv�nyszer� lyuk jelent meg, mi hull�mozva kirobbant a k�tb�l �s elnyelte a csapatot. Inuyasha szabadj�ra engedte a sz�lbord�t, minek vak�t� f�nye �ri�si darabot harapott ki a mindens�g v�gtelenj�b�l, mi szikr�z� l�ngtengerr� v�lt, olyan �ri�si f�nyvihart kavarva, minek �get� nyal�bai szinte ki�gett�k a szemeit. Mintha egy �r�kk�val�s�gig tartott volna, mire elcsendesedett a k�d �s lassan szertefoszlott, de mikor v�gre felperd�lt f�tyola, Inuyasha azt k�v�nta, b�r perzselte volna ki a tekintet�t az er�.

Egyed�l volt...

Senki sem volt mellette...Sem Kagome...Sem az idegen...

Fenyeget� leveg� borzongatta meg csontjait. M�shol volt, nem a k�tn�l �s nem az erd�ben, hanem egy furcsa, tarajos szikl�kkal kicsipk�zett, hal�li mez�n, mi perzsel�, v�r�s k�dben f�rd�tt. Az �gbolt v�res mennyezet�n csontmadarak rep�ltek, mik�zben a t�volban k�nes leveg�t ok�dtak a t�zh�ny�k. Magma spriccelt bel�l�k. Hirtelen �jra belemart Inuyasha b�r�be a borzalmas balsejtelem. Valami gonosz k�zelgett...Mag�nak is alig merte bevallani, hogy el�nt�tte elm�j�t a hideg f�lelem. A fi� h�tra pillantott. Lass�, gyeng�d dallam derengett fel a leveg�ben, mint egy k�s�rtet, mely kim�rten kivetk�z�tt a v�r�s k�d f�tyola m�g�l, egy t�k�rrel egy�tt, minek aranyozott kerete felcsillant:

-Ha tudtam volna,
hogy a l�ng elem�szti,
dehogy agg�dom!
T�zt�l tisztes t�volban
tartva szeml�ltem volna.

A fi� h�tra t�ntorodott kig�badt szemeivel:

-Ez lehetetlen!

Hirtelen er�s csap�s d�nt�tte le l�bair�l. Inuyasha f�st�lg� kezeire pillantott, mik remegtek a k�nt�l, majd a gomolyg� �rnyakra n�zett, mikb�l �jabb vill�m s�lytott le. Alig tudott kit�rni a t�mad�s el�l, mert egy szikr�z�, f�nyes ostor csavarta k�r�l a csukl�j�t �s v�gta a szikl�k penge�les rengetege k�z�. Inuyasha ajkai m�g�l a v�r szapor�n el�buggyant, mik�zben remeg� tekintettel a fel�je magasod� s�t�ts�gre n�zett. Egy fi� nevetett fel, kinek felvillantak v�r�s szemei, mik�zben �jra a magasba csapta l�ndzs�j�t, mi vill�mokat ok�dott:

-Nocsak nocsak...Itt a kutya...

-Kit hozott a vihar? Csak nem egy kis korcsot?-vihogta az �rnyak m�g�l el�l�p� z�ldes haj� f�fi, kinek a fej�n l�v� cs�pok izgatottan a magasba h�gtak.

-Nem kit...Hanem mit...-sziszegte hidegen az �benb�l kil�p� n�, kinek el�sz�r hull�mz�, feh�r hajtengere vedlett el�, majd csendes, fagyos szemei, mikben v�rszomjas szikr�k pattogtak, mik�zben a homlok�n l�v� f�lhold v�r�sen felvillant.

-T�ged hallgatv�n
egyre azon t�n�dtem:
val�dit l�tok?
De bizony nem
�kk�vek ezek,
csak sz�vir�gok.

A t�kr�t tart�, lil�s kimon�j� alak is felbukkant, kinek ajkai vid�man eltorultak:

-�s igen...Nem csak ill�zi�, val�di...

Inuyasha ny�gve megrezzent.

-�r�l�k, hogy m�g eml�kszel r�m korcs...-suttogta Kaguya-Egyszer m�r legy�zt�l...

-...m�gegyszer nem fogsz ki rajtam, mert ez�ttal...-sziszegte Menomaru.

-...a te hal�lod napja j�tt el. L�ssuk...-nevette Hayu.

-...k�szen �llsz a t�ncra, kis korcs?!-rikoltott fel Hiten.

A megjelen� d�monok v�gtelen, milli� sokas�ga vette k�r�l a h�rg� Inuyash�t.

Valami rossz t�rt�nt...

Valami nagyon rossz...

Folytat�sa k�vetkezik...