6. r�sz

Gyermeki kacaj-A t�rt�net �j utakra t�r

Az erd� v�rszomjasan suhogott fekete �gaival fenyeget�en
tornyosulva a menek�l� n� fele. Az asszony f�lelemt�l
elr�ncosodott arc�val maga m�g� tekintett, majd zih�lva �jra
megfesz�tette l�bait �s k�ts�gbeesetten eltasz�totta mag�t a
talajt�l. M�g�tte kattog� z�mm�g�s er�s�d�tt fel, majd
meny�ltak a bokrok �s hatalmas sz�zl�b� emelkedett el�
ropog� v�gtagjaival az asszony fele tekeregve. A n� sz�jai
k�ts�gbeesett sikolyra t�rultak ki, amint �rezte, hogy a
vonagl� tapogat�k hidegen meg�rintik a b�r�t. Hirtelen
mennyd�rg� robaj villant fel. Az asszony a f�ldre esett
ijedt�ben, amint az idegen moraj �jra megr�zta a leveg�t �s
f�jdalmas s�p�t�ssal �sszevegy�lve r�ntotta g�rcsbe
meglepett test�t. Zavartan maga m�g� tekintett. A sz�zl�b�
test�n lyukak t�tongtak, mikb�l a v�r fr�cs�gve buggyant
el�. A l�ny halott fak�nt omlott le a f�ldre...Az asszony
felkapta dereng� tekintet�t megment�i fele, kik l�tom�sk�nt
�sztak a megv�t� napsugarak k�d�ben furcsa botokkal a
kez�kben...

Az �reg f�rfi nyugodtan ny�jtotta ki r�ncos kezeit �s fonta
k�r�l kiss� remeg� ujjaival az ez�st�z�tt poharat. Rideg �s
aszalt von�sai tisztelettet k�v�ntak a k�r�l�tte l�v�
emberekb�l amint m�lt�s�gteljesen r�juk n�zett bes�ppedt,
�regs�gt�l csillog� szemeivel, mosolytalan ajkair�l m�gis
�radt valami el�gedett �r�m, amint sov�ny �s id� �ltal
bar�zd�kkal telitett arc�val Sango fele tekintett. Sz�rk�s
haja rendezetten volt f�s�lve, �reg f�rtjeibe �sz hajsz�lak
tekeregtek bele. Sz�raz ajkai sz�rakozottan elszak�tott�k
egym�st, mik�zben barna foltokkal teli kezei egym�s k�r�
ropogtak:
-Ifj� h�lgy, addig vagy a vend�gem, m�g szeretn�d.-mormogta
kedves hangj�val, mely b�szk�n lengett a leveg�ben, mint a
m�ly selyem.
-K�sz�n�m nagyuram, de �gyis rengeteg id�t t�lt�ttem n�lad.
-Montad m�r neked hogy ne uramozz.-legyintett egyet csontos
kez�vel �s �regs�gt�l hunyorogva kitekintett �jra l�g�
r�ncai m�g�l-Itt mindenkinek csak Agg vagyok.
-B�lcs vagy �s t�lont�l kedves, kegyes, de igaz�n nem
maradhatok tov�bb.
-Nagyon megtisztel� Sango kisasszony hogy ell�togatt�l hozz�m.
-Csak sim�n Sango.-mosolygott a l�ny.
-Tudod.-s�hajtott fel, mely miatt n�h�ny m�sodpercig
kisimultak nyak�n a tok�s bar�zd�k-Nagyon tiszteltem ap�dat.
�n hidd el, nagyon sajn�lom hogy ilyen m�ltatlan hal�lt
halt. A szellemek nem �rinthett�k meg, nem szellem karmait�l
halt meg. Hanem...-akadt meg rezg�, �reg hangja-a saj�t fia
kezei �ltal...
Sango szemeiben �jra felvillantak a borzalmas eml�kek. Az
�ber r�m�lomnak az Agg nyugodt �s szel�d suttog�sa vetett v�get:
-Sajn�lom ha kellemetlen eml�keket �bresztettem fel benned.
-M�r hozz�szoktam ehhez a r�m�lomhoz.-s�t�tte le szemeit a l�ny.
-Nem n�zed meg, hogy min munk�lkodunk, hisz ez�rt vezetett
ide utad. Vagy t�vedn�k?-n�zett r� bar�ts�gosan.
-A t�rsaimat h�tra hagytam a gerincn�l. Nem akartam hogy a
terhedre legyenek. Nem akarom tov�bb megv�rattatni
�ket.-�llt fel.
-K�rlek, hadd mutassam meg neked.-seg�tett�k fel n�h�ny
szolga-Az �letm�vemet...
-De...
-Semmi de...-mosolygott-Ragaszkodom hozz�. �s...-fordult meg
�s mosolygott fel�je kedves �regemberhez ill�en-Ragaszkodom
hozz� hogy elj�jjenek a t�rsaid is hozz�m. Ha akartok itt is
maradhattok �jszak�ra.
Sango nem elenkezett. K�vette az Aggot.

Inuyasha szemei d�h�dten d�lledtek ki, amint a pimasz
forg�sz�l peckesen �ts�t�lt rajta, majd bar�ts�gosan meg�llt
Kagome el�tt �s egy csokor vir�got nyomott kez�be.
-Valami b�zlik...-morogta a fi� amint s�rt�d�tten felpattant
a f�ldr�l.
Kouga r�men�sen megfogta a l�ny kezeit �s p�r csillog�s
k�zepette suttogni kezdett Kagom�nak elfojtott v�gyt�l t�zelve:
-oh kedvesem...r�g l�ttalak. Annyira boldog vagyok hogy
megint meg�rinthetem selymes b�r�det.
-�n is �r�l�k neked.-mosolygott zavartan a l�ny.
Hirtelen Inuyasha a farkas el� ugrott �s d�ht�l l�ngol�
szemeivel maga el� tolta a l�nyt:
-Mint mindig...A felajzott farkas el�rhetetlen �lmokat d�delget!
-M�r megint te? Hogy mer�szelsz hozz��rni te �sz puli!
-Nem t�ri tov�bb a kifinomult orrom a b�z�det, m�g a v�g�n
�jra l�tom azt, amint egy hete megettem!
Sz�csat�t k�vette a vereked�s. Kagome unottan n�zte �ket
Mirokuval �s Shippouval, majd a hegy tetej�n l�v� palota
fele tekintett.
A bokrok s�r�j�ben felvillant egy z�ld szemp�r, mi
elgyeng�lten n�zte Koug�t, kinek l�farokba fogott haja
l�tom�sk�nt �szott a napf�nyben izmos test�nek
domborulataival egy�tt. A l�ny elmosolygott, majd egy kecses
mozdulattal el�t�rt a levelek m�g�l.

Az Agg kiny�jtotta kez�t �s el�gedett szemeivel a dolgoz�
katon�kra tekintett, kik verejt�kz� arcukkal
visszamosolyogtak mester�k fel�, mik�zben a par�zst�l
vibr�l� leveg�ben f�mes csikorg�s �s zaj lobogott.
-�me...-azzal az �reg �tny�jtotta az egyik fegyvert.
Sango mosolyogva fel�je pillantott:
-M�r l�ttam ilyeneket.
-Igen...de ezek sokkal k�nyebbek �s egym�s ut�n t�bb goly�t
is k�pesek kil�ni az ellenf�lre. A goly�k egy k�l�nleges
�tv�zettel k�sz�ltek. Nagyon er�teljesek. Azonal
megmutatom.-azzal �tny�jtotta a l�fegyvert az egyik
katon�nak, ki egy f�b�l k�sz�lt b�b� fele szegezte azt.
Hossz�, v�rakoz� m�sodpercek teltek el, mire a ravasz
kattant �s a goly� szil�nkokra szak�totta sz�t a c�lpontot.
Faforg�csok sz�lling�ztak a leveg�ben, mik�zben a
megcsonk�tott fadarab halott l�tom�sk�nt bukott al� �s
recsegve sikoltozva zuhant bele a l�ngokba. Sango szemei
meglepetten kerekedtek el. Az �regre tekintett elismer�en:
-Val�ban. Ilyeszt� �s hat�kony.De valamit nem �rtek. Mi�rt
kell ilyen er�snek lennie egy ember ellen, egy sima...
-Az�rt kedvesem...-fordult fel�je b�lcs, �veges szemeivel,
mik b�szk�n ragyogtak a bar�zd�k v�lgye k�zt-...mert nem
emberek ellen tal�ltam fel.
-Szellemekre vad�szol?
-Pontosan...
-Elismerem, hat�sos m�dszer de a r�giek...
-...megsemmis�ltek. A faluddal egy�tt.-suttogta, amint
kim�rt �s egy�tt�rz� mozdulattal fel�je fordult.
Az Agg megveregette a v�ll�t:
-Az �n falum halad a korral. Ahogy �jabb fordulatot tesz az
id� kereke, �gy fejl�dnek a fegyverek is. N�h�ny ker�knyom
el�tt egy eg�sz sereg kellett a szellemek ellen. �s n�h�ny
kard. De eme eszk�z�k seg�ts�g�vel meg fogjuk tan�tani
nekik, hogy nincsen ragyog�bb az emberi szellemn�l. Falvakat
d�nt�ttek romba. Ez t�bb� nem lesz �gy.-mormogta b�lcs
hangj�val mely megv�lt� csodak�nt visszhangzott.
-Rem�lem tudod, hogy olyan szellemek ellen, mint Naraku,
semmit sem �rnek ezek a fegyverek.
-Tudom...-mosolygott majd elment Sango mellett.
Az Agg l�ptei sejtelmesen kopogtak a padl�n. A kong�
harm�ni�t �s a f�mek csilingel� cs�r�mp�l�s�t Sango zavarta meg:
-Mond...B�r nem annyira l�nyeges, de nemr�g harcoltunk egy
l�ny ellen.
-Egy l�ny ellen?-n�zett fel�je kocsony�s r�ncai m�g�l.
-Csak �rdekel, hogy hallott�l-e r�la, hogy j�rt-e erre, mert
az ereje miatt nem lehetett nem �szre venni. Csak �rdekelne
hogy honnan j�hetett. A V�r�s Isten�nek nevezte mag�t.
-A V�r�s Istenn�?-r�ncosodott el m�gjobban arca a
mosolyt�l-Milyen �rdekes hogy egy szellem egy l�ny alakj�t
veszi fel, nyilv�n az�rt, hogy megt�vesszen a k�lsej�vel,
hogy ne merd ellene haszn�lni a kardodat. De meg�lt�tek.
Igaz?-csillogtak v�n szemei.
-Igen.
-Nos...-indult �jra meg-Rem�lem �jra tal�lkozni fogunk.
-H�t..Nem tudom....
-�n viszont igen.-hunyorgott fel�je gyerekes huncuts�ggal-A
vend�geim vagytok. Te �s a t�rsaid.
-Igen, de...
-Rendben. Este. V�rlak titeket.
Sango t�prengeni l�tszott, mire a v�nember megint
odabicegett mell� �s egy apai mosollyal fel�je hunyorgott
meleg szemeivel:
-Ragaszkodom...-veregette meg �jra a v�ll�t-Lesz egy kis
bemutat�. De az el�bbin�l sokkal l�tv�nyosabb. �l� c�lpontokkal.
-Mi?-eszm�lt fel.
Az Agg leped�kkel lebor�tott t�rgyak fele ballagott.
El�gedett arc�ra par�ny mosoly lobbant fel, amint v�ns�gt�l
remeg� ujjai megmarkolt�k a v�sznat �s a leveg�be l�kt�k
azt, mely tarajos tengerk�nt lobogott fel. A k�ts�gbeesett
acsarg�st nem lehetett hallani a f�mek cs�r�mp�l�se miatt,
mit a ketrecek m�g�tt l�v� szellemek hallattak.
-Az �tv�zetb�l k�sz�ltek. Mint l�thatod, m�g egy szellem
sz�m�ra is el�g er�s.
A beb�rt�nz�tt l�nyek feket�n tekeregtek az idegen r�csok
m�g�tt, melyeknek f�lelmetes �s idegen szaga terjengett a
leveg�ben. A l�ny v�res �s sz�tmarcangolt csonkokat
pillantott meg a s�r� b�rt�n�n �tl�tva, melyb�l arra
k�vetkeztetett, hogy a ki�hezett l�nyek saj�t magukb�l
ettek. A l�tv�ny d�bbenetes volt. A v�rben forg� szemekben
al�zat, m�rhetetlen d�h borj�nzott �s m�g valami, melyet
Sango eddig egy szellem tekintet�ben sem fedezett m�g fel:
f�lelem...

Folytat�sa k�vetkezik...