11. r�sz

Gyermeki kacaj-Fogs�gban

Inuyasha tekintet�r�l a b�gyadt hom�ly lassan gomolygott el,
amint az �bers�g napsugarai elt�ntett�k az �lmoss�got. Arany
szemei fak�n ragyogtak a sz�rk�s hom�lyban, mit az idegen
szag t�lt�tt be, majd kitisztultak, �s meglepett d�hre
kerekedtek el. Fogai k�ts�gbeesetten villantak fel
kit�rulkoz� sz�j�ban, melyb�l a m�reg szilaj er�vel t�rt el�:
-KAGOMEEEE!
A fi� kezeit �s l�bait f�mes hidegs�ggel csavart�k k�r�l a
l�ncok. Kagome el�tte �llt, szint�n fogs�gban, de �t sima
k�telek tartott�k fogva. Fogvatart�i tudt�k, � nem fog ebb�l
a szor�t�sb�l sem kit�rni ember l�t�re. A l�ny m�g aludt.
Feje el�re volt d�lve elernyedt v�gtagjaival egy�tt. Szemei
lassan megrebbentek, amint a rik�csol� �v�lt�s a f�leibe
hatolt, majd ijedten a magasba h�gtak:
-Mi t�rt�nt? Inuyasha...Inuyasha!!! Hol vagyunk?
-Nem tudom, a szem�t �tvert minket!!! Sango!
A szellem�rt�l�ny mellett�k volt kifesz�tve a k�telekt�l.
D�bbent arccal mag�ra tekintett, majd Mirokura �s a
megl�ncolt Shippoura �s Kirarara.
-T�nyleg. Remek �tlet volt elfogadni egy idegen �r kedves
vacsor�j�t. T�nyleg �lveztem...-morogta Inuyasha.
-Nem �rtem mi�rt csin�lhatta ezt, hiszen...-suttogta a l�ny,
de hirtelen a f�mes falakt�l dereng�, �reg d�rm�g�s
morajlott fel, mely belefojtotta a szavakat:
-...el�rult�l...El�rultad a fajt�dat...-azzal a s�t�ts�gb�l
el�vedlett a bar�zd�lt arc, mely term�szetes nyugalommal
tekintett a fogjokra.
-Mit jelentsen ez?-�v�lt�tte Miroku.
-Igen? Mi�rt csin�lja ezt?-sip�totta Shippou.
-Hogy mi�rt, dr�ga gyermekem?-suttogta �szinte higgads�ggaal
�s j�s�gos, kegyes hanglejt�ssel az �reg, amint fel�j�k
n�zett bes�ppedt, feket�n csillog� szemeivel-Mert te �s a
fajt�d, mint a puszt�t� t�zv�sz s�p�r v�gig a ter�leteken.
Inuyasha szemei eltorzultak, mire a v�ns�g fojtatni kezdte,
amint kocsony�s tok�i t�ncoltak �lla alatt:
-A szellemek mindigis a bolyg�nk legfelh�bor�t�bb l�nyei
k�z� tartoztak. A mi f�ldeinken ettek �s ittak, v�g�l m�r
nem volt el�g nekik sem az �llati, sem a n�v�nyi h�s �s az
�let�nkre t�rtek. Azt�n m�r nem is a h�sunkat akart�k, hanem
a v�r�nket.-suttogta tan�rias b�lcsess�ggel-L�that�an m�r
nem az �hs�g �szt�n�zte �ket, hanem a kapzsi v�rszomj. A
szellemek r�nk nehezedtek. Emberek milli�i haltak meg
�rtelmetlen terrorjuk alatt, mely a mai napig is tart, s ez
a sokk annyira beleiv�dott elm�nkbe, hogy el is felejtett�k
a tegnapot. Nem akarunk arra gondolni, hogy holnap m�r egy
v�rszomjas szellem zs�km�ny�llatai lesz�nk. Ezek a l�nyek
mindent feld�lnak, porba tiporj�k az emberi tisztess�get, az
emberi munk�t, amint b�k�s falvakat d�ntenek romba, �s m�r
nem el�gszenek meg az emberi kult�ra
beszennyez�s�vel...-azzal hideg, j�s�gos szemeivel
inuyash�ra meredt-...m�r a mi fajunk v�r�t is
bemocskolj�k...-mormogta sz�nalomt�l �s sajn�latt�l remeg�
hanggal.
Inuyasha acsarogva fel�v�lt�tt:
-Te szem�t, mindj�rt meg fogod tudni, hogy milyen d�hvel
szedem le �n is a te fejedet!!!!-azzal vadul rohanni kezdett
a kez�n, l�bain �s nyak�n l�v� l�ncokkal.
Az Agg nyugodtan �llt el�tte. Hirtelen a l�ncok el�rt�k
t�nyleges m�ret�ket �s megfesz�ltek, pont a v�ns�g orra
el�tt. Inuyasha felh�rg�tt, amint nyak�t �s v�gtagjait
v�resre szor�tott�k a hideg l�ncok. Ak�rmennyire is
pr�b�lta, nem tudta el�rni az el�tte �ll� �regebert, ki
sajn�lkoz�an felmosolygott:
-A kuty�kat p�r�zon kell tartani. Be kell vallanom neked
fiam, sajn�lak t�ged...A szellem- �s embervil�g k�zt
verg�dve korcsk�nt....Nagyon neh�z lehet neked...
-Igen neh�z volt, mert egyfolyt�ban rettegtem a
szellemekt�l,de m�g jobban olyanokt�l, mint maga...
-Ne csin�lja ezt! Nem minden szellem gonosz!-�v�lt�tt fel
Sango, majd tekintett r� Shippoura.
-M�g nem, de megl�sd, amint feln�, te leszel az els�, akit
meg�l...
-�n?-sik�tott fel ijedten a kis r�ka-Kagome! Ez igaz?
Hirtelen megjelent a fekete p�nc�los test�r �s s�gott
valamit az �regember f�l�be, ki sajn�lattal fel�j�k fordult:
-Hatalmas szellemfalka k�zeledik errefele, ez�rt k�nytelen
vagyok elhalasztani a k�s�rletet. De amint v�gezt�nk a
sz�rnyekkel �s megmutattuk, hogy igenis az ember �ll a f�ldi
rangl�tra cs�cs�n, folytatni fogjuk.-azzal Inuyasha l�ncai
vadul visszah�z�dtak �s cs�r�mp�lve visszatasz�tott�k a
falhoz a fi�t, ki felny�g�tt a f�jdalom miatt.
Ut�na az �reg Kiyokotsu k�s�ret�vel kis�t�lt a teremb�l.

A falu lak�inak arc�t iszonyatos r�m�let torz�totta el. Alig
kaptak �szhez, a v�r�sl� felh� m�ris fel�j�k �rt, mib�l
d�h�dt acsarg�s robbant el�. A d�monvarj�k cs�rei moh�n
lekaptak a magasb�l �s ny�ladz� rik�csol�sok k�zepete
felt�pt�k �ldozataik h�t�t, hogy karmaikat beleikbe m�rts�k,
az emberalakot �lt� k�gy�k kardjaikkal �nt�ttek fekete
v�r�ss�get az emberek arc�ra, a bikaszellemek hatalmas
szarvaikkal ny�rsalt�k fel, majd agyaraikkal t�pt�k sz�t a
falusiakat, mik�zben a felh�b�l a k�l�nf�le sz�rnyetegek
szaftos es�je bukott al�. A robajl� falka meg�ll�thatatlanul
haladt el�re az er�d fele.

Egy �rny ugr�lt a hatalmas �p�tm�ny falain. A duzzadt g�tat,
mely m�g�tt nyugodtan h�mp�ly�tt a v�z, k�nnyed�n futotta
kereszt�l, mozdulataiban m�gis t�kr�z�d�tt valami g�rcs�s
f�jdalom �s gyenges�g, mintha b�rmelyik mozdulattal
el k�sz�lne esni. A katon�k nem vett�k �szre a betolakod�t,
ki berohant az �p�letbe �s ler�gta a f�ldre az �tj�ba �ll�
�r�ket, kik �v�lteni k�sz�ltek.

Inuyasha f�radtan acsargott a l�ncok s�r�j�ben:
-Hogy t�rt�nhetett meg ez? Narakut meg�lt�k �s most egy
megveszett v�nember ellen vesztett�nk.
-A szellemek el�rajzottak b�v�hely�kr�l most, hogy Naraku
m�r nem �l.-suttogta Kagome-Ak�rmennyire is biztos a
gy�zelm�ben, nem gy�zhet.
-Sajn�lom...-tekintett fel�j�k Sango-Az �n hib�m.
-Ne hib�ztasd magad. Nem tudhattad hogy ez lesz bel�le. Ha
m�r belekeveredt�nk ebbe, pr�b�ljunk meg bel�le s�rtetlen�l
kiker�lni.-mondta Miroku.
-Hogyan?-d�h�ng�tt Inuyasha-Ezeket az �rd�gi l�ncokat m�g �n
sem tudom sz�tt�rni. Kagome, Miroku, Sango! Rajtatok csak
k�t�l van, nem tudtok valahogy kiszabadulni?
-L�pzeld, hogy nem...
Hirtelen egy ismer�s alak l�pett el� a s�t�tb�l. Kouga
g�nyosan a morg� Inuyasha fele tekintett:
-Tudtam hogy nem tudsz Kagom�re vigy�zni te bolh�s pincsi.
V�gre a helyedre ker�lt�l...
-M�r csak te hi�nyozt�l.-d�h�ng�tt Inuyasha.
A farkas l�bain k�t�s feket�llett a megsz�radt v�rt�l.
Let�pte Kagom�r�l a k�telet, ki h�l�san fel�je mosolygott:
-Nagyon �r�l�k neked. K�rlek, szabad�tsd ki a t�bbieket is!
A k�telek ropogva a f�ldre omlottak. Kouga ut�na Inuyash�ra
tekintett �s el�gedetten vigyorogva, len�z�en fel�je magasodott:
-Azt ne is v�rd, hogy t�gedet is kiszabad�talak.
-Nem is akartam! Tudok egyed�l is boldogulni! Nem akarom
hogy egy ilyen, v�znal�b� farkasfajzat j�jj�n a seg�ts�gemre.
-Kagome! Gyere!-azzal Kouga felemelte a zavarban l�v� l�nyt.
-Mit csin�lsz te sz�r�s k�jenc?!-fakadt ki a fi�.
-Elviszem innen Kagom�t!-mordult r� a farkas.
-Igaza van. Kagome itt vesz�lyben van. Nem maradhat itt.
Inuyasha, mi elmegy�nk a fegyvereink�rt �s a Tetsuig��rt,
k�zben kital�ljuk hogy hogyan szabad�tsunk ki.-kiab�lta
Miroku, mik�zben elt�nt a s�t�tben-Ne mozdulj innen!
-Nem �ll sz�nd�komban.-d�h�ng�tt Inuyasha-TE BOLH�S FARKAS!
HA MEGTUDOM HOGY KAGOM�VAL VALAMI PERVERZES�GET CSIN�LT�L,
LET�PEM A FEJED!

Sesshomaru egyed�l, nyugodt hidegs�ggel s�t�lt az er�d fele,
hova Inuyasha szaga vezette. Naraku meghalt, tudnia kell
hogy kinek a keze �ltal. Feh�r haja csendesen lobogott a
sz�lben bund�j�val egy�tt, mely fodroz�dva lobogott.
Hirtelen katon�k jelentek meg �s fenyeget�en el�re csapva
l�fegyvereiket k�r�lvett�k a f�rfit:
-Ne mozdulj, vagy kilyukasztunk!!!!!!!!!!
Sesshomaru v�gig tekintett rajtuk.

Folytat�sa k�vetkezik...