10. r�sz

Esz�be jutottak �desanyja szavai, amikor bejelentette, hogy Jap�nba megy gy�gykezel�sre. Na de kisl�nyom, m�gis mire v�rsz, csod�ra?

-�s mondd csak Kagome…Ezt a keres�st otthonr�l, a vil�g v�g�r�l csin�lj�k, vagy k�pesek voltak idej�nni Jap�nba?-„Amit er�sen k�tlek”

-H�t…nem. De hi�nyzol nekik…-v�laszolt lassan a l�ny.

-Azt el is hiszem. Csak akkor j�nnek r� mennyire sz�ks�g�k van valamire, amikor m�r nincs meg…�s milyen igazam lett…Hadd f�jenek csak a saj�t lev�kben.

-Ezt ugye te sem gondolod komolyan…-lep�d�tt meg Kagome. Sango nem nagyon �rtette mi folyik itt, Rin meg…h�t…� �ppen egy hallal k�zd�tt �gyhogy azt sem vette eddig �szre hogy l�togat�ik vannak.

-Ha t�nyleg szeretn�k tudni j�l vagyok-e, akkor mondd meg nekik hogy egyszer, majd hazamegyek, ha abbahadj�k egym�s szek�l�s�t.-„Bele�rtve engemet is…”-�s most ne haragudj, de mennek kell.- azzal bement a v�zbe Rin�rt, majd elindult vissza a t�borba. „M�g hogy visszav�rnak…”

-Mai…mi�rt ment�nk el…m�g mindig �hes vagyok…

-Majd eszel marad�kot, biztos maradt Aun nyeregt�sk�j�ban.- felelte morcosan Mai. „Hi�nyzom nekik…”

M�rgesen ment el k�t bokor k�z�tt, aminek k�vetkezt�ben megkarcolta az arc�t. De �t most semmi sem �rdekelte. „Had legyen csak b�ntudatuk…”

-Mai, bibis lett az arcod.

-Nem mondod!?- ki�ltott r� kicsit er�sebben mint szeretett volna. Rin pedig �gy megijedt, hogy majdnem els�rta mag�t.- Ne haragudj r�m…nem r�d vagyok m�rges…-Rin nem v�laszolt, de az�rt megnyugodott. A t�borhelyig nem sz�ltak semmit. „Bezzeg most meg neki a Csendkir�ly…”Amint vissza�rtek, a lord tov�bbindult, a kis csapat persze k�vette. El�rkezett az este. Rin �s Yaken m�r aludt. Sesshoumaru szok�s�hoz h�ven az eget f�rk�szte, ezt persze a mi Maink nem tudhatta. � sem aludt. M�g mindig Kagome szavai visszhangzottak a fej�ben…meg persze a saj�t durva v�lasza.

-Hol szerezted a s�r�l�sedet?- hallatszott a nagy�r hangja, mik�zben a szem�t m�g mindig nem vette le a csillagokr�l. Maira kis h�j�n a sz�vbajt hozta. „Sosem alszik???” Levert hangulata miatt, viszont nem l�tszott rajta a meglep�d�tts�g, m�gis ezt k�rdezte:

-Milyen s�r�l�st?- k�rdezte vissza halkan.

-Az arcodon.

-Csak egy karcol�s.- Katona dolog! szokta mondani Rinnek, miut�n valamely okb�l meghorzsolta mag�t.

-Mi�rt nem alszol?- k�rdezett �jra a nagys�gos �r.

-Nem tudok.- v�laszolt �jra Mai.- Majd elalszok, ha a lelkem is lenyugszik…-igaz�b�l nem is tudta mi�rt mondta ezt, tal�n csak az�rt mert nem besz�lt az�ta a bizonyos tal�lka �ta. Sesshoumaru a l�nyra n�zett. Tudta j�l, hogy mi b�ntja, hiszen ott volt, amikor besz�lt azzal a Kagome nev� mikoval. „Nyilv�n � is abb�l a m�sik vil�gb�l sz�rmazik…de ahogy a szavaib�l kivettem jobban szereti ezt a vil�got.” A nagyurat Mai egyenletes szuszog�sa z�kkentette ki, b�r a sz�vdobog�sa alapj�n, nem volt nyugodt �lma…