XXXVI. Polg�rh�bor� k�zep�n

-          Mido ezt �gy �rtem, hajland� vagy az oldalunkon harcolni? – k�rdezte Harano rem�nykedve.

-         Megbolondultam szerinted? Nem, majd itt karok meghalni!

-         K�sz�n�m!

-         Akkor k�sz�nd, ha t�l �lt�k! Most pedig! Sz�lj az embereidnek!

-         Rendben, de gyere velem! – azzal karon ragadta a l�nyt, nyom�ban pedig a h�rn�kkel kil�pett a foly�s�ra, majd a fut�r fel� fordult – F�vasd meg a v�szk�rt�ket! 10 perc m�lva minden f�rfi legyen a f�udvaron!

-         Igenis! – azzal a katona elrohant.

-         Hova viszel!

-         Majd megl�tod!

�ppen amikor el�rt�k a f��p�letet, akkor zend�ltek meg a k�rt�k. A palota, mint egy felb�dult m�hkas, zsongott be a hangra. A hideg, sz�rke p�r�ban, �s a sz�ling�z� h�ban, emberek rohantak az udvar fel�. Mikor letelt a 10 perc �s m�r egy gombost�nek sem volt hely, Itshiri-sama megsz�lalt.

-          Emberek, bajt�rsaim, katon�k! Palot�nkat nagy vesz�ly fenyegeti, Asano csapatai k�zelednek!

A t�meg morajlani kezdett. De a f�rfi int�s�re �jra csend t�madt.

- Most pedig, azonnal �r�ts�tek ki a v�rost, minden embert hozzatok a palota fali k�z�. A f�rfiak pedig a rakt�rakban sorakozzanak p�nc�l�rt! Ne feledj�tek, csak p�r �r�nk van!

- Igen is uram! – j�tt a n�p v�lasza.

- M�g valami! � itt mellette Midayoi-sama, a Kelet hercegn�je! Bizony�ra mindny�jan ismeritek l�t�sb�l. Ezennel parancsolom, hogy az � utas�t�sait �gy fogadj�tok el, mintha �n mondtam volna!

A t�meg zavarodottan morajlani kezdett ism�t, s�t p�ran hangot adtak azon fajta v�lem�ny�knek, hogy ez �ngyilkoss�g, �s fel hozt�k az �jszaka t�rt�nt kompromitt�l� esem�nyeket. Mido v�r�s arccal kezdett els�llyedni az am�gy biztons�gos fa padl�n. Mit nem adott volna ha eltudott volna t�nni vagy legal�bb l�thatatlann� v�lni.

- A dolgotokat tudj�tok, a kapit�nyokat k�rem a nagyterembe! – azzal Harano sarkon fordult �s Midot ism�t mag�val h�zta.

A nagyteremben hamarosan 14 szamur�j l�pett be. Meghajoltak az id�k�zben v�rtbe �lt�z�tt uruk el�tt, az helyet mutatott nekik. Mido is a k�rben �lt �s hallgatta a f�rfiak tan�cskoz�s�t, mik�zben eml�keib�l min�l jobban pr�b�lta el�hozni az Asano-Harano csat�r�l tanult minden piciny eml�k�t. Arra riadt, hogy Harano sz�longatja.

- Midayoi-sama? Tudsz nek�nk valami hasznosat mondani? – k�rdezte.

- Igen, ha kapok pap�rt �s �r�szersz�mot! – v�laszolta a l�ny, mire szolg�k azonnal el� rakt�k a k�rt t�rgyakat. – K�sz�n�m! – biccentett a l�ny majd b�szen rajzolni kezdett.

Mikor v�gzett az eg�sz v�ros �s a palota alaprajza fek�dt el�tt�k, pont, �gy ahogy a t�ri k�nyvben benne volt.

-          Ha j�l gondolom �gy n�z ki a palota. Uraim, maguk is tudj�k hogy mik a gyengepontjai! A strat�gi�nkat arra kell alapoznunk, hogy Asano nem �rheti el a palota falat. Nem engedhetj�k �t neki a v�rost, b�rmibe is ker�l.

-         �s m�g is, ezt hogy gondolja, Midayoi-sama? – k�rdezett k�zbe az egyik szamur�j.

-         Asano 3 �temben fog t�madni. Az els� t�mad�s sor�n, az egyetlen v�roskaput veszik ostrom al�. A m�sodik t�mad�ssal egy helyen berobbantja a falat, de nem a kapun�l, hanem a h�tunk m�g�tt, �gy hogy az a kis foly�, ami vizet ad a v�rosnak, a kez�re ker�lj�n. Ekkor ez a csapat kett� v�lik egyik r�sze e v�rosv�d�k ellen, indul, a m�sik puskaporral megostromolja a palot�t. Nek�nk ezt kell megakad�lyoznunk! – mes�lt a l�ny, mintha csak bele �ln� mag�t a t�rt�nelem tananyagba.

-         Honnan tudja ezt olyan biztosan? – k�rdezett egy m�sik szamur�j.

-         L�ttam, de ezt hossz� lenne megmagyar�zni! A terv a k�vetkez�. Mi n�gy r�szre fogjuk bontani a csapatainkat. Egy l�tszatra nagyobb osztag a f�kaput fogja v�deni. Egy m�sik a palota v�delm�r�l gondoskodik, a harmadik �s a negyedik, pedig a legrosszabb feladatot kapja. �k a foly�ban, a palota mellett �s lent a v�rosfaln�l, annak partj�n �s a n�dban, a k�zeli h�zakban fognak megb�jni, �s rajta �t�sszer�en meglepni ezt a k�t t�mad� csapatot.

-         De mit tegy�nk a robban� por ellen? – k�rdezte Harano.

-         Az ellen semmit nem tudunk. A palot�ban a tet�t �s az �ghet� k�ls� dolgokat az asszonyok locsolj�k le, �gy a t�zet elker�lhetj�k. – mondta Mido, �m szavait egy felharsan� k�rt szava szak�totta f�lbe.

Kintr�l r�m�lt sikolyok �s ki�lt�sok hallatszottak, a hadvez�rek kirohantak a torn�cra, �s lepillantottak az alattuk elfekv� v�rosk�ra. Emberek sokas�ga �z�nl�tt felfel�, v�llukon batyuikkal, csomagjaikkal, �s sietve pr�b�lt�k el�rni a biztons�got, jelent� palot�t. A v�rosfalon k�v�l, ahol az erd� kezd�d�tt, h�rtelen a f�k mintha �letre keltek volna. Mozogni kezdtek, azt�n m�r j�l kivehet�v� v�lt, ahogy katon�k ezrei tartanak a palota fel�.

-          Nincsen t�bb id�! – ki�ltotta Harano. – 400 ember azonnal l�ra �s a nagykapuhoz! �j�szokat is k�ldjetek! A t�bbit tudj�tok, �n a nagykapuhoz megyek!

-         Igen is! –azzal a szamur�jok sz�tsz�r�dtak.

-         A kapun�l tal�lkozunk! – ki�ltotta Mido �s fut�snak eredt visszafel� a szob�j�hoz.

A szob�ban ott volt Rin, Konchju �s Ayuni is. Mido vill�m gyorsan pakolni kezdett. Amit Rin meghagyott �sszecsomagolta kis batyuba. Azt�n a k�t sz�p ruh�t, amit kapott, egyszer�en t�pkedni kezdte. A l�nyokat bugyol�lta be vele, �s k�t �les k�st adott Ayuninak �s Konchjunak, majd a t�rk�pekre �s a penn�ra mutatott.

- Papn�nek tanultok, nem? �rjatok tiszt�t� lapokat, �s k�sz�tsetek Shikigamikat!

- M�rt �rn�m? – k�rdezte Ayuni.

- A h�bor� elkezd�d�tt, �n a v�rosfalat fogom v�deni. Felh�zok egy akad�ly, ami ezt a szob�t v�deni tudja, sajnos t�bbre nem vagyok k�pes jelenleg. Ha a palota elbukna, �n visszaj�v�k �rtetek, �s megsz�k�nk. Ha nem lenn�k itt, amikor bet�rik a palota kapuj�t, induljatok el n�lk�lem! A l�nyeg hogy nem hallhattok itt meg! �s l�nyok, vigy�zzatok Rinre! – hadarta idegesen Mido.

- De Midayoi-sama, m�g is merre menek�lj�nk? – k�rdezte remegve Konchju.

- A kert fel�. Ahol az a kedves �reg fa van amit, annyira szerettem. Ott van egy pal�nk. Ki van lazulva, k�nnyen kid�nthetitek. Akkor azt�n elindulhattok a palota m�g�tti rizs�ltetv�nyek fel�. Haszn�lj�tok minden tud�sotokat, �s ha el�rt�tek az erd�t, keress�tek meg Jakent �s Aunt! Rin tudni fogja merre! Azt�n menek�ljetek, �s ne n�zzetek vissza! �rtett�tek?

- Mido, m�rt besz�lsz �gy? N�lk�led nem mehet�nk el! – szolt k�zbe az eddig csendes Rin.

- Ne agg�dj �rtem! Ha ki�rtetek mond Aunnak hogy, vigyen Sesshoumaruhoz. � majd m�r tudja, mit kell tennie!

- De Mido? – szipogta a kisl�ny, �m kintr�l �jabb k�rt szava hallatszott.

- Ne f�lj! Visszaj�v�k! – �lelte mag�hoz Mido Rint, azt�n az egyik f�ld�n hever� hajt�vel megsz�rta az ujj�t, �s p�r csepp v�rt az ajt� el� �s a szoba sarkaiba cs�ppentett. Azt�n f�l t�rdre ereszkedett �s im�ra fonta kezeit azon a furcsa m�don, ahogy a mikok szokt�k. H�rtelen a szoba aranyos f�nyben felragyogott, majd a ragyog�st elnyelt�k a falak. A l�ny felegyenesedett �s biztat�an t�rsaira mosolygott:

- A gondvisel�s �vjon titeket! – suttogta majd kisuhant az ajt�n.

A kapuban m�r Harano idegesen v�rta. A nyitott nagykapun folyamatosan �ml�ttek befel� az emberek, mik�zben odalent Asano csapatai elfoglalt�k �ll�saikat. A falak mellett 400 lovas v�rakozott, �s figyelt�k a r�m�lten gyalogl� emberek t�meg�t. Mido oda�rt, de m�r egyb�l egy lovat vezettek el�je. A l�ny sz� n�lk�l felpattant, azon gondolkodva, hogy vajon mikor tanult meg lovagolni. Azt�n Itshiri-sama mell� l�ptetett. K�rt k�t teli tegezt �s egy �jat, �gy gondolta, am�g nem sz�ks�ges nem v�lt alakot. Azt�n a csapat ki�getett a nyitott ajt�n. Az emberek utat nyitottak a lovasoknak. 

- Nos akkor gyer�nk! – ki�ltotta Harano, �s a sereg megindult lefel�.

F�l �ton j�rhattak, amikor is Mido v�rtalanul megh�zta lova gyepl�j�t. T�rsai elrobogtak mellette, � viszont meg�llt. Innen m�g pont t�ll�tott a v�rosfalon, olyan magass�gban volt, de m�r b�ven el�g k�zel, ahhoz hogy nyilaival el�rje a falon t�li ter�leteket. Kimondottan kap�ra j�tt neki a meredek domb.

Azt�n m�r csak n�m�n szeml�lte, ahogy Harano elfoglalja �ll�sait a falon �s a kapun�l, majd n�zte, ahogy kint, val�sz�n�leg Asano jelt ad a t�mad�sra. T�zes nyilak sz�llnak a leveg�ben, mire a l�ny g�nyosan elmosolyodik:

-          Kezdhet�nk im�dkozni! – mondta mag�nak, �s lova h�t�r�l megfesz�tette �j�t, majd ell�tte a vessz�t.

A tiszt�t� ny�l utat t�rt mag�nak az ellens�g sorai k�z�tt, �m a l�ny nem t�r�d�tt a hat�ssal. �jra �s �jra �tj�ra engedte a vessz�ket, hab�r csak pillanatokra tudta megt�rni a t�mad�st. Az els� sorok el�rt�k a kaput �s ostrom al� vett�k. Mido sz�pen lassan ell�t, k�ttegeznyi vessz�t, mire a kapu recsegve, ropogva megadta mag�t. Asano emberei be�z�nl�ttek a v�rosba.

- A k�nk�ves pokol csapn� meg! – szitkoz�dott a l�ny �s elind�totta lov�t. �m p�r m�ter ut�n egy d�rda sz�llt a leveg�ben, ami ki�t�tte al�la szeg�ny �llatot. Mido abban a pillanatban kiugrott a nyeregb�l, �s m�r d�monk�nt, guggolva �rt f�ldet.

- H�t, akkor most megtudom milyen ember�letet kiontani! – s�hajtotta.

Azzal, d�moni sebess�g�vel fut�snak eredt, majd aknak�nt csap�dott be az �z�nl� ellens�g sorai k�z�. Az emberek t�bbs�ge semmit nem l�tott, csak v�r�s �s s�rga kavarg� sz�l�rv�nyeket, amik letarolnak minden embert. Azt�n, mintha egy pillanatra megapadt volna a t�mad�k ut�np�tl�sa. Mido egyb�l elrakta a kardokat, �s kit�r�lte a szem�b�l a ver�t�ket. Nagyon f�radt volt m�r, de az�rt a kapuba rohant, �j��rt �s ny�l�rt ny�lt.

P�r pillanatig farkasszemet n�zett az el�tte alig 5 m�terre �lldog�l� p�nc�los f�rfiakkal. Azok meglepetten b�mult�k a d�monn�t, �m semmi jel�t nem mutatt�k a f�lelemnek. Azt�n mintha rajtsz�ra tenn�k, l�ndzs�k �s nyilak rep�ltek a l�ny fel�. Mido felvonta a v�d�burkot, amir�l lepattantak a fegyverek, �m m�g miel�tt a katon�knak meglep�dni lett volna idej�k, ell�tte a vessz�t, ami j� 60 m�teren �ts�v�tett �s ott egy szerencs�tlen mellkas�ban �llt meg.

-          Mondj�tok meg annak a gy�va Asanonak, hogy szem�lyesen jelenjen meg, �s felejtse el a puskaport! – kiab�lt ki a l�ny, �m a t�mad�s megindult �s � ism�t k�nytelen volt k�zelharcba bocs�tkozni.

Lassan v�gk�p beesteledett csak a v�rosban l�ngol� h�zak vil�g�tottak, de az �ppen el�g volt. A h� t�m�tt pelyhekben kezdett sz�lldog�lni, amit a hideg �szaki sz�l az emberek arc�ba f�jt. A d�monn� �s a palota ura egym�s mellett k�zd�ttek, az egyre elkeseredettebb� v�l� harcban. Azt�n egy er�s robban�s hangj�t sodorta fel�j�k a sz�l.

-          Mido, a fal. Bejutottak. – kiab�lta a f�rfi a d�monn�nek, k�t csap�s k�z�tt.

-          Tudom, Harano, azt hiszem, im�dkozhatunk a lelki �dv�nk�rt! – v�laszolta a l�ny, �s hihetetlen �gyesen forgatta a kardj�t.

-          Hol tanult�l v�vni? – k�rdezte Harano.

-          Sesshoumaru tan�tott! – kiab�lt vissza l�ny, mik�zben az ikerpeng�k d�moni erej�t kihaszn�lva er�s csap�sokat k�ld�tt szertesz�t.

-          A szellem, a f�rjed, aki itt j�rt az �jjel? – k�rdezett vissza Harano.

-          Igen, �! De, be kell vallanom valamit. � igaz�b�l m�g nem a f�rjem. Csak egy�tt vagyunk, �rted? – v�laszolt a harc k�zben a l�ny, majd egym�snak vetett�k h�tukat �s a rengeteg ellens�gre, n�ztek.

-          Aha. Tudod, azt hiszem itt a v�g!

-          Csak nekik! – mosolygott a l�ny, �s kit�r�lte az arc�b�l a ver�t�ket.

Haja csapzott, v�res �s koszos volt, arca kormos �s fekete. A p�nc�lja, ami csod�s m�don teljesen s�rtetlen volt, a Narakuval folytatott harc pedig nagyon megviselte, most viszont m�g is kitart�an v�dte a l�nyt. Mido ritk�n hib�zott, sebei is csak kisebbek voltak, de a hossz� k�zdelem kimer�tette. Az�rt, minden erej�t �ssze kellet szednie, hogy t�madhasson tov�bbra is.

-          Vissza kell vonulnunk!

-          Nem! – ki�ltotta a l�ny.

-          Mind meghalunk!

-          Menj, �n v�dem a visszavonul�st!

-          Bolond vagy! Egy�tt menny�nk vissza!

-          El�bb ott leszek, mint ti! Csak indulj m�r! Gyer�nk!

-          Rendben. Vissza! – ord�tott a f�rfi a csatazajban – Emberek! Vissza a palot�ba!

Harano emberei visszafel� kezdtek rohanni, de Mido igaz�b�l nem tudta m�g hogyan tartsa t�vol az ellens�get, legal�bb egy darabig. K�ts�gbeesetten n�zett jobbra, balra, amikor is hatalmas sz�rnyak suhog�s�ra lett figyelmes, majd egym�s ut�n 5, 6 elektromos g�mb sz�llt el mellette, letarolva a t�mad�kat, a l�ny meglepetten n�zett h�tra.

Aun lebegett felette, b�tor�t�an morogva, �s a nyeregb�l Jaken kalimp�l er�sen a botj�val:

-          Hitv�ny haland�k, kezet mertetek emelni Midayoira! Ha ezt Sesshoumaru nagy�r megtudja! – �b�gatott a d�monocska, majd botj�b�l t�zet l�vellt az emberekre.

-          Jaken, Aun! K�sz�n�m! – ki�ltotta a l�ny meghatottan.

A s�rk�nyl� �jra kinyitotta mindk�t fej�n sz�jait, �s �jabb t�lteteket l�tt az ellens�g fel�, mik�zben lefel� ereszkedett, majd Mido el�tt f�ldet �rt.

- Mire v�rsz! Gyere m�r! – kiab�lta Jaken – Ha t�ged is elvesz�telek Sesshoumaru nagy�r, meg�l engem!

Mido Aunhoz futott, majd felm�szott a nyeregbe. Ott azt�n nyilai�rt ny�lt �s kiv�l� csapatnak min�s�lt a h�rom szellem. Aun vill�mg�mbjei, Jaken t�ze �s Mido nyilai olyannyira lefoglalt�k az ellenfelet, hogy Harano �s emberei sikeresen el�rt�k a palota kapuj�t. Mido�k a leveg�be emelkedtek, �s v�gigbomb�zt�k az eg�sz t�mad� sereget, majd a leveg�ben nagy k�rt le�rva berep�ltek a palot�ba.

A l�ny egyb�l Haranot kereste, �s szomor�an halotta, hogy a m�sik k�t csapat is visszavonult, de annyit el�rtek, hogy Asano �sszes puskapora felrobbant, �gy a falak ett�l biztons�gban vannak.

Az emberek a falakra siettek, �s onnan n�zt�k az �g� v�ros f�ny�ben, ahogy 2000 ember lassan ellepi a romokat, �ll�sokat emel, �s halottakat hord el.

-          Harano! – sz�lalt meg Mido rekedten.

-          Igen?

-          Itt fogunk meghalni? – k�rdezte a l�ny.

-          Nagyon �gy n�z ki, de nem adjuk fel! Hab�r csak a csoda seg�thet!

Lassan eltelt az �jszaka fele, odalent nagy volt a s�rg�sforg�s, a 3000 ember k�sz�lt a hajnalban kezd�d� utols� v�gs� csat�ra.