6. fejezet:  T�r�d�s

J�l esett, hogy agg�dt�l, �s hogy kezeddel simogatt�l.

-          Szerinted t�l �li? – Inuyasha hangja teli volt k�telyjel �s f�jdalommal

-          Nem tudom Inuyasha �rfi.

-          Mond meg az igazat! – rivallt r� a bolh�ra

-          �rfi er�s a m�reg �s m�ly a seb nem hiszem, de ha meg�li a nap felkelt�t, akkor biztos, hogy t�l van a nehez�n.

-          Ha meg�li? – ism�telte Inuyasha

Inuyasha sok�ig csendben volt ut�na Miyog�hoz fordult.

-          T�bbet ugye nem tehetsz �rte?

-          Nem.

-          K�sz�n�k mindent. Kettesben hagyn�l minket.

-          Igen. Viszl�t �rfi.

Inuyasha el sem k�sz�nt csak figyelte Kagom�t. Inuyasha egyre jobban k�zel�tett az ajk�hoz �s megcs�kolta, de ezt megb�nta, mert Kagome a tork�hoz nyomta a karmait.

-          K�sz, hogy megmentett�l, de t�bbet ne v�rj. – Kagome neh�zkesen besz�lt

Pr�b�lt er�snek t�ni nem kimutatni, hogy a f�j a s�r�l�se.

-          �rtettem. Ha m�r fent vagy csak annyit szeretn�k mondani, hogy boldog sz�linapot.

Kagome leengedte a karj�t. Arc von�sa egy kicsit megenyh�lt.

-          Keh… ki gondolta volna, hogy erre eml�kszel.

-          Ezt �n szoktam mondani. – Inuyasha l�tta rajta �s �rezte, hogy ett�l a gesztust�l jobb kedve lett

Inuyasha meg�rintette a l�ny homlok�t. M�g mindig l�zas volt. A barlangban volt egy kisebb fajta t�. A fi� fel�llt �s oda s�t�lt. Kagome nem �rtett semmit csak annyit l�tott, hogy Inuyasha el� h�z a kimon�j�b�l egy piros anyagot.  Bele m�rtotta a krist�ly tiszta v�zbe.

Visszament a kedves�hez a fej�re tette. A fi� keze egy ideig a homlok�n pihent, de amikor el akarta venni a l�ny nem engedte ott marasztalta.

-          Nagyon j�l esik. – Kagome elpirult, de nem a l�zt�l

-          Ennek �r�l�k.

-          Tudod r�gen t�r�d�tek �gy velem.

Inuyasha nagyon sajn�lta. Sejtette, hogy a l�ny min ment kereszt�l, hisz � is f�lig szellem.

-          Am�gy, hogy ker�lt hozz�d a kend�m?

-           Amikor visszamentem hozz�tok egy v�rt�cs�ban tal�ltam meg. – Inuyash�nak err�l esz�be jutott valami

Megfogta Kagome gyenge kez�t, alig volt benne �let. Megn�zte a tenyer�t ott volt a v�g�s, amir�l Sango mes�lt.  Inuyasha a sz�j�hoz emelte �s gyeng�n megnyalta mintha ezzel akarn� meggy�gy�tani. Kagome zavarodottan elkapta a kez�t. Kagome m�g v�r�sebb lett.

-          Mi�rt nem gy�gyult be a heged?

-          Az�rt, mert ez akkor t�rt�nt, amikor m�g ember voltam.  A t�bbi emberi s�r�l�sem sem t�nt el.

Egy kis hallgat�s k�vetkezet, de ezt Kagome sikeresen megt�rte.

-          Ha m�r n�lad van k�t dolgom is, �n is k�rhetek t�led egyet?

-          Honnan veszed, hogy kett� van n�lam? – Inuyasha tudta a v�laszt

-          Inuyasha kutya vagyok ne feled, �rzem rajtad a szagom.

-          Mi szeretn�l, tudod, nem tudok neked sok mindent adni.

Kagome becsukta a szem�t, abban rem�nykedet, hogy a fi� r�j�n, mit szeretne t�le.

-          Ha a kardomat szeretn�d, azt nem adhatom oda.

Kagome m�rg�ben fel�lt, de nem kellet, volna, mert olyan f�jdalom hull�m �rte, hogy Inuyasha kajaiba zuhant.

-          Te buta ez mire volt j�?

-          Azt hittem, hogy ismersz. – Kagome majd nem s�rt nem a f�jdalom miatt, ami a has�ban volt

Nem att�l a f�jdalomt�l, ami a sz�v�ben f�szkelte be mag�t.

-          Soha nem k�rn�m a Tessaig�t, hisz az tart t�ged vissza, hogy szelem l�gy �s tudom, hogy fontos a sz�modra.

Inuyasha �rezte, hogy ezzel a mondat�val megs�rtette a l�nyt. �vatosan visszafektette.

-          Mi az, amit szeretn�l?

Kagome r� mutatott arra, bizonyos t�rgyra. Inuyasha r� n�zett �s halkan ezt felelte.

-          Az ima f�z�r.

A l�ny csak b�lintott. Inuyasha k�zelebb hajolt, hogy le tudja szedni r�la. Csak neki volt ereje hozz� igaz, hogy f�l szelem lett, de att�l f�ggetlen�l papn� maradt. Nem telt bele sok id� �s m�ris Kagome nyak�ban volt a nyakl�nc.

- M�r nem kell t�bbet att�l tartanod, hogy kimondom, a fekszik sz�t.

Inuyasha f�lei �sszerezzentek, amikor meghallott�k.

-          Ebben az egy �vben azt k�v�ntam b�rcsak kimondan�d. Legal�bb, hogy halljam a hangodat.

Kagome sz�hoz sem jutott. Inuyasha h�rtelen elkezdet morogni.

-          Mi az?

-          J�n valaki.

-          V�rj, tudom, ki az nyugodj meg Asami az.

Kagom�nak t�nyleg igaza volt a kis bar�tn�je volt az. A kis boszorka nem t�tov�zott oda rohant a ’’ n�v�r�hez ”.

-          J�l vagy? – s�rt a kisl�ny

-          Igen j�l vagyok nyugi.

-          Mondtam, hogy ne menj oda.

-          Tudom te, megmondtad. Hallgatnom kellet, volna r�d.

-          Bocs�nat, hogy f�lbe szak�talak titeket, de Asami var�zsolsz nekem k�tszert. – Inuyasha kedves volt most az egyszer

-          Persze semmi akad�lya. – Asami �sszetette a k�t kez�t �s koncentr�lt

Mondta hozz� a var�zsig�t:

-          T�l vil�g er�k istenek szava legyen itt a barlangba k�tszer, de most azonnal.

Mivel m�g kis boszork�ny volt nem tudott nagy ig�ket mondani csak �gy r�melve siker�lt neki a var�zslat.

-          K�sz megk�rhetlek m�g valamire?

-          Mi lenne az? Meg teszek b�rmit, hogy seg�tsek.

-          Ismered a gy�gyn�v�nyeket?

-          Igen.

-          Hozn�l l�zcsillap�t� n�v�nyt.

-           M�ris.

Asami megfogta kirohant a barlangb�l. Inuyasha meg fel�ltette �vatosan Kagom�t.

-          Mit csin�lsz? – Kagome m�g mindig zavarban volt

 Amikor Inuyasha levette a f�ls�j�t, akkor m�r �gy �rezte, hogy Inuyasha �ret egy pofonra.

 Meg is akarta �tni a f�l szelem fi�t, de � megfogta gyeng�den a kez�t.

-          Nyugodj, meg csak ell�tom a sebed. Az el�bb is ezt tettem. Nem volt m�s v�laszt�som �s nincs h�ts� sz�nd�kom.  Ismersz, nem vagyok Miroku.

A l�ny ezen elmosolyodott esz�be jutott az a szoknyavad�sz szerzetes �s a bar�tn�je Sango.

- Megengeded? – k�rdezte v�r�sen Inuyasha

Kagome nem sz�lt semmit levette a fels� ruh�zat�t. Bekente a marad�k gy�gyn�v�ny ken�ccsel a sebet �s ut�na bek�t�zte. Kagome mellkas�t�l a has�ig.  Ut�na visszafektette a hely�re.

-          Rem�lem, az�rt a l�tv�nnyal meg volt�l el�gedve? – Kagome elkezdet gonoszul vigyorogni m�g maga sem tudta, hogy mi�rt

Inuyasha nem v�laszolt csak elfordult, de ut�na elkezdet valamit morogni. H�la j� f�leinek a l�ny meghallotta.

-          Hogy k�rdezhetsz ilyet mindig is gy�ny�r�, volt�l meg most is.

Kagome �gy tett mintha meg sem hallotta. Inuyasha meg �szre vette a visszat�r� Asamit.

-          Sajn�lom nem tal�ltam.

-          Mi?! Az, hogy lehet? – Inuyasha led�bbent fejet v�gott

H�rtelen arra lettek figyelmesek, hogy Kagome fel jajdul. M�r megint a bal karja volt az. V�r�sen izzott a z-� bet�. Ez csak egyet jelenthetett Zakura a k�zelben, van.

-          Mi ez? – Inuyasha nem tudta, hogy h�rtelen mit tegyen

-          Nem tehetsz semmit ez Zakura m�ve. Meg jel�lte Kagom�t. – vil�gos�totta fel a kisl�ny

Kagome abba hagyta az �v�lt�st, ami a f�jdalom v�ltott ki �s m�ly �lomba zuhant, de az el�tt m�g elhal�an megsz�lalt.
- Inuyasha haragszol r�m?

- Mi�rt k�ne? – Inuyasha m�r megint k�ts�gbe volt esve �s nem nagyon �rtette a k�rd�st

- Az�rt, mert…

Kagome nem tudta befejezni elaludt.