XIV. fejezet: �jra otthon

A napom ugyan�gy telt, mintha semmisem t�rt�nt volna, de tudtam, hogy ez nem �gy van. Ujjamon m�g mindig ott csillogott a gy�r�, amit t�le kaptam, b�r senki m�s nem l�tta. Este ugyan�gy megn�ztem �ket, mint m�skor. Este, pedig hamar �lomba mer�ltem.

Vele �lmodtam. Ahogy �lbe kap �s egy f�hoz, ahhoz a f�hoz vissz. Majd halkan �breszgetni kezd. Kinyitottam a szemem �s ahelyett, hogy a szoba plafonj�t pillantottam volna meg az � arany szemei n�ztek r�m. M�g fel sem fogtam mi t�rt�nt, mikor m�r meg is cs�kolt. Annyira meglep�dtem, hogy csak k�sve viszonoztam a cs�kot. Mikor sz�tv�ltunk megsz�laltam:

- Ez biztos csak egy �lom…

- Nem ez maga a val�s�g. - felelte.

- Az nem lehet! Te nem lehetsz itt, nem lenne szabad itt lenned… - mocorogni kezdtem �lel�s�ben, aminek az lett a k�vetkezm�nye, hogy leestem a f�r�l, de � m�g idej�ben elkapott. A f�ld�n azt�n le is rakott. �n p�r l�p�st h�tr�ltam t�le, majd megfordulta. K�ptelen voltam r� n�zni.

- H�t nem is szeretsz? - k�rdezte l�gyan. Megborzongtam. Hideg volt �s rajtam csak egy pizsoma volt. Kezeimmel �tkaroltam felkaromat.

- Ez nem igaz! - feleltem csendesen. - Szeretlek �s �r�k h�s�get fogadtam neked, amit be is tartok. - a hold f�nye megcsillant gy�r�m�n.

- Akkor gyere vissza velem. - h�tulr�l �t�lelt. �n szembe fordultam �s s�rva hozz�b�jtam.

- H�t m�g mindig nem �rted? Nem j�ttem volna vissza, ha nem ide tartozn�k. �n itt �lek, ez az �n �letem, az �n vil�gom.

- Ez nem igaz! Tudom, hogy tudod. A te �leted hozz�m k�t. Az �n vil�gomba nem ide!

- De h�t mi lesz a csal�dommal? �k ezt nem fogj�k meg�rteni… nem t�nhetek el egyik napr�l a m�sikra! - most m�r zokogtam.

- Azt mondat el tudod �rni, hogy ne vegy�k �szre, akkor mire v�rsz?

- M�r nem vagyok r� k�pes! Siramlinb�l mer�tettem er�t, �t pedig m�r visszak�ldtem a f�v�rosba.

- Csak nem erre gondolsz? - haorija al�l el�h�zta a gy�ngy�t. - Az �rz� adta nekem, �gy tudtam ide j�nni. - a nyakamba akasztotta a gy�ngy�t.

- De h�t… ez az �n �letem.

- „Amit mostant�l a hasonm�sod fog majd v�gig �lni.” - sz�lt Siramlin.

- „Siramlin! �gy �r�l�k, hogy hallhatom a hangodat.” - �r�m�mben �jra s�rni kezdtem. Sesshoumaruhoz fordultam. - Enged, hogy legal�bb elb�cs�zzak a csal�domt�l �s a bar�taimt�l. - Finoman b�lintott. �tnak indultunk. Sesshoumaru sebess�g�vel gyorsan v�gig j�rtam a csal�dot �s a bar�tokat, majd visszat�rt�nk a f�hoz. Itt �jra megteremtettem hasonm�somat. - Mostant�l kezdve te leszel �n. Rem�lem boldog �leted lesz, mert �n m�r megkaptam a boldogs�got.

- K�sz�n�m! Sok boldogs�got! - mi egy villan�ssal elt�nt�nk.

Thait�ban bukkantunk fel ism�t. A Forr�s t�hoz l�ptem �s a v�z t�kr�t figyeltem. Egy ez�st haj�, t�rkizz�ld szem� l�ny n�zett vissza r�m.

- Gyere Gabi! - sz�lt m�g�ttem Sesshoumaru. - Haza megy�nk!

- Igen! V�gre �jra otthon leszek. - s egy�tt elt�nt�nk a felkel� nap f�ny�ben.

v�ge