R�gi j� ismer�s�k

12. R�sz: Egy �jabb kaland v�ge

Inu�k �s a t�bbi falusi visszat�rt Ez�stfaluba, hogy a sebeiket bek�t�zhess�k, egyenek valamit, net�n aludjanak is egy kicsit. Jakeru vacsor�t k�sz�tetett, �s mindannyian egy nagy teremben �ltek most, kiv�ve Miy�t �s Sesshomarut. Ugyeb�r, �k m�g nem �bredtek fel. A falusi gyerekek faggat�ztak:

Miyulin:- Te, Kaleo! Hogy halt meg Drakon?

Kaleo:- Az �rn� sz�pen lepuffantotta.

Saleman:- �s ti addig mit csin�ltatok?

Kaleo:- H�t, em…

Shippo:- Egy pajzs m�g�tt h�z�dtunk meg.

Miyulin megvet�en n�zett:

- Milyen gy�va…

Odaj�tt Kagome is:

- Nem tehett�nk m�st. Azok az elit katon�k t�l sokan voltak!

Kaleo:- R�ad�st �kk� n�lk�l!

Miyulin:- Akkor meg�rtem… Mondd,… em, bocs�ss meg, hogy is h�vnak?- K��rdezte Kagom�t.

- Kagome vagyok. Mit akart�l k�rdezni?

- Az a kutya harap?

- Mi?- Inuyasha fel� n�zett, aki Jakeruval �s Kahnnal t�rsalgott nem messze t�l�k.

Miyulin:- Tudod, �n nem szeretem a kuty�kat…

Kagome:- Nem b�nt, ha t sem �t.-mosolygott.

Kagome azt�n odament Inuyash�hoz. A h�rom f�rfi a faln�l �lt, Inu m�g�tt egy ajt� volt.

Kagome:- Zavarok?

Jakeru:- Nem, dehogy! �lj csak le!

Kagome:- Szellemekhez k�pest el�g bar�ts�gosak vagytok.

Jakeru:- K�sz�nd Inuyash�nak! Ha nem lenn�nk r�gi ismer�s�k, megetetn�lek az embereimmel… B�r ut�lj�k az emberh�st…

Kagome:- Milyen kedves…-Eliszonyodott- Mir�l besz�ltek?

Jakeru:- �, csak tudni akartam, mir�l maradtam le, m�g halott voltam. Ugye, Kahn?

Kahn:- Igen �m! Ez�rt Inuyash�t k�rdezgetj�k r�la… Na, mondd csak tov�bb! A var�zsig�nkn�l tartott�l…

Inuyasha:- Ja, igen. Most sem �rtem, hogy Sesshomaru i�rt viselkedett ilyen furcs�n…

Jakeru:- Hogy �rted?

Inuyasha:- Miel�tt a lelke elszakadt volna a test�t�l, m�gegyszer utolj�ra h�trafordult…

Kagome:- T�nyleg? Nem is l�ttam…

Inuyasha:- Igen, mert gyors volt, egy m�sodperc csup�n… H�trafordult, r�m mosolygott, �s mintha azt mondta volna: Sayonara, Inuyasha!

Kagome:- T�nyleg nem vall r�…

Kahn:- Ti nem ismeritek Sesshomarut. Fiatal kor�ban nem volt ilyen rideg; Inuyash��ra hasonl�tott a viselked�se.

Jakeru:- Igaz. Kedves kis sr�c volt. �s rettent�en szerelmes…

Kahn:- Az �m! Az �r�k riv�lisom! De v�g�l, egy�tt haltunk meg… Legal�bb nagy robban�s volt?

Inuyasha:- �ri�si! �n biztosan belehaltam volna! Ki tudta, hogy Sesshomarunak ekkora lelke van…- G�nyosan nevetett. Az sodji hirtelen f�lretol�dott m�g�tte, �s Inuyasha beesett rajta. Sesshomaru �llt az ajt�ban. Fels�test�n k�t�s, ezen k�v�l csak egy nadr�g volt rajta. �s megvolt a karja; a cs�k hat�s�ra.

Sesshomaru:- Az egyetlen, ami �ri�si, az a sz�d, Inuyasha.

Jakeru:- L�m, l�m! Fel�bredt csipker�zsika!

Sesshomaru:- Maradjunk a Sesshomarun�l, rendben?- Odament mell�j�k, �s le�lt � is.

Inuyasha:- Sz�lhatt�l volna…

Jakeru:- Hogy van a sebed, Fluffy?

Mindenkit elkapott a r�h�g�s, Sess pedig morogni kezdett. Mindenki elhallgatott.

Sesshomaru:- El�g j�l van ahhoz, hogy egyek valamit! A k�ztes vil�gban nem nagyon akadt �tel…

Kahn nevetett:- Maradt�l volna ott, hasp�k! Most mindent befalsz!

Sesshomaru:- Ugyan. M�r nem vagyok abban a korban…

K�zben meghozt�k az �telt, �s mindenki helyet foglalt egy �ri�si eb�dl�asztaln�l.

Inuyasha:- J�l n�z ki…

Miroku:- Nah�t, ilyesmit m�g nem l�ttam… Ezek embereknek ismeretlen �tkek.

Shippo:- Nem lehetnek rosszak, ahogyan kin�znek…

Inu�k nekil�ttak volna enni, de Sesshomaru ellopta az �telt el�l�k, �s habzsolni kezdte. Inuyasha d�h�s lett:

- Sesshomaru! Az az eny�m volt! Mi�rt vetted el? El�tted is van el�g!

Sesshomaru komoly arcot v�gott, Inura, majd Jakerura n�zett, �s elfordult tov�bb eszegetve. Jakeru meg�rtette, �s r�gt�n h�vta a szolg�l�kat:

- Mit parancsoltam? Ostob�k! Megmondtam, hogy a f�lszellemnek �s az embereknek ne hozzatok szellem�tket! A r�kak�ly�k sem ehet! Ahhoz t�l kicsi! Azonnal k�sz�tsetek valami embernek val�t!

- Igen, uram- Hajladoztak a szolg�l�k, �s elrohantak a konyh�ba.

Sango:- Mi�rt nem ehet�nk az �tkeitekb�l?

Jakeru:- A szellem�tkek tartalmazhatnak olyan �sszetev�t, amely rossz esetben hal�los lehet egy ember sz�m�ra. Jobb esetben hasmen�st okoz…

Inuyasha gyanakodva n�zett Sesshomarura, aki imm�r lenyelte az utols� falatot is.

Inuyasha: “… T�vedek, vagy Sesshomaru az im�nt megmentette az �let�nket? De mi�rt?…”

Kahn Sess h�t�ra �t�tt:

- �r�lt vagy, �reg bar�tom! Meghalsz egy l�ny�rt, azt�n mikor az megment, belehal, �s most ez…- Hirtelen elhallgatott, mert Jakeru sz�r�s szemmel n�zett r�. Hal�los csend lett �rr� a teremben. Sess tekintete eltorzult, fel�llt, �s Jakeruhoz fordult:

- Mit jelentsen ez? Miya meghalt?

Jakeru:- Nem, m�g �l! Csak, mikor t�ged visszahozott az �letbe, elhagyta az ereje. Regener�l�dnia kell, de lehet, hogy m�r k�s�. Csak rem�lni tudjuk, hogy valaha fel�bred. Sajn�lom.

Sesshomaru les�t�tte tekintet�t:

- M�r megint �n vagyok az oka…- Majd kiment a teraszra, �s ott b�sult. L�tni lehetett egy k�nnyet lecsordulni az arc�n. Alig, hogy kiment, a szembeni ajt� kiny�lt, �s Miya l�pett be rajta. Haj�t kiengedve h�zta maga ut�n a f�ld�n, � maga feh�r kimon�ban, mint a feh�r m�gus� volt; arca s�padt.

- Mi ez a b�skomor hangulat?- Mindenkiben fennakadt a l�legzet.

Inuyasha:- Teh�t jobban vagy. Akkor teljes�thetn�d a k�r�st, amit meg�g�rt�l!

Kagome:- Inuyasha…

Miya:- Rendben. Mi lenne az?

Inu:- V�ltoztass teljesen szellemm�!

Miya odament, �s a fej�re tette a kez�t:- Nem lehet. A sorsod nem enged�lyezi ezt nekem.

Inu:- Hogy mi?

Miya:- Sajn�lom, nem lehet. “… A te �rdekedben. T�l vesz�lyes…”

Inuyasha:- A fen�be! Akkor k�rem az �kk�szil�nkot, ami Drakonban volt.

Miya:- Tudtam, hogy ez kell neked- El�h�zta az ingujj�b�l- Tess�k. A ti�d.

Inu:- K�sz�n�m. Akkor m�r csak az eredeti terv marad…

Miya ezt�n kiment Sesshez a teraszra. Lehetett l�tni, ahogy a f�rfi felpattan, �s meg�leli a l�nyt. Nagyon boldognak t�nt. Ak�rhogy marasztalt�k �ket a falusiak, Inu�k m�snap �tra keltek azzal a rem�nnyel, hogy, mert �gy alakultak a dolgok, egy ideig nyugtuk lesz Sesshomarut�l, aki ez alkalommal eg�sz kedvesnek bizonyult…

V�GE