Suki no kyoo- A szerelem ereje

好の強

Sesshoumaru to Hatsuyo

By: Kurosawa-sama

15. fejezet

Aozora, a fekete�zvegy

A felkel� nap var�zsa sem tudott megnyugv�st hozni egyeseknek a nyugati kast�lyban. Hatsuyo alig tudta lehunyni a szemeit, annyira felkavart�k az �jjel t�rt�ntek. Odaadta mag�t egy er�szakos f�rfinak. B�r nem volt m�s v�laszt�sa, Sesshoumaru �gyis elvette volna, amit akar, de miut�n elm�lt a f�jdalom, � m�gis �tengedte mag�t az �rz�seinek. Sesshoumaru az egyetlen �rt�k�t kapta meg, �gy m�r biztosan egy nem fogja feles�g�l venni egy rendes f�rfi. �m Hatsuyonak nem egy rendes f�rfi kell, hanem Sesshoumaru, aki val�sz�n�leg nem fog m�sk�nt tekinteni r� soha, csak egy haszn�lati t�rgyra. Abban rem�nykedett, hogy nem tal�lja a f�rfit a lakoszt�ly�ban, mikor megy takar�tani. Nem b�rt volna a szem�be n�zni. M�g nem. T�l friss az �lm�ny. Egy biztos, k�z�mb�ss�get fog sz�nlelni Sesshoumaru ir�nt. Ak�rhogy is f�j. T�bbet nem magyar�zkodik, ha nem hisz neki, mag�ra vessen. M�lyet s�hajtott, majd elkezdett k�sz�l�dni a munk�hoz.

Sesshoumaru szint�n nem aludt egy szemhuny�snyit sem. Eg�sz �jjel az erk�lyen �lt, a holdat b�mulva. Gondolatai zavarosak voltak. �rezte, hogy egy kiss� elvetette a sulykot, de ezt a vil�g minden kincs��rt sem vallan� be senkinek. Tal�n ha �gy viselkedett volna, mint akkor a h�zn�l, tal�n el�rhette volna �gyis, amit akart. De most m�r nem lehet visszaforgatni az id�t. Hatsuyohoz valahogy m�sk�pp viszonyult, mint a t�bbi n�h�z. Azt se b�nta volna, ha a l�ny reggel mellette �bred. Csak egy baj van… Hatsuyo ink�bb Katayam�t r�szes�ten� a kegyeiben, cser�be az � fej��rt. Mert Katayama rendes f�rj lenne… Sesshoumaru elh�zta a sz�j�t. Egy biztos, t�bbet egy ujjal sem ny�l Hatsuyohoz. Vigye csak Katayama! Nem… Azt az�rt m�gsem… Katayama �gyis Harukot kedveli. K�z�ny�s arccal n�zte, ahogy a nap egyre fentebb emelkedik az �gbolton, �s narancsos f�nycs�kjai m�r lassan arany sz�nben pomp�znak. A kast�ly is egyre l�rm�sabb lett. Itt az ideje elhagyni a szob�t, miel�tt Hatsuyo meg�rkezik. M�lt�s�gteljesen felemelkedett a hely�r�l, �s elhagyta a lakoszt�ly�t. �tment ink�bb a dolgoz�szob�j�ba, ahol Jaken v�rta.

-Ohayou gozaimasu, Sesshoumaru-sama! Hogy aludt�l?

Erre a k�rd�sre egy d�h�s morran�s volt a v�lasz, �s Jaken egy p�ppal lett gazdagabb.

Katayama csendben fogyasztotta a reggelij�t, melyet Haruko hozott be neki. Haruko agg�dva figyelte a f�rfit. Egy cs�sz�be o-cha-t (tea) t�lt�tt neki, majd megk�rdezte:

-Daijabou desu, ka? Katayama-chan? (j�l vagy?)

A felelet egy biccent�s volt, a f�rfi komoran folytatta az ev�st. M�g mindig az el�z� �jjel j�rt a fej�ben. Hal�losan f�lt�keny volt Sesshoumarura. Hal�losan gy�l�lte Hatsuyot. �s szerette. Gy�l�lte, mert a l�ny visszautas�totta �t, de egyben szerette is. Haruko k�rd�en n�zett a f�rfi komoly arc�ba. Katayama ezt �szre sem vette, annyira elmer�lt a gondolataiban.

-Katayama-san…

-Mit akarsz? –Katayama fel sem n�zett a n�re.

-Mi�rt vagy ilyen?

-Milyen? –Katayam�t kezdt�k ideges�teni Haruko �lland� k�rd�sei.

-Ilyen komor… �s elutas�t�… Azt hittem kedvelsz, �s boldog vagy mellettem…

-Mi a fen�t akarsz? –mordult fel a f�rfi. S�t�t szemei v�szj�sl�an villantak. Haruko h�trah�k�lt.

-M… m�g mindig a kudarcon em�szted magad?

-„Kit �rdekel az a sikertelen mer�nylet?” –k�rdezte mag�t�l Katayama. –„Amit te rontott�l el…” -m�g mindig vill�ml� szemekkel tekintett Harukora. –Hagyj�l m�r… -mondta v�g�l, majd felemelkedett a hely�r�l, �s az �llv�nyhoz ment, melyen a p�nc�lzata pihent. Haruko szomor�an n�zte, ahogy a szeretett f�rfi n�m�n mag�ra �lti v�rtjeit, �s �v�be f�zi a kardjait, majd elhagyja a szob�t.

A nap m�r magasan j�rt, mikor egy nagyobb csapat bevonult a kast�ly kapuj�n. El�l szamur�jok vonultak, m�g k�z�pen egy d�szes gyaloghint�t hoztak a hord�rok. A gyaloghint� mellett egyszer� kimon�ba �lt�z�tt n�k l�pdeltek. A sort szamur�jok z�rt�k. A kapu k�zel�ben l�v� szolg�k �s alacsonyabb rang� szamur�jok meghajolva �lltak f�lre a menet �tj�b�l. A kertben egy id�s�d� d�mon �llt a k�s�ret�vel. Ruh�zat�b�l v�lhet�en egy f�nemes volt. Mikor a menet oda�rt, a hord�rok �vatosan letett�k a hint�t a f�ldre, �s kinyitott�k az ajtaj�t. Egy gy�ny�r� d�monn� sz�llt ki bel�le. M�lybarna szemeit v�gigfutatta a kertben egyre gy�lekez� n�pen, majd m�lt�s�gteljesen �s b�szk�n az id�s�d� d�monhoz l�pkedett. Mikor oda�rt, meg�llt �s meghajolt. A f�rfi biccentett.

-H�t visszat�rt�l… -sz�lalt meg a f�rfi.

-Chichiue… (ap�m) –mondta a n�. Aranybarna hull�mos haj�ba belekapott a gyeng�d szell�.

Katayama messzir�l figyelte a jelenetet. Ajkai alig �szrevehet� mosolyra h�z�dtak.

-„Pont a legjobbkor…” –s�t�t szemeivel, az apj�val szemben �lldog�l� csod�latos n�t vizslatta. –„�r�l�k, hogy �jra itt vagy…”

Hatsuyo m�r v�gzett Sesshoumaru szob�j�ban, szerencs�re a f�rfival nem tal�lkozott. Elkomorodott a gondolatra, hogy a d�mon �gy�ban most a saj�t v�r�nek a szag�t �rezte. De f�lretette minden b�nat�t, nem akarta, hogy m�sok l�ss�k rajta, hogy valami nyomasztja. Miut�n mindent elrendezett, nehogy a kutyaszellem esetleg valami kifog�st tal�ljon a munk�j�ban, kiment s�t�lni a kertbe. Meg akarta n�zni, hogy mit csin�l Yoko. A szolg�k lakr�sz�n v�gigmenv�n azt vette �szre, hogy a szolg�l�k rendk�v�l izgatottak. Egym�st k�zt s�gnak �ssze.

-Szerinted ki lesz a k�vetkez�? –k�rdezte vigyorogva az egyik l�ny a m�sikat.

-Ki tudja? –mosolyodott el a m�sik. –Tal�n Katayama-sama…

-Baka, Ume-chan! –nevetett fel Kameko.

�k voltak, akik a f�rd�h�zakn�l �sszes�gtak Hatsuyo �s Tatsuro m�g�tt. Hatsuyo �rdekl�dve l�pett oda hozz�juk.

-Mi t�rt�nt? –sz�l�totta meg a k�t meglepett n�t. –Kir�l besz�ltek?

-Nah�t az �j l�ny… -m�regette Kameko Hatsuyot. –Te nem is hallottad?

-Ugyan, mit? –felelte Hatsuyo.

-Visszat�rt. –jelentette ki Ume.

-Ki?

-Aozora-sama. –mondta Kameko.

-Ett�l van mindenki ilyen izgalomban? –csod�lkozott Hatsuyo.

-M�r �t f�rjet temetett el. –magyar�zta Ume, mik�zben Kameko b�logatott. –Most megint hazat�rt az apj�hoz, Josuke-sam�hoz. Azt besz�lt�k Kameko-sannal, hogy ki lesz az �j f�rje.

-Pontosan! –v�gott k�zbe Kameko. –Annak a n�nek a vil�g minden kincse sem lenne el�g, annyit k�ltekezik.

-De az apja sem k�l�nb! –most Ume sz�lt k�zbe. –Tele van ad�ss�ggal, �lland�an szerencsej�t�kozik. Tudod, t�bb vagy kevesebb, p�ros vagy p�ratlan…

-Egyszer a kocka lesz a veszte. –�llap�totta meg Kameko. –Aozora-sam�nak p�nzre lesz sz�ks�ge, hogy kifizesse apja �s saj�t ad�ss�gait. A f�rjei p�nz�t m�r r�g elk�lt�tte…

-Akkor egy nagyon gazdag �rhoz kell feles�g�l mennie… -jegyezte meg Ume.

-Szerintem m�g maga Sesshoumaru-sama sem tudna l�p�st tartani Aozora-sama �s az apja k�ltekez�s�vel.

-Lehet, hogy senki sem veszi el. –sz�lalt meg Hatsuyo. –Ha �t f�rj halt ki mell�le, �s…

-Az � k�lsej�vel! –nevetett fel Kameko. –Az n� gy�ny�r�, mintha egy kami lenne! M�g Sesshoumaru-sam�t is meg tudn� szerezni mag�nak f�rjnek, ak�rcsak te!

-Nani? (mi?) –Hatsuyo szemei elkerekedtek. –�n �s Sesshoumaru?

-Hai! –b�lintott Kameko, mik�zben Ume sejtelmesen mosolygott. –Te is olyan vagy, mint egy f�ldre sz�llt kami! Aozora ellen van es�lyed…

-�gy bizony! –helyeselt Ume. –Szerintem te vagy a nagy�r titkos szeret�je, akihez kij�rk�lt �jjelente…

-Most mennem kell… -mondta k�z�mb�sen Hatsuyo, majd otthagyta a k�t meglep�d�tt l�nyt.

Aozora �s Katayama a kertben s�t�lgattak. K�s�ret�ket elbocs�tott�k, kettesben akartak maradni. A kik�vezett �sv�nyen v�gigmentek, eg�szen egy t� partj�ig. A tavon v�zililiomok ringat�ztak. A t� k�zep�n egy cha no yu (teaszertart�s) sz�nhely��l szolg�l� ferde tet�s h�z �llott. A h�zhoz egy fah�d vezetett. �tmentek a h�don, �s meg�lltak a h�z terasz�n. Mindketten nekid�ltek a fakorl�tnak, �s a tavat b�mult�k.

-K�sz�n�m, hogy seg�tett�l, Katayama. –sz�lalt meg csilingel� hangj�n a n�.

-Mint mindig. –jegyezte meg Katayama t�m�ren. –Gondolom m�r nagyon rossz volt f�rjed mellett, ne? 

-Ogai-san j� ember volt, –folytatta Aozora, mik�zben d�s, hull�mos haj�t felkapta a sz�l. –de nem igaz�n volt k�pes…

-Ap�d mindig sosem a hozz�d ill� f�rfit v�lasztotta ki neked.

-Hai. Ogai-san sok p�nzt adott ap�mnak k�lcs�n, de � csak j�tszott. Mikor Ogai-san meg akarta �lni ap�mat a tartoz�sai miatt, ap�m, csakhogy k�m�lje az �let�t, nekiadott. M�r nagyon untam azt a h�zass�got… -s�hajtott fel a n�.

-Most m�r �jb�l szabad vagy. –n�zett Katayama a n�re. –Az �n seg�ts�gemmel.

-Pontosan. –b�lintott Aozora. –Ideje, hogy ahhoz a f�rfihoz menjek hozz�, akit mindig is kedveltem.

-Sesshoumaru, ka? –vigyorodott el Katayama.

-Hai.

-Seg�tek neked. –mondta a t�bornok. -Kifizetem ap�d tartoz�sait, �gy Sesshoumaru el� �llhat. Ideje megmondani Josuke-sam�nak, hogy kihez adjon t�ged hozz�.

-�s mit v�rsz cser�be? –mosolygott sejtelmesen Aozora.

-Egy-k�t kellemes �r�t veled. –Katayama mag�hoz h�zta a n�t, aki nem ellenkezett.

-Rendben van. –Aozora kecses ujjait v�gigfuttatta Katayama j�v�g�s� arc�n. –M�r r�gen volt…

-�gy bizony. –Katayama egy cs�kot lehelt Aozora telt ajkaira. –Nagyon r�g…

-Hi�nyozt�l Katayama-chan… -Aozora kih�v�an n�zett a t�bornokra.

-Te is nekem… -v�laszolta a f�rfi, mik�zben kiss� eltolta mag�t�l a l�nyt. –Valamit el kell mondanom…

-Mit? –k�rdezte Aozora.

-Van egy riv�lisod.

-Riv�lisom? –Aozora nem �rtette, mir�l besz�l a f�rfi.

-�gy bizony. –Katayama arca komoly volt. –Sesshoumaru megkedvelt egy n�t.

-Kit? –d�bbent le a l�ny. Nem tudta volna elk�pzelni, hogy Sesshoumaru rajta k�v�l m�s n�vel is gyeng�d lenne.

-�gy h�vj�k, Setsuna no Hatsuyo. � Sesshoumaru szem�lyes szolg�ja, �s titkos szeret�je. Ha nem cseleksz�nk hamar, m�g az is lehet, hogy feles�g�l veszi.

-Nani??? –Aozor�val most megfordult a vil�g.

-Igazat mondtam. –b�lintott Katayama. –�jjelente tal�lkozgattak, mikor fels�g�rul�ssal v�doltam meg Hatsuyot, �gy lett Sesshoumaru rabszolg�ja. Sesshoumaru haragszik a l�nyra, mert azt hiszi, hogy Hatsuyo el�rulta �t, de tudom, hogy kedveli Hatsuyot.

-M�r most gy�l�l�m azt a n�t… -h�zta �ssze sz�pen �velt szem�ld�keit Aozora.

-Nyugodj meg, seg�tek neked. –mondta Katayama. –Te leszel Nyugat �rn�je, Hatsuyo pedig az eny�m lesz.

-Te kedveled �t?

-Ami�ta megl�ttam. Azt akarom, hogy az eny�m legyen. �r�kre. Te pedig, boldogan �lhetsz Sesshoumaruval. �gy mindenkinek j� lesz.

-Sietn�nk kell!

-Hai. –helyeselt Katayama. –Megyek �s kifizetem ap�d ad�ss�gait, �s besz�lek vele. Azt�n megkeress�k Sesshoumarut. Ma este �nneps�g lesz. Tatsuro-sant t�bornokk� nevezi ki Sesshoumaru. Az �nneps�g megfelel� id�pont arra, hogy Sesshoumaru bejelentse a h�zass�got. Ott l�thatod Hatsuyot is. � fogja kiszolg�lni Sesshoumarut. Ha minden j�l siker�l, m�r ma este Sesshoumaru jegyese leszel.

-Menj�nk. –mondta idegesen Aozora, majd visszamentek a kast�lyba.

M�r lesz�llt az este, mikor a kertben minden katona �s nemes �sszegy�lt, hogy jelen legyenek Tatsuro kinevez�s�n. A szolg�k t�volr�l figyelt�k az esem�nyeket. A kertben k�t juharfa k�z�tt egy emelv�ny volt fel�ll�tva, melyen sz�tnyithat� alacsony sz�kek sorakoztak. A kertben f�kly�k �s lampionok vil�g�tottak. A szamur�jok k�t oldalt rendben sorakoztak, m�g a kast�ly lak�i csoportokba ver�dve besz�lgettek. Hirtelen a t�meg sz�tny�lt, meg�rkezett Sesshoumaru �s k�s�rete. El�l ment Sesshoumaru, mellette Jaken pr�b�lta tartani a temp�t. M�g�tt�k l�pdelt Katayama, Ryousei, Naganouri, Nakamaru, Tatsuro, Yasukazu, �s a t�bbi parancsnok. Mindenki m�lyen meghajolt, �s addig nem n�ztek fel, m�g a f�emberek el nem foglalt�k hely�ket az emelv�nyen. K�z�pen �lt Sesshoumaru, egyenes tart�ssal, sz�tvetetett l�bakkal, m�g t�bornokai �s parancsnokai k�toldalt �ltek ugyanilyen tart�sban. Tatsuro az emelv�ny el�tt �llt. Miut�n mindenki feln�zett, Sesshoumaru felemelkedett a hely�r�l, �s egy �sszehajtott pap�rral a kez�ben az emelv�ny sz�l�re, Tatsuro el�.

-Az�rt gy�lt�nk �ssze, hogy Hamada no Tatsurot t�bornokk� l�ptessem el�, a harcokban v�ghezvitt kiemelked� tettei�rt.  –fagyos hangja bej�rta az eg�sz kertet. Az �sszehajtott pap�rt �tny�jtotta Tatsuronak, aki al�zatosan meghajolt, �s �tvette azt. –Tov�bb� megdupl�zom eddigi j�vedelm�t, �s vacsor�t adok a tisztelet�re.

-Domou, Sesshoumaru-sama! –k�sz�nte meg Tatsuro a kinevez�st.

Sesshoumaru egy feh�r sz�n� legyez�t h�zott el� a v�rtj�b�l, sz�tnyitotta, �s l�that�v� v�lt rajta a k�z�pen elhelyezked� pirosra sz�nezett k�r. ( a jap�n z�szl� mint�j�ra) A legyez�t v�zszintesen tartva h�rmat suhintott vele. Erre a katon�k egyszerre ki�ltott�k h�romszor Tatsuro nev�t.

A Nyugati kast�ly nagyterm�ben elkezd�d�tt a vacsora. A n�gyzet alak� helyis�gben az egyik faln�l l�v� emelv�nyen �lt Sesshoumaru, m�g mellette foglalt jobb oldalt Aozora, �s baloldalt Jaken. Az emelv�ny k�r�l a t�bornokok �s parancsnokok �ltek, m�g a nemesek �s csal�djaik k�toldalt helyezkedtek el, a terem k�zep�n utat hagyva, hogy a csel�dek k�nnyebben j�rk�lhassanak az �telekkel-italokkal. M�r megkezdt�k kihordani az �teleket, ebben Hatsuyo is r�szt vett. � Sesshoumarunak szolg�lta fel az �tket. Erre az alkalomra a szolg�knak volt �nnepi egyenruh�juk. Vil�gosk�k kimon�, egy s�t�tk�k obival megk�tve. Hatsuyonak ez a kimon� remek�l �llt. A f�rfiak meg is n�zt�k titokban. De nemcsak �k… Aozor�nak is szemet sz�rt a felt�n� sz�ps�g� csel�d.  Most m�r biztos volt benne, hogy Hatsuyoval �ll szemben. Irigykedve m�rte v�gig az emelv�nyhez k�zeled� n�t. Hatsuyo is csod�lkozva figyelte a Sesshoumaru mellett helyet foglal� d�monn�t. Igazuk volt Kameko�knak, az a n� t�nyleg olyan, mint egy megtestes�lt kami. Gy�ny�r� arc, m�lyk�k szemek, hossz�, aranybarna, hull�mos haja d�szes hajt�kkel van felt�zdelve, �m n�h�ny, hossz� tincs szabadon hullott al�. Hatsuyo, ahogy eln�zte a n�t, selyemkimon�j��rt egy falut is meg lehetett volna venni. De mi�rt �l Sesshoumaru mellett? M�r ki is n�zte mag�nak Sesshoumarut? Igen sok tartoz�suk lehet, hogyha Nyugat ur�ra van sz�ks�ge. Lehet, hogy csak meg akarja k�rny�kezni Sesshoumarut. Hatsuyo ezzel nyugtatta mag�t, majd mikor az emelv�nyhez �rt meghajolt. Amennyire tudta, ker�lte Sesshoumaru tekintet�t, ezzel Sesshoumaru is �gy volt. K�z�mb�s tekintettel n�zett �t a l�nyon. Sesshoumaru nem b�nta meg, hogy beleegyezett Josuke-sama �s Katayama k�r�s�re, hogy elvegye Aozor�t. Tal�n majd r�gi kedvese kigy�gy�tja ebb�l a h�bortb�l, melyet Hatsuyo ir�nt �rez. R�ad�sul ez lesz a legjobb bossz� Hatsuyo ellen, aki megveti �t. Majd mehet Katayam�hoz, ha akar. Csakhogy Katayama Harukot kedveli. Hatsuyo lette a t�lc�t Sesshoumaru el�, az alacsony asztalk�ra, majd megfogta a sakes kors�t, hogy t�lts�n a f�rfinak, de a mellette �l� n� hirtelen megsz�lalt:

-Hagyd csak. Majd �n.

-Hai. Wakatta. (igen, �rtettem) –b�lintott Hatsuyo, majd meghajolt, �s elindult kifel� a teremb�l.

Sesshoumaru el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy elmondja a vend�geknek, hogy mik a sz�nd�kai. Azt akarta, hogy Hatsuyo is hallja. Azok ut�n, amit hajnalban a fej�hez v�gott a l�ny… Vele, a Nagy Sesshoumaruval nem besz�lhet �gy senki. Felemelte jobb kez�t, csendre intve a vend�gsereget. Erre csend lett a teremben, �s mindenki a nagy�r fel� fordult. Hatsuyo a tol�ajt� el�tt figyelte az esem�nyeket. Rosszat sejtett…

-Vend�geim! –j�rta �t a termet Sesshoumaru fagyos hangja. –Bejelenteni val�m van! Hamarosan megn�s�l�k. Bemutatom leend� feles�gemet: Fujikage no Aozor�t!

Folyt. K�v.