Tuuretsu ikoi-Kegyetlen �let

6.

Sz�vets�g

Sakura mosolyogva �bredt, kiny�jt�zott a futonon, a felkel� nap sugarai bevil�g�tott�k a szob�j�t. Felkelt �s �tsietett a f�rd�helyis�gbe. Gyorsan megf�rd�tt, de csak a d�monra tudott gondolni. Miut�n v�gzett visszasietett a szob�j�ba, el�vett a be�p�tett szekr�nyb�l egy papn�i viseletet, majd fel�lt�zk�d�tt. Ekkor valaki megsz�lalt a shouji m�g�tt.

-Sakura-sama, �bren van? Bocs�sson meg, csak a reggelij�t hoztam be.- sz�lalt meg az ott t�rdel� n�i alak.

-Persze, gyere csak be, Kozeri-san.- v�laszolt kedvesen a n�, majd le�lt a sark�ra az alacsony asztal�hoz, a p�rn�ra. A fiatal szolg�l�l�ny elh�zta a shoujit, fel�llt �s meghajolt.

-Ohayo gozaymas!- majd bevitte a t�lc�n a reggelit.

-Neked is, Kozeri-san.- biccentett a n�. Ekkor l�p�sek hallatszottak a folyos�r�l. Kageromaru volt az. Bel�pett a szob�ba.

-Ohayo gozaymas!- k�sz�nt�tte a bent l�v�ket. Kozeri m�lyen meghajolt, a f�ld�n �lve.

-Ohayo gozaymas, Kageromaru-sama!

Sakura fel�llt, meghajolt, majd �ccse nyak�ba ugrott. Kageromaru viszonozta az �lel�st, mag�hoz szor�totta n�v�r�t.

-De j�, hogy visszat�rt�l Kageromaru! Reggelizz�nk egy�tt! Kozeri-san hozd be az �r reggelij�t is!

-Igen is!- mondta mosolyogva a l�ny �s elsietett.

-Gyere �lj le, �s mes�lj, mi t�rt�nt a jegyesedn�l?

-�rdekes volt, Minamoto-sama olyan furcs�n viselkedik...- kezdte el, de ekkor visszat�rt Kozeri, Kageromaru reggelij�vel, hozott m�g te�t �s sak�t. Letette az asztalra, majd meghajolt �s t�vozott.

-Hogy �rted azt, hogy furcs�n?

-Eddig nem kedvelt engem, mert ugye csak f�lv�r vagyok, nemesi sz�rmaz�s ide vagy oda...most meg minden k�v�ns�gomat lesi, szinte talpnyal�k�nt ugr�lt k�r�l. Nem �rtem mi�rt? Persze ennek Satsuki-san csak �r�lt.

-Ez csak j� jel, nem? Akkor ny�ron, mindenf�le akad�ly n�lk�l �sszeh�zasodhattok.

-Igen, ennek �r�l�k.

-Hitomi-san is visszat�rt?

-Igen, �s �r�l�k, hogy velem volt, mert � besz�lt Minamoto-sama lelk�re. Az�ta ilyen kedves ir�nyomban.

-Hogy mikre k�pes ez a Hitomi-san, szeg�ny, minden�t elvesztette Naraku miatt, most k�rp�tolni akar t�ged, mert itt tartod.- felelte a n�.

-H�t igen...rendk�v�li f�rfi, az biztos. De mondd, neesan, igaz, hogy egy daiyoukait �polsz?

-Hai, nagyon megsebes�lt, a k�zeli tiszt�son van egy barlang, ott fekszik, amint v�geztem a reggelivel megyek is hozz�, mert ki kell cser�lni, a k�t�seit. De ki mes�lte ezt neked?

-Nagyapa mondta, na meg Sayo-chan! Teljesen oda volt- nevette el mag�t a f�rfi. Nemes von�sai �gy m�g jobban felsz�nre ker�ltek.

-IIIgen? �s mit mondott Sayo-chan?- lep�d�tt meg a n�, mag�ban t�zv�r�s lett.

-Azt mondta, hogy milyen j�k�p�, �s milyen sz�p p�r lenn�tek.- felelt m�g mindig nevetve Kageromaru.

-E..eezt mondta?- most m�r val�ban elpirult, felvette gyorsan maga mell�l a legyez�j�t, sz�tcsapta, �s az arca el� tette, majd legyezni kezdte mag�t.- Ma reggel rendk�v�l meleg van, nem?

-Igen az...- vigyorgott Kageromaru, aki �szrevette n�v�re zavar�t, de nem akarta sz�v� tenni. Ink�bb folytatta az ev�st, mintha semmit l�tott volna.- "Igazat mondott Sayo-chan, a n�v�rem f�lig szerelmes!!!"

Miut�n Sakura t�ltette mag�t zavar�n, � is befejezte az ev�st. -"Sayo-chan, te kis �rul�!"- gondolta, de persze mag�ban mosolygott.- "Milyen kellemetlen helyzetbe hozt�l...Kageromaru biztosan �szrevette, hogy elpirultam..."

*

Hitomi elgondolkodva �lt a lakoszt�ly�ban, a Minamoton�l t�lt�tt napokon elm�lkedett. Mag�ban m�r m�r �r�lt, hogy megszerezheti a Meido-Goutan krist�lyt. Ellopni csak �gy nem tudn�, hiszen nagy erej� szerzetesek �rzik, meg szamur�jok.

-"Minamoto...az a befoly�solhat�, harmadrang� szellem...ut�lja a f�lszellemeket. A l�nya...-nevetett mag�ban- meg hogy odavan a na�v, kis Kageromaru�rt! Milyen csap�s ez Minamotonak. De legal�bb van egy sz�vets�gesem. Igen, Minamoto �s az �n szellemeim f�ldig rombolj�k ezt a v�rost."- nevet.

-"�ppen ez�rt egyezz bele az esk�v�be, Minamoto-sama! �n, Hitomi, t�mogatlak t�ged mindenben. T�bb sz�z szellemet tudok felvonultatni, �s a te seregeddel egy�tt legy�zz�k ezt a f�lszellemekb�l, papokb�l �s haland�kb�l �ll� hord�t."

-"De mi a garancia a gy�zelemre? Hiszen ott van n�luk a Meido-Goutan krist�ly."- k�rdezte hitetlenkedve Minamoto.

-"B�zz bennem, nagyuram. Az esk�v� napj�n mikor mindenki mulat, mert folyni fog a sake, az biztos...�n ellopom a k�vet, olyan kavarod�s lesz az eg�sz v�rosban, hogy senki nem vesz mejd �szre. Ha n�lam a k�, te l�gy k�szenl�tben, gy�jtsd �ssze az er�idet, �s amikor egy dar�zs megjelenik el�tted, azonnal indulj. Ez a j� terv, de ha az esk�v� el�tt ad�dna alkalom, azonnal k�ld�m a h�rn�k�met. �m, mihelyt �n �s Kageromaru t�vozunk, r�gt�n k�sz�lj!"

-"Hmmm...el�g j�l hangzik! Remek az �szj�r�sod, Hitomi-san!"- lelkendezett Minamoto nagy�r.

-"De addig is l�gy kedves Kageromaruval, higgye csak, hogy �nsz�ntadb�l neki adtad a l�nyod."

-"Megteszem, amit k�rsz, legyen csak boldog az utols� heteiben ez a bolond hanyou!"- nevetett fel a nagy�r.- "Mondd csak, Hitomi-san, mi�rt seg�tesz nekem, hiszen te a j� sz�vedr�l vagy h�res? Kageromaru a bar�tod, nem?"

-"Az�rt, mert Hitomi Icsij�t meg�ltem, halott. Az �n nevem, Naraku. A krist�lyt akarom, meg azt, hogy a Takashima-kl�n ezen tagjai �r�kre elt�njenek a f�ldsz�n�r�l."- g�nyosan mosolygott.

-" Nan da?" (mi?)- a nagy�r szemei kikerekedtek.

-"Most �n kerdezek, Minamoto-sama! Mi�rt sz�vetkezel egy magamfajt�val, mikor gy�l�l�d a f�lszellemeket? Mit �rtott neked Kageromaru?"

-"Egyed�l nem tudn�m �ket legy�zni, t�l er�sek. �s ott van m�g az az �tkozott krist�ly! Azonk�v�l a l�nyomat ink�bb egy youkai vegye el, nem akarom, hogy beszennyez�dj�n a kl�nom."

-"Csak ennyi?"

-"Iie, van m�s is...�n a d�li r�szeket uralom, j�l j�nne a keleti r�sz is. Nagyon gazdag f�ldjeik vannak, m�r r�g�ta �h�tozom r�. Ha egy youkai lenne ott az �r, sz�vesen hozz�adn�m a l�nyomat, de ilyen cs�csel�kekre nincs sz�ks�gem!"

-"Vakarimaszu, nagyuram, �r�l�k, hogy siker�lt meg�llapodnunk."- mosolygott Hitomi.

-"Hai, pecs�telj�k meg sz�vets�g�nket! Kazimoto! Sak�t, de azonnal!"- ki�ltott egy fiatal fi�nak a nagy�r. A fi� r�gt�n meg is �rkezett egy teli kors� sak�val, meghajolt, majd telet�lt�tte a k�t f�rfi cs�sz�j�t. A nagy�r intett neki, erre � vill�mgyorsan t�vozott.

-"Igyunk! �ljen a sz�vets�g!"- emelte fel a kicsi cs�sz�t a nagy�r.

-"Hai, �ljen!"- �s addig ittak m�g el nem fogyott �t kors�val.

Hitomi fel�llt a hely�r�l, �s elh�zta a shoujit. N�zte, ahogy a nap sugarai j�tszanak a kerti n�v�nyeken csillog� harmaton. Az eg�sz leveg� tele volt a cseresznyevir�gok, l�tuszok �s liliomok illat�val, nagyot szippantott bel�l�k.

-"Hamarosan ez az eg�sz majd l�ngokban �ll...�s a v�gs� gy�zelem az eny�m lesz! Minamoto, Minamoto...azt hiszed �rul�sod ut�n majd �letben hagylak? �rdekem, hogy az ilyen er�s szellemek, mint te, vagy itt ezek a szem�lyek, elt�njenek.Em�ssz�tek csak fel egym�st, ostob�k! �s akkor majd semmi nem �ll az utamban..."- vigyorodott el gonoszan Hitomi.- "Ti, pedig �lvezz�tek ki azt a r�vid �letet, ami maradt nektek!"

Folyt. K�v.