A mai nap se lesz k�l�nb a t�bbin�l… megint �jabb rem�nytelen �ngyilkoss�gi k�s�rletek az iskola nagysz�net�ben �s persze otthon… Csoda, hogy m�g van hely a testemen, ahol nincsen m�g v�g�s…. *s�haj* De most m�r ideje felkelni �s elindulni!  Amilyen gyorsan csak tudtam �sszekaptam magam �s sz�pen elraktam a skiccel�t a t�ska m�ly�re. Mikor elhagytam a szob�mat megint a piaszag �radt a lak�sb�l, ami csak annyit jelentett, hogy a mostoha any�m hazaj�tt, pedig egy�ltal�n nem hi�nyzott..... �gy amilyen gyorsan csak tudtam elhagytam a lak�st, miel�tt konfliktusba keveredtem volna vele vagy a b�ty�mmal, akir�l j� tudni, hogy a f�ltestv�rem. Az �n any�mr�l r�viden annyit, hogy nagyon szerettem, de 12 �vvel ezel�tt meghalt. Ut�na egy �vre j�tt ap�m szerint a „t�k�letes” n�, vagyis a mostoha any�m…. na de err�l egyel�re ennyit. Most kiv�telesen be�rtem csenget�s el�tt a suliba. Matematika, hogy �n mennyire szeretem, de ez�rt van a legjobb bar�tom, hogy ezt is elfelejtse velem.

- Gratul�lok Yuri, v�gre egyszer nem k�st�l a sulib�l, ami azt jelenti, hogy reggel nem alkott�l h�la az �gnek!

- Sietnem kellett, ennyi az eg�sz. – Le�ltem Tatsu mell�, aki a legjobb �s egyetlen bar�tom az iskol�b�l. – Ez a nap se lesz valami j�.

- Nos, ez nem igaz, mivel ma van a sz�let�snapod, �s ap�d tuti, hogy megl�togat, mivel szeret.

- Igen. Tudod mit, l�gjunk meg ma!

- Nem vagy l�zas? Ilyet eddig sohasem mondt�l, de tetszik!

K�rdezte vid�man.

-Ne agg�dj, j�l vagyok.

�gy h�t kisz�kt�nk a sulib�l �s elindultunk valamerre.

Miel�tt b�rhova is bement�nk volna el�tte �t�lt�zt�nk Tatsun�l, majd elindultunk �jra.

-         Nos, hova menj�nk el�sz�r?

-         Nekem mindegy. D�ntsd el te.

Tatsunak tetszett a v�laszom, mivel neki m�r volt �tlete, de sajnos nem a legjobb. Mikor oda�rt�nk, meg�lltam a helyt�l p�r m�terrel arr�bb.

-         Nem megyek be. – Mondtam halkan �s a f�ldet b�multam.

-         Yuri…. bocs, azt hittem, hogy elfelejtetted a m�ltkorit. Am�gy sem a te hib�d volt. Akkor hova menj�nk?

-         Semmi baj. Am�gy meg az �n hib�m, de k�ssz a vigasztal�st. Menj�nk hozz�tok.

-         Ahogy �hajtod, csak el�tte ugorjunk be valahova �tel�rt. Ami�ta elmentek a sz�l�k nyaralni kicsit m�s a lak�s.

�gy azt�n n�la t�lt�ttem a nap j� r�sz�t. 11 k�r�l �rtem haza. M�r egy ideje kerestem a kulcsot, mikor r�j�ttem, hogy a lak�sban hagytam. Bemenni nem tudtam, mivel any�m �gysem enged be, �gyhogy le�ltem a l�pcs�re a szakad� es� k�zep�n, majd elaludtam. M�g aznap felkeltem arra, ahogy ap�m veszekszik any�mmal. Indultam volna le, hogy v�gre l�ssam ap�mat, de m�g az emeleten meg�ll�tott a b�ty�m.

-         Jobb, ha nem m�sz le. Am�gy meg fel fog j�nni, hogy elk�sz�nj�n t�led. - Ez a b�ty�m norm�lis �ne. Csak akkor elviselhetetlen, ha az anyja is vele van, csak ezt valahogy az elej�n elfelejtettem eml�teni. – �gyhogy most jobb, ha bem�sz a szob�dba �s felveszel valami meleget �s sz�razat.

C�lzott a vizes ruh�mra, majd szok�s�hoz h�ven megborzolta a hajam �s visszament a szob�j�ba. Le�ltem az emeleti l�pcs�re �s onnan hallgattam a veszeked�s�ket. Most is �n voltam a t�ma, mint mindig. Szinte m�r unalmas volt hallgatni �ket. V�g�l este ap�m fel is j�tt a szob�mba. J� volt �t �jra l�tni, hisz egy �vben 4* ha l�tom a munk�ja miatt. Mivel � Toki�ban dolgozik, mi meg egy t�le j� t�vol l�v� kis v�rosban Jap�n m�sik r�sz�n neh�z lenne minden nap l�tni.

-         Apa! – Amilyen szorosan csak tudtam meg�leltem. Nem akartam elengedni. – Annyira hi�nyozt�l! – Mondtam neki k�nnyes szemekkel. Nem b�rtam visszatartani a s�r�st.

-         Te is hi�nyozt�l, fiam! J� l�tni, hogy rendben vagy. Boldog 18. sz�let�snapot! Sajnos most nem hoztam magammal az aj�nd�kodat, mivel arra gondoltam, hogy a holnapi napot egy�tt t�lthetn�nk, �s majd akkor �tadom.

-         Nekem az is el�g, hogy l�thatlak! Akkor ez azt jelenti, hogy itt fogsz aludni?

-         Igen. A b�ty�d most volt 20 igaz?

-         Igen. De ett�l m�g j�l kij�tt�k egym�ssal, ha nincs ott az any�tok igaz?

-         �h�m. Akkor nagyon kedves tud lenni, hab�r a hajborzol�ssal m�g mindig nem vagyok j�ba.

-         Majd hozz�szoksz, de most pihenj egyet holnap �gy is nagy nap lesz.

M�snap kora reggel felkeltem, hogy az eg�sz napot ap�mmal tudjam t�lteni. Aznap �gy �reztem, hogy ez volt tal�n �letem legboldogabb napja, hi�ba esett az es�, valahogy most nem zavart minket. M�snap mikor felkeltem �gy gondoltam, hogy most megint minden a r�gi lesz. Mikor fel�ltem az �gyamban �s a t�k�rbe n�ztem, semmi nyoma nem maradt rajtam a tegnapi napnak, csak bel�l. Ott m�g mindig boldog voltam. De a t�k�rben ez nem l�tszott. Egy k�cos haj�, a reggeli �bred�st�l k�m�s fej�, v�gott test� 18 �ves fi� b�mult vissza r�m az �letnek 0% jel�vel �s csak b�mult a semmibe. Tal�n t�nyleg ez lenn�k �n? De akkor ki voltam �n tegnap? Ki volt olyan boldog? Ma valahogy semmihez sem volt kedvem. Mikor r�pillantottam az �r�mra m�r 10 �ra volt. �gy m�r igaz�n nem volt kedvem suliba menni. Teljesen m�shoz volt kedvem. Meghalni volt kedvem. Nem akartam t�bb eml�ket a rosszb�l. �gy h�t fel�lt�ztem majd megfogtam a hozz�m legk�zelebb es� skiccel�t �s elindultam vele egy olyan helyre ahol b�k�n hagynak, �s nem tal�lnak majd r�m. Az es� a mai napon is esett. Most valahogy s�t�tebbnek tal�ltam az eget, mint azel�tt. V�g�l elj�tt az id�. El�vettem a skiccel�t, majd kinyomtam az �l�t, ami egyre jobban k�zeledett a karomhoz, de miel�tt b�rmi k�rt is tettem volna magamban eldobtam a peng�t �s s�r�g�rcs�m t�madt, majd a f�ldre rogytam �s ott s�rtam. Nem tudtam megtenni… �s azt se tudtam, hogy most b�tor vagy gy�va vagyok-e az�rt amit tettem. Tal�n mind kett�. B�tor, hogy ellen�lltam a k�s�rt�snek, de gy�va, hogy nem tettem meg. Csak s�rtam-s�rtam �s az eml�kek peregtek le el�ttem, ak�rcsak azok szomor� arca, akik szeretnek. Nekik nem akartam f�jdalmat okozni. Tal�n �ppen ez�rt nem tettem meg. Mikor nagyj�b�l �sszeszedtem magam elindultam hazafel�. Nem tudtam, hogy h�ny �ra van, de nem is �rdekel. Csak otthon akartam lenni, mivel eszembe jutott, hogy any�m egy h�tig nem lesz. V�gre b�ke. Az es� viszont csak egyre jobban esett. Kezdett viharr� alakulni az eg�sz. Lassan elindultam hazafel�. Mikor haza�rtem az ajt� nyitva volt, �s �lt ott valaki. Nem kellett feln�znem tudtam, hogy a b�ty�m az, de m�gis feln�ztem. M�g sosem l�ttam ilyen d�h�snek. Nem b�rtam a szem�be n�zni, de nem is kellet sok�ig ott �llnom, mert ber�ntott a lak�sba.

-         Hol volt�l ilyen sok�ig?!  M�r mindenhol kerestelek! Legal�bb sz�lhatt�l…….. volna. – mondta halkan, majd a tekintet�n l�tszott, hogy m�g d�h�sebb lett. Ezt a testemen meg is tapasztaltam egy j�kora pofonnal az arcomon �s egy h�tra es�ssel. Majd m�g hangosabban ordib�lt velem. – Elment a j�zan eszed?!  Hogy jutott m�r megint ez a marhas�g az eszedbe?! –  Majd kaptam a k�vetkez� pofont, mivel r�j�tt, hogy mi�rt is voltam el. – Menj fel most azonnal a szob�dba!

Ezt nem kellett 2* mondania. Miel�tt bementem volna m�g len�ztem r�. Teljesen ki volt akadva .V�g�l is volt r� oka. �r�ltem, hogy ennyivel meg�sztam. K�s�bb benyitott a szob�mba �s le�lt mell�m az �gyra.

-         Ugye nem csin�ltad ma? – K�rdezte m�r nyugodtan.

-         Nem, ma nem. Sajn�lom!

-         Nem vagyok, veled teljesen kib�k�lve ugye azt tudod?

-         Tudom. De ez �rthet�.

-         L�nyeg az, hogy itt vagy �s eg�szben. El�sz�r azt hittem, hogy az�rt csin�lod ezt az eg�szet, mert �n vigy�zok r�d ap�nk helyett vagy any�d miatt. De az �ta sem j�ttem r�. Meg�g�rn�l nekem valamit?

-         Persze.

M�lyen a szemembe n�zett.

-         �g�rt meg, hogy abbahagyod ezt a h�lyes�get!

-         Rendben.

-         Nem gondolod, hogy ezut�n kicsit sok szabadid�d lesz?

-         Ezt hogy �rted?

-         Nos, tal�n tal�lnod k�ne valakit, aki elvonja err�l a figyelmedet. Tal�n k�ne neked egy bar�tn�!

-         De…

-         Semmi de! Nem �rdekel, hogy m�ltkor mi volt! Vagy meleg akarsz lenni?

-         Nem, dehogy! – Tiltakoztam hevesen.

-         Akkor meg? Ne, ne v�laszolj, csak foglald el magad.

Les�t�ttem a szemem, mert tudtam, hogy igaza van. H�l�s voltam neki, hogy t�r�dik velem, akkor is, ha ezt csak n�ha mutatja ki. Meg akartam neki valahogy h�l�lni, �s mivel m�s megold�st nem tal�ltam, ez�rt meg�leltem. Kicsit csod�lkoztam mikor vissza�lelt, de azt�n hamar kibontakozott a szor�t�somb�l �s kiment a szob�b�l. De ez �rthet� volt, hisz m�g mindig haragudott r�m. M�snap Tatsuval voltam suli ut�n. Elmes�ltem neki, hogy mi volt tegnap.

-         V�g�l is igaza van. De bar�tokat is k�ne szerezned. Na de most mennem kell. Majd tal�lkozunk holnap, ha bej�ssz. Szia!

-         Szia! Ezt m�g meggondolom.

Tatsu bekanyarodott a sarkon, m�g �n egyenesen mentem tov�bb. Az es� a mai napon is eleredt. M�r kezdtem hozz�szokni, pedig most m�r volt n�lam eserny�. Nem siettem haza. �tk�zben �gy d�nt�ttem, hogy veszek valami meleg �telt. Mikor a boltb�l s�t�ltam ki, a kirakatn�l egy k�l�n�sen felt�n� l�ny �llt, tenyereit az �vegnek tapasztva, b�mulva befel�. A probl�ma csak az volt, hogy bel�l senkise volt, mivel most z�rt a bolt. Csak a f�nyek �gtek a takar�t�nak. Hossz� lila haja volt �s lila szemei. Nyak�ban egy med�l l�gott. Egy r�gi kimon�t viselt, ami igen csak szakadt volt �s �zott. A papucsa is igen csak rossz �llapotban volt. Ezek ut�n nem csoda, hogy sokan megb�mult�k. Egy ideig �n is n�ztem, de ut�na elindultam hazafel�. F�l �ton �szrevettem, hogy a l�ny mellettem megy �s k�vet. Mikor a zebr�hoz �rtem meg�lltam a piros l�mp�n�l, de a l�ny nem. Nem foglalkozott a l�mp�val, se a kocsival, ami fel� tartott. Hirtelen furcsa �rz�s fogott el. Valami azt sugallta, hogy mentsem meg. A testem szinte mag�t�l mozgott akaratom ellen�re a kocsi el� ugrottam, hogy megmentsem a l�nyt. Mikor magamhoz t�rtem, m�r nem voltam az �ton, se otthon. Minden porcik�m f�jt. Mikor m�r jobban magamhoz t�rtem akkor j�ttem r�, hogy a korh�zban vagyok. Mellettem a l�ny fek�dt eszm�letlen�l. Megk�nnyebb�l�s volt l�tni, m�g ha � nem is t�rt mag�hoz. Rajtunk k�v�l senki m�s nem volt a teremben. Az ablakon b�multam kifel�, am�g el nem j�tt a l�togat�si id�. Els�nek Tatsu j�tt be l�togat�nak, majd �t a b�ty�m k�vette.

-         Sz�rnyen n�zel ki! Nagyobb ostobas�got nem tudt�l kital�lni? Egy�ltal�n tudod, hogy mennyire agg�dtunk �rted?!

-         Agg�dtunk? – �rtetlen�l n�ztem r�, a t�bbes sz�m miatt.

-         Igen. Felh�vtam ap�t �s elmondtam neki, hogy mi t�rt�nt.

-         �rtem…. el fog j�nni l�togat�ba? – N�ztem r� rem�nykedve.

Takeshii s�hajtott egy nagyot.

-         Nem tudom. Sajn�lom, de nem hiszem, hogy el tud j�nni. – Mondta lehangolva. – De engem nem �szol meg! Ne agg�dj, nem leszel egyed�l eg�sz nap. El fogok j�nni, megl�togatni t�ged minden nap. Megfelel?

-         K�sz�n�m. Rendes t�led.

-         M�g sz�p! V�g�l is �n mindenkivel kedves vagyok. – Mondta b�szk�n �s magabiztosan.- Am�gy ismered a l�nyt, hogy csak �gy �letment�set j�tszott�l?

-         ����… h�t…..nem ismerem.

A mondta hallat�n Takeshii led�bbent.

-  Ugye ezt nem mondod komolyan? Legal�bb tetszik vagy van valami j� indokod, hogy mi�rt tetted?

- Nem tudom. Egyszer�en csak..

- Csak?

- Csak volt benne valami, ami megfogott. Ennyi az eg�sz.

Igaz�b�l magam se tudtam, hogy mit v�laszoljak r�. T�ny, hogy aranyosnak tal�ltam a l�nyt, de �gy �rzem, hogy ennek semmi k�ze ahhoz, hogy megmentettem.

-         Rem�nytelen eset vagy sz�momra.

-         Tudom. De legal�bb szeretsz.

-         H�t igen, ez az egy dolog biztos. Rem�lem hamar kij�ssz ebb�l a gipsz mint�b�l.

-         Evvel nem vagy egyed�l.

A napok csak teltek �s teltek. Id�k�zben mindkett�nk �llapota javult, a l�nyt leszedt�k a l�legeztet� g�pr�l, r�lam meg a f�l gipszet, de hozz� sohasem j�tt be senkise �s az �gy�ra se volt ki�rva a neve, csak egy k�rd�jel d�szelgett ott. Mikor d�lben bej�tt a n�v�r, nem b�rtam tov�bb k�v�ncsis�g n�lk�l.

-         Eln�z�st, kisasszony.

-         Seg�thetek?

-         Csak azt szeretn�m tudni, hogy mi�rt nincs ki�rva a l�ny neve?

-         Nos, mert senkise ismeri �t. Semmit se tudunk r�la. Gondolom nem lett bejelentve a sz�let�sekor. Most pr�b�lunk a marad�k �rvah�zakkal is felvenni a kapcsolatot, h�tha tudnak valamit r�la. De rem�lhet�leg hamarabb mag�hoz t�r �s mindent megtudunk r�la.

-         �rtem.

P�r h�tre a besz�lget�sre �ppen a s�t�b�l j�ttem vissza, mikor a szob�b�l hangokat hallottam. Mikor benyitottam, a b�ty�m csapta a szelet a zavarban l�v� szobat�rsamnak, aki id�k�zben mag�hoz t�rt.

-         Takeshii?

-         �, itt az �n dr�ga �cs�m! V�ge a s�t�nak?

-         Igen. Mi�rt nem j�tt�l be a m�lth�ten?

-         Volt egy kis dolgom. Pr�b�ltam ap�nkat r�venni, hogy bej�jj�n hozz�d, de ahogy l�tod nem j�tt �ssze. Most meg nem volt�l itt �s id�k�zben mag�hoz t�rt a bar�tn�d – ezt a sz�t igen csak kihangs�lyozta – �s am�g te nem volt�l itt, �n elbesz�lgettem vele.

-         Nem a bar�tn�m! – V�laszoltam v�r�s fejjel.

-         Aha persze, �s �n ezt higgyem is el? Nos, r�m azt hiszem, hogy m�r nincs is itt sz�ks�g, �gyhogy most sz�pen megyek haza….

Erre nem tudtam, hogy reag�lni �s csak �lltam egyhelyben �s n�ztem a b�ty�mat, ahogy elmegy.

-         Sziasztok! - Majd becsukat maga m�g�tt az ajt�t.

Amikor r�n�ztem a l�nyra l�ttam, hogy � nagyobb zavarban volt, mint �n. Egy ideig nem is sz�ltunk egym�shoz. �n �t n�ztem, � meg maga el� b�mult. V�g�l � sz�lalt meg el�sz�r.

-         Te vagy Yuri?

-         Igen, mi�rt?

-         A nevem Michiru �s meg szeretn�m k�sz�nni, hogy megmentett�l. De mi�rt tetted?

-         Aha. Az legyen az �n dolgom. Nincs kedvem v�laszolni!