1.r�sz

- Sesshomaru!!!! Te szem�t, ez�rt meg�llek!!!- �v�lt�tte Satsu az ajt� m�g�tt, ahogy a tork�n kif�rt- Ez�rt meg�llek! �rted?!

Az eml�tett idegesen pislogva �lt az ajt� el�tt, s n�ha megr�zta a fej�t, hogy elterelje gondolatait az ajt� m�g�l hallatsz� kiab�l�sr�l egyre kevesebb sikerrel. Vele szemben a szint�n pislog� Inuyasha �lt, aki olyan k�pet v�gott, amir�l ler�tt, hogy az eg�sz helyzetb�l nem fog fel semmit, de jelen pillanatban k�rdezni sem mer, mert t�l hm, fesz�ltnek t�nik a b�tyja ahhoz, hogy kaphat� legyen egy ilyen besz�lget�sre. Inuyasha mellett a teljesen meghat�dott Miroku �lt, �s a vid�man mosolyg� Shippo, aki szint�n semmit sem �rtett, de az�rt lelkesen vigyorgott. Egy �jabb hangos �v�lt�z�s ut�n Inuyasha felk�hintett, mire Sesshomaru r�emelte a szem�t.

- Mit akarsz?- k�rdezte csendesen, nem akart semmi veszeked�st, f�leg nem most, amikor

- Egy�ltal�n nem f�lsz?

Sesshomarunak a szokottn�l egy kicsit jobban elkerekedett a szeme, de arc�ra m�g mindig nem �lt ki semmilyen �rzelem.

- Satsut�l?- k�rdezte azt�n, majd elmosolyodott, mire az �ccse b�lintott- Szeretem.

- Igen, de meg akar �lni vagy nem?

Sesshomaru mosolya m�g sz�lesebb lett:

- Szerintem te egy�ltal�n nem �rtesz a n�kh�z, Inuyasha, �gy b�lcsebb leszel, ha csendben maradsz.

Inuyasha megvonta a v�ll�t. Volt ideje megtanulni, hogy ha a b�tyj�nak ilyen a hangulata, akkor jobb b�k�n hagyni. Sesshomaru nagyon m�lyen elgondolkozott az ut�bbi egy �ven. Szinte semmi sem t�rt�nt vele azon k�v�l, hogy van egy sz�p feles�ge, kib�k�lt az �ccs�vel, �sszeveszett az apj�val, majdnem meg�lt�k, azt�n m�g jobban �sszeveszett az apj�val, majdnem meg�lte, kib�k�ltek hu m�giscsak sok dolog t�rt�nt vele, de nem is az a l�nyeg, hanem hogy mi mindent �rzett az ut�bbi id�ben. Mi�ta visszav�ltozott d�monn�, b�r a haland� alakj�ban elt�lt�tt id� hagyott benne nyomokat, de majdnem ugyan�gy viselkedett, mint ezel�tt viszont m�r emberk�nt meg�llap�totta, hogy j� dolog, ha vannak az embernek bar�tai. Tulajdonk�ppen nem tudta eld�nteni, hogy kik ezek a bar�tok, de amikor tapasztalta Inuyasha t�rsas�g�nak ragaszkod�s�t, �s mikor visszaeml�kezett azokra az id�kre, amikor neki is voltak bar�tai, kezdte meg�rteni.

Lehunyta a szem�t �s visszagondolt az eltelt egy �vre. Ha valaki most r�n�zett, semmilyen �rzelmet nem tudott leolvasni az arc�r�l, pedig nagyon is sok mindent �rzett. Maga sem �rtette, mi�rt, de mindenen mosolyogni tudott volna m�g azon is, hogy haland� volt. Egy haland� sokkal szabadabban kifejezheti az �rz�seit Ut�lta ezeket a gondolatokat, mert mindig az jutott az esz�be, hogy ha kimutatja az �rz�seit, akkor gyeng�nek l�tszik �s ut�lt gyenge lenni. A haland�s�gban is ez zavarta a legjobban. Nincs egy j�rhat� k�z�p�t? Olyan, amin elmondhatom, mit �rzek, de nem t�n�k r�gt�n gyeng�nek? - k�rdezte mag�t�l. De igen �s �n ezen a k�z�p�ton fogok menni. V�laszolta is meg r�gt�n a k�rd�st. Kinyitotta a szem�t, �s feln�zett. K�t arany szemp�r szegez�d�tt r�.

- Most meg mi van?- k�rdezte az apj�t�l, �s az �ccs�t�l. Azok egym�sra n�ztek, �s csak az apja v�laszolt:

- Veled mi van? Mi m�r alig b�runk magunkkal, olyan idegesek vagyunk, te meg csak �lsz itt, �s

- Majdnem elalszol - fejezte be a mondatot Inuyasha.

Sesshomaru pislogott p�rat:

- Egy�ltal�n nem aludtam, csak gondolkoztam

Inuyasha elkerekedett szemekkel n�zett r�:

- Te tudsz olyat is?!

Sesshomaru r�mosolygott:

- Igaz is, te nem. Egy�bk�nt �n is ideges vagyok.

�ccse d�h�sen r�morgott, de Inu no Taisshu csak elmosolyodott, �s Inuyasha v�ll�ra tette a kez�t.

- Te kezdted szokj hozz�, hogy ha akar, Sesshomaru tud nagyon szemtelen is lenni.

- Te m�r csak tudod!- mondta halkan Sesshomaru, de apja csak b�logatott.

- Amikor kicsi volt�l, akkor is ilyen volt�l amikor m�g nem volt�l

- Musz�j �gy besz�lned r�lam?- n�zett r� k�rd�n Sesshomaru.

- Csak azt akartam elmondani Inuyash�nak, hogy amikor kicsi volt�l, �s nem volt�l m�g er�s, m�r akkor is cs�p�s volt a nyelved.

Sesshomaru megforgatta a szem�t, de nem mondott semmit. Apja �s �ccse elm�lyedtek egy besz�lget�sben Sesshomaru kiskor�r�l. Besz�lget�s�k alanya pedig csak hallgatta �s hallgatta egyszer sem sz�lt k�zbe. Ink�bb gondolatban elmer�lt a k�zelebbi m�ltban. A szob�b�l meg�ll�s n�lk�l hallatszott a kiab�l�s:

- Sesshomaru, ha itt v�geztem, esk�sz�m esk�sz�m, hogy meg�llek!!! Hallod egy�ltal�n?!

folyt.k�v