2. rész
- De
- Nem egyezek bele, és kész. Elmondtam a feltételeimet- ismételte el Inu no Taisshu aznap sokadik alkalommal, de úgy tűnt, a lány még mindig nem dolgozta fel.
- De - Satsu könnyes szemekkel nézte a démont, de az ugyanazt mondta, mint eddig.
- Nem. Nincs de.
Sesshomaru felállt az alacsony padról, ahová körülbelül három órája, a veszekedés kezdetén letelepedett.
- Satsu mit foglalkozol az apámmal? Te meg Satsuval? Komolyan úgy viselkedtek, mintha ezen múlna is valami.
- Az apád azt mondta, hogy
- Hogy nem vehetlek el, amíg nem fejlődtél
- Igen, és
- Igaza van?- kérdezte Sesshomaru unottan- Nem teljesen mindegy, hogy összeházasodtunk-e, vagy sem? Eddig is jól el voltunk!
- De én akarom azt az esküvőt!- erősködött a lány. Sesshomaru felsóhajtott, megölelte, majd megfordult, és elment.
- Ha kiveszekedtétek magatokat, akkor talán elkezdhetnél gyakorolni is.
Satsu fújt egyet, és koncentrálni kezdett: Gyertek már elő, átkozott energiafonalak kérlek, csak egyszer! De az energiafonalak csak nem jöttek elő. Nem igaz pedig a barlangban már sikerült
Inu no Taisshu sokáig figyelte a lány megfeszülő arcát, és azt, ahogy koncentrálni próbál, a végén megszólalt:
- Satsu, csak egy jó tanács ne ideg bajoskodj
A lány éles fordulatot tett, ujjain megjelentek az energiafonalak, és csak a férfi gyors reflexein múlt, hogy a helyén maradt a feje. Elhúzta a száját:
- Kezdetnek nem rossz, próbáld meg újra
Mondta, de a lány közelebb teleportált hozzá, és energiafonalai helyett mérge jelent meg a kezén. A férfi ösztönösen védekezett, és a lány több métert repült majd a démon is, de ő még többet.
Sesshomaru felsegítette a földről Satsut, és megkérdezte a halottsápadt lánytól:
- Minden rendben?
A lány megrázta a fejét, és felemelte a kezét. Rajta hosszan karmolás volt. A férfi értetlenül nézett rá, mire a lány kifakadt:
- A méregkarmaimmal karmoltam meg magam! Meg fogok halni!
Sesshomaru majdnem elnevette magát, Inu no Taisshu viszont nem tudta megállni mosolygás nélkül a lány butaságát.
- Mit vigyorogsz?- kiáltott rá a lány- Meg fogok halni, te meg itt szórakozol rajtam!
Ezt már Sesshomaru sem bírta.
- Satsu a saját mérged
- Nem halálos?- kérdezte szinte hisztérikus hangon.
- De
- Akkor meg?!
Sesshomaru nem bírta tovább. Hátat fordított, és elhagyta a helyszínt apja néhány pillanat múlva már mellette állt, és fuldoklott a nevetéstől:
- Te hogy bírod visszatartani?- kérdezte, miután meg tudott szólalni- Én már majdnem ott elröhögtem magam.
Sesshomaru elvigyorodott, de nem válaszolt. Satsu dúlva-fúlva odament a két férfihez, és szenvedő hangon folytatta:
- Én meg fogok halni, ti meg itt kiröhögtök!
Sesshomarunak megesett a szíve a lányon, és halkan megszólalt:
- Satsu, a saját mérged rád nem veszélyes!
A lány értetlenül nézett rá:
- Nem?
- Nem hát!- folytatta a röhögést Inu no Taisshu.
Satsu megnézte karján az egyre halványabb sebeket, és elmosolyodott. Sesshomaru közelebb lépett hozzá, és már csak egy hajszálon múlt, hogy nem csókolta meg ez a hajszál egészen pontosan az orra előtt szilárdan tartott Sou unga volt.
- Ez most nem gondoltad komolyan, igaz?- kérdezte Sesshomaru nyugodt hangon, de Inu no Taisshu nem hagyhatta figyelmen kívül a fenyegető élt benne.
- Megmondtam, amit megmondtam. Amíg én úgy nem döntök, hogy
- Csak meg akartam csókolni!- fakadt ki a férfi- Napok óta nem engeded, amikor azt hiszem, vége egy percig békén hagysz minket, akkor de nem! Te mindig megjelensz!- a végén már kiabált.
Inu no Taisshu elvigyorodott:
- Tudod, hogy már megint úgy viselkedsz?
Sesshomaru dühösen fújt egyet, majd higgadtabb hangon megszólalt.
- Meg fogom csókolni a menyasszonyomat, akkor is, ha ahhoz előbb le kell, hogy üsselek. Felfogtad?
Inu no Taisshu elmosolyodott.
- Hát rendben de előre szólok, ha valamit észreveszek, aminek nem kellene még megtörténnie, akkor
Sesshomaru csak a szeme villanásával jelezte, hogy ha nem fogja be, nagyon megbánja.
Később a palotában a két férfi megint a párbaj küszöbén állt.
- Satsu egyre erősebb, miért nem
- De még mindig nem elég erős.
- De
- Nem.
- Apa! Több mint egy hónapja vagyok összezárva vele, és még csak meg se csókolhatom, mert rögtön beleszólsz!
- Nem érdekel, hogy mit mondasz! Amíg a lány
- Legalább adj neki egy célt! Mit tudom én, addig nem vehetem el, amíg l nem győz téged, vagy találj ki valamit, de ez ez
Inu no Taisshu elvigyorodott.
- Ez nem is rossz ötlet
- Mi?- kérdezett vissza Sesshomaru, igazából nem is figyelt arra, mit vág az apja fejéhez.
- Amíg le nem győz engem, addig nem lesz a feleséged.
Sesshomaru még a szokottnál jobban is elsápadt, és villámló szemekkel nézett az apjára, de az mit sem törődött vele.
- Nincs túl sok választásod tőlem úgy készíted fel, ahogy akarod és akkor áll ki ellenem, amikor akar.
Sesshomaru leküzdte remegését. Olyan dühös volt, többek közt magára, hogy ilyen lehetetlen dolgot mondott, hogy úgy döntött, le kell vezetnie valahogy a dolgot mi sem volt erre alkalmasabb, mint egy kellemes veszekedés az öccsével .
folyt.köv