By Kouga

 

(kisz�gezem, hogy Sesshoumaru nem pedofil, senki se n�zze annak!!)

 

Nagyj�b�l f�l �ve t�rt�nhetett, hogy Sesshoumaru nagy�r

megmentette a kis Rin �let�t. Az�ta is b�k�sen j�rj�k az erd�ket

Sesshoumaru szellemeket �l, Rin vir�got szed �s ugr�ndozik, Yaken

pedig morgol�dik.

Ny�r volt. A nagy�r megint �gy d�nt�tt, egyed�l megy szellemeket �lni.

Narakura f�jt a foga, de csak apr�bb szellemeket, esetleg a keresett

szolg�it tal�lta. Yaken, Aun, �s Rin megint egyed�l maradtak. K�s�

d�lut�n fel� j�rhatott az id�. Rin egy kis t�zecske mellett �lve

n�zegette a vir�gokat amiket szedett.

-Sessh  olyan r�g elment�l h�t mikor j�ssz vissza hozz�nk?

B�nk�dott m�r egy ideje. Csak �ld�g�lt �s a t�zet n�zte, n�ha meg a

vir�gokat. M�r majdnem elaludt de hangos morg�s r�zta meg az

erd�t. Mindenki felugrott, �s egy v�r�s szemp�rral n�zhettek szembe a

bokrok k�z�l.

-���!...Yaken csin�lj valamit meg fog enni

-Ostoba l�ny! A fejek botja egy pillanat alatt hamuv� �geti!  �s Yaken

ezzel m�ris t�mad�st ind�tott ellene  �m ez nem volt hat�ssal a

szellemre t�zb�l volt a teste, teh�t csak energi�t kapott Yaken

l�ngcs�v�j�t�l. Rin ijedten n�zett k�rbe.

-Hol van Aun?  K�rdezte remeg� hangon  �s Sessh  -nem volt ideje

befejezni a mondatot, mert a v�r�s szem� sz�rny a szeme l�tt�ra

�getett sz�t egy kis z�ld l�nyt

-Yaken!!  Kiab�lta az �letztelen kis d�monnak.. Rettenetesen f�lt.

Csak �llt egyhelyben, szinte odafagyott a l�ba a f�ldh�z. Ekkor

valamiott termett �s felrep�tette Aun volt az.. b�r a s�r�lt s�rk�nyl�

nem sok�ig tudta �t rep�teni, a f�ldre estek. Rin �szrevette hogy aun is

s�r�lt.

-Teh�t t�bben is vannak -gondolta a kisl�ny. Hirtelen az el�bbi szellem

ism�t ott termett mellett�k.

-Aun! Kelj fel! El kell futnunk!  keltegette a s�r�l�sekt�l �jult

s�rk�nylovat az lassan fel�ll de nem futott semerre. Elrugaszkodott �s

m�r a v�r�sszem� szellemmel birk�zott. Volt egy r�pke pillanat, amikor

szemei rint n�zt�k �s mintha azt mondt�k volna neki hogy fusson

csak messze innen..

Rin meg�rtette a jelet. S�rva ugyan, de elfutott onnan. Meg sem �llt,

csak hossz� perceken kereszt�l futott…azt sem tudta merre…csak

menek�lt. Mikor m�r nem b�rta tov�bb, leroskadt egy fa t�v�be, �s

tov�bb s�rt. Nem tudta mit tegyen, most, hogy Sesshoumaru elment,

Yaken meghalt, Aun pedig a hal�l�n van �s m�g harcol valahol…tal�n

m�g harcol..

Eg�szen bes�t�tedett. A kisl�ny csak �ld�g�lt a f�n�l… moccanni sem

mert. Ekkor hallatszott valami…k�t talp hangja, ami finoman �rte a

f�ldet… Rin Sesshoumarut l�tta maga el�tt.

-Sesshoumaru nagy�r itt vagy..visszaj�tt�l..  Rin s�r�san besz�lt

Yaken �s Aun azthiszem meghaltak -�s ezzel a kisl�ny s�rva f�l�llt.

-Ne agg�dj, nem sz�m�t.  Sz�lt v�gre Sesshoumaru .de eg�sz furcsa,

kem�ny hangon pedig rinnel kedvesen szokott besz�lni –Seg�ts

nekem… add a lelked! –Sesshoumaru hirtelen beleny�lt Rin mellkas�ba.

A kisl�ny nem tudott sz�lni…sem mozdulni…De most furcsa dolgott

l�tott…Sesshoumaru haja fekete lett… �s v�g�l kibontakozott a

szem�ly igazi alakja: Naraku volt. Kih�zta a kez�t �s egy lelket tartott

benne, feh�ret, jelezve hogy az tiszta mint a h�.. Rin pedig l�lek n�lk�l

esett vissza a f�lde.

-V�gre megvan! A tiszta �s v�dtelen l�lek! Ez kell a reinkarn�ci�mhoz!

Ezzel az oldalamon meg�ll�thatatlan leszek! Nagyon j� terv volt elcsalni

Sesshoumarut…�s ezekre r�ereszteni a szellemeket. –Gondolta a

szellem.

Megfordult, �s menni k�sz�lt. Hirtelen �les f�jdalmat �rzett a

csukl�j�ban…egy v�g�s…hogy lehet?...

Sesshoumaru �llt m�g�tte…a szemei v�r�sen izzottak..

-Hogy merted… Hogy merted ezt tenni Rinnel?! –Sesshoumaru �td�fte

Naraku test�t a Toukijinnel, majd kir�ntotta. A szellem m�rges volt…de

jobbnak l�tta elmenek�lni. Felemelkedett �s elt�ntaz �jszak�ban.

Sesshoumaru ezzel m�r nem igaz�n foglalkozott. Rinhez futott �s

let�rdelt mell�.

-Sessh Sesshoumaru-sama .-Rin visszakapta a lelk�t de alig volt

mag�n�l. Sesshoumaru a karj�ba vette �t  sz�rnyen �rezte mag�t

az�rt mert elment �s Rin ez�rt megs�r�lt  Nagyon agg�dott a

kisl�ny�rt.

-Nyugodj meg Rin.. Nem lesz semmi baj..  A szellem l�tta hogy mekkora

s�r�l�st szerzett szeg�ny.. El�vett a kimon�j�b�l egy hossz� feh�r

kend�t, �s miut�n leh�zta Rinr�l a fels�t, �vatosan bek�t�tte az apr�

l�ny mellkas�t, melyen nagy seb �ktelenkedett. A kisl�ny nem pr�b�lt

ellenkezni  tudta hogy a nagy�r soha nem akarna neki rosszat.

Sesshoumaru le�lt a fa t�v�be, �s az �l�be tette Rint. Mag�hoz

d�nt�tte, �s �t�lelte hogy ne f�zzon.

Rin szeretett volna megsz�lalni, de nem ment nem is a f�jdalom volt

az oka meglep�d�tt a nagy�ron, azon hogy ilyet tesz egy haland��rt.

-Ne mozogj t�l sokat. Vigy�zok r�d, t�bb� nem megyek el.

Sesshoumaru hangja kedves volt �s agg�d�. Rin teljesen el volt

b�v�lve t�le... Odab�jt a szellemhez �s �t�lelte apr� kez�vel.

Sesshoumaru a kez�be vette Rin f�ls�j�t  Vedd fel nehogy megf�zz

mondta. A kisl�ny er�tlen�l pr�b�lta mag�ra venni  Ekkor egy nagyobb

k�z seg�tett neki hogy bek�sse �vatosan b�nt vele, vigy�zott a

k�t�sre.

-Sesshoumaru-sama  k�sz�n�m..  Rin boldog volt  megs�r�lt, de

sokkal nagyobb aj�nd�kot kapott: Sesshoumaru foglalkozott vele �s

agg�dott �rte  V�gre volt valaki t�r�d�tt vele, egy �rva kisl�nnyal.

-Tudod ez a kend� az �n ap�m� volt. Egyszer gyermekkoromban

megs�r�ltem �s � ezzel k�t�tte be a sebemet  �n most tov�bbadom

neked. Hiszen  mintha a saj�t l�nyom lenn�l..

-Rin el�sz�r elcsod�lkozott  azt�n nagyon meghat�dott  m�gjobban

hozz�b�jt a szellemhez.

-K�sz�n�m  �n mindigis ilyen apuk�t szerettem volna.. mint te  -Rin

hamarosan elaludt. Sesshoumaru v�gig �bren �rk�d�tt mellette.

 

A kisl�ny nemsok� meggy�gyult, �s folytatt�k �tjukat Yaken �s Aun

n�lk�l ugyan, de tov�bbmentek. Nem is ak�rmerre  Naraku kast�lya

fel� hogy megbosszulj�k a t�rsaikat. Sesshoumaru ett�l kezdve mindig

mindenn�l jobban vigy�zott Rinre, �s mindig mellette volt. � pedig

boldogan k�vette a legkedvesebb szem�lyt a vil�gon .Sesshoumaru-

sam�t az apuk�j�t.

 

 

V�ge