13.rész

Néhány nap telt el. Sesshomaru elgondolkozva állt a rózsalugas mellett, és már a kezében is szorongatott egy nagy csokor virágot, de nagyon rossz előérzete volt. Még alig kelt fel a nap, Satsu még a szobájában az igazak álmát aludta, ő meg kijött ide, hogy virágot szedjen ez olyan nem talált rá szavakat. Látta, hogy az a fehér rózsa milyen hatással volt a lányra, és azt akarta, hogy mindig így legyen. Megnézte a kezében tartott virágcsokrot, megforgatta a kezében, majd úgy döntött így pontosan jó lesz, és elindult a lány szobája felé. Meg akarta lepni. Lassan, nesztelenül suhant be a szobába. Menyasszonyát már ébren találta az ágy szélén ült, és nagyon sápadtnak látszott, úgy tűnt, nemrég hagyta abba a sírást. A szobában még mindig tisztán lehetett érezni a könnyek sós illatát.

- Mi történt? Mi baj?- kérdezte a démon kissé ijedten, miközben letette az asztalra a virágcsokrot.

- Nem érzem túl jól magam hányingerem van, és

Sesshomaru szemei kitágultak, és idegesen csillogtak.

- De biztos nem komoly a baj, ne ijedj meg, csak - kezdte volna megnyugtatni vőlegényét Satsu, de a démon megszorította a kezét, és maga után húzva kilépett az ajtón.

Még maga sem tudta, hová menjen, vagy hol lehetne a legkisebb felfordulással elmondani, amit kell amit most már tényleg, muszáj. Egyszerűen nem volt más választása   már így is túl sokáig húztam lehet, hogy már sejti is, és akkor   Gondolatai újra egyre kivitelezhetetlenebbnek tűnő tervére terelődtek, észre sem vette, hogy Satsu szólongatja. Már jócskán a falu közepén jártak. A falusiak önkéntelenül húzódtak félre az útjukból, nem akartak ujjat húzni Sesshomaruval. Miért erre jöttem? - kérdezte meg magától a démon, mikor végre meghallotta Satsut.

- Mi van?- kérdezte éles hangon, pedig most tényleg nem akarta megsérteni a lányt.

Satsu kissé elszontyolodva mondta:

Sesshomaru megtorpant. Hova is? - majd pár pillanat múlva belépett egy kocsmába, aminek ajtaja tárva nyitva volt.

Alig voltak odabent talán csak négy-öt halandó, abból kettő (a két legjózanabb) a démonok láttán azonnal menekülőre fogta a dolgot.

- Mondani szeretnék valamit

- De miért itt?- kérdezte a lány és elhúzta a száját. Egyáltalán nem tetszett neki a hely. Mindent megült a por, a koszos kis asztaloknál számára nagyon gyanús alakok ültek, és az egész helyiséget szörnyű szag járta be. Utálta az alkoholt, és látta, hogy Sesshomaru is elgondolkozik azon, hogy jó ötlet volt-e idejönni.

- Hogy miért?- kérdezte végül a démon- Mert amit mondani fogok nos, előbb megkönnyítem a saját dolgomat, mert ezért meg fogsz ölni. Törvénytelenül leiszom magam, és ha már hm, eleget ittam, el fogom mondani.

Leültette a démonnőt az egyik asztal mellé, majd elment rendelni nagyon sokat rendelni. A csapos elhűlve vette tudomásul, hogy a két démonnak mennyi italt kell felszolgálnia. Hozzászokott már ahhoz, hogy néhány ember, vagy esetleg félszellem hülyére issza magát, de hogy két erős démon ez ijesztő. Ezen az sem segített, hogy az egyik démont hírből ismerte Nyugat ura. Bárkit el tudott képzelni részegen, az ő kivételével.

Sesshomaru nyugodt vonásokkal ment vissza Satsuhoz, majd szótlanul várta meg, hogy felszolgálják neki a töméntelen mennyiségű italt, s lassan iszogatni kezdett. Hú, már el is felejtettem, hogy ezeknek a vackoknak milyen pocsék íze van - gondolta, de azért több mint egy órán keresztül folytatta az ivást. Sesshomarut már nem izgatta a zavarba ejtő csend sem, ellenben Satsu nagyon mérges lett minden egyes pohárral.

- Most meg mi a bajod? Soha nem csináltál még ilyet! Mit old meg az, hogy hót részegre iszod magad, majd azt sem tudod, hol vagy? Különben is azt hittem, utálod

Sesshomaru elhúzta a száját.

Újabb félóra hallgatás nehezedett rájuk. Satsu látta, hogy Sesshomarunak még többet kell inni, hogy meg merjen szólalni, és ez egy idő után felettébb szórakoztatta. Elmosolyodott. Kezdett kíváncsi lenni, mit akar bejelenteni, amitől ennyire megijedt

Fél óra múlva a férfi megszólalt:

- Megváltozott a szagod- és ismét szájához emelte a poharat.

Satsu csak pislogott. Fogalma sem volt arról, hogy ez mit jelent, és hogy ettől miért akadt ki ennyire a démon. Hagyta, hogy igyon még három pohárral, majd megfogta a kezét, és a szemébe nézett.

Sesshomaru már túl részeg volt ahhoz, hogy értelmes dolgokra gondoljon. Szemében rémület csillogott:

- Fogalmam sincs, miért kellene így tennem mit jelent az, hogy megváltozott a szagom? Ez természetes, nem?

Sesshomaru felsóhajtott, kirántotta kezét a lány szorításából és megint inni kezdett. A lány felpattant a székről és a férfi arcába sziszegte:

- Utálom, amikor ilyen vagy. Nyögd már ki, mi bajod! Sesshomaru!- az utolsó felszólítást olyan fenyegetően mondta, hogy a közelebbi asztalnál lő férfi önkéntelenül távolabb húzódott. Sesshomaru arcán nem látszott semmi érzelem. Jó remek. Már annyira részeg vagyok, hogy fel sem veszem a fenyegetését   somolygott:

Most a lányon volt a sor, hogy az ital után nyúljon, de a férfi elvette előle a poharat, és azt is megitta, majd elvigyorodott:

- Nem tesz jót egyébként, csak hogy tudd, a szagod nagyon megváltozott.

- És ebben mi olyan szórakoztató?! Ne vihogj!- kiabált.

Sesshomaru azonnal abbahagyta a nevetést, és letörölte arcáról a széles vigyort is.

- Nem szoktam vihogni- jelentette ki sokkal józanabbul, mint ami ennyi ital után elvárható. Egyébként ez csak azt jelenti, hogy ikrek.

A lánynak csak most ugrott be valami.

- De az már legalább egy hónapja

Satsu felpattant, és akkora pofont kevert le vőlegényének, hogy szépen látszottak ujjai a férfi arcán.

- És ezt miért nem mondtad?!- a lány szeme vörösen felizzott.

Sesshomaru elvigyorodott.

- Satsu nem tesz jót a kicsiknek, ha átváltozol, egyébként is veszélyt jelentesz a többiekre, akik itt vannak. Ülj le szépen, és nyugodj meg.

- csak rád jelentek veszélyt!- üvöltötte.

- Csak rám nem jelentesz veszélyt

- Nem fogom be, te is tudod, hogy nekem van igazam. Ha azt akarod, hogy befogjam, akkor fogd be te a szám.

Satsu dühösen megforgatta a szemeit, majd megcsókolta a teljesen józan démont. Sesshomaru felnevetett.

- Hihetetlen vagy. El sem tudom képzelni, hogy ettől a sok szörnyű italtól milyen a szagom

- Rettenetes- érett egyet a lány- Egyenesen borzalmas. Te, ha még egyszer ráveszel ilyesmire, amíg terhes vagyok, azt hiszem

- Nem csak hányingered lesz.

Satsu az asztal alatt jól bokán rúgta Sesshomarut.

- Hát hamarosan rájöttél volna, és akkor tuti, hogy átváltozol, és

- Azt is meg tudod mondani, hogy

- Jó párosítás- jelent meg egy lágy, kedves mosoly a démon arcán- Egy fiú egy lány .