15.rész
2008.01.18. 18:54
15.rész
- Haza akarok menni, haza akarok menni, haza akarok menni - hajtogatta folyamatosan a démon az asztal alól.
Kagome idegesen sóhajtott.
- Ez csak egy kenyérpirító volt, Sesshomaru
- Nem érdekel, haza akarok menni, haza akarok
- El kell menni cseresznyéért, majd azután
- Cseresznye!- ugrott ki a férfi hirtelen- Tényleg! Induljunk, aztán menjünk haza!
A lány felsóhajtott és megvonta a vállát. A démon már majdnem kilépet az ajtón, mikor Kagome bevágta előtte:
- Így nem mehetsz ki.
- Mi?- kérdezte a másik döbbenten.
- Át kell öltöznöd, le kell tenned a kardokat, és valamit kell kezdeni a hajaddal és
- Nem. Elmegyünk cseresznyéért és
- Sesshomaru. Így nem mehetsz emberek közé.
- Miért?- tette fel végre a logikus kérdést.
- Mert nálunk már senki nem öltözik így meg fognak bámulni, ez végképp nem hiányzik neked. Nem igaz? Na. Várj egy fél percet. Ki ne edd a lábad azon az ajtón, jó?
A démon kelletlenül bólintott, mire Kagome elviharzott a nappaliból. Sokáig csak hangos pakolászás hallatszott a másik szobából. Sesshomaru egy ideig türelmesen várakozott. Ha kimegyek a teraszra, abból nem lehet semmi baj, nem? - kérdezte magától és kinyitotta az ajtót. Pont akkor lépett ki rajta, amikor berobogott a kapun egy kisfiú. A démon a pillanat tört része alatt kapcsolt, hogy biztos ő Kagome kisöccse. Amikor Souta felért a lépcső tetejére megtorpant a férfi előtt:
- Szia- köszönt és az ajtó felé intett- Kagome is itt van? Egyébként te ki vagy?
Sesshomaru arcán egy buta mosoly jelent meg.
- Sesshomaru!- kiabált odabent Kagome- mondtam, hogy ne mozdulj!
A démon összerezzent és visszafordult az ajtó felé.
- Gyere be és öltözz át!- mondta parancsoló hangon Kagome az egyik fotelra mutatva.
Sesshomaru azt csinálta amit mondott, bement megnézte a ruhákat, és
- Én ezeket nem fogom felvenni.
- Miért?- kérdezte mérgesen a lány- Mi bajod velük?
Sesshomaru szépen egymás után felemelte a kikészített pólókat, ingeket és nadrágokat.
- Kicsi, kicsi, ez is kicsi, ez is kicsi mit is mondtál, mit vegyek fel? Ebből mind kicsi. Nem tudom felvenni!
- Jó, akkor elmegyek én és
- Veled megyek. Már mondtam. És nem öltözök át.
- Legalább azt a prémet tedd le!- fogta könyörgőre a dolgot.
Sesshomaru a vállára nézett, majd sóhajtva a fotelbe eresztette a prémet.
- Így megfelel?
Kagome végignézett a férfin, és megállapította, nehezebb lenne őt átöltöztetni, mint Inuyashát hirtelen Souta lépett ki az ajtón, kezében egy nagy kockás inggel.
- Ez apué volt. Szerinted jó lesz?- kérdezte a démont.
Sesshomaru egy pillanatra elgondolkozott, majd megfogta a ruhát és elvonult a másik szobába. Kagome hálás pillantást vetett kisöcsére, majd néhány perc múlva megkérdezte:
- Sesshomaru, kész vagy?
A démon idegesen jött ki a szobából.
- Van odabent egy beszélő doboz nem tudok vele mit kezdeni - motyogta.
- Ja, az csak a tévé!- nevetett Souta, majd megfogta a démon kezét és visszahúzta a szobába.
Sesshomaru alig egy perc múlva kirohant a szobából és bevágta az ajtót.
- Kicsi emberek vannak benne! Kagome, én haza akarok menni!
Kagome elfojtott egy nevetést:
- Gyere, menjünk el a boltba, vegyük meg a cseresznyét Satsunak utána hazamehetsz.
Sesshomaru sokkal magabiztosabban, mint az előbb elindult kifelé, de a lány megint megállította.
- Ha nem akarsz bajba kerülni, azokat tedd le!- mutatott a férfi oldalára kötött kardokra.
Sesshomaru pislogott párat, majd határozottan válaszolt:
- Nem.
- Így nem mehetsz ki az utcára.
- Nem fogom letenni a kardokat! Ezek nélkül meztelennek érzem magam! Nem megyek nélkülük sehova.
Kagome felsóhajtott:
- Ne ideg bajoskodj, nem lesz semmi bajod! Itt nem támadhatnak meg, vagy ilyesmi
- De
- Tedd le őket, kérlek! Inuyasha megértette, te miért nem? Neked ott vannak még a méregkarmaid és
- Jó, jó, csak ne hasonlíts az öcsémhez! Leteszem - suttogta.
- Jaj, Sesshomaru, nem a halálos ítéletedet írtam alá! Olyan hangon beszélsz
- Te ezt nem értheted!
- Hát nem is értem! Régen is megvoltál kard nélkül! A Tensaigát egyébként sem használnád, és a Tokijin előtt is volt világ, nem?
Sesshomaru elgondolkozva nézett a lányra, majd elmosolyodott.
- Neked van igazad szerezzünk cseresznyét.
|