18.fejezet

- Eln�z�st! Uram!- �ll�totta meg Sesshomarut egy csinos, fekete haj�, csillog� szem� n� eleg�ns barackvir�gsz�n� koszt�mben �s vajfeh�r bl�zban.

M�g�tte egy kamer�s, t�rdnadr�gos, ujjatlan p�l�s f�rfi �s egy kev�sb� csinos mikrofonos n� szaladt.

- Tess�k - fordult meg, elfojtva mag�ban egy ellenszenves Mi van -t.

- Szeretn�k az utca ember�vel riportot k�sz�teni, feltehetn�k p�r k�rd�st? Minden nap kiv�lasztunk egy szerencs�s jel�ltet, aki v�laszolhat. Most �nre ker�lt a sor. Megmondan� a nev�t?

- Itt lakik a v�rosban?

- Mi a v�lem�nye err�l a v�rosr�l? Mit gondol, milyen itt az �let?

Sesshomaru elgondolkozott. Ez a n� most sz�rakozik vele?

- Mi a v�lem�nye a k�zbiztons�gr�l?

Sesshomaru halkan felnevetett:

- K�zbiztons�g? Itt van olyan? Ha nem tudom megv�deni magam, nem is �rdemes kimenni az utc�ra. Egy �ra alatt k�tszer t�madtak meg.

- Ez �rdekel, elmes�ln�, hogy t�rt�nt?

- �, k�r, pedig sz�vesen meghallgattuk volna. �s a forgalomr�l mi a v�lem�nye? A rengeteg aut�r�l?

Sesshomaru a kamera kedv��rt l�tv�nyosan elh�zta a sz�j�t.

- Hasonl�k�pp. De nyilatkozhatok az eg�sz modern korr�l?

- Persze, csak tess�k uram!

A n� kiss� megh�kkenve k�rdezte:

- Sz�m�t�g�pek, t�v�k mindent?

- A t�v�t�l a keny�rpir�t�ig mindent ut�lok.

A riporter t�tov�n pillantott a m�sik n�re.

- Mert feleslegesek. A felh�karcol�k is, az aut�k is, minden felesleges. A k�z�pkorba egyik se volt, �s m�gis j�l el voltak az emberek.

- Ja igen, csak meg�lt�k egym�st- mosolyodott el a n�.

- Igen, mert akkor az volt a term�szetes. A k�z�pkori Jap�nban sokkal �rtelmesebb emberek �lnek, mint itt- �lte bele mag�t a szerep�be Sesshomaru.

Sesshomaru nem �rtette a sz�t, de az�rt v�laszolt:

- �s ha v�laszthatna, akkor ink�bb a k�z�pkorban �lne, v�llalva a kock�zatot, hogy b�rmikor meg�lhetik?

 Mintha meg tudn�nak �lni �s mintha nem ezt v�lasztan�m �s Kagome is ezt v�lasztotta, csak m�g mag�nak se vallotta be 

- Igen- v�laszolta t�m�ren.

- �s mit gondol, hogyan lehetne v�ltoztatni

- Nem tudom, eln�z�st, sietek.

- K�sz�n�m- fordult meg a d�mon �s egy nagy s�haj k�s�ret�ben otthagyta a riportert.

Amilyen gyorsan csak tudott a legkevesebb felt�n�ssel visszament Kagom��k h�z�ba �s ahogy bel�pett a kapun valaki azonnal fejbe v�gta egy bottal. Sesshomarunak pislogni sem volt ideje, az �regember teleaggatta pap�rlapokkal.

- Nagyapa, hagyd! Kagom�val j�tt!- szaladt ki a h�zb�l Souta- Bocsi, csak egy kicsit

- Paranoi�s - f�jta a d�mon- Khe! Ezekkel semmire nem ment volna- r�zta le mag�r�l a pap�rokat.

- �s ezzel?- vett el� egy ny�lvessz�t- Kagome adta egyszer ide, az�ta �rizgetem, hogy ha egyszer

Sesshomaru ugrott egyet, ahogy megl�tta a szentelt ny�lvessz�t.

- Ne hadon�sszon azzal, am�g nem tudja mire val�!- morogta bossz�san, majd a kisfi�hoz fordult, aki vid�man mosolygott- Ugye a n�v�red m�g nincs itthon

Souta b�lintott, majd megfogta a d�mon kez�t:

- Gyere be! Bemutatlak a mam�mnak! � itt a nagypap�m volt egy kicsit h�t

- �rtem, �rtem- morogta Sesshomaru.

- De nem lehet r� haragudni, olyan aranyos

Sesshomarunak err�l mer�ben m�s volt a v�lem�nye, de nem hangoztatta.

- Souta! Kagome mikor �r haza?- hallatszott egy kellemes n�i hang a konyh�b�l, ahonnan finom illatok �rz�dtek.

Sesshomaru a leveg�be szagolt �s elmosolyodott.

- Satsu is tud ilyet - mondta, de elharapta a mondatot, mert Kagome anyuk�ja bel�pett a nappaliba.

- Te vagy Sesshomaru? �rvendek- mosolygott r�- Meddig maradtok?

Sesshomaru �rezte, hogy a n� azt v�rja, j� hossz� ideig.

- Nem tudom- mondta alig hallhat�an. Nem akarta m�r most elkeser�teni a n�t, hogy holnap m�r nem lesz itt a l�nya, �s hogy ma sem vacsor�zik vel�k, hi�ba f�z

Sesshomaru elgondolkozott azon, hogy vajon mi�rt nem tartja �t furcs�nak, de ahogy belegondolt, mit csin�lhatott itt az �ccse, m�r el is felejtette.

- Megk�stolod?- k�rdezte a n� egy nagy t�l s�tem�nnyel bel�pve a nappaliba, amit gyorsan letett az asztalra.

A d�mon gondolkozott p�r pillanatig majd elvett egy szeletet. Maga sem tudta mikor szerette meg az emberi �teleket, de ez most nagyon �zlett neki.

- Finom- jelentette ki komoly hangon, �s elkezdett mag�ban tippelgetni, mi van benne. Amikor Kagome anyuk�ja bel�pett megk�rdezte kis zavarral a hangj�ban- Ebb�l vihetek a menyasszonyomnak?

- Persze!- ragyogott fel a n� arca- �r�l�k, hogy �zlik.

Sesshomaru is megengedett mag�nak egy gyenge mosolyt.

- Nagyon szereted a menyasszonyod, igaz?- k�rdezte mosolyogva. Sesshomaru meglepet�s�ben majdnem fel�llt a sz�k�r�l.

- Igen, nagyon - mondta csendesen- De meg fog �lni, ami�rt idej�ttem.

- Ugyan m�r! Ez butas�g, biztos � is ugyanannyira szeret, mint

Sesshomaru b�lintott, majd folytatta:

- Meg fog fojtani. Ez biztos, �s nem is akarok tenni ellene. Csereszny�t szeretett volna enni, h�t viszek neki, de

- �- cs�ggedt el a n�- H�t ez�rt j�ttetek haza?

- Kagome m�g maradhat - majd hirtelen beugrott neki valami- Holnap szombat, ut�na eg vas�rnap, igaz?

- M�rmint a k�z�pkorba?

- M�rmint a k�z�pkorba, igen. Legal�bb legal�bb megtudj�k milyen, �s Kagome nagypap�ja sem v�g fejbe minden erre k�zeled� d�mont.