-Semmi baj, de legalább ismét velünk vagy.-mondta boldogan és ismét megcsókolta a feleségét

Mind eközben a többiek tátott szájjal bámultak rájuk, addig amíg a dai-youkai be nem parancsolta őket a kastélyba. A pár teljesen belefeledkezett a csókba és észre se vették, hogy már csak ketten vannak, de nem sokáig élvezhették egymás társaságát, mert egy dühödt hang szét választotta őket.

-Hova rejtetted?-kérdezte dühösen Inu

-Mi? Ki?-kérdezte kicsit kábán a pár

-Hol van?-morogta

-Ki?-kérdezte

-Az a nő!

-Milyen nő?-kérdezte a miko-Ja, hogy az a nő aki kiszegezett a szent fához.

-Hova rejtetted azt az átkozott nőt?-morogta ingerülten

-Én nem rejtettem sehova, de viszont te jobb lesz ha vigyázol a szádra.-mondta fenyegetően Kagome

-Keh. Fenyegetni mersz?

-Nyugi öcsi. Hidd el nem érdemes felbosszantani, mert csak te húzhatod a rövidebbet.-mondta Sessh

-Ne szólj bele!-morogta

Az időközben felállt pár dühösen meredt a félszellemre, de csak a miko indult meg felé mire Inu önkéntelenül is hátrált pár lépést. Sesshoumaru a háttérből figyelte mit fog csinálni Kagome, s legnagyobb meglepetésére minden teketória nélkül lekevert öccsének két hatalmas pofont, aki megtántorodott a meglepetéstől.

-Hogy merészelted!?-kérdezte morogva

-Te idióta! Te önfejű, kibírhatatlanul makacs kutya!-kezdte dühösen Kagome, s Sesshoumaru is hátrált vagy két lépést, mert nem akart a miko útjába kerülni-Ha még egyszer így mersz velem beszélni esküszöm, hogy a saját kezemmel szegezlek fel arra az átkozott szent fára.

A félszellem kicsit megijedt a lány kirohanásától, de túl büszke volt ahhoz hogy kimutassa, s a miko folytatta a félszellem kioktatását.

-Nem gondoltál még arra hogy valaki direkt csapdába csalt és amiatt szegeztek ki a fára?-kérdezte

-Mégis ki tehette volna?-kérdezte kicsit bizonytalanul

-Ááááááá! Nem hiszem el hogy nem tudod ki lehetett az aki ezt tette veled! Ismerős az a név hogy Naraku?-kérdezte kicsit idegesen a miko

-Öööö. Ki az a Naraku?

-Hagyjuk, hamarosan úgy is megtudod.-mondta beletörődve, miközben Sesshoumaru mosolyogva figyelte a beszélgetést

Kagome magában szitkozódva indult el a kastély felé már majdnem odaért, amikor kinyílt az ajtó és kilépett rajta Sintao és Hiroko. A miko mikor meglátta őket gyorsan egy közeli fa csoport mögé bújt, s onnan figyelte a fiatalokat. Eközben Sesshoumaru és Inuyasha is elindult a kastély felé, s út közben beszélgettek.

-Mond csak bátyó, hogy vagy képes elviselni azt a hárpiát?-kérdezte Inu Kagoméra célozva

-Nem mindig ilyes, sőt állandóan kedves és segítő kész, csak te kihozod belőle a legrosszabbat.-mondta Sesshoumaru

-Biztos. Hé mit csinál Hiroko azzal a fickóval?-kérdezte a fiatalokra mutatva

Sesshoumaru szeme elkerekedett és dühösen morogni kezdett, s lassan megjelent körülötte a jól ismert démon aura és elindult volna a fiatalok felé, de Inu visszahúzta.

-Nyugi bátyó, hisz Hiroko csak három évvel fiatalabb nálam.-mondta

-De akkor is még gyerek.-morogta

-Miért te mit csináltál ennyi idősen?-kérdezte kíváncsian

-Hé öcskös a lányomról beszélsz, aki még csak 16 lesz a jövő hónapban.-morogta

-De Sessh, ha azt nézed már éret nő akinek vannak bizonyos vágyai.-mondta

Sesshoumaru egyre dühösebben morgott, de még öccse mellet maradt. Eközben Sintao és Hiroko csókolózásba kezdtek, de mivel érezték hogy figyelik őket nem mentek tovább. Kagome lassan kilépett a rejtek helyéről és lányáékhoz sétált.

-Aaanya.-kezdte Hiroko-Mit keresel itt?

-Éppen beakartam menni mikor jöttetek.-mondta nyugottan

-Aha és apa hol van?

-Valahol beszélget azzal az idióta öccsével.-mondta

-Itt van a bácsikám?-kérdezte és elszaladt Inuék felé miután adott egy puszit kedvesének

-Hiroko.-mondta elhaló hangon Sintao

-Ne aggódj miatta, nem lesz semmi baja. Lehet egy kérdésem?

-Persze asszonyom.

-Hogy hívnak és hány éves vagy?-kérdezte-Van még egy kérésem. Ne szólíts asszonyomnak, hanem hívj nyugottan Kagoménak.

-Rendben és köszönöm. A nevem Sintao és 18 vagyok.

Kagome elmosolyodott és tovább faggatta a fiút miközben Hiroko épp kedvenc bácsikáját külde a padlóra lendületében. Inuyasha kicsit kényelmetlenül érezte magát Hiroko könnyű teste alatt, s érezte hogy bátyja egyre dühösebb, hisz aurája is erről tanúskodott. Megpróbálta óvatosan letolni magáról unokahúgát és csak imádkozhatott hogy élve megússza bátyja haragját, de szerencséjére Kagome és Sintao már feléjük tartottak és a veszély pillanatnyilag elhárult a feje fölül. Sesshoumaru amint látta hogy Hiroko az öccse nyakába ugrott még nem mondott semmit, de hogy lánya direkt ráült a félszellem hasára már felbőszítette. „ Nem elég hogy azzal a nyápiccal csókolózik, most még ilyen kibírhatatlanul is viselkedik!”-gondolta morogva. Még mielőtt felemelhette volna Hirokot odaért Kagome és Sintao, s a miko megfogta a dühös szellem kezét majd maga után húzva visszamentek a kastélyba, ahol felmentek a szobájukba. Eközben Hiroko felpattant Inuyasháról és Sintaohoz szaladt majd megcsókolta a fiatal tigris szellemet.

-Kérlek ne haragudj rám bácsikám.-mondta nagy boci szemekkel Hiroko

-Semmi baj, de következőleg kímélj meg az ilyen üdvözlésektől.-mondta kicsit morogva

-Köszönöm. Jaj, had mutassam be Sintaót. Tudod ő a barátom.-mondta pirulva

-Üdvözlöm.-mondta kicsit feszengve a tigris szellem

-Hiroko, mire készülsz?-kérdezte rosszat sejtve

-Segítesz nekünk egy kicsit?-kérdezte a lány

-Attól függ miben?

-Kérlek foglald le apát, mert szeretnénk egy kicsit kettesben maradni.-mondta rák vörösen

-MI? Megőrültél a bátyám darabokra fog tépni, ha segítek nektek.

-Kérlek, nagyon hálás lennék érte.-könyörgött Hiroko

-Rendben.-adta be a derekát Inu-De ha valami hülyeséget csináltok és foglak benneteket elfenekelni.-mondta

-Imádlak bácsikám.

-Köszönjük.-mondta Sintao is, majd a két fiatal gyorsan elszelelt

Inuyasha kissé félve indult el a kastély felé, hisz ha Sesshoumaru megtudja hogy segít a lányának akkor biztos kitekeri a nyakát. Amint a hatalmas kapuhoz ért az őrök kinyitották és meghajlással köszöntötték a „ fiatal” herceget, bár kedvenc félszellemünk utálta a hercegi címet, de tudta hogy nem tehet ellene semmit hisz az apja a terület ura. Ahogy belépet a kastély előterébe elé sietett két egy idős gyerek, akik ledöntötték őt a lábáról és össze-visszapuszilták a rég látott félszellemet.

-Hé srácok óvatosabban még a végén megfolytatok.-mondta levegő után kapkodva

-Bocs Inu, de olyan rég voltál itthon.-mondta a két fiatal egyszerre

-Jó-jó igazatok van, de most már igazán leszállhatnátok rólam mert nem nagyon kapok levegőt.

-Ne haragudj.-mondták egyszerre és leszálltak „áldozatukról”

-Köszi így már jobb.-mondta majd elkezdte kergetni az ikreket aki örültek a játéknak, míg valaki meg nem állította őket.

-Állj csibészek! Már mondtam, hogy az udvaron kergetőzzetek.-mondta egy szigorú hang

-Rendben nagypapa. Jössz bácsikánk?-kérdezte Reiko

-Igen, de csak egy kicsit később.-mondta, mire a két gyerek kiviharzott

-Üdv itthon fiam.

-Kösz apám. Mit tudsz Hiroko barátjáról, mert úgy vettem észre hogy a bátyámnak nem tetszik.-mondta

-Sintao az északi tartományok örököse és egy tigris szellem, de gondolom ezt te is észre vetted.

-Igen, de még mindig nem tudom mi baja van vele Sesshoumarunak.-mondta értetlenül

-Egyszerű, csak Hirokot félti, mint minden apa.-mondta mosolyogva a dai-youkai

Inuyasha bólogatni kezdet hogy érti, majd szeretettel magához ölelte apját, aki már lassan 50 éve nem látott. Eközben Sessh szobájában elég feszült volt a hangulat, mert míg Kagome Sintao és Hiroko oldalán állt addig férje az ellenkezőjét mondta. Végül csak sikerült megegyezniük abban, hogy Hiroko az engedélyükkel találkozgathat Sintaoval, de ha komolyabra fordulnak a dolgok akkor is várniuk kell addig amíg Hiroko betölti a 17-et. Miután megbeszélték a fiatalok sorsát egymással kezdtek el foglalkozni, s ott folytatták ahol Inuyasha félbeszakította őket. Sesshoumaru szenvedélyesen megcsókolta a mikot és lassan lefejtette a lány ruháját, majd minden porcikáját csókkal borítottan.

-Olyan rég várok már erre a percre.-mondta szenvedélyes hangon a szellem

A miko elmosolyodott és viszonozta a férje szenvedélyes csókjait és simogatásait. Lassan elvesztek egymás iránti szenvedélyükben, s a szellem óvatosan behatolt a miko testébe, majd egyre gyorsabb iramot diktálva eljutottak a csúcsra. Egész délután és éjszaka egymást kényeztették, s csak másnap reggel kerültek elő. Eközben Sintao és Hiroko is egymással volt elfoglalva, de ők még nem akartak testi kapcsolatba kerülni egymással, s megelégedtek a csókokkal, de mind ketten tudták hogy nem sokáig folytathatják így. Lassan visszaindultak a kastélyba és közben tervezgették a közös jövőjüket, ha Hiroko szülei meg nem akadályozzák őket benne. Már látszott a kastély kapuja és az előtte sorakozó csapat, s hamarosan Hiroko meglátta a feléjük közeledő szüleit és kezdett pánikba esni, de mint kiderült nem kellet volna.

-Hiroko, Sintao!-mondta Sessh

-Igen apa?-kérdezte félve a lány

-Megbeszéltük anyáddal, hogy a beleegyezésünkkel találkozhattok, de csak addig amíg szem előtt lesztek.

-Köszi apa.-mondta vidáman és Sesshoumaru nyakába vetette magát

Miután mindenki indulásra készen állt felkerekedett a csapat és Naraku keresésére indultak.

Folytatás következik.....