A penge el�rte holtpontj�t, ahonnan fokozatosan gyorsulva indult meg a tehetetlen d�mon fel�. Az elsz�ntan d�h�sen meredt leend� gyilkosa arc�ba. Sz�p arany szemeiben m�r kihuny�ban volt az �let f�nye.

- Iie… ez nem t�rt�nhet meg… - Seya el�re l�pett.

Ekkor sz�lalt meg a kikami kellemes hangja valahol a s�t�t hom�lyban.

-                Ez ak�r a te ill�zi� vil�god is lehetne… uralhatn�d, ha tudod a m�dj�t…

-                Ha tudom a m�dj�t? – k�rdezett vissza a l�ny, de szemeit nem tudta levenni a s�llyed� peng�r�l.

-                Hai… de vigy�zz! Ha rosszul d�ntesz…

A hercegn� p�nikolt. Nem tudta mit k�ne tennie. M�r azt sem tudta, ez vajon a val�s�g vagy csak egy eszement �br�nd. Azt�n egy k�sza gondolatt�l vez�relve el�re lend�lt, mik�zben halkan ny�gte az egyetlen sz�t, ami esz�be jutott:

Meglepet�s�re a fekete istenn� meg�llt a mozdulatban. Ennyi el�g volt ahhoz, hogy elm�j�t k�nyszer�tve �jabb fels� parancsot k�ldj�n a k�pnek.

-                T�nj el! – suttogta lassan sz�tagolva a k�pnek.

�nmag�nak s�t�t m�sa �rd�gi vigyorral fel�je fordult. Egy pillanatra �gy n�zett ki t�mad, de azt�n m�g sem tette.

-                Omedeto, hito wa kami no aida! �tment�l a vizsg�n! – villantott egy �rd�gi mosolyt megd�bbent m�sa fel� – Az uralmadban vagyok…

-                Tess�k? – Seya �rtetlen�l meredt az ism�t v�ltoz� k�dgomolyagokra.

-                A feladat k�rd�se egyetlen dolog volt: k�pes vagy-e szembe szeg�lni a sors akarat�val… meg�ll�tani ak�r a saj�t s�t�t �ned! – Goshinboku mosolyogva b�logatott.

-                �s k�pes voltam? – k�rdezte bizonytalanul a l�ny.

-                Meg�zlelhetted milyen az a f�jdalom, amikor azok a szem�lyek b�ntanak, akik a legt�bbet jelentik sz�modra – nem v�letlen�l k�ldtelek n�ha bele annak a l�nynek a test�be, aki a te d�h�db�l, f�lelmedb�l, keser�s�gedb�l sz�letett, s b�rmikor �jra alakot �lthet ha ilyen helyzetbe ker�lsz - , de te m�g is k�pes volt�l megv�ltoztatni azt, ami m�r majdnem biztos volt. K�pes volt�l fel�l emelkedni a haland� feled miatt lelkedben �l� gonoszs�gon, s k�pes volt�l uralmad al� hajtani azt. Amikor engedted, hogy a s�t�t �ned v�gezzen Ayashioval azt hittem elbuksz…

-                �n m�g mindig nem �rtem… - Seyako zavartan megvakarta a tark�j�t.

A faistenn� v�laszra nyitotta ajkait, de v�ratlanul a t�r megremegett k�r�l�tt�k.

- Hito wa kami no aida! Mennyi id�re id�zted meg ezt a dimenzi�t?

- Hogy-hogy mennyi id�re? – a l�ny k�nosan elmosolyodott.

Ek�zben mozaikok m�dj�ra kezdtek k�r�l�tt�k sz�tesni a t�r darabk�i.

-                Panaszkodni fogok Kiyoshinak! – s�hajtott kikami – Azt hiszem akkor most mindkett�nknek vissza kell t�rn�nk a saj�t l�ts�kunkra.

-                V�rj, de a pecs�t…

-                A pecs�t felt�rt abban a pillanatban, hogy meg tudtad f�kezni saj�t s�t�t oldalad. Nem v�letlen�l kaptad ezt a pr�b�t. Bebizony�tottad, hogy az, amit�l Kiyoshi tartott, hogy k�ptelen leszel f�lig haland�k�nt ellen�llni az er�d adta hatalom gonosz cs�b�t�s�nak nem igaz…

Az asszony alakja lassan halv�nyodni kezdett, s a t�r is egyre �resebb lett, ahogy darabjaira hullott sz�t a monoton z�g�s mellett.

-                V�rj! Honnan tudod, hogy a mesterem ez miatt z�rta le a tud�som! Egy�ltal�n honnan tudta Kiyoshi-sensei, hogy �n…?

-                Nem v�laszolhatok minden k�rd�sedre… most pedig menj, mert a testedet �gy is kezdi megviselni, hogy ennyi ideig mag�ra hagytad! Sayounara, Haland� Istenn�! Ne t�rj le a helyes �tr�l!

-                Na de… - Seya egyszerre csak zuhanni kezdett az �res t�rben, oly gyorsan haladva �s forogva, hogy elsz�d�lt t�le.

Igaz�n kicsin m�lott csak, hogy nem vesztette el az eszm�let�t. �m m�g �ppen id�ben megsz�nt ez a sz�rny�, centrifug�l� er�, ami szinte �sszepr�selte csontjait. P�rg� csillagokat l�tott �s f�jdalmas robajjal f�ldet fogott.

Bele telt p�r m�sodpercre mire �jra leveg�t tudott venni. Az �tk�z�s becsap�d�sa kipr�selt minden csepp oxig�nt a t�dej�b�l, �gy hom�lyos szemekkel, sz�rny� gyomorkavarg�s mellett kapott v�gre az �ltet� g�z�rt. Lihegve, k�h�gve fordult a has�ra, �s k�zben meg kellett �llap�tania, m�r nem az gyakorl� teremben van. A palota nagykertj�ben fek�dt…

Lassan tisztult csak a feje, s az els� dolog, amit �rzett az a monoton �ress�g volt. M�ghozz� olyan �ress�g, ami folyton csak n� �s terjed a tudat�ban, egyre er�sebb fejf�j�st okozva neki. Hal�nt�k�n lassan kidagadtak az erek, mire ny�sz�r�gve felt�p�szkodott, �s rettegve vette �szre, m�r megint teljesen meztelen. Az apr� hiba, amit az id�z�s�k k�zben ejtett, nem csak idej�k korl�tolts�g�ra hatott ki, hanem vissza�rkez�s�nek t�nyez�ire is

Szeg�ny l�nynak kev�s ideje maradt ezzel foglalkozni, noha t�volr�l �rezte valaki rend�thetetlen�l fel�je k�zel�t. Az �rj�t� �ress�g a lehet� legv�ratlanabb m�don csapott �t sz�rny� tel�tetts�gbe. �gy �rezte menten sz�t hasad a feje, l�t�s�t k�l�nb�z�, oda alig ha ill� k�pek hom�lyos�tott�k el, mik�zben monoton suttog� zaj �lte meg elm�j�t. Sikoltani tudott volna, ha k�pes r�.

K�pek, f�nyek, l�tom�sok kavarogtak, szemei el�tt, melyek nagyt�bbs�g�nek m�g csak az �rtelm�t sem tudta fel fogni, nem is sejtette, mi�rt l�tja �ket. �m kor�nt sem ez viselte meg legjobban, hanem az egyre csak f�leibe duruzsl�, kellemes ugyan akkor �get�en k�nz� hang, mely valami olyan nyelvet haszn�lt, amit felfogni k�ptelen volt, m�g is meg�rintette elm�j�t. Ahogy a tengernyi inform�ci� feldolgoz�sa teljesen lek�t�tte agy�t, s minden hanyagolhat� testi funkci�ja le�llt, magas l�z perzsel� t�ze �lelte k�rbe f�jdalomt�l remeg� test�t. Nem volt k�ts�ge, t�l hirtelen, t�l sok eml�k, tud�s, k�pess�g t�rt vissza bel�. Elm�je teljesen elengedte a kapcsolatot test�vel, az egekbe magas�tva a sz�rny� k�nt, amit �t kellett �lnie.

�m szerencs�re haland� teste v�gre megtette, amit mindenki m�s� meg tett volna, hasonl� f�jdalmak mellett. Miel�tt el�jult volna, m�g �rezte, k�ptelen elviselni azt a zsong�st, �v�lt�st, mozg�st, f�nyess�get, ami fej�ben uralkodik, s �nk�nt vetette mag�t a k�zeled� t�tong� feketes�g fel�, melyben v�gre elm�lt a szenved�s. Azt m�r nem l�thatta, hogy abban a pillanatban, hogy elter�lt a selymes p�zsiton sz�guldva �rkez� szellemg�mb csap�dik be mell�, majd fel sem v�ve alakj�t f�nyess�g�be olvassza, s elt�nik vele az �jszak�ban.

-                Hol vagyok? – ny�sz�r�gte a l�ny sz�raz torokkal a s�t�ts�gbe.

Nem l�tott, vak, feneketlen hom�ly �lt szemein, melyek f�ny n�lk�l b�multak maguk el�.

-                N�lam. De most ne besz�lj… - m�ly, halv�ny agg�d�ssal �tsz�tt f�rfihang v�laszolt.

V�ratlanul sz�rt megannyi t� test�be, ahogy a hideg vizes rongy v�gig t�r�lte mellkas�t, �s arc�t. Nem tudta, hogy a v�z alig hidegebb a langyosn�l, s hogy az � teste forr� a l�zt�l.

-                Ki vagy? – k�rdezte, mivel ezen k�t �rtelmes sz�t volt csak k�pes �sszerakni t�lterhelt elm�je.

Meglepett h�rd�l�s volt a v�lasz. Ebb�l arra k�vetkeztetett ismernie k�ne �pol�j�t. V�ratlanul k�t szint�n j�ghidegnek �rzett k�z simult az arc�ra, �s emelte feljebb a fej�t.

-                Seya? Mi t�rt�nt veled? – most m�r tiszt�n ki vehet� volt a f�rfi hangj�b�l az aggodalom �s meglepetts�g

-                Nem ismersz meg? – tette m�g hozz� halkan.

-                Iie… nem l�tok… - ny�sz�r�gte a k�rdezett.

M�g miel�tt ideges�teni kezdhette volna a l�nyt a be�ll� n�mas�g, amit csak f�leinek cseng�se t�rt meg, hirtelen ism�t tudat�ba has�tott az �r�lt f�jdalom. A semmib�l jelentek meg az elm�j�t perzsel� k�pek, k�nz� hangok k�s�rve a test�t el�nt� f�jdalommal. Messzir�l hallotta saj�t sikoly�t, �m azonnal er�s k�z tapadt sz�j�ra, elfojtva a ki�lt�st.

Nem tudta �jra el�jult-e, teljesen elvesztette minden �rz�k�t. Forr�nak �rezte minden tagj�t, mintha csak a leveg� gyulladt volna l�ngra k�r�l�tte, �s g�rcs�s k�n fesz�tette be minden izm�t. �m ahogy a testi f�jdalom n�tt, tudata egy r�pke pillanatra kitisztult.

-                Sesshoumaru, te vagy az? – k�rdezte a sz�rke foltokra boml� s�t�ts�gt�l, mik�zben kutatva el�re ny�jtotta k�nt�l izz� karjait.

-                Yokatta… - hallotta nagyon halkan – Seya, mi t�rt�nt veled? �jultan, ruh�tlanul tal�ltam r�d a kertben…

-                Csisss… - a l�ny minden erej�vel pr�b�lta kifejezni mag�t a fut� �rtelmi �llapotban – V�gre hajtottam egy id�zetet… felt�rettem a pecs�tet, amit a mesterem tett az elm�mre. Most… azt hiszem most… - verejt�kez� homlok�ra ejtette egyik karj�t – Kicsit t�l sok lehetett az elz�rt tud�s. Nem eml�kszem… m�g a szavakat sem ismerem, amiket most hallok… Meg fogok �r�lni… - ahogy a szenved�s �jra �titatta tiszta gondolatait, �gy v�lt hangja egyre ny�sz�rg�bb�.

-                Semmit nem �rtek abb�l, amir�l besz�lsz… - s�hajtott nagyot az inuyoukai, mik�zben egy �tlett�l vez�relve kih�zta a l�ny al�l a leped�t – Azt hiszem l�zas vagy… vagy minek nevezik ezt az emberek… t�zforr� a tested.

-                Meg fogok �r�lni! Nem b�rom…

A d�mon mag�ra hagyta a magatehetetlen l�nyt, majd a leped�vel egy�tt elt�nt a f�rd�ben. Hidegv�zbe �ztatta azt, majd nem t�r�dve vele, hogy a dr�ga sz�nyegeket �sszevizezi a padl�n, visszavitte az �gyhoz.

- Szerintem ez nem lesz kellemes, de pr�b�lj meg nem sikoltozni!

- Meg fogok �r�lni… - �rkezett a rekedtes v�lasz.

- Ink�bb �n... – morogta a kutyaszellem, majd f�l k�zzel felemelte a forr�, t�r�keny testet.

V�ll�hoz t�masztotta a l�nyt, mik�zben �th�zta m�g�tte a vizes leped�t, majd �vatosan visszad�nt�tte, �s k�r�je pr�b�lta csavarni az anyagot. �rezte, ahogy kezei k�z�tt a l�ny minden izma g�rcs�sen megmerevedik, ahogy a hideg anyag t�zel� b�r�hez �r, majd m�g miel�tt b�rmit tehetett volna, iszonyatosan magas okt�v� f�jdalmas sikoly r�zta meg a szob�t. Csengtek t�le a f�lei, mik�zben csukl�ja belecsavarodott a vizes anyagba. Arany szemeit k�ts�gbe esetten j�ratta k�rbe a helyis�gen, majd keser� indulattal led�nt�tte a n�t az �gyra, s f�l� hajolva ajkaival tapasztotta be a sikoltoz� sz�j�t.

Hossz� percekig fek�dtek �gy, mire r�j�tt a l�ny el�julhatott. �m nem mert megmozdulni, minden �rz�k�t megfesz�tve figyelt. Hallgatta a palota �sszes nesz�t, minden apr� zajt, k�szen arra hogy felkapja a n�t �s elt�nj�n. Sesshoumaru egy valamiben biztos volt, nem tal�lhatnak �gy r�juk. Az v�gzetes lenne mindkett�j�kre n�zve…

Teltek a percek �s semmi nem t�rt�nt. A youkai v�g�l �vatosan fel�lt, �s elengedte az ernyedt oniwabai test�t. A szerencse mell�kj�k �llhatott, ugyan is a palota tov�bbra is nyugodt maradt. F�radtan rogyott az �gy mell�, h�t�t annak oldal�hoz t�masztva. Lehunyt szemekkel pr�b�lt rendet tenni kavarg� gondolatai k�z�tt, s �szre sem vette, hogy m�lik felett�k az id�. Egyre csak azon gondolkodott, amit a n� mondott neki, abban a cseppnyi id�ben, am�g tiszt�n tudott besz�lni. Nem tudta milyen pecs�t, �s milyen er� amikr�l besz�lt, de valahonnan tudta, hogy ez nem csak a l�z�lom sz�lte halandzsa volt. De akkor mi?

�r�kkal k�s�bb Seyako halk ny�sz�rg�s�re riadt fel. Nem aludt el, csup�n annyira elveszett gondolatai k�z�tt, hogy megsz�nt k�r�l�tte a vil�g. Kapkodva felkelt, �s l�pett k�zelebb az addigra kem�nny� sz�rad� takar�ba burkolt l�nyhoz. Seya ler�gta mag�r�l a k�nny� anyagot, �m az l�baira �s balj�ra r�csavarodott �gy csak f�lig szabadult t�le.

Sesshoumaru k�ptelen volt nem �szre venni �jfent a kecses, form�s test b�ja sz�ps�g�t. Sz�ve erre hevesebben kezdte keringetni v�r�t ereiben. Nem is figyelt eddig a l�ny mez�telens�g�re, valahogy m�g term�szetesnek is tal�lta. Hiszen volt m�r szerencs�je ehhez a l�tv�nyhoz, s�t t�bb gy�ny�r� n� test�nek l�tv�ny�hoz is. De hogy �jra, ilyen heves gy�ny�r�s�get �rezzen Seya ruh�tlan alakj�nak hat�s�t�l, az meglepte. Szem�ld�keit �sszeh�zva pillantott a l�zt�l r�zs�s, �s kipirult arcra, aminek l�tv�nya t�lont�l hasonl�tott ahhoz az archoz, mint amikor karjai k�z�tt tarthatta a l�nyt.

Mordulva elhessegette a k�pet, s kez�t Seyako homlok�hoz t�rve meg�llap�totta, ha cs�kkent is a l�za, nem sokat. Megold�st keresve pillantott k�rbe, majd szemei megakadtak az o-furo nyitott ajtaj�ban.

-                Egyik�nknek sem fog �rtani… - motyogta maga el�, mik�zben felnyal�bolta a l�nyt.

Nem t�r�d�tt vele, hogy a leped�t mag�val h�zza, bevitte �t a f�rd�be, majd a k�d oldal�hoz �ltette. P�r gyors mozdulattal megszabadult saj�t ruhadarabjainak nagy r�sz�t�l, majd megnyitotta a k�ddal szemk�zi sarokban �ll� zuhany csapj�t. Krist�lytiszta, j�ghideg v�z kezdett szit�lni a fej�k feletti cs�b�l.

Lehajolt, hogy felemelhesse az eszm�letlen alakot. K�nnyed�n mag�hoz �lelte, majd lefejtette test�r�l a leped�t, s vele egy�tt bel�pett a hideg v�z al�. Csak egy sz�vdobban�snyi id� telt el, remeg� kezek kapaszkodtak meg v�llaiban, mik�zben Seyako k�h�gve, pr�szk�lve kinyitotta f�nyl� szemeit, s megd�bbenve ismerte fel a helyzetet melybe ker�lt…