A szob�ban mindenki mag�ba m�lyedt, �tgondolt�k a teljes t�rt�netet. A D�monok mestere t�relmesen v�rta, hogy ism�t r� figyeljenek. P�r perc m�lva feltette a nagy k�rd�st:

– Akkor sz�m�thatok a seg�ts�getekre?

– Keh, jobb dolgom is van most, mint egy piti tolvajt keresni.

– Na de Inuyasha! – fakadt ki Kagome.

– Semmi de! Most Naraku a legfontosabb. El�sz�r �t kell megtal�lnunk, �s meg�ln�nk. Ut�na majd megl�tjuk.

Sesshoumaru ek�zben szok�s szerint hallgatott. M�g maga sem d�nt�tte el, hogy mit fog csin�lni. Ha most seg�t a D�monok mester�nek, azzal lek�telezi �t. Ugyanakkor kelletlen�l beismerte mag�ban, hogy Inuyash�hoz hasonl�an most �t is ink�bb Naraku �rdekli. A D�monok mester�nek hangja ragadta ki a gondolataib�l.

– Narakut mondt�l?

– Igen, mi�rt? – k�rdezt�k egyszerre t�bben is.

– A tolvaj is ezt a nevet viselte. Egy hossz� fekete haj� f�rfi. �rdekes m�don a s�t�t energi�it csak a menek�l�sekor �reztem, el�tte soha.

– � lesz az! Biztosan fuyouheki krist�lyokat haszn�lt – ki�ltotta felpattanva Inuyasha – Merre ment az az �tkozott?

– Akkor m�gis seg�tesz? Ha m�r �gyis �ld�z�d...

Ekkor m�r Sesshoumaru is talpon volt:

– R�szemr�l rendben. De csak mert nekem is elsz�molnival�m van vele.

– Ezt �r�mmel hallom. Term�szetesen megfizetem a f�radoz�sotokat. �s te Inuyasha?

– Naraku �gyis az �n pr�d�m.

– Akkor ak�r egy�tt is mehetn�tek.

Erre a mondatra mindk�t fi� egy m�ly horkant�ssal v�laszolt, majd t�ntet�leg elfordultak a m�sikt�l. Kagome �s Sango halkan kuncogott, majd miut�n �szrevett�k Sesshoumaru d�h�s tekintet�t gyorsan Miroku m�g� b�jtak. A D�monok mestere ism�t csak s�hajtani tudott. Ekkor Shippou kotyogott k�zbe:

– �s mit adsz, ha siker�l visszahozni a kardot?

– Meglepet�snek sz�ntam, de ha akarj�tok el�re is el�rulhatom – v�laszolta.

Mindenki k�v�ncsian tekintett a D�monok mester�re. Sejtett�k, hogy nem p�nzt akar adni, hiszen az egyik fi�t sem �rdekli igaz�n (pontosabban sz�lva Miroku szeme felcsillant egy pillanatra, amit Sango a bumer�ngj�val t�ntetett el).

– �desap�tok egy r�gebbi l�togat�sa alkalm�val hagyott itt nektek valamit. Azt mondta, hogy a kardok mell� ezt sz�nja m�g �r�ks�g�l, amint m�lt�k lesznek r�. A Tetsusaiga-t �s a Tenseiga-t a szolg�ira b�zta, m�g a krist�lyokat r�m.

– Krist�lyokat? – k�rdezte Miroku.

– Hai. R�gen sokszor krist�lyokba z�rtak fontos inform�ci�kat: titkokat, t�rt�neteket, eml�keket, �tvonalakat. Nagy el�ny�k, hogy csak k�t szem�ly tekinthet bele egy adott krist�lyba: aki belehelyez valamit, �s akinek sz�nj�k a krist�lyt. Inu no Taisho mindk�t fia sz�m�ra – b�r akkor te m�g nem sz�lett�l meg Inuyasha – itt hagyott n�lam egy-egy krist�lyt nem sokkal a hal�la el�tt. Mindk�t krist�lyban egy-egy szem�lyes �zenet van csakis nektek. Ha visszahozz�tok a kardomat, �tadom az �r�ks�getek m�sik r�sz�t is. Rem�lem, felkeltettem az �rdekl�d�seteket.