8. fejezet - Az �j szolg�l�


Miut�n a t�z el�lt, Toshio megszenesedett maradv�nya, m�g f�t�tte a k�rny�ket egy darabig. Katsuko, meg elt�nt egy pillanatig egy bokor m�g�tt, majd egy kisebb csomaggal t�rt vissza.

- Majd �rtes�telek, hogy hol az �j lakhelyem r11; mondta a n� a f�rfinak, majd szellemg�mbb� v�lt, �s elsuhant kelet fel�. Yako csak biccentet, Sesshoumarunak, majd �t is elnyelte, az alkonyat.
Sesshoumaru, m�g egy darabig ott maradt �s elm�lkedett. Nem f�rt a fej�be sehogy sem Miyako. Akarta a n�t. Kellett neki, de nem, mint �gyas, mint t�rs. Tal�n � lehet az, akir30; Nem! Sesshoumaru megr�zta a fej�t, majd elindult nyugat fel�. Sz�m�t�sai szerint ma �rkezik egy �jabb rabszolga sz�ll�tm�ny, aminek a fele �gy is a katon�i tulajdona lesz.
Neki egy eg�sz h�reme van, v�gyai kieg�sz�t�s�re, de a harci kedv�t egyed�l csak Miyako tudn� kiel�g�tenie. T�bbet kell r�la megtudnia.



Lassan mentem, nem siettem most sehov�. Barna hajam egyszer�en volt �sszefogva. Egyszer� sz�rke hakama �s szint�n sz�rke haori volt rajtam, amit egy fekete obival k�t�ttem meg. Nem valami el�ny�s, de nem �rdekelt. Katan�m, most kiv�telesen az oldalamon l�gott. Azt akartam, hogy egy egyszer� haland�nak n�zzenek, ami siker�lt is, mert egy tucat katona ugrott be el�m, nyugat c�mer�vel a p�nc�ljukon.

- �llj meg kisl�ny, j�ssz vel�nk a kast�lyba. J� hasznodat fogjuk venni, mint egy szajha - vigyorgott r�m az egyik. Kiss� t�volabb �llt egy szek�r, rajta gyeng�bb d�monn�kkel, emberekkel, akik lehet�leg mind hajadonok voltak, �s f�l d�monokkal. Undor�tott ez az eg�sz rendszer. Vegyen el valakit, azt�n az �gyasait fogja be a konyh�ra nyugat nagy hatalm� ura, de ez ak�r Toshi�ra is vonatkozhatna. Annak is annyi az �gyasa, hogy foly�t lehetne vele rekeszteni.

- �lmodsz, vagy �bren vagy? Mert tal�n csak �lmodban megyek veletek - mondom m�rgesen, majd a kardomat el�re tartva v�dekez� �ll�sba �llok. Harc n�lk�l nem megyek sehov�. G�nyosan elmosolyodott, majd a kardj�t kivette a tokj�b�l �s r�m n�zett.

- A kicsike harcolni akar, na gyere kisl�ny, mutasd meg mit tudsz! - mondta nekem.

- H��, Takashi, hol gondoltad, hogy mutassa meg mit tud, a p�ly�n, vagy az �gyban? - sz�lt, oda neki az egyik kisseb rang� katona.

- Hiro, fel�lem mind a k�t helyen megmutathatja - v�gja r� a f�rfi. �n meg g�nyosan elmosolyodok. Nem k�tekedn�nek velem, ha tudn�k ki vagyok, de se baj, egy kis sz�rakoz�s m�g nekem is kij�r, na meg nekik is.

- Most, hogy mondod, lehet, hogy megfontolom, az aj�nlatodat - mondom, halk �s �rz�ki hangon, majd lassan k�zel�tek fel�. �tk�zben leoldom a kardomat a derekamr�l, majd kiss� meglaz�tom az obit. M�ris kiesett a szeme, pedig m�g semmit sem csin�ltam. �s, itt a hangs�ly a m�g-en van. Takashi is k�zel�t majd mikor el�g k�zel, �r�nk egym�shoz, csettintek egyet �s a katana m�r m�ris a kezemben van, �s j�l oldalba sz�rom a katon�t. Ne kezdjen ki velem, senki, mert nagyon megb�nja.

- �s, ha most nem b�nja senki, �s lel�ptem - mondom, vagyis csak l�ptem volna le, mert az a g�r�ny h�tba sz�rt. Pont ott, ahol egy h�napja sebes�ltem meg, mikor Sesshoumaruval harcoltam. Kir�ly, min�l jobb, sebes�lten bevonulni nyugatra. Na �lmodik a nyomor. Azonnal �tv�ltozok, de csak �ppen annyira, hogy a f�rfit eltegyem l�b al�l �s, hogy begy�gy�tsam a sebemet.
A k�vetkez� eml�kem az, hogy a szek�rben vagyok megk�t�zve. Csak tudn�m, hogy a j� b�d�s francba ker�ltem ide.

- Magadhoz t�rt�l? - ker�l be a l�t� terembe, egy sz�ke hajzuhatag. Egy fiatalnak t�n� v�zi d�mon n�z velem farkasszemet, legal�bbis, a v�z k�k szeme, ere enged k�vetkeztetni. Mindegyiken ny�ri kimono van, vagy az utaz�kon utaz� ruha, de akad, aki hozz�m hasonl�an, hakam�ban �s haoriban fesz�t. K�r�lbel�l h�szan lehett�nk a szek�ren, mikor megint meg�lltak, �s egy fiatal, tal�n 8 �ves l�nyt l�ttak meg. Barna haja volt �s ez�stsz�n� szemei. F�l d�mon, de hogy milyen fajta, azt nem b�rtam meg�llap�tani. Elkapt�k �s �t is felpakolt�k a szek�rre.

- Hogy ker�ltem ide? - fordultam a sz�ke l�nyhoz.

- El�jult�l, �s feltettek a szek�rre, de j� hogy magadhoz t�rt�l, mert mindj�rt itt a kast�ly kapuja. Hozd rendbe egy kicsit magad - tan�csolta a n� �s elkezdte a haj�t kiss� rendbe szedni.
Nem k�vettem a p�ld�j�t, hanem csak meredtem magam el�. El�jul, hov� jutott a vil�g. A legfontosabb k�rd�s, m�gis csak az, hogy mit�l �jultam el. ez az �vsz�zad legnagyobb k�rd�se. Mindegy, most az sz�m�t,  hogy l�thatom, nyugat ur�t, �s ha szerencs�m van, akkor tal�n m�g harcolni is tudunk. T�zesen, mint a m�ltkor. Elvigyorodom, de azt�n a mosolyom lefagyott az arcomr�l, mert, a szek�r meg�llt a kapu el�tt, �s kiny�lt. Kil�pett rajta nyugat ura Sesshoumaru.
�sszek�t�tt�k a kez�nket �s ler�ncig�ltak a szek�rr�l. Fegyvereinket, meg minden m�st a szek�rr�l lepakoltak egy kis kupacba, pont mell�m, m�rt �n voltam a v�g�n, �s a sz�ke csaj, meg az elej�n. Lassan s�t�lt �s minden n�t szem�gyre vett. K�l�n�sen az egyiket. �n nem tal�ltam benne semmi k�l�nlegeset. Lil�s haja volt �s v�r�s szeme. Ajkai cs�bosan sz�tny�ltak amint Sesshoumaru k�zelebb hajolt hozz�. Azt�n ment tov�bb, nem t�rt�n k�zt�k semmi. Valahogy meg k�nnyebb�ltem. Mindegyik n�/l�ny szem�be m�lyen belen�zett, de mindegyik elkapta a fej�t, �s sz�gyenl�sen a f�ldre kapta a pillant�s�t. Egyed�l a kisl�ny �llta a pillant�s�t, de � se sok�ig ,mert a ell�pet mell�le.

- Vigy�tek �t a konyh�ra. Hatsumiyo j� haszn�t veszi - mondta mire a kisl�ny elvitt�k. Azt�n tov�bb l�pett, majd el�m l�pett. Nem n�ztem a szem�be, csup�n sz�gyenl�sen lehajtottam a fejemet �s kett�t h�tr�ltam.

- Vigy�tek �t is a konyh�ra - mondta hangosan, majd intett, mire k�t katona megfogta a karomat �s elvezetett. De �n nem akartam menni. Harcolni akartam, emiatt r�l�ptem az egyik kardra, ami r�gt�n fel�llt �s elv�gta a k�telet, majd fut�snak eredtem, felfel� a kast�lyba.

- Ut�na! - hallatszott Sesshoumaru parancsa.
�szt�neimre hagyatkozva futottam, el�sz�r jobbra, majd k�tszer balra, fel a l�pcs�n �s ism�t jobbra.
Ott az els� szob�ba benyitottam, majd r�gt�n el is t�ntem a f�rd�ben. Fejest ugrottam a k�dban, majd ott h�moztam ki magam a ruh�kb�l, mik�zben �tv�ltoztam, de a d�moni er�m szintj�t nem emeltem. Miut�n k�sz voltam a f�rd�ssel a szekr�nyhez l�ptem �s egy halv�nyk�k kimon�t vettem i. Az obi �v�n ez�stsz�n� pillang�k voltak h�mezve, �s persze az eg�sz selyem volt. Egy p�r tabit is kivettem, majd a f�s�lk�d� asztal el� t�rdeltem, �s egy gyors sminkel, elt�ntettem a jeleimet, kiv�ve a r�zs�t a szememn�l.
A hajamat �gy t�ztem fel, hogy a f�leim ne l�tsz�djanak. A t�bbit hagytam, hogy csak laz�n essenek a v�llamra, majd kil�ptem a szob�b�l. Azt�n meggondoltam magam �s vissza v�ltoztam. A hajam ugyan �gy maradt, csak a sminkre nem volt sz�ks�gem, majd m�sodj�ra is kil�ptem az ajt�n �s elindultam vissza a nagycsarnok fel�, ahol m�r a t�bbi n�/l�ny v�rt, vagy �llt. Feltehet�leg az �sszes n�, aki csak a kast�lyban tart�zkodott ott volt.

- Addig nem megy el innen senki, m�g az a n� el� nem ker�l! - mondta jeges hangon Sesshoumaru.

- Eln�z�st, hogy k�stem, de a ruh�t neh�z volt kiv�lasztani - mondtam a l�pcs� tetej�r�l �s lass� l�ptekben megindultam lefel�.

- A diszn� �lba vigy�tek! Ott marad h�rom napig, akkor tal�n megtanulja mi az illem. �s h�rom napig senki sem eszik halt, csak rizset, a h�s tilos, kiv�ve a nemeseket. Neki lehet k�sz�ni - mondta. Na erre nem sz�m�tottam. Tal�n, ha... nem, nem buktatom le magam. M�g nem.
Sz�tlanul mentem a k�t katona k�z�tt, de az�rt nem felejtettem el Sesshoumarura cs�bosan r�mosolyogni, �s egy pillanatra kiereszteni az er�met, majd dolga v�gzetten mentem az �j otthonomba.